Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-08 / 133. szám

istráfk Franciaországban A CGT nagy sikere A munkáltatók tárgyalásokra ké nyszer ülnek Széles körű visszhangra ta­lált a francia dolgozók köré­ben a CGT-nek az a felhívása, hogy szerdán általános szrájk- kal szánjanak síkra legsürgő­sebb követeléseik kivívásáért, a minimális munkabérek fel­emeléséért és a nyugdíjkorha­tár leszállításáért. Bár a többi szakszervezet vezetősége nem csatlakozott a felhíváshoz, s a kormányzat is erőteljes propa­gandát fejtett ki a mozgalom ellen, már a délelőtti órákban megmutatkozott, hogy a szrájk-f elhív ást a dolgozók széles tömegei .követték. Szerdán egyetlen újság sem jelent meg, a kikötőkben szü­netel a munka és csaknem teljesen megbénult a távolsá­gi vasúti forgalom is. A bá­nyákban és az ipari üzemek­ben is a dolgozók jelentős ré­sze lépett sztrájkba, itt azon­ban iparáganként és vidéken­ként különböző a helyzet. Párizsban és mintegy 150 vi­déki városban nagyszabású tüntetések voltak. Párizsban több mint 150 ezren vettek részt a CGT által rendezett felvonuláson, mely 1968 óta a legnagyobb arányú tömegmeg­mozdulás volt. Georges Séguy, a CGT főtit­kára a felvonulás után kije­lentette: valamennyi iparág, a dolgozóknak valamennyi szak­mai csoportja képviselve volt a felvonulók tömegében. A kormány és a munkáltatók előzőleg azt jósolgatták, hogy a CGT »el fog , szigetelődni«, most azonban levonhatják majd a tanúlságot ebből a tün­tetésből : azonnal le kell ülniök a tárgyalóasztalhoz, hogy meg­kezdődhessenek a konkrét megbeszélések a legsürgősebb követelések kielégítéséről. , Bombák válogatás nélkül Amerikai bojkott a Vietnam-konferoncián (Folytatás az 1. oldalról) Az Egyesült Államok szer­dán, öt hét alatt ötödik alka­lommal tagadta meg a vissza­térést a párizsi Vieínam-kon- terencia tárgyalóasztalához. Az amerikai delegáció szóvi­vője a VDK és a DIFK keddi indítványára reagálva kije­ién cetee: az Egyesült Államok cs Dei-Vietnam küldöttségé ..ozóite a 'Vilii és a Dirii képviselőivel, hogy mindaddig nem tér vissza a tárgyalóasz- i-auioz, amíg »a másik fél nem mutat készséget fontos ügyek megvitatására-«. A vietnami hadi jelentések­ből kitűnik, hogy a dél-viet­nami népi felszabadító erők s a szerda hajnali órákban , újabb nehéztüzérségi támadást indítottak az immáron 62 nap­ja ostromlott An Loc tarto­mányi székhely katonai cél­pontjai ellen. Űjabb támadást Indítottak a hazafiak a Saigontól mintegy 90 kilométerre északnyugatra levő Tay Ninh dél-vietnami tartományban is. A dél-vietna­mi rezsim mintegy 50 katonája vesztette életét, illetve sebe­sült meg. B—52-es amerikai repülő­erődök kedd déltől szerda reggelig 22 bevetésben támad­ták Dél-Vietnam felszabadí­tott területeit. Egyes nyugati hírügynöksé­gi jelentések szerint a saigoni kormánykatonák az amerikai légierő támogatásával kiszo­rították Kontumból a népi erőket. Az AFP francia hír­ügynökség megjegyzi, hogy a B—52-es amerikai óriásbom­bázók és távvezérlési! rakéták­kal felszerelt amerikai heli­kopterek »szünet nélkül«, éj­jel, nappal bombázták az el­lenség állásait a csaknem egy hónap óta ostromgyűrűvel kö­rülzárt tartományi székhely térségében. BONN Vátasstások novemberben ? A nyugatnémet kormány szerda délutáni ülésén Scheel nyugatnémet külügyminiszter beszámolt a NATO miniszte­ri tanácsának döntéséről és Gromiko szovjet külügymi­niszter bonni 'látogatásáról —- közölte Rüdiger von Wechmar. a kormány helyettes szóvivője. A kormány a beszámolót jó­váhagyta. Sclíeel külügyminiszter el­mondotta: Gromiko bonni lá­togatásában annak jelét látja, hogy a szovjet kormány pozi­tívan értékelte mind a keleti szerződések, mind a nyugat­berlini rendezés életbelépését. Június végén — jelentette be Wechmar — várhatóan Bonnban megkötik a hosszú- lejáratú szovjet—nyugatnémet kereskedelmi megállapodást. Scheel beszámolója kiter­jedt azokra az eszmecserékre is, amelyeket Czyrek lengyel külügyminiszter-helyettessel tartott. Válaszolt a szóvivő azokra a sajtótalálgatásokra is, ame­lyek az új parlamenti válasz­tások várható kiírásáról szól­nak. Közvetve megerősítette, hogy a kormány e hónap vé­géig tartja érvényben az ellen­zéknek tett ajánlatát, amely­nek elfogadása biztositaná, hogy a koalíció és a jobboldal, pártjai közösen állapodjanak meg a rendkívüli választások időpontjában. Nyugatnémet sajtókörökben már arról beszélnek, hogy nemleges válasz esetén Brandt kancellár szeptember közepén maga veti fel a bizalmi kér­dést és el akarja érni, ho_gy november 26-án vagy decem­ber 3-án a szavazók az urnák­hoz vonuljanak. Fogadás a Oél-vietnaml BayytóvetségeB E gy politika csődje I. Dinh Ba Thi, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykö­vete a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kor­mánya megalakulásának 3. évfordulója alkalmából fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Apró Antal és Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter is. Képünkön: Dinh Ba Thi fogadja Nemes Dezsőt. Olaszország Elítélik Almirante beszédét Firenze városi hatóságai el­juttatták az ügyészséghez Al­mirante újfasiszta pártvezér fenyegetőző beszédének szöve­gét. Az ügyészség most tanul­mányozza Almirante beszédét, nem tartalmaz-e vádemelési alapot és nem indíthat-e eljá­rást miatta. Az MSI vezér közelgő »fizi­kai összecsapással« fenyege­tőzött, kijelentette: az újfa­siszta párt készen áll arra, hogy »helyettesítse és felszá­molja az államot« ha az nem tanúsít nagyobb határozottsá­got és keménységet a jövőben. A valóságos polgárháborús fenyegetőzés nagy felháboro dást váltott ki politikai körök­ben. Firenzében, a beszéd színhe­lyén, szerdán nagyszabású an­tifasiszta tüntetést rendeztek. Amerikai próbaválasztások McGovern nagy győzelme Négy államban lett első Az Egyesült Államokban kedden négy államban meg­tartott próbaválasztások rész- eredményei alapján biztosra vehető, hogy George McGo­vern szenátor győzött a de­mokrata párti jelöltek közül. A legfontosabb, kaliforiniai próbaválasztáson leadott sza.- vazatok 62 százalékának meg­számlálása után McGovern 46 százalékkal vezet, Humphrey csupán 38 százalékot kapott. Ha McGovern megnyeri a kaliforniai fordulót — sok megfigyelő ezt biztosra veszi —, ez számára az állam 271 küldöttének szavazatát jelenti a demokrata párti elnökjelölő konvención. Ezzel — sokak szerint biztosra vehető —, hogy a demokrata párt jelölt­je Nixonnal szemben az el­nöki posztra George McGovern lesz. észak-Írország Ötven internáltat bocsátottak szabadon Észak-lrországban szerdán bejelentették, hogy William Whitelaw, az ír ügyek minisz­tere, további 50 katolikus in­ternáltat bocsát szabadon, két napon összesen 125 foglyot. A Long Kesh-i koncentrációs tá­borban 470 internált maradt, s további 128 katolikust tarta­nak előzetes letartóztatásban. Készültségben a japán rendőrség A japán rendőrség készült­ségben van, hogy megakadá­lyozzon esetleges terrorista ak­ciókat. Az izr.i ói szervek sze­rint ugyams visszatért Japán­ba eg. "i „ ;,a tű borban kiképzett fiatal. Fel­adata, hogy japán és külföldi személyiségek ellen merényle­teket hajtson végre. A rend­őrség országos hadjáratot in­dított a titokzatos» »negyedik« topán merénylő fel' utatárára és tömeges méretű letartózta­tásokat eszközölt a radikális egyetemi fiatalság körében. Izrael tokiói nagykövetségét kilenc rohamrendőr és ; szá­A kilenc hónapja' leglátvá­nyosabb szabadon bocsátási hullám fogadtatása vegyes. A republikánus tábor azt állít­i ja, hogy Whitelaw paradox módon, éppen az internáltak egy részének kiengedésével bi­zonyította be, hogy túszként tartja fogva a többieket. Az észak-ír polgárjogi szövetség közleménye szerint egyébként további letartóztatások foly­nak Észak-lrországban: ked­den nyolc embert vettek őri­zetbe és a katonák megkínoz­ták őket. A szabadon bocsátásokkal Whitelaw a jelek szerint azt a több mint ötvenezer aláírást akarta honorálni, amit kato­likus asszonyok gyűjtöttek Ulsterben egy béke:).-': Az IRA ideiglenes szárnya vi­szont folytatta terrorakcióit és szerdán megint agyonlőtt egy angol katonát, két napon A választási részeredmények ismertté válása után Humph­rey lemondta tervezett sajtó- tájékoztatóját. McGovern rö­vid beszédet intézett az őt tá­mogató szavazókhoz, amelyben állást foglalt a vietnami há­ború azonnali befejezése mel­lett. Kijelentette, bízik abban, hogy ha elnökké választják, véget vethet az indokínai há­borúnak és 90 napon belül ki­vonja az amerikai csapatokat Vietnamból. McGovern a dél-dakotai próbaválasztáson 17 küldött szavazatát szerezte meg, Űj- Mexikóban 9-ét, és New Jer­seyben, ahol a szavazatszám? lálás még nem fejeződött be, valószínűleg 85-öt. A kulisszák mögött persze még sok minden történhet. Még az is megeshet, hogy az előválasztási eredmények el­lenére elbuktatják a dél-da­kotai szenátort a konvención. De bármi történjék is. az biz tos, hogy a keddi n'gy ered­mény az amerikai közvéle­mény látványos állásfoglalása volt a vietnami háború mi­előbbi ’ m jezéséért, a csapa­tok teljes kivonásáért. Vietnamizálás44 — amerikai módra V Zsoldot a „holt-lelkekért1 Az amerikai bombázók földig rombolták Quang Tri és Dat To városát, s An Loc, Kontum, Hűé egy része is ro­mokban hever. Bombák hul­lanak a VDK fővárosára, Ha­noira, legnagyobb kikötőjére és ipari körzetére, Haiphong- ra, robbanásoktól hangos a rizsföldek, a gátak és a vas­útvonalak környéke is. S a Tonkini-öböl vizén hemzseg­nek az aknák. Befutott a he­tedik amerikai repülőgép- anyahajó is, a környező tá­maszpontok repülői, s az amerikai flotta csendes-óceá­ni kötelékeinek legnagyobb része nap mint nap szintén Vietnam fölé repül, illetve a part menti vizeken cirkál. A föld egyetlen tájára sem dob­tak még le annyi bombát, mint a délkelet-ázsiai félszi­getre: 1971 végéig 6,5 millió tonnát, három és félszer any- nyit, mint az egész második világháborúban Európára. Mindez egy új, ddeig-óráig sikeresnek látszó, compute­rekkel körülbástyázott íróasz­tal mellett született politika jegyében. Ez a politika — a »vietnamizálás« — azonban az Indokínai-félszigettől sok ezer kilométerre ötlötték ki. Sajátos körülmények között. Nixon 1968-as választási programjában szerepelt a vi­etnami háború befejezése, s amikor a Fehér Házba került, nem tagadhatta meg ígéretét, így került sor a »vietnami­zálás« meghirdetésére, aimely politika lényegében más esz­közökkel, de ugyanazokat a globális stratégiai célokat kí­vánja megvalósítani, amelye­ket az Egyesült Államok a második vílágáború óta kö­vet, s amely Johnsont is arra késztette, hogy félmilliós ex- pedíciós hadsereget küldjön Délkelet-Ázsiába. A „vietnamizálás“ lé' nyege: harcoljanak az ázsiai­ak (vietnamiak) az ázsiaiak­kal (vietnamiakkal) — ame­rikai célokért. A politika má­sik lényeges eleme, hogy az amerikai csatlósok, bábrezsi- mek csapatai az Egyesült Ál­lamoktól kapott, szinte kor­látlan hitelek és nagyarányú fegyverszállítások segítségé­vel létesítsenek olyan szi­lárd gazdasági és politikai belső frontot, amelynek kohé­ziója erős, s a jól felszerelt hadsereg pedig eredménye­sen szállhat szembe az el­lenséggel. (Egy ideig ameri­kai technikai-tfechnológiai és légi támogatással, később ön­állóan.) Az 1969-ben Guam-szigetén meghirdetett vietnamizálási doktrínának most kellett vol­na bizonyítania életképessé­gét, erejét. A szabadsághar­cosok április óta tartó nagy­erejű offenzívája azonban elemi erővel zúzta szét a vietnamizálás mítoszát, s nemcsak a dél-vietnami báb­rezsim csapatainak harci ér­tékéről állított ki bizonyít­ványt, hanem az amerikai L)ti DUtiisU uuüocU létrehozott Vn-HicUiU J. w*v*oZ6l' UwloJ iztj Lü ül” V2ACÁ bő. rv >*- — Ni” a.ua1 tervemet ti íőlAilőíJcil tdVl’Ä szuio pGiiuüa, ai-Aicxyti; a Kő- vetkező évekoen Ázsiában és a vuág más részein is siker­rel aiKaunaziiat a világmé­retű hatalmi politikát foly­tató amerikai imperializmus. Ilyen értelemben a Thieu- rezsim »életereje«, ellenálló­képessége volt a »vietnami­zálás« első próbaköve. Az oífenziva már most lemérhető egyik fontos tanul­sága, hogy bebizonyította a »vietnamizálás« csődjét. A szokott lendülettel és harcá­szati felfogásban támadó sza­badságharcosok, amelyek korszerű fegyverek segítségé­vel sok helyütt felőrölték a bábhadsereg ellenállását, s felmorzsolták fő erőik jelen­tős részét. Az offenzíva na­gyobb sikerét csak az ame- riaiak beavatkozása, szinte példátlan haditechnikai esz­kalációja lassította. Olyan in­tézkedésekre kényszerült a washingtoni vezetés, amelyek feltétlenül és csak ideiglene­sek lehetnek (aknazár, nagy­arányú légi és tengerészeti erők koncentrációja). Hosszú távon nem lehet ekkora erőt koncentrálni és ilyen kocká­zatos politikai lépéseket fo­ganatosítani. Ezek nélkül vi­szont a saigoni hadsereg ösz- szeroppanása hetek, hónapok kérdése csupán. Az áprilisi­májusi vietnami események tehát egyet jelentenek a »vi­etnamizálás« csődjével. Még akkor is, ha az amerikai ex- pedíciós hadsereg létszáma közben hatvanezerre csök­kent. A Thieu-rezsim hadseregé­nek vereségei összefüggenek a rendszer ingatag belső helyzetével és kritikán aluli harci moráljával is. A balol­dali szimpátiával egyáltalán nem »vádolható« Die Welt­woche írja, hogy a dél-viet­nami kormányhadsereg kato­náját nem érdekli, »-ha a gaz­dagok fiai pénzzel váltják meg magukat a szolgálattól, hogy a harctér helyett inkább a párizsi lokálokat tanulmá­nyozzák, s .hogy a vezénylő­tiszt nem jelenti a vesztesé­geket, mert a »holt lelkekért« továbbra is felveheti a mint­egy havi 100 svájci franknak megfelelő zsoldot. Mindez kevésbé zavarja mindaddig, amíg az általa vezetett jeep­et magánüzletei lebonyolítá­sára is felhasználhatja és a front közelében kifoszthatja az elmenekültek házait.« A bábhadsereg állapo­tának, harci moráljának kér­dése szorosan összefügg a saigoni belpolitika alakulásá­val. De ezzel sorozatunk má­sodik részében foglalkozunk. Csupor Tibor (Folytatjuk.) Százezer halott Burundiban flz elnök célja a nemzeti egység Az idén tavasszal véres tör­zsi villongások voltak a Bu­rundi Köztársaságban. Ezek hátteréről nvilatkozott n T e nők. A többi között elmondot­ta, hogy a véres események csaknem Százezer halálos ál­dozatot követeltek. Az elnök I utalt arra, hogy a zendülő va­FOKVÁROS Betiltották a gyűléseket, tüntetéseket A dél-afrik:­••■riv' • n beül . a a 1 gyűléseket és felvonulásokat, miután kedden ismét szétver­ték a fajüldöző oktatási rend­szer és a rendőri brutalitás el- JtoeeeeéL ,:k. tarciűk majd mag a tilui^ozo gyűléseket, mivel az egyete­mele területén nincs hatálya az igazságügy-miniszter ren­tuszi törzs egyes tagjainak az volt a célja, hogy helyreállít­sák az 1969-ben megdöntött gú­i ..... . a . t erede­tét az 1945-től 1962-ig tartó időszakban kell keresi, amikor Burundi még belga gyámságí terület volt. A belga irányítás alatt álló szakszervezetek és a belga hatóságok a hagyomá­nyos »Osszd meg és uralkodj« elvét követve szembefordítot­ták egymással az országban élő törzseket. Azokat, akik a zendülésben részt vettek, természetesen meg fogjuk büntetni — mon­‘dot**! ' V\ T-'tA*r0-*k részt, tor a .ra is megtarthat­ják hivatalukat. Micombero hangsúlyozta: célja a nemzeti ««ffirseg. helyreáll: Uu>a.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents