Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

Nincs hiány neziiazáasági munlayspeki! Tájékoztató az Agrotrösztnél A betakarítási szezon előtt nincs hiány traktorokból, szál­lítóeszközökből — tájékoztat­ták az MTI munkatársát az Agrotrösztnéí. A nagy nyári munkákra a kereskedelem is felkészült: minden eddginél nagyobb és választékban is gazdagabb június' közepén a traktorkínálat. A gazdaságok ebben az évben június 10-ig 3422 erőgépet vásároltak, eze­ket a betakarításnál már fel is használják. A raktári készle­tek további vásárlásokat tesz­nek lehetővé. Az országos ösz- szesítés szerint több mint 1800 traktor vár eladásra a telepe­ken, tehát jut azoknak a gaz­daságoknak is, amelyek csak most gondolták meg magukat, és közvetlenül a szezonmun­kák előtt gyarapítják gépállo­mányukat. A kereskedelem az U—650 jelzésű román trak­torra árengedményt ad; 1972. április 1-től 20 százalékkal ol­csóbban szerezhetik be a gaz­daságok ezt a 65 lóerős tel­jesítményű traktort. A traktor vontatású pótko­csikból is bőséges a kínálat, a raktárakban még 900 pótkocsi vár vevőre. Egy ismerősöm egyszer meg­kérdezte, hogy mi a nyár leg­biztosabb jele. Sok mindent felsoroltam, ő azonban csak meszelt a kezével a levegőben, sem ez, sem az. Amikor min­denből kifogytam, nevetve vá­laszolt a saját kérdésére: »A nyár legbiztosabb jele, hogy szabadságon van, akit az em­ber éppen keres telefonon avagy személyesen«. Ez az idő­szak általában azután követ­kezik be, amikor az iskolák becsukják a kapuikat, s a diá­kok szerteröppennek a megye, az ország különböző tájaira. De ki és hol tölti a szabad­ságát egy olyan nagyüzem dol­gozói közül, mint a Pamutfo- nó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára? Tűzött a nap, s nagyon kevés emberrel találkoztam, amikor az egyik délelőtt kisé­táltam az üzembe. A máskor oly népes fonóparkban is mindössze egy kislány hintá­zott. A portásnak gyöngyözött Szétosztották a beutalókat , Készülnek a munkavédelmi felszerelések BÉÉ Munkában a varrószalag. A kaposvári Delta szövetke­zet új üzemházba költözött. Jelenleg ötszázezer pár védő­NDK-ba, Franciaországba, Angliába és Kanadába szállít­ják. A húszfajta kesztyűből kesztyűt gyártanak; ezeket az 30—35 millió forint értékűt lő védőeszközöket gyártanak. exportálnak. Hazai piacra a kesztyűkön kívül lábszárvédő­ket, hegesztőmellényeket és a speciális igényeknek megfele­Harmat Endre ] Gyilkosság RT. 10. Egy „tisztes üzletember“ Santello Genovese irodájá­ban dolgozott annak idején, a hírhedt »-családfő« ugyanis ve­zértársaihoz hasonló »tisztes üzletember«, egy csomagoló­vállalat tulajdonosa volt. Johnny egyszer szeretett vol­na szabad szombatot kérni a főnökétől, és úgy gondolta: éjszaka is bent marad, hogy előre elvégezhesse a, szombat­ra eső munkát. Szobája a folyosó egyik vé­gén volt, csak a kis íróasztali lámpája égett, s -őt kívülről nem láthatták. Egyszer csak a kanyargó folyosó túlsó vé­géről kongó lépteket és egyéb, gyanús eredetű hangokat hal­lott az éjszakai csendben. Azt hitte, banditák járnak ott (tu­lajdonképpen igaza is volt), s ezért lábujjhegyen a zaj irá­nyába lopakodott. A főnök szobájában váratlan látvány tárult a szeme elé: Genovese két »munkatársa« közreműkö­désével egy ismeretlen, véres­re vert férfit faggatott. Somogyi• Néplap Néhány nap múlva Santello hamuszürke arccal fedezte föl az újságokban az éjszakai ven­dég fényképét, azzal az alá­írással, hogy az illető — dús­gazdag üzletember — nyomta­lanul eltűnt. ö már régebbi amerikai volt, mint Schuster, és nem mert jelentést tenni. Amikor azonban később meghallotta, hogy Genovese külföldre szö­kött, és — ahogy mondták ne­ki — az olasz rendőrség emel vádat ellene, felbátorodott, és jelentkezett. Ahogy közelgett a visszaho­zott Genovese tárgyalása, az FBI tanult a múltból, és ál­landóan figyeltette Santellót Az eredmény tragikomikus volt: San teliót az »őrangyalá­val« együtt lőtték szitává. VITO VISSZAÜT Genovese tehát újra szabad volt, és gőzerővel bekapcso­lódhatott a maffia életébe. Castello azonban már »bedol­gozta« magát az átvett man­hattani »családba«, és esze ágában sem volt maga fölé en­gedni a visszatértet... Ez még Anastasia tündöklé­sekor történt. Ha akkoriban ilyen problémája akadt az em­bernek, »Albert bácsihoz«, a Gyilkossági Részvénytársaság sokszor kipróbált vezetőjéhez fordult. Nem sokkal később Vi­to Genovese kocsiját géppisz­tolysorozat érte, a tulajdonos azonban vállsebesüléssel meg­úszta a veszélyes kalandot. Ek­kor határozta el, hogy — ahogy teheti — visszaüt. Mint a Park Sheraton Hotelben történtek bizonyítják, döntését tett kö­vette. A maffiában nagy vihart váltott ki Anastasia halála. A felzúdulás és a bizonytalanság olyan nagy volt, hogy a híres AÍ Capone-léle C-betűs jwte­Sátor, bogrács a víkendhez Hajóval, kocsival külföldre — Villaépítő munkások lomosztogatás óta először hív­ták össze a Cosa Nostra főnö­ki gyülekezetét, a félelmetes Nagytanácsot. A New York állambeli Appalachinbe test­őreik és helyetteseik, az úgyne­vezett hadnagyok kíséretében egymás után érkeztek meg a »családfők«. Köztük egy még mindig család nélküli is, Vito Genovese. A vezérek akkor már tud­ták — vagy legalábbis sejtet­ték — az Anastasia-gyilkosság hátterét, és a dolog határozot­tan jót tett Genovese tekinté­lyének. Az appalachini döntés a maga nemében politikai mes­termunka: »elvileg« éles sza­vakkal elítélték a szervezeten belüli véres torzsalkodásokat, ugyanakkor az egyik megüre­sedett New York-i család ve­zetését Vito Genovesére bíz­ták. A MAFFIA PARANCSÁRA Talán mondanunk sem kell, hogy a szicíliai maffia és a Co­sa Nostra között az élet min­den területén kiterjedő gyü­mölcsöző kapcsolat áll fenn. Hazánkban is bemutatták a »Maffia parancsára« című fil­met, amely igaz történet nyo­mán készült, és reflektorfény­nyel világítja meg az óceánon átívelő kapcsolatok egyik ol­dalát. A történet dióhéjban a kö­vetkező: egy észak-olasz gyár igazgatója magához hívja egyik szicíliai származású, szülőfalujába hazakészülő, művezetőjét. Megkéri, hogy adjon át egy levelet és egy kis csomagot »régi kedves ba­rátjának«, Don Felicének. A művezető el van ragadtatva. Hogyne, hiszen kettős megtisz­teltetés érte: Egyrészt az igaz­a homloka, s most az előtérben sem üldögéltek-álldogáltak lá­nyok és asszonyok. Ilyen me­legben mindenki behúzódik a hűvösebb helyiségekbe, ha van egy kis ráérő ideje. A szakszervezeti irodán régi ismerősömmel, Papp Józsefiié­val, a szakszervezet munka­társával beszélgettem néhány mondatot. — Mindjárt bemutatom Pá­painét, az üdülési felelősünket, ő a legtájékozottabb ezekben a kérdéseimen. Papírlapokkal fölfegyver­kezve érkezett meg Pápai Lászlóné néhány perc múlva. Számok, nevek sorakoztak a lapokon. Ezekről pontos kép tárult elém, ugyanis az szb üdülési felelőse csak rápillan­tott, mint egy autós a térké­pére (a hasonlat azért illik Pá­painéra, mert van kocsijuk, s ő nagyon szeret vezetni), s gyorsan, tömören válaszolt minden kérdésére. Egy kicsit nehezebben ment az összes beutalt összeszámolása. Ennek többször neki kellett rugasz­kodni, végül is kitűnt a lis­tákból a következő: — Száztizenegyen mehet­nek üdülni kedvezményes szakszervezeti beutalóval az ország legkülönbözőbb vidé­keire ... Azután kilencven­ötén a Pamutfonó-ipari Válla­lat balatonszemesi üdülőjébe. Június tizenötödike és szep­tember negyediké között pi­henhetnek a szép üdülőhe­lyen. — Igáiról se feledkezzünk meg — szól közbe Pappné. — Persze, még az is itt van. Egy víkendháza van ott a gyárnak, s a dolgozók csalá­dostul mehetnek a közkedvelt gyógyüdülőhelyre. Kétszemé­lyes rekamié, teljes fölszerelés várja őket. — S hányán jutnak el Igái­ba? — Olyan hetvenen ... Sok a jelentkező, mert mindenki szereti Igáit, ugyanis nyugodt, rendes kis hely. — Hova mehetnek a dolgo­zók gyerekei? gató bízta rá a levelet és aj csomagot, másrészt a címzetti szülőfalujának nagyhatalmú | földbirtokosa, akivel mindad-j dig, amíg el nem került Szi-: cíliából, legföljebb olyan kap- { csolatban állt, ü°§y — rend- ♦ szerint viszonzatlanul — mész-1 sziről előre köszönt neki. í ♦ Hazaérve nem hitt az érzék- | szerveinek, milyen nyájasan I fogadja Don Felice és milyent gazdagon megvendégeli. Az | meg már mindennek a teteje,! hogy a földesúr hajnali vadá- ♦ szatra hívja meg. Emberünk a I vállára kapta a puskát, és fü-j tyürészve indult a találkozó-} helyre a néptelen, hajnali ut-1 cán. Ott Don Felice közölte* vele: reméli, okosan viselkedik x majd, ellenkező esetben kelle-x metlen következményekkel I kellene számolnia. A művezető | először egy bútorszállító te-? herautóban, majd — beszöge­zett ládában — egy repülő­gépben találta magát. Mintegy] hét órai repülés után egy kis) repülőtéren jólöltözött urak ; segítették ki a ládából, és egy j gyönyörű luxuslakásba vitték.) Tejbe-vajba fürösztötték, j majd megmutattak neki egyj rövid filmet. A filmen vaskos) férfiú látható, arcát többszöri; is megnézették a messziről jöttél. — Hát ezt kell megölnöd — mondták neki tárgyilagosan. ) A fiatalember minden ízé- ♦ ben remegve végrehajtotta a! parancsot. Aztán minden meg-1 ismétlődött — visszafelé. Ott-* hon Don Felice elégedetten* köszöntötte, és megígérte:? »gondot visel a családjára«.! Felesége pedig büszkén és bol-| dogan megkérdezte tőle, kelle- I mes volt-e Don Felice társasá-. gában a megtisztelő vadászat. így végződik a film — sok igaz történet. Következik: A pénz a börtönben ú peiu — A SZOT gyermeküdülői­ben — Márián, Zamárdib;n, Parád-Sasváron, Sátoraljaúj­helyen — tizenhatan töltenek két-két hetet. Azonkívül kap­tunk tíz beutalót a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének földvári gyermeküdülőjébe is. Általában elégedetlenek az üzemekben a kapott beutalók számával, minőségével. Kíván­csi voltam arra, hogy mi a vé­leménye a szakszervezeti bi­zottságnak a textilművekben. — Hát bizony elég sok az igény — helyesel Pápainé. — Volt olyan, amit nem tud­tak kielégíteni? — Olyan nincs ... vannak jó partnereink, s ha szükség volt rá, akkor cseréltünk be­utalót más vállalatokkal. — Ki hol pihenhet? — Vida Zsuzsanna a cérná- zóból Lillafüredre megy a ba­rátnőjével, Kustos Balázs technikus a fonó II-ben dol­gozó menyasszonyával Bala- tonfüredre, mégpedig nászútra. Segesdi Istvánná — ő a me­gyei tanács vb tagja — Gyu­lára utazik. Öten mehetnek Visegrádra, öt család Miskolc- Tapolcára, Szilvásváradra, Fü­redre, Mátraházára. Az utóbbi helyre küldtük el például Tör- zsöknét a gyerekével, ugyanis egyedül neveli. — Kapott-e a gyár gyógy­üdülőhelyre beutalót? — Persze. Párádra, Füredre, Hajdúszoboszlóra, Hévízre. Az első félévben hét, a második­ra tizenkét hévízi beutalót oszthattunk szét. Hévízre megy a Szabó házaspár, Gyuri bácsi ládaszegelő. Aztán Kisdeák Erzsébet újítási előadó, Tóth Eszter előfonónő, két munka­módszerátadó, Némethné, Horváthné. A munka nálunk olyan, hogy a lábnak nagyon kell a gyógyvíz. — Üdülhetnek-e külföldön az üzem dolgozói? — Nemrégen jöttek meg né- hányan Bécsből, illetve az NDK-ból. Papp Jánosné pénz­táros, Detre Mária számivtelí osztályvezető, Ádámfi János osztályvezető, Papp László volt hajóval Ausztriában, Deák Piroska pedig az NDK- ban. Ugyanide még öten me­hetnek csereüdülésre, ketten pedig Lengyelországban ép­pen most vannak kint a meós lányok közül. Ádámfi János, a keresztórsá osztályvezetője nggyon jól érezte magát Bécsben, csak rövidnek tartja az utat. — S a nyáron? — Kiveszek valahol egy szo­bát a Balatonon. — A fiatalok hova mennek a keresztorsózóból? — A kempingekbe. Az idő­sebbek közül egyre többen vil­lát építenek. A kis haditanács egyre több ilyen nevet mond. Ja persze, Arvaiék Igáiban építettek vil­lát, Koczur Györgyök most építkeznek Fonyódligeten. Hétvégi nyaralója, van néhány dolgozónak Kaposhomokon és köryékén, s kertészkednek, szőlészkednek. Mások a város dombjain vettek telket, és ott pihennek. — Szőlőnk van Kaposhomo­kon, most ott nyaralunk — mondja büszkén Törő István­ná, majd hozzáteszi, hogy van közeli szomszédjuk a gyárból, Molnár Józsefék, Vajthóék. A fiatalok elsősorban kirá- dulnak, hétvégeket töltenek a kempingekben. Erre jól, felké­szül a szakszervezeti bizottság, mert vásárolt sátrakat, bográ­csokat, melyeket ki lehet köl­csönözni. Jászberényi Lászlóné, a gyár KISZ-bizottságának meg­bízott titkára; — Harminckilenc ipari ta­nuló most volt háromnapos buszkiránduláson, negyven­ötén e héten utaznak két nap­ra a Duna-kanyarba. Július­ban Győr—Pannonhalma út­vonalon az A műszak KISZ- szervezetének negyvenöt tag­ja kirándul, augusztus végén a C műszak KISZ-esei Szegedre és környékére mennek. Tízen jelentkeztek, hogy szeretné­nek az ordacsehi táborban ví- kendezni. Néhány fiatal kül­földre utazik, Lengyelország­ba, Svájcba, Ausztriába az NSZK-ba. Régi hagyomány, hogy a gyár közelében lakók közül so­kan otthon töltik szabadságu­kat, s mindennap bemennek a gyári strandra. A dolgozók gyerekeinek pedig ez az egyik legjobb szünidei szórakozása. Lajos Géza Növényvédelmi tájékoztató Védekezzünk a szövőlepke ellen A szövőlepke első nemzedé­kének lárvafertőzüttsége nem éri el ugyan a korábbi évekét, mivel a lepkerajzás idején esős, hűvös volt az idő, de he­lyenként a megyében erőseb­ben fertőzött gócok észlelhe­tők. Jelentősebb a fertőzés a Balaton-parton (Siófok, Fo­nyód, Balatonmária), Lengyel­tóti, öreglak, Nagyatád, vala­mint Kaposvár környékén. A védekezést most kell elvégez­ni amikor a hernyók még együtt vannak a hernyófészek­ben. A kártevő elsősorban az ágvégeken elhelyezkedő, kez­detben erősen szövedékes her­nyófészekről ismerhető fel. Az amerikai fehér szövőlepke ka­rantén kártevő, irtása ezért valamennyi fertőzött területen kötelező, elmulasztása sza­bálysértési eljárást és egyéb hatósági intézkedést von maga után. A fertőzött ágrészt le kell vágni, és égetéssel vagy egyéb módon a hernyókat meg kell semmisíteni. A védekezés leghatásosabb módja a begy- szeres beavatkozás, amelyhez jó hatású rovarölő szeren áll­nak rendelkezésre. Permete­zéshez felhasználható rovar­ölő szerek házikertben, nagy­üzemben, útmenti fákon stb.: Ditrifon 50 WP 0,2, Fiiból E 0,3, Nogos So EC 0,1 százalék­ban és Unifosz 50 EC. Szőlőültetvényekben a me­leg időjárás hatására fokozott mértékben veszélyeztet a liszt- harmat. Az elmúlt évben erős lisztharmatíertőzás volt vala­mennyi szőlőtermesztő táj­egységben, nagy tömegű fer­tőző anyag halmozódott fel, így a kórokozó járvány szerűen elterjedhet kedvező időjárás esetén. A fürt- és levélkároso­dás megelőzése érdekében cél­szerű együtt védekezni a pe- ronoszpóra, és a lisztharmat ellen. Felhasználható gomba­ölő szerek: Fundazol 0.06—0,08, Karathane 0,1 százalékos ol­datban. (100 liter vízben 6—8 dkg, illetve 10 dkg). Hektá­ronkénti vízmennyiség 700— 1400 liter. Porozásra javasolt: Ventillált kénpor hektáron­ként 7—10, Badacsonyi rézkéti­por hektáronként 10—17 kilós dózisban. Június első felében mind több pillangóstáblán lehetett észlelni az aranka megjelené­sét. A rendkívül veszélyes és gyorsan terjedő növényi élős­ködő megjelenése esetén hala­déktalanul meg kell kezdeni a védekezéseket a fertőzött terü­leteken. Az arankás foltokon és azok 1 méteres szegélyén négyzetméteredként 1 liter permetlevet kell kipermetezni az alábbi gyomirtó szerekből: Aretit: (kizárólag nagyüzem­ben) 2—3, Krczonit E 2, Rég­ióné 0,5 százalékban. A szerek i felhasználásánál feltétlenül be kefl tartani az előírt munka- és egészségvédelmi, valamint a hasznos élőszervezetek és a vizek védelmére vonatkozó rendszabályokat.

Next

/
Thumbnails
Contents