Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-27 / 149. szám
Nyitott szemmel a világban MAI KOMMENT ÁRUNK ÉRETTSÉGI UTÁN I smeretlen tájak, országok, emberek megismerése az emberiség legősibb vágyai, törekvései közé tartozik. Ennek érdekében ma milliók és milliók indulnak útnak és járják a világot. 1971-ben több mint 180 millióan vándoroltak országhatárokon át; a turizmust joggal tartják a szakemberek korunk egyik legjelentősebb mozgalmának. Ebből a modem népvándorlásból természetesen hazánk sem marad ki. Magyarországra tavaly hatmillió külföldi utazott: nagy részük rövidebb- hosszabb időt töltött nálunk, kis részük csak átutazott hazánkon. Az egymilliót is meghaladja azoknak a magyaroknak a száma, akik külföldre utaztak. Az adatok azt is érzékeltetik, hogy az idegenforgalom jo bevételi forrás. Az országok az elmúlt évben összesen 20 milliárd dollárra tettek szert ezen az úton. A nemzetközi turizmus gazdasági haszna tehát könnyen felismerhető. De legalább any- nyíra magától értetődőek politikai előnyei is. Igen, politikai vonatkozásait említjük, s ez nem valamiféle erőltetett bele- magyarázás, hanem a tények reális számbavétele. Vajon nem szolgál-e nemes politikai célokat az idegenforgalom azzal, hogy — mint a világon elterjedt jelszava hirdeti — »útlevelet ad a békéhez«? Elősegíti, hogy a népek jobban megismerjék egymást, következésképpen közelebb kerüljenek egymáshoz. Érvel az emberiség kultúrkincseinek megőrzése, a természet, az emberi környezet védelme, a jószomszédi kapcsolatok mellett. S vádolja mindezek ellenségeit, akik a békés érintkezés helyett a háború mezején akarnak találkozót adni a népeknek. Ah idegenforgalom jól szolgálja politikánkat azzal is, hogy a szocialista országok Csaknem kétszázféle hö- vényvédő-szer van Magyarországon forgalomban. A legnagyobb részén ott látható a méregre utaló jelzés, tehát betegséget, sőt életveszélyt is okozhat. Addig már szinte mindany- nyian eljutottunk, hogy ezek a szerek hasznosak, felhasználásuk szükséges, de alkalmazásukkal még mindig nem vagyunk elég körültekintőek. Egyre gyakrabban hallunk mérgezésekről. Alkalmat kerestünk egy beszélgetésre dr. Baron Ferenc KÖJÁL-főorvossal. — A régebben használt anyagokról sokáig azt hittük, hogy egy bizonyos idő letelte után nem mérgezőek, nincs káros hatásuk. Ezt gondoltuk például a sokak által ismert DDT-ről is, de tejtermékekben, különböző növényi anyagokban kimutattuk, ezért a koráobihoz hasonló felhasználása ma már tilos. — Mit használnak ezek helyett? — A jelenleg alkalmazott növényvédő szerek között vannak sokkal ártalmasabbak is, de ezek viszonylag hamar felszívódnak, s amíg ez nem következik be, addig nem művelhetik a vegyszerezett területet, addig nem szedhetik le például a gyümölcsöt. Ha a várakozási időt betartják, akkor ezek ellen csak a munkásokat kell védeni, akik a vegyszere- zesscl foglalkoznak, míg a korábbiak más embereket is veszélyeztettek. — Hányán dolgoznak a megyében a vegyszeres növény- védelemben? — i200—1500 között van a számuk. Ök szakképzett, vagy betanított munkások, akik szakmérnökök és növényvédő szakemberek irányításával végzik a munkát. Ha ők maguk óvatosak, akkor nem történhet baleset, hiszen kétszeres alkalmassági vizsgálaton vesznek részt, még a munka barátságát a tömegek barátságává segít fejleszteni. Az internacionalizmus milliók és milliók ismeretsége, kölcsönös látogatása révén is mind erősebbé, teljesebbé válik. A tőkés országokkal lebonyolódó idegenforgalmunk politikailag ugyancsak hasznos. A kiutazó magyarok saját szemükkel győződhetnek meg a kapitalista világ valóságáról, ezáltal látókörük is bővül, fokozatosan eloszlik a nyugati propaganda által mesterségesen húzott ködfüggöny, és jobban előtűnnek a realitások. S elsőrendű érdekünket szolgálja az is, hogy a kapitalista országokból — sokszor előítéletekkel, a hamisító propagandától megtévesztve — érkező turisták meggyőződhetnek róla: Magyarország hagyományait ápoló, korszerűsödő, dinamikusan fejlődő szocialista ország. Joggal beszélhetünk tehát az idegenforgalom politikai összefüggéseiről. Ezek az ösz- szefüggések rávilágítanak, hogy a turizmus két ellentétes világrendszer országai között is zajlik, ennélfogva nem választható el mereven a két világrendszer harcától. Sőt, színtere is ennek a harcnak olyan értelemben, hogy lehetővé teszi a szocialista és a kapitalista valóság összevetését, a személyes véleményformálást. Ebben a felfogásban — vagyis hogy harci terepről van szó — nyilvánvaló, hogy a politikai előnyök mellett politikai veszélyekkel is számolnunk kell. Szembe kell néznünk azzal, hogy ellenfeleink tudatosan felhasználják ellenünk az idegenforgalom kínálta lehetőségeket. A turizmus szélesre tárja egy-egy ország vendégváró kapuját, de azon keresztül nemcsak becsületes emberek, hanem rossz szándékúak is közlekednek. Az idegenforgalom már régen megjelent a szocialista világot támadó, úgynevezett fellazító taktika fegyvertárában. A burzsoá propaganda főleg a ’ kapitalizmus iránti illúziók keltésére használja fel az idemeg'kezdése előtt, s a speciális munkaruha tökéletes védelmet ad. — De nemcsak a nagyüzemekben, szakemberek irányításával folyik vegyszeres növényvédelem. — Igen, a saját kertben, a háztájiban is egyre többet használjuk a növényvédő szereket. Ezek természetesen sokkal gyengébb hatású mérgek, s minden csomaghoz használati utasítást is mellékelnek, de a teljes védelem itt még sincs megoldva. Nincs véj^mha, pedig csak egy egyszerű nylonkesztyű, orr- és szájvédő kellene. Sokan elfelejtik azt, hogy a bőrön keresztül is felszívódhatnak ezek az anyagok. A növényvédelem közérdek, akár nagyüzemben végzik, akár háztájiba, de hogy ez az utóbbi is biztonságosabban folyhasson, van még teendő. — Hogyan lehet a növényvédő szerekhez hozzájutni? — A nagyüzemek az AGRO- KER-től kapják, de a gyengébb hatású, mindenki által felhasználható szerek üzletben is kaphatók. Igaz, nem mindegyikben, de legalább száz ilyen kijelölt bolt van a megyében. Csak annak az üzletnek engedélyezzük az árusítást, alvói nem tartanak élelmiszert, vagy ha nincs a környéken más, csak vegyesbolt, akkor megfelelő raktározási és árusítási feltételek mellett esetleg ők is megkaphatják az engedélyt. Természetesen ezt szigorúan ellenőrizzük: gyógyszerészekből toxikológus hálózat alakult ki a megyében. Sajnos találkoztunk ilyen felelőtlenséggel is: élelmiszerek mellett méreg volt a pulton. Mint a beszélgetésből is kiderült, a bajt meg lehet előzni, csak komolyan kell venni a figyelmeztetéseket, a munkaelőírásokat, s akkor a méreg valamennyiünk érdekét szolgálja. H, É* genforgalmi lehetőségeket. Igyekszik felkészíteni a szocialista országokba utazó turistákat arra, hogy a nyugati életforma, életfelfogás szószólói legyenek. Ez a felkészítés esetenként direkt, tehát közvetlen propagandafeladatok ellátására szól, esetenként csak közvetett, vagyis a szokásos turistainformációk között sorolja fel a propagálásra javasolt témákat. A turizmus csatornáit nyugati propagandaanyagok becsempészésére és terjesztésére is kiaknázzák. A nyugatra érkezett magyarok »megdolgozása« ugyancsak a fellazítás gyakorlatához tartozik. Ez helyenként már a programszervezésnél kezdődik, és tart a magyarul tudó ügynökök egész hadának bevetéséig. Közismert példák vannak arra, hogyan próbáltak disszidálásra csábítani magyar turistákat, s hírhedt a Szabad Európa Rádió ún. kikérdező akciója, amelynek keretében provokatív kérdéseket tesznek föl a hazánkból kapitalista országokba érkezőknek. Az idegenforgalomban rejlenek olyan veszélyek is, amelyek főleg akkor fenyegetnek ténylegesen, ha közvéleményünk bizonyos kérdésekben nem eléggé tájékozott. Akadnak például, akik az idegen- forgalom adta képet félreértVasárnap a kora reggeli, illetve délelőtti órákban néhány üzletbe látogattunk el Kovács Árpáddal, a, Siófoki Városi Tanács kereskedelmi félügyelőjével. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ebben a nagy látogatottságnak örvendő városban mit kaphat az a nyaraló, kiránduló, aki szombaton nem szerezte be a szükséges élelmiszert. Azért választottuk Siófokot erre a célra, mert ez mérce kell legyen: a Balaton egyik legforgalmasabb üdülőhelye, tehát az ellátásnak is színvonalasnak kell lennie. »»Nagy forgalomra számítok“ A Petőfi sétányon van a megyei élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat 532. sz. üzlete. Éppen hozzák a kenyeret — többet, mint amennyit rendeltek. — Nagy forgalomra számítok. Tegnap harmadmagam- mal — feleségemmel és egy eladóval dolgozom — 29 000 forinttal zártuk a pénztárt. Erre járnak a strandra az emberek, várhatóan sokan betérnek vásárolni, tehát úgy is készültünk — mondja Ferka Gyula üzletvezető. Ez a raktárkészleten meg is látszik. Van itt minden — tejet a szűk hely miatt nem árusítanak Nem .könnyű itt a munka. A hentesáru pultjáról nem látni a pénztárt, a raktár szűk, kénytelenek a göngyöleget is benn tárolni. Ragyogó a tisztaság, ezért külön is elismerést érdemelnek az üzlet dolgozói, meg azért is, hogy hárman győzik ezt a nagy forgalmat. Szállodasor + Sóstó Két ABC-áruházat is felkerestük. Az egyiket a szállodasoron, ahol a vevők között nagyon sok a külföldi. — Az alapvető élelmiszerekkel nincs baj — mondta Erdőst Attila, a 305. sz. és Ferenc Mihály, a 306. sz. áruház vezetője is, hozzátéve: — Nem kapunk viszont elegendő szárazárut, csemegeszalámit, gyulai kolbászt. Néha hoznak az egyikből vagy a másikból 20 kilót, de az csak pillanatokig tart. Mindkét áruház mellé nagyon tetszetős zöldség-gyü- mölcsárusító pavilont telepítettek, ezek egyik részében — teljesen le van választva — csirkét sütnek, sört, üdítő italt is mérnek. Sok olyan árut kapnak a FÜSZÉRT-től, amelyve úgy gondolják, hogy a hazánkba kapitalista országokból érkező vendégek az egész tőkés világ lakosságának átlagát reprezentálják. Vagyis a nálunk vendégeskedő turista alapján úgy vélik, hogy a tőkés világban mindenki ilyen tehetős. Ezt az illúziót eloszlatják a tények, amelyek szerint hazánk először is nem az egész tőkés világgal, hanem főleg annak legfejlettebb országaival bonyolítja le idegenforgalmát, másodszor pedig a turisták jórészt a városi nagypolgárságból tevődnek össze (Olaszországból pl. szicíliai paraszt aligha jön túris- taútra Magyarországra), tehát semmiképpen sem tekinthetők valamiféle »társadalmi átlagnak«. Mindezt tudva máris, csökkenthetők az idegenforgalom »táplálta« illúziók. U tazni, vendéget fogadni akkor is jó, ha annak számunkra kedvező hatását a burzsoá propaganda rontani próbálja, s a békés érintkezés lehetőségeivel visz- szaélve a turizmust saját, reakciós taktikájának szolgálatába próbálja állítani. Hogy az utazás valóban élménydús le t gyen, nyitott szemmel kell járnunk a világban. Kellő nemzeti büszkeség, állampolgári hűség, realista nézőpont nyújt biztosítékot arra, hogy örömünket — akár mi utazunk, akár hozzánk jönnek — a fellazító próbálkozások ne ronthassák el. nek hamar lejár a szavatossági ideje, ezért kénytelenek visszaadni. Találtunk több olyan édességet, narancsos, citromos, kakaós stb. mézest — az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat terméke —, melynek zacskóján rajta a felirat: »Szavatossági idő lejár:« Azt azonban ne keresse a vevő, hogy mikor, mert egyiken sincs feltüntetve. Gyorsan intézkedni, mert bezárják Nagyon szép a megyei élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat Sióíok-Balatonszabadi fürdőn nemrégen megnyitott 537-es ABC-áruháza. A választék is kielégítő, csak itt se kérjen csemegeszalámit és gyulai kolbászt a vevő, mert keveset kapnak. — Tízen dolgozunk, a mel- lékelyiség használhatatlan. A legutóbbi esőnél is feltört a szennyvíz, olyan bűz volt, alig bírtunk az áruházban megmaradni. Attól félünk, hogy a KÖJÁL — talán nem is alaptalanul — bezáratja az áruházát — panaszkodott Éva Árpád vezető. Ebben és még egy dologban kellene intézkedniük a vállalat vezetőinek: az áruház zöldséggyümölcs részlege kapjon elegendő friss árut. Jelenleg ugyanis alig van valami. Gyümölcs és paradicsom helyett fapapucsot, tálcát, süprűt kínálnak. És még valamit. Fél- decis üvegekben pálinkát, konyakot. Hiányos választék — gyenge minőség — Tessék, kérem, válogatni, mert nem a legszebb ... — Ezt mondta egy vevőnek a MÉK balatonszabadi 518-as zöldség-gyümölcs pavilonjának vezetője, amikor az paradicsomot kért. Valóban, az összenyomódott, apró paradicsom kritikán aluli volt. Aztán nem sokkal később a pavilon belsejéből mégiscsak előkerült egy jóval szebb minőségű, paradicsommal teli rekesz. — Gyümölcs? — Volt szamóca is, de már csak őszibarcak van. Árultak még száraz, fony- riyadt kelkáposztát, főzőtököt. Kaprot is kértünk, azt a vezető nem tudott adni, mert ő sem kap. Még mindig jobb. mint amit egy másik üzletben láttunk: volt kapor, de főzni való tököt hiába kértek a vevők. Szalai László Befejeződtek az érettségi vizsgák. Elmúlt a diákokat, a szülőket, de a tanárokat is szorító vizsgaláz. És megszűnt még valami: a kilincselés. A személyes kapcsolatok keresésének, az előny- szerzés kísérletének — illetékesek állítása szerint — soha nem tapasztalt dömpingje. Érettségi elnökök, vizsgáztató tanárok, igazgatók panaszolták el: ismerősök, félismerősök és vadidegenek kopogtattak be hozzájuk az érettségi előtti hetekben, elsősorban Kaposváron: — Kedves felügyelő (igazgató, tanár) úr, úgy hallottam, ön lesz a negyedik A (B, C, D stb.) érettségi elnöke. Csak arra szeretném kérni, figyeljen egy kicsit oda a kislányomra. X. Y.-nak hívják. — Mit mondhat erre az elnöki tisztre kijelölt tanügyi hivatalnok vagy gyakorló tanár? — Természetesen odafigyelnek, mint a többi harmincötre, hiszen ez a feladatom, ezért ülöm végig az egész vizsgát. — Közben igyekszik udvariasan tárgyalni, palástolni idegességét, ami nem is megy olyan könnyen, hiszen ma már éppen a negyedik szülő miatt szakítja félbe amúgy is bokros tanév végi teendőinek végzését. Amikor erről a — méreteiben legalábbis szokatlan — jelenségről hallottam, azon töprengtem: hogyan indul el a kilincselések láncolata? Nyilván valakinek el kell kezdenie. Ez azonban önmagában még nem elégséges. A kezdő kopogtatást végző a vízvári Kossuth Tsz-ben. Tavaly 150 holdon termeltek borsót, 13 mázsás holdankénti átlagtermést értek él és 1 190 000 forint bevételre tetnyilván eldicsekedte tettét egy hasonló sorsú mamának. Mire a szorgalmasan készülő diák édesanyja, akinek eddig eszébe sem jutott ilyesfajta lépést tenni gyermeke érdekében, így szól a férjéhez: — Fiacskám, ez és ez a lányunk érettségi elnöke. Fogod magad és szépen elmégy hozzá, aztán megkéred, hogy figyeljen oda Eszterre. Ha Kovácsék megtehették!... — De szivecském, én életemben nem láttam ezt az embert! — Nem baj. Ki van Írva az ajtóra a neve. Bekopogsz és bemutatkozol. — Gondolom, valahogy így. Akadt kaposvári osztály, amelyben a tanulók több mint felét megnyugtatta szülője: — Beszéltem az elnökkel (az igazgatóval, a matektanároddal stb.). — így aztán tulajdonképpen kisebbségben maradtak azok, akiknek a szülei nem tettek lépéseket a vizsga sikere érdekében. Persze, ha már ilyen tömeges az előnyt kérők tábora, a jövő évre lenne egy szerény javaslatom, amelynek elfogadása egyszerűbbé és demokratikusabbá tenné a családi közbelépést. A szülői munkaközösség intézzen rövid szóbeli vagy írásos kérést a kijelölt érettségi elnökhöz, valamint a vizsga- bizottság minden tagjához, és kérje őket, hogy az osztály minden tanulójára figyeljenek oda az érettségin. Hogy ez teljesen fölösleges? Igaz. De kevesebb időbe telik mindkét fél részéről. És annyit mindenképpen ér, mint az egyéni kilincselés. tek szert. Az idén 315 holdon termelnek borsót. Az első három nap alatt 99 mázsányit csépeltek el és szállítottak a Nagyatádi Konzervgyárba. Géppel vágják a zöldborsót. Csépelik a terményt, a zöld szárat és a estimát lesilózzák. Méreg —- mindannyiunkért p. T. Vasárnap Siófok üzleteiben Szűk üzletben is mindent kapni Téliszalámit, kolbászt nem adnak — Zöldség helyett fapapucs meg seprű P. L. Megkezdték a borsé betakarítását és cséplését
