Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-03 / 129. szám

BESZÉLGETÉS NAGY MÁRIÁVAL,. AZ MSZBT FŐTITKÁRIVAL Hétszáz tagcsoport a magyar—szovjet barátságért V életlen, de akár szimbó­lumnak is felfogható, hogy a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság székháza Budapesten a Gorkij. fasorban van. A második emeleten tá­gas, egyszerűen berendezett szoba, ez Nagy Máriának, a társaság főtitkárának a rezi­denciája. A főtitkárasszony asztalán halom irat, a telefon percenként csöng, sok az in- terurbán, de azért jut a be­szélgetésre is idő. — Majd 700 tagcsoportunk van már — tájékoztat Nagy Mária. — Egészen pontosan a fővárosban 221, vidéken pedig 432, s újabb tagcsoportok je­lentkeznek mind Budapestről, mind más városokból és fal­vakból. Gazdag a programunk is. A fővárosiak . még emlékeznek arra — hiszen nagyon sokan látták —, hogy, milyen sikere volt tavaly a Szovjet hős vá­rosok című fotókiállításnak. Ez a kiállítás az idén vidéki körútra indult: az eddigi ál­lomásokon, Szombathelyen, Nagykanizsán, Kaposváron, Dunaújvárosban, Várpalotán és Pápán több tízezren tekin­tették meg. Az események főleg négy .dátum koré. csoportosultak. Ezek: február 18-a, a magyar —szovjet államközi szerződés évfordulója, február 23-a, a szovjet hadsereg napja, április 22-e, Benin születésnapja és május 9-e, a) győzelem napja. Az ünnepségek közül kiemel­ném azt, amelyet Százhalom­battán, a Dunai Kőolajipari- Vállalatnál tartottunk és a-ka­posvárit. A Lenm-évforduló kapcsán mindenütt megemlé­kezéseket tartottak a Benin nevét viselő termelőszövetke­zetek. Tagcsoportjaink kere­sik' a változatos, a közönséget, a tagságot vonzó formákat, örvendetes, hogy egyre több üzem, váll;dat, intézmény és iskola köt testvéri kapcsolato­kat hasonló szovjet szervek­kel. — Hallhatnánk valamit az idei további programokról? — Három nagy rendezvé­nyünk lesz, illetve van. Az egyik a Kell a jó könyv olva­sómozgalom. Ennek sikere minden várakozásunkat felül­múlta. Feltételeit nem akarom ismertetni, hiszen azok köz­tudottak. Meglepett, hogy bár a határidő még nem járt le, máris 80 ezer pályázat érke­zett. A sorsolásra december­ben kerü.1 majd sor, előrelát­hatólag Budapesten, ekkor dől el, ki nyeri a fődíjat, a Zsi­gulit, s leik mehetnek szov­jetunióbeli utazásra. A másik a szibériai hetek. Megnyitója május 22-én Miskolcon volt, a Lenin Kohászati Művek és a Diós­győri Gépgyár közös rende­zésében. A szovjet Távol-Ke­let megismertetésére szánt rendezvénysorozatunk novem­berig tart, s arra irányul, hogy sokrétűen bemutassuk Szibé­ria természeti gazdagságát, a Szovjetunió gazdasági és tu­dományos életében betöltött jelentőségét. Minél teljesebb • képet szeretnénk adni a Szov­jetunió e rendkívül érdekes, sokszínű, magyar vonatkozá­sokban is gazdag területének múltjáról, jelenéről, felbecsül­hetetlen távlatokat ígérő jö­vőjéről. A programban elő­adások, fotókiállítások, film­vetítések, irodalmi estek sze­repelnek. — Borsod után hol mutat­ják be Szibériát? — Maguk a borsodi esemé­nyek sem korlátozódnak csak Miskolcra, illetve a két diós­győri nagyüzemre, szép prog­ram lesz Lenin városban és Kazincbarcikán is. A további menetrend pedig: május vé­gén, júniusban Fejér és Heves megye, majd szeptemberben Somogy, Szabolcs és Baranya. Végül a harmadik rendez­vénysorozatról. A Szovjetunió megalakulásának ötvenedik évfordulójára készülünk. A tervek szerint december kö­zepén Budapesten, a MOM Művelődési Házában politikai nagygyűlés lesz. A Szovjetunió Központi Forradalmi Múzeu­ma, a Művelődésügyi Minisz­térium, a Magyar Munkásmoz­galmi Múzeum és az MSZBT rendezésében nagyszabású, a Szovjetunió ötven évét, jelen­lengi életét, fejlődését és jö­vőjét dokumentáló kiállítást láthatnak az érdeklődők. Bu­dapesten tudományos szimpó­ziumra is sor kerül, melynek tárgya a Szovjetunió létrejöt­tének világtörténeti jelentő­sége. — A központi rendezvénye­ken kívül mi foglalkoztatja még az MSZBT egyre gyara­podó tagságát? — Ezt bizony felsorolni is nehéz, hiszen tagcsoportjaink önálló, életet élnek, öntevé­kenyen igen sokat tesznek a két nép barátságának további elmélyítéséért. Csak egy pél­da: á közeljövőben a MOM dunaújvárosi üzeme fogadja a moszkvai 1-es számú Öragyár SZMBT-aktivistáinak turista- csoportját. Egymás jobb meg­ismerését célozza az is, hogy az 1972—73-as tanévben a Központi Gorkij Nyelviskola kihelyezett tanfolyamokat in­dít Miskolcon, Egerben és Sze­geden, valamint Pest megyé­ben és Budapesten. A lig egy órácskát töltöt­tem az MSZBT Gorkij fasori központjában, s gazdag programról hallottam. Olyan programról, amely majd a várakozáson felül va­lósul meg, hiszen mindnyájan tudjuk, hogy a magyar— szovjet barátság: éltető ele­münk. B. J. Aftost már „csak“ bizonyítaniuk kefl Vágyak és lehetőségek ÁTraofeát, vágyakat szembe­sítünk a valósággal. Három csurgói fiú terveit a lehetősé­gekkel. Mindhárman a Kos­suth utcai 1-es számú általá­nos iskola nyolcadikosai. A Csurgói Mezőgazdasági Szak­munkásképző Intézetbe ké­szülnek. Amiben még egyeznek: nyugtalan szemű, életrevaló gyerekek. Igazi kamaszok, a »legénytoll« már a férfit ígé­ri. Próbálnak megfontoltan »interjút adni«, de válaszaik­ból »ki-kibüjik« a gyerek. Te­hát Bicsár Józsi, Csonka Feri és Berta Lali beszéle — "... Kémkedtünk« is. — Kívülről mór jól ismer­jük az intézetet. Sót! Nemegy­szer mi vittünk üzenetet az is­kolánkból a szakmunkáskép­zőbe. S, ha már ott jártunk, Lát "kémkedtünk« is. Ismer­kedtünk a műhelyekkel, gé- ptKkel. — Szakmát és biztos állást jelent nekünk, ha sikerül oda bejutnunk: Lelkileg már fel- készültünk az elméleti tár­gyakra. De azért a gyakorlati muhka könnyebb lesz. Itt az iskolában Is az ment jobban. —* ügy tudjuk: sportolha­tunk is. Ennek különösen örü­lünk. — Hogy a mezőgazdaság mellett döntöttünk, ebben nagy szerepet játszott a gép szere- tete. Az ottani tanárokat is is­merjük 'már látásból. Dicenty Ernő igazgató úr pedig itt járt szülői értekezleten, beszélt édesanyánkkal. Körvonalazta az ottani helyzetet. Rövid »tesztvizsgálat« kö­vetkezik. A kérdésekre pereg­nek a válaszok. Különösen a gépek típusait »-vágják« egy szuszra. A helyi tsz-ről — a csurgói Zrínyiről — is megbíz­ható értesüléseik vannak. Ol­vasni mindhárman szeretnek, sorolják is a legutóbbi könyv- élményeiket. Talán ott is lesz alkalmuk a munka és a tanu­lás mellett olvasni — ezt re­mélik. S most a vágyakkal, ter­vekkel szembesítsük a valósá­got, ahogy ígértük. A Csurgói Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet igazgatóhelyettesével. Király Istvánnal beszélgetünk. S rögtön kiderül: az első egye­lőre legfontosabb lépés már »kijött«. Mindhárom fiút fel­vették az intézetbe. — Csak azokat hívtuk be felvételi beszélgetésre, akik­nek tanulmányi eredménye nem a legbiztatóbb. Alkalmas­ságukat szeretnénk itt eldön­teni. Az idén hetvenegy gye­rek jelentkezett, hat visszalé­pett. Még várunk újabb jelent­kezéseket is. Hetvenes lét­számmal kellene nekiindul­nunk az új tanévnek. — Tapasztalataink szerint a mezőgazdasági szakiskolákba általában a leggyengébb tanu­lók jelentkeznek. Csurgón is így van ez? — A legjobb tanuló 4,2-es eredménnyel jött hozzánk. Volt néhány elégtelen általá­nos iskolai végzettségű gyere­künk is. Amire leginkább büszkék vagyunk: ezek közül a legtöbbet megbízható szak­munkássá sikerült nevelnünk. — Szeretnénk az elsős kö­vetelményekről is hallani. — Ezek nem is kicsik. Heti négy óra fizika, ugyanennyi matematika. Célunk az, hogy ezt a két nehez tárgyat minél szemléletesebben, sőt: minél játékosabban tanítsuk. Lesz mivel ismerkedniük a gyere­keknek! Géprajz, gépelem, ■technológiai tantárgyakkal. Is- meretekhez jutnak majd a nö­vénytermesztésben is. A me­gyei tanácstól komoly segítsé­get kaptunk szemléltető esz­közök vásárlására, így a tanul- njvalókat csakugyan könnyeb­ben sajátíthatják eL — A gyakorlati munka lesz könnyebb. — Ezek voltak az oktatás feladatai. Milyen nevelési cé­lokat tűztek ki? — Elég nagy munka vár ránk ezen a téren is. Mikor a gyerekek idekerülnek, beszél­getésre hívjuk őket. így győ­ződünk meg ismereteikről, vi­láglátásukról. Meg keli őket Kalinyinból visszatérve A gyár arca — a föld vére Egy hete JSÜ még nem tisztultak le. A ta­nulságos látnivalók kevered­nek a vendéglátók baráti fi­gyelmességeinek példáival. — Kólacsokorral vártak bennünket a kalinyiniak a se- remetyevói repülőtéren. — És megismerték egymást? — Hogyne. Mi hárman most a kalinyini Komszomol-küi- döttség tavalyi látogatását vi­szonoztuk, úgyhogy már barát­hoz mentünk. Rendkívül sűrű és változatos programot ‘állí­tottak össze nekünk — meséli Sziklai Béla, megyei úttörőel­nök, aki Sándor Máriával, Ka­posvár városi úttörőtitkárával és Eredics Károllyal, a siófoki városi KISZ-bizottság titkárá­val hat napig tartózkodott Ka- iinyin megyében. — Mi a magyar úttörőmoz­galom fennállása 25. évíordu­— Ügy tudjuk: sportolhatunk tanítanunk újságot oívasm, te­levízióhíradót nézni. Hogy ér­tőként figyelhessék a világban zajló eseményeket. A három .. fiú nem fog csalódni»: itt ol­vasóvá neveljük társaikat is. És márr elsős korukban lesz al­kalmak a gépekkel foglalkoz­ni. Egy heti elméleti munka «tán egy hét gyakorlat követ­kezik. — A szakma áfiandhan vál­tozik. Hogyan készült fel erre az intézet? —, A legkorszerűbb techni­kát tanítjuk, s olyan alapisme­reteket adunk, melyek segit- régével könnyebb lesz az eset­leges átállás. A legmodernebb mezőgazdasági gépekkel is bánni tudnak majd. Jó kap­csolataink vannak ugyanis a < környező tsz-ebkel, a gyéké­nyesivei, berzenceivel, s a helybeli Zrínyivel. Ezekben is­merkedhetnek meg a gyere­kek a korszerű technológiával. A lehetőségek tehát össz­hangban vannak a vágyakkal. Most már »csak« bizonyítani­uk kell az ide jelentkezőknek! Leskó László lójának alkalmából hívtuk meg őket tavaly, ők pedig. a lenini pionirszervezet 50. év­fordulóján láttak vendégül bennünket. Kalinyinban tar­tózkodtunk huzamosabb ideig. Megmutatták azt a hatalmas textilgyárat, amelyből naponta egymillió méter anyag kerül ki. A mintateremben, ez volt a gyár »arca«, 200—250 féle tex­tíliát láttunk. Egy ruhára való anyagot kaptunk ajándékba, és jellemző a figyelmességük­re, hogy mielőtt kiválasztot­ták a színt, hosszasan tépelőd- tek, melyik áll jól Sándor Ma­rika hajához. — Közismert a Kalinyin és Kaposvár közötti jó kapcsolat. — Igen, elmentünk a Ka­posvár térre is, amely egy új városrész központja. Találkoz­tunk a megyei pártbizottság egyik titkárával, Tyihomirov elvtórssal, aki 1969-ben járt utoljára Somogybán. Az volt az első kérdése, mi történik azóta. Fejlődik-e a Kalinyin városrész. Aztán eleget tettünk »küldetésünknek«. Nemcsak a felnőttek, a gyerekek között is jo a kapcsolat. Kaposváron 350 úttörő levelez kalinyini pajtásokkal. A Gárdonyi isko­la úttörőcsapata jubileumi al­bumot küldött a kalinyini testvériskolának, és a szovjet pionírok elhalmoztak bennün­ket magyar levelezőpartne­reiknek szánt csomagocskák­»Megyénkben a szarvasmar­ha-tenyésztés nagy hagyomá­nyokkal rendelkezik. A Kapos és a Koppány völgye, a csur- gó-aisoki tájegység gazdáinak tenyésztési eredményei a múlt­ban is országosan elismertek voltak. A szarvasmarha-te­nyésztés hagyományai, a táj- termelési adottságok lehetővé tették és teszik a szarvasmar- tha-tenyésztés kiemelt fejlesz­tését.« így kezdődik az az elemző- értékelő és előremutató mun­ka, amelynek »A szarvasmar­ha-tenyésztés helyzete és a továbbfejlesztés feladatai« cí­met adták készítői. A tábláza­tokkal gazdagon kiegészített összegezés leszögezi, hogy me­gyénk mezőgazdasági termelé­sében a szar vasmarha-ágazat 16 százalékot képvisel (szem­ben az országos 13 százalék­kal), az állattenyésztés összes hozamából pedig 39 százalék ezé az ágazaté. A mezőgazda- sági exportnak mintegy a ne­gyede a szarvasmarha-te­nyésztésből származik: me­gyénkből 13—15 ezer élő és 8 ezer vágott szarvasmarhát ér­tékesítenek külföldön évente. Az elmúlt ■'években sok tettek Somogybán a tbc mer. kai, amilyeneket mi is vittünk innen. — Tapasztaltak-e különbsé­get a magyar úttörők és a szovjet pionírok magatartása, munkája között? — A szovjet pajtások fegyel­mezettebbek. Május 19-én, va­sárnap megnéztük a nagy ju­bileumi ünnepséget. A Himia stadionban 25 000 pajtás ült a lelátókon, és a fehér blúzok fölött zászlókkal — hol piros, hol kék zászlókkal — rajzolták a fejük fölé, hogy »50. évfor­duló«. Lent a pályán 15 000 pajtás »adta a műsort«. Élet­képeket mutattak be a pionír­mozgalom történetéből, aztán csodálatos tornabemutató kö­vetkezett. Egyetlen »bakit« sem láttam. Rendkívül fegyel­mezetten és pontosan csinál­tak mindent. — Kalinyinon kívül más vá­rosokban is jártak? _ Flvltfoh bennünket a Livmcfl Szeiinger tó melletti Osztaskino nevű vá­rosba, ahol komszomolisták- kal beszélgettünk, aztán pihe­nésképpen csónakáztunk egyet a tavon. Osztaskinóból eljövet a járás határáig elkísértek bennünket, és az ottani szoká­sok szerint búcsúztattak. Egy üveg bor járt körbe, amelyből szertartásosan "kellett inni, mert — mint mondták — »ez a föld vére«. Egy napot Moszkvában is töltöttünk. minőségi javitasat a törzs­könyvi ellenőrzés is segíti. Három évvel ezelőtt kezdődött a szakosított telepek építése, azóta megyénk 17 termelőszö­vetkezetében összesen csak­nem 6200 férőhely létesítésén munkálkodnak. A IV. ötéves tervben a szarvasmarha-állo­mány 5,8, ezen belül a tehén- állomány 5,1 ■ százalékos növe­lése szerepel. A kedvezőbb jövedelmezőség es egyéb ösz­tönzők együttes hatása nyo­mán azonban a fejlesztés en­nél nagyobb mérvű is lehetne. A programban találhatjuk a tehenek fajta szerinti megosz­tását a jövőre vonatkozóan, aszerint, hogy hány van tej­vagy húshasznosítású típusból — illetőleg mindkettőből — az állományban. Csokorba gyűj­tötték azokat az intézkedése­ket, amelyek szükségesnek látszanak a feladatok sikeres megoldásához. Olyan javasla­tok ezek, melyeknek megvaló- sításá a megye egész szarvas­marha-tenyésztési programjá­nak a teljesítését elősegíti. R. Zs. Megyei program a szarvasmaríia- tenyésztés továbbfejlesztésére tesítés érdekében. Az állomány

Next

/
Thumbnails
Contents