Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-25 / 148. szám

EGY HE a vi T Választási versengés és várakozás Az amerikai elnökválasztá­si versengés új fordulatot vett azzal, hogy a demokratapárti előválasztások végén George McGovern szenátor esélyes­ként indul a két hét múlva Miamiben megrendezendő or­szágos gyűlésén, a demokra­ták elnökjelöltjét meghatároz­ni hivatott konvención. A 49 éves dél-dakotai szenátor — egy vidéki pap fia — Kalifor­nia után a múlt héten Ameri­ka második legnépesebb álla­mában, New York államban is győzött. A konvención a sza­vazati öbséghez 1509 küldött voksa szükséges, és az elővá­lasztások bonyolult rendszere szerint eddig már több mint 1300 szavazatra számíthat McGovern. S talán hátra van utolsó nagy ütőkártyája is: maga mellé veheti alelnökje- löltként Edward Kennedy sze­nátort! Amerikában ma lázas izga­lommal tippelnek, jósolgat­nak. S McGovern sikerei elgondolkoztatják az amerikai politika megfigyelőit A szená­tor programja európai szem­mel nézve amolyan szociálde­mokrata program: 300 ezerről 100 ezerre csökkentené az Eu­rópában — főleg az NSZK-ban — állomásozó amerikai csapa­tok létszámát, s az így megta­karított pénzen új munkaal­kalmakat teremtene. Egyéb­ként is jólétet ígér az USA né­pének: minden lakos évi leg­kisebb keresete meghaladná az 1000 dollárt. Nagyszabású re­formokat helyez kilátásba az -adózás terén éppúgy, mint a közoktatásban. S a legfonto­sabbat hagytam a végére: azt ígéri, hogy befejezi a vietnami háborút, hazahozza az ameri­kai kiskatonákat. McGovern hívei elsősorban a fiatalság soraiból kerülnek kr, no meg a kevés joggal ren­delkező — mondjuk így — ki­sebbségek soraiból (Puerto Ri- co-iak, mexikóiak; már a né­gerek kevésbé kedvelik). A munkásság egy része áll még McGovern mellett, de a szak- szervezeti vezetők ellene van­nak. A liberális értelmiség tá­mogatja a dél-dakotai szená­tort, sőt: szívesen látná őt az elnöki székben a tőkések egy csoportja is! Az, amely úgy véli: reformok kellenek az amerikai kapitalista rend meg­védéséhez, az imperialista po­litika fenntartásához. Leegyszerűsítve tehát azt mondhatnók: McGovern »né­pibb« tartalmi színezetű Ken- nedy-politikát ígér. A republikánus párt berkei­ben — úgy mondják — ria­dalmat kelt a McGovern—- Kennedy kettős esélyeinek nö­vekedése. Akik biztosra fogad­ták Nixon győzelmét, aggódni és kétkedni kezdenek. A nagy kérdés: tud-e valamit felmu­tatni az őszig az elnökjelölt elnök Vietnamban? Elérhető közelségbe hozza-e a háború végét? A Moszkva—Hanoi—Peking —Washington politikai .négy­szögben sok minden történt az utóbbi hetekben. A szovjet— amerikai csúcstalálkozó után járt L« Dúc Tho Pekingben, BZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁM Héttő: Kissinger, Nixon bizlami embere Pekingbe érkezett. Nemzetközi pilótasztrájk. Tito jugoszláv elnök Var­sóban, Kedd: « McGovern megnyerte New York állam próbaválasztá­sát. Megkezdődött a genfi le­szerelési értekezlet új ülés­szaka. Szerda: Izraeli támadás Libanon el­len. Egyiptom, Líbia és Szíria államfőinek értekezlete. Fidel Castro Prágába ér­kezett. Csütörtök Kohl—Bahr megbeszélések Bonnban. Megegyezett a Francia KP és a szocialisták a jövő kormányprogramjában. Péntek: Indira Gandhi befejezte magyarországi látogatását. Üjabb általános sztrájk Franciaországban. Szombat: Tárgyalások az észak-íror­szági tűzszünetről. Valutaválság a font árfo­lyamának megingása miatt. Podgomij szovjet államfő a Vietnami Demokratikus Köz­társaságban, Kissinger pedig a héten tárgyalt a kínai veze­tőkkel. Egy valami azonban hiányzik: a közvetlen vietna­mi—amerikai tárgyalás. A VDK ismételten leszögezte tárgyalási készségét, csak per­sze, nem az elfogadhatatlan amerikai feltételekről... Még a héten sem került sor Pá­rizsban a Kiéber sugárúton újabb ülésre a négyes konfe­rencián. A héten ismét feszültebbé vált a közel-keleti helyzet, mert három - héttel -a Tel­Avtv-i repülőtéren a japán »kamikazék« által elkövetett merénylet után Izrael bevál­totta a fenyegetését és lesúj­tott — Libanonra. Az izraeli támadás egybeesett azzal, hogy az egyiptomi Mersza Matruh üdü­lőhelyen tanácskozni kezdeu az Arab Köztársaságok Szö­vetségének elnökségé: Szadat egyiptomi, Asszad szíriai és Kadhafi líbiai köztársasági el­nök. (Csatlakozott hozzájuk Uganda államfője, Amin tá­bornok is.) Az izraeli akció látnivalóan kihívás volt az arab vezetők ellen. Bármily ellentmondá­sosnak látszjk: az izraeli »hé­jáknak« az az érdekük, hogy Kairóban, Tripoliban vagy Damaszkuszban a háborús hangulat kerekedjék felül a józanságon, a tárgyalásos megoldás helyett az arab ve­zetők a harc lehetőségeit ke­ressék. Akkor Izrael kitolhatja a napját annak az elkerülhe­tetlenül bekövetkező fordulat­nak, amikor mégis csak kény­telen lesz kiüríteni egyes meg­szállt területeket. Európában a legérdekesebb új fejlemény Észak-írország- ban adódott, ahol a hét végén megnövekedett a reménye an­nak, hogy rövidesen megszűn­nek az utcai harcok, a robba­nások, az erőszakos cselekmé­nyek. Az Ír Köztársasági Had­sereg — az IRA — két szár­nya közül a harcosabb, a szél­sőségesebb is bejelentette, hogy kész a tárgyalásokra. Termé­szetesen még , egy esetleges tűzszüneti megállapodás sem szentírás; a problémák gyöke­res megoldása (jogegyenlőség, gazdasági hátrányok kiküszö­bölése stb.) még várat magára. E hét a magyar diplomácia szempontjából azért marad emlékezetes, mert most zajlott le Indira Gandhinak, India miniszterelnökének hivatalos látogatása, ezenkívül a héten jelentették be, hogy Rogers amerikai külügyminiszter rö­videsen Magyarországra láto­gat. ' Pál/y József Észak-frország A helyzet robbanékony Még három nap van hátra az IRA idegilenes szárnya ha­táridő nélküli tűzszüneti élet­belépéséig. A helyzet azonban továbbra is robbanékony. Szombaton a kora reggeli órákban Dungiven észak-íror­szági falu közelében egy akna robbanása következtében há­rom brit katona vesztette éle­tét és négyen megsebesültek. Az év eleje óta 32 katona vesz­tette életét Észak-lrországban. Belfastban a szombatra virra­dó éjjel egy.17 éves katolikus fiatalembert ölt meg egy pus­kagolyó, amikor egy sebesült fiatal lánynak igyekezett segít séget nyújtani. Tel Aviv Küílarcof vaüoüak a kongresszust támadó próbálkozások A TASZSZ Rómából kelte­zett jelentése elmondja, hogy az Izraeli Kommunista Párt Tel Avivban folyó XVII. kong­resszusán folytatódott a vita a központi bizottság beszámoló­járól. A felszólalók megállapí­tották többek között, hogy az izraeli irodalom és művészet komoly válságot él át, mert a sovinizmust, a müitarizrns.ist hirdeti, az arab területek meg­szállásának folytatása mellett kardoskodik. — A hivatalos Tel Aviv-i propaganda által széltében- hosszában terjesztett faji el­mélet, amely a zsidó nép »ki­választottságát« hirdeti, aláás­sa az izraeli társadalom mo­rális alapjait és károsan hat az ifjúság szellemére — mon­dották a szónokok. Elhangzott Metr Vilnernek, a kb főtitkárának zárszava is. Hangsúlyozta, hogy a széles körű vita megmutatta a párt ideológiai és szervezeti -össze- forrottságát, s kudarcba ful­ladtak a fasiszta módszereket alkalmazó huligánok próbál­kozásai, hogy meghiúsítsák a kongresszus megtartását. Titkos határozatok az AKSZ ülésén? Kidolgozták a következő időszak átfogó stratégiáját Az Arab Köztársaságok Szö­vetsége elfiöki tanácsának ne­gyedik ülésszakát Kairóban főként azért tartják jelentős­nek, mert a Mersza Matruhban jóváhagyott határozatok mint­egy betetőzik az arab állam- szövetség alkotmányos intéz­ményeinek kiépítését, és szo­rosabbá teszik a tagállamok sokoldalú együttműködését, a föderáció keretein belül. Az egyiptomi, a líbiai és a Latin-amerikai tanácskozáss Mexikóban A mexikói fővárosban meg­nyílt a Latin-amerikai Egy­ségszervezetének I. kongresz- szusa. Részvevői arról tanács­koznak, hogyan tudnák meg­védeni a térség országainak természeti kincseit a külföldi, elsősorban az amerikai mono­póliumok kizsákmányolása elől. A munkában Argentína, Bolívia, Kolumbia, Costa Rica, Chile, Ecuador, Salvador, Gua­temala, Honduras, Mexikó, Ni­caragua, Paraguay, Peru, Por- torico és Urugay küldöttségei vesznek részt. szíriai elnök ezúttal is beha­tóan foglalkozott a közel-kelg- ti válság legfrissebb politikai és katonai fejleményeivel, kü­lönös tekintettel a libanoni és a szíriai területek ellen inté­zett izraeli terrortámadásokra. Az A1 Ahram értesülése sze­rint az elnöki tanács zárt ülé­sein fontos titkos határozato­kat fogadott el, s kidolgozta a következő időszak átfogó stra­tégiáját. az arab és a nemzet­közi fejlemények tükrében szükségesnek ítélt intézkedése­ket és kezdeményezéseket. A lap sejtetni engedi, hogy az arab államszövetség reagálni készül a közel-keleti térség­ben , bekövetkezett legutóbbi fejleményekre. > RÖVIDEN Bebörtönzésre ítélte »kom­munista- és kurd-barát tevé­kenység« címén egy ankarai bíróság a Török Munkáspárt elnökét, Behice Borán asszonyt és a párt 19 vezetőjét Előkészítő tárgyalásokat foly­tatnak a héten az egyiptomi és líbiai Arab Szocialista Unió egyesítéséről. 85 millió dollárral nagyobb összeget hagyott jóvá Izrael­nek •nyújtandó gazdasági se­gélyként az amerikai szenátus, mint amit a kormány kért. (300 millió dollárt szánnak ne­ki.) Pilótasztrájk volt tegnap Olaszországban, hogy a légi- társaságokat magasabb béreket biztosító kollektív szerződések megkötésére kényszerítsék. «3 Közöljük kaposvári gázfogyasztóinkkal, hogy 1972. június 28-án, szerdán 12.30—17 óráig gáz­szünetet tartunk a fogyasztói kisnyomású gázvezeték-rendszerünkön. Ez idő alatt gázkészülékeiket szíveskedjenek elzárni. K O G A Z 4. sz. üzeme Kihallgatják a japán terroristát Folytatódik Kozo Okamoto japán terrorista kihallgatása. Az izraeli hadbíróság a Tel-Aviv-i repülőtér elleni merénylet miatt vonja felelősségre. (Telefoto — AP—MTI—KS) ESY Korszak vége vágy csupán őrségváltás ? — OT.1 Szato szaltá morláléja »Olyan korszakba lépünk, amikor Japán nemzeti ha­talma eddig nem ismert súly- lyal érvényesül majd a világ­politikában.« — E büszke sza­vakat épp a japán politikai vezetés éléről most távozó Szato miniszterelnök mondot­ta az uralkodó párt legutóbbi kongresszusán. S részletesen kifejtette azt is, hogy e poli­tikai és katonai terieszkedés fő iránya Délkelet-Ázsia, és — tágabb értelemben — a csendes-óceáni terület lesz. Ha ezt összevetjük a keres­kedelmi-pénzügyi törekvé­sekről már elmondottakkal, nyiívánvaló, hogy Japánban készen áll a behatolás teljes gazdasági apparátusa, amely­hez fokozatosan felnő politi­kai és militarista felépítmé­nye is. Mihelyt azonban szélesebb horizontú körben nézzük a japán hegemén törekvéseket, az átfogóbb nagyhatalmi ér­dekek szférájában nyitott kérdések egész sorára bukka­nunk. Mert bármilyen szá­mottevő gazdasági erőt kép­visel is jelenleg a felkelő nap országa, a délkelet-ázsiai ha­talmi törekvések sorsa, a nagyhatalmi kapcsolatok, s mindenekelőtt az amerikai— kínai viszony alakulásánál? függvénye marad. S rendkí­vül fontos tényező természe­tesen a szovjet politika is. Kína leié Janus-arccal Szatóék nemrég (még Ni­xon moszkvai útja előtt) visz- szautasították — az amerikai szövetség jegyében és Wa­shington helyeslését várva — a Szovjetunió javaslatát egy átfogó délkelet-ázsiai bizton­sági rendszer kidolgozására. E magatartás és a fentebbi tények magyarázattal szolgál­nak a Szatá-kormány. politi­kájának Janus-arcú kettősé­gét illetően a Kínai Népköz- társasággal kialakított kap­csolatokban is. A hivatalos japán külpolitika ugyanis mindeddig nem vett tudomást a népi Kínáról (csupán nega­tív értelemben: mint létével ijesztő hatalmas szomszédról, amelynek fenyegetése elei Japán az Egyesült Államok »szoknyájába« kapaszkod­hat)« A legutóbbi évtized azon­ban adatok tömegével cáfol­ja meg, ha bárki Japán me­rev elzárkózására gondol. A kínaiak formálisan ugyan mindeddig nem voltak haj­landók tárgyalni olyan cégek­kel, amelyeknek bizonyítható gazdasági kapcsolatai vannak Tajvannal, Dél-Koreával vagy az Egyesült Államokkal. S épp e célból jöttek létre Ja­pánban a kormány tudtával és hallgatólagos jóváhagyásával olyan »új vállalatok«, ame­lyeknek kimondottan a Kí­nával folytatott »memoran­dumkereskedelem« a céljuk. A gyakorta Kínába látogató »baráti küldöttségek« politi­kailag is befolyásos vezetői Pekingben nem hivatalos árucsere-forgalmi megálla­podást kötnek, hanem csak egy-egy nyilatkozatot — me­morandumot — írnak alá, amely egyetértését fejezi ki a Kínai Népköztársaság nem­zeti-külpolitikai törekvései­vel. (Innen az elnevezés). A »baráti cégek« közvetí­tésével s egyéb csatornákon át a Kínai Népköztársaság közel egymilliárd dolláros évi áruforgalmat bonyolít le a japán vállalatokkal, amelyek csupán »spanyolfalként« szol­gálnak a mögöttük tevékeny­kedő tőkés monopóliumok számára. Peking teljes kül­kereskedelmében Hirohito császár országa 15 százalék­kal részesedik, s így a Kínai Népköztársaság első számú kereskedelmi partnere. Ahogy e terület egyik kiváló szak­értője írta: Kína technikai fölszerelésének egyik fontos tényezője Japán. Avagy dur­vábban fogalmazva: Japán az a hatalom, amely Kínát fölszereli. (Legutóbb például az a Fudzsijam Aiicsiro haj­dani miniszter, s jelenlegi miniszterelnök-jelölt tár­gyalt Pekingben. aki Szato testvérének — ama bizonyos Kishinek — kormányában akkor volt külügyminiszter, amikor megvetették a japán —amerikai katonai együtt­működés kiszélesítésének mostani alapjait!) lerüs szemmel nézték E kereskedelmi kapcsolatok fejlődése már régóta érleli a politikai kapcsolatok norma­lizálását is. Szinte úgy lát­szott, hogy Nixon pekingi nyitása, »sokkot« idézett elő, s Japán mammutvállalatai — az amerikai cégek farkasét­vágyú versenyétől félve — támadták Szatót a kormány mereven elzárkózó politikája miatt. Most viszont épp az Amerikai Egyesült Államok elnökének kínai útja nyomán kialakult helyzet kínál új le­hetőségeket a japán »tempó­vesztés« behozására. Maga Szato miniszterelnök sem volt vak, hiszen a legtö­mörebben (s Csou En-lajnáí majd egy évvel korábban) épp ő fogalmazta meg a lé­nyeget: »A japán diplomácia fő problémája a Kínához fű­ződő kapcsolat. Japánnak vi­szont mindaddig nincs kül­politikája, amíg a Kína- problémát nem oldotta meg.« Csakhogy Szato egész politi­kai karrierjét az Egyesült Ál­lamokkal való szoros és egy­oldalú együttműködésére tet­te föl: S az lett volna számá­ra még csak a legkisebbik b^j, hogy az említett út' al­kalmával presztízséből oly sokat vesztett az otthoni mo­nopóliumok előtt. Ámde Sza­to miniszterelnököt Peking- ből is ferde szemmel nézték, és személye már a Kinai Népköztársaság számára is túlságosan »persona non gra­ta« lett. Maga, Csou En-laj kínai miniszterelnök mondot­ta-ez. év tavaszán (több; Pe­kingbe látogató- japán kül­döttség előtt is), hogy egy japán—kínai szerződés elő­feltétele a fejkelő nap or­szágának »valóban függet­lenné« válása. S kifejtette azt is, hogy a kapcsolatok rende­zését csak egy új japán kor­mánnyal tudja elképzelni. Tehát ha most Szato eltűnik a porondról, Kína és Japán politikai kapcsolatai már be­látható időn belül normalizá­lódhatnak. flz örökösödési harc Most öt politikus között (négy tagja a Szato kabinet­nek) folyik a kemény ver­seny, hogy megszerezve a liberális-demokrata pártelnö­ki posztot — egyikük mi­niszterelnökként is Szato örökébe lépjen. A kíméletlen küzdelmet a nagytőke jenek millióival támogatja. Fukada külügyminiszter és Tanaka kereskedelmi és iparügyi mi­niszter rendelkezik — a hírek szerint — legerősebb támasz- szal a liberális demokraták közti Fuúzsijama sokáig a legesélyesebbnek látszott; Ohira és Miki Takeo viszont sokkal rugalmasabb és hajlé­konyabb politikusok. Henry Kissinger, Nixon elnök nem­zetbiztonsági főtanácsadója — a közelmúltban lezajlott japá- ni látogatása alkalmával — mindenesetre már szemügyre vette őket, és tárgyalt velük. Most, a .július d-'T v."—.fá­sokig otthoni non’-lójukat kell megerősíteniük. ' Az öt jelölt közül bárme­lyik lesz is az új miniszter- elnök, mindegyik csak a mo­nopóliumok támogatásával S érdekeinek megfelelően jut­hat a Japán Császárság fele­lősségteljes posztjára. Így fordulattal semmiképp nem számolhatunk, csupán őrség­váltással. Mert a távozó mi­niszterelnök — a korábbi ve­zetők irányvonalát követve — tovább erősítette az ország tőkésmonopóliumainak politi­kai hatalmát, s mostani szal- tó mortáléja csupán azok ér­dekeinek megfelelő kiugrás a japán politika új körülmé­nyek között manőverező ha-' jójából. Kurucz Ferene

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents