Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

Tanácskozik az országgyűlés

(Folytatás az 1. oldalról.) ínár az állami költségvetés bevételeinek 43 százalékát veszik igénybe. A nemzeti jövedelemnél jobban, sőt a tervezettnél is gyorsabban, mintegy 10 százalékkal emelkedtek az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények kiadásai. Ezek szükségesek voltak az elmúlt esztendő életszínvonal-politikai céljainak megvalósulásához.

Végeredményben a költség- vetést 191,6 milliárd forint bevétellel és 194,9 milliárd forint kiadással zártuk. Amint azt már az 1972. évi költség- vetés beterjesztésekor jeleztem, az állami költségvetésnek a tervezettet meghaladó, kereken 3,3 milliárd forint hiánya keletkezett. Ennek oka az, hogy a vállalatoktól remélt és elvárt bevételeink egy része nem folyt be, beruházási költségeink és a társadalmi közös kiadásaink a költségvetés végrehajtása során emelkedtek.

A Minisztertanács az idei népgazdasági terv és költség- vetés elkészítésével párhuzamosan intézkedéseket dolgozott ki, amelyek hatásai fokozatosan érvényesülnek. A gazdasági-pénzügyi egyensúly javítása, valutánk szilárdsága érdekében ezek következetes végrehajtására és további határozott lépésekre van szükség. Ebben az esetben várhatjuk, hogy a folyó évi költség- vetést a tervezett arányok szerint hatjuk végre. Az 1973. évi népgazdasági terv- és költség- vetés összeállításakor szigorú követelménynek tekintjük, hogy a népgazdasági egyensúllyal párhuzamosan a költségvetés helyzete is javuljon.

Bz életszínvonal növeléséért

— Az 1971. évi állami költségvetés végrehajtásáról írásban benyújtott törvényjavaslat tartalmazza a költségvetés teljesítésének adatait és részletes indoklását. A továbbiakban néhány olyan témakört emelek ki, amelyek eredményeink szempontjából alapve- tőek, vagy jövőbeni fejlődésiünket határozzák meg. Ezek sorában az., első, a legfontosabb az: hogyan sikerült valóra váltani gazdaságpolitikánknak azt az alapelvét, hogy a lakosság életszínvonala tartósan, kiegyensúlyozottan növekedjék, az életkörülmények javuljanak.

— Ez a követelmény 1971ben is megvalósult. A lakosság jövedelme a tervezett mértékben emelkedett, az egy keresőre jutó reálbér mintegy 2,5—3 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 5—6 százalékkal nőtt. A bérek az iparban és az építőiparban a termelékenységgel összhangban nőttek, javult a munkaerőstabilitás.

— A Minisztertanács rendszeresen foglalkozik a kereseti arányok elemzésével és szabályozásával. Megvizsgáltuk például, hogy milyenek és hogy változnak az iparon belüli bérarányok. A tények azt mutatják, hogy 5000 munkásnál többet foglalkoztató nagyvállalatok munkásainak átlag- jövedelme 5—10 százalékkal haladja meg az ennél kisebb vállalatokét. A munkások között is vannak az átlagosnál nagyobb keresetűek. Ez nagyrészt a jobb munkából, a nagyobb teljesítményből következett, de voltak aránytalanságok is, mert egyes melléküzemági, szövetkezeti, kisvállalati dolgozók és alkalmazottak jövedelemnövelési lehetősége kiemelkedően jó volt. Az állami szervek erre is figyelmet fordítottak. Szabályoztuk a termelőszövetkezeti alkalmazottak bérezését és munkaidejét. valamint a melléküzemági tevékenységet. Felhasználtuk a bérpolitika központi eszközeit: béremelési lehetőséget, preferenciákat nyújtottunk a szénbányászatban, a villamosenergia-, a textil-, és az alumíniumiparban, a közlekedés és a lakossági szolgáltatás területén.

— A mezőgazdasági áruértékesítés növekedésével együtt érvényesült az a — már korábban is ható — irányzat, hogy a parasztság reáljöve2 I Somogyi Néplap

delmének emelkedése a munkásokét valamelyest meghaladta. A IV. ötéves tervben egészében azonban valóravált- juk az eredeti célt, hogy e két osztály jövedelmi helyzete azonos mértékben javuljon — mondotta többek között.

— A nem termelő ágazatokban több jelentős központi bérintézkedést hajtottunk végre — mondotta, s ezután részletesen kitért az orvosok, gyógyszerészek, a bölcsődei gondozónők és védőnők, valamint az egészségügyi középkáderek béremelésére Szólt a pedagógusbérek rendezéséről is.

— Az idén a korábbinál hatékonyabb adórendszert alkalmazunk, amely erőteljesebben mérsékli a magas jövedelmeket, különösen azokat amelyek nincsenek arányban a végzett munka társadalmi értékével — mondotta a magántevékenységből származó- jövedelmekről szólva. — Megerősítettük a tanácsi és minisztériumi ellenőrző apparátust. Körültekintő, rendszeres adóellenőrzéssel korlátozzuk a visszaélési lehetőségeket, a jövedelem eltitkolását.

Társadalmi

összefogással

Beszélt a gyermekek eltartásához nyújtott támogatás és az öregek társadalmi ellátásának szélesítéséről Szólt az óvodai elhelyezés gondjairól is.

— Csaknem 304 ezer felvételi kérelmet nem sikerült teljesíteni — mondotta —, s ha ezt az igényt az idén akarnánk kielégíteni, mintegy 1,8 milliárd forint beruházást tenne szükségessé. Ilyen összeget csak folyamatosan és szoros társadalmi összefogással lehet előteremteni. 1971-ben például 41 ezer gyermeket helyezhettünk el bölcsődében, személyenként 12 ezer forint állami költséggel.

— Az életkörülmények javítására vonatkozó társadalmi céljainkat nem egyszerűsíthetjük le csak a fogyasztás bővítésére és a fogyasztási kultúra emelésére — mondotta a továbbiakban. — Legalább olyan fontosnak tekintjük, hogy életformánkban növekvő szerephez jusson az oktatási színvonal általános emelése, a szocialista kultúra értékeinek közkinccsé tétele és a korszerű egészségügyi ellátás. Ma már tízmillióan kívánnak fejlett, gondos egészségügyi ellátást, de milliók igénylik a magas szintű oktatási rendszert is.

— A lakosság jövedelme az áruellátás oldaláról megalapozott volt, biztosítottuk a fogyasztói piac egyensúlyát. Bővült a tartós fogyasztási cikkek választéka, amit szemléletesen bizonyít a forgalom 12 százalékas növekedése. Ma már elmondhatjuk, hogy majdnem minden családban van rádió, televízió, minden második munkáscsaládban van hűtőszekrény és porszívó, minden ötödikben motorkerékpár és minden huszadikban személygépkocsi. A családi kiadásokból mind nagyobb hányadot fordítanak a dolgozók lakásépítésre, üdülőtelek-vásárlásra vagy turistautazásokra a környező országokba.

A több tartós fogyasztási cikk természetesen megnöveli a lakossági ipari-javító szolgáltatások iránti keresletet. Tavaly e téren is tapasztaltunk némi javulást, az ezt támogató szabályozó-módosítások nyomán, a helyzettel azonban nem vagyunk még elégedettek.

A továbbiakban arról szólt, hogy tavaly a tervezett 71 006 helyett 75 000 lakás épült. A

IV. ötéves terv nagy feladatai miatt javítani kell a lakásépítést és gazdálkodást a központi és a tanácsi szerveknél és vállalatoknál egyaránt.

Ezután a kommunális szolgáltatásokról szólott, majd az új tanácstörvény nyomán a tanácsi gazdálkodás kedvező tapasztalatairól.

Fejlesztés, beruházási tevékenység

A gazdasági elemzésnek mindig kulcskérdése, hogyan ítélhetjük meg a vizsgált időszak fejlesztési beruházási tevékenységét — mondott« «után. — Az elmúlt évet — a korábbi időszakhoz hasonlóan — nagyarányú fejlesztés jellemezte. Bővültek ipari és építőipari kapacitásaink, javult a mezőgazdasági nagyüzemek technikai felszereltsége. Uzem- behelyeztük a TVK polietiléngyárát, a Gagarin Hőerőmű újabb 200 MW-os egységét. Termelni kezdett az alumíni- um-szélesszalaghengermű Székesfehérvárott, és az évi 2 500 lakás kapacitású házgyár Debrecenben. Több mint 65 000 szarvasmarha s 250 ezer sertésférőhelyet létesítettünk. A beruházások eredményeként nemzeti vagyonunk több mint 5 százalékkal emelkedett.

1971-ben a beruházások csaknem kétszer olyan gyorsan növekedtek, mint a nemzeti jövedelem termelése. A beruházási kifizetés 100 milliárd forint volt, a-tervezettnél 11 milliárd forinttal több.

— A beruházás területén még nem enyhült a feszültség, és a befejezetlen beruházások állománya az év végén az esztendő beruházási értékének 80 százaléka, összesen 43 nagy- beruházásnak kellett volna tavaly elkészülnie; ezek közül harmincat átadtak, de tizenhétnél bizonyos befejező munkálatok még hátra vannak. Ebben benne vannak a korábbi évekről áthúzódó beruházásaink is. A többinél csak részleges üzembehelyezés történt. Ezek a beruházások a tervezettnél átlagosan több mint két évvel később valósultak meg.

A helyzetet már évközben részletesen elemeztük és a négazdaság idei tervében azt a óéit határoztuk el, hogy a szocialista szektor beruházásai a tavalyi szintet csak kis mértékben haladják meg. Ezt olyan módon kívánjuk elérni, hogy módosítottuk a vállalati jövedelemszabályozás rendszerét: a nyereségből kisebb a beruházásokra felhasználható rész.

A folyó esztendő öt hónapjának tapasztalatai alapján úgy tűnik — mondotta ezután —. hogy az idei beruházási színvonal a tervnek megfelelően alakulhat, ha mind a központi szervek, mind a vállalatok megértik és végrehajtják, a hatályos intézkedéseket.

— Napjainkban a munka- megosztás, a szakosítás mindinkább nemzetközi méreteket ölt. Következésképp

külqazrlasáqi

kapcsolataink

alakulása fejlődésünk nélkülözhetetlen alkotóeleme. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink legfőbb kifejezési formája a külkereskedélmi forgalom alakulása. 1971-ről szólva, annak megítélése különösen bonyolult: a kivitelre és a behozatalra hatott a tőkés világpiac dekonjuktúrája, az

1970-es kedvezőtlen mezőgaz dasági év miatt elmaradt export. Éreztette, hatását a tőkés világ pénzügyi válsága.

1971 utolsó hónapjaiban csökkent a külkereskedelem egyensúlyhiánya, és ez az irányzat 1972-ben is folytatódik. Biztató eredményként értékeljük azt is — mondotta —. hogy az idén öt hónap alatt a behozatal a múlt év azonos időszakához, képest csaknem 6 százalékkal csökkent, míg a kb'hgi 26 százalékkal magasabb.

— A népgazdaság fejlesztése, a munkamegosztás előnyeinek kihasználása szempontjából — hangsúlyozta a továbbiakban — meghatározó számunkra együttműködésünk a KGST-országokkal, ezen belül is legfontosabb partnerünkkel, a Szovjetunióval. Kapcsolataink szilárd alapokon és hosszú lejáratú megállapodásokon nyugszanak. Ezt kívánjuk továbbfejleszteni az előttünk álló 15 éves időszakra.

— Hozzákezdtünk a szocialista integráció komplex programjának megvalósításához. Ez azt is jelenti, hogy az együttműködésben még nagyobb szerepet kapnak a távlati gazdaságfejlesztési kérdések.

Ezután a nem szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainkról szólott.

— A munkamegosztással elérhető előnyökről szerzett tapasztalatok-az elmúlt-évek során kedvezőek voltak. Jóné- hány mezőgazdasági, élelmi- szeripari termékünk külpiaci értékesítési lehetősége kedvező. Az anyagi érdekeltség eszközeivel kívánjuk elérni, hogy a mezőgazdasági termelés oldaláról belföldön színvonalas tej- és tejtermékellátást lehessen nyújtani, marhahúsexportunk pedig növekvő mértékben járuljon hozzá tőkés fizetési mérlegünk javításához — hangsúlyozta.

— őszintén meg kell mondanunk, hogy a jelenlegi helyzetben az államháztartás jelentősebb terhet vállalni nem tud, tehát a teendő intézkedéseink pénzügyi kihatását túlnyomórészt a mezőgazdasági ágazatos belüli átcsoportosítások útján kell ellensúlyozni.

— Gazdasági munkánk eredményeire a tervek, a közgazdasági szabályozók és a szubjektív momentumok egyaránt befolyással vannak — mondotta ezután. S röviden a vállalati közgondolkodás problémakörét hangsúlyozta, hogy nemcsak elvileg, de gyakorlatilag is mindenkinek el kell fogadni, hogy tartósan nem oszthatunk el többet, mint amennyit megtermelünk. — A gazdálkodás alapvető mércéje a fejlesztés területén a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök minél jobb kihasználása; követelmény ez a központi szerveknél, a tanácsoknál és a vállalatoknál egyaránt — mondotta.

Gazdaságunk intenzív utakra való vezetésének feltételeként kiemelte a meglévő kapacitások jobb kihasználásának szükségességét, és a szerződéses kapcsolatok fejlesztését.

Tervszerűség,

koveihezetesség

— Gazdaságunk helyzete, fejlődése, amint a beszámolóból és a költségvetési adat- és információ-tömegből is kitűnik — mondotta végül — sokkal bonyolultabb, mintsem hogy nagyon röviden jellemezhető lenne. Mégis, ha ösz- szefoglaló képet akarunk néhány kérdésre világos választ kell adnunk. Hogyan ítéljük meg eredményeinket a tervek tükrében? Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy mind az alapvető gazdasági folyamatokat, mind a költségvetési gazdálkodást a tervszerűség jellemezte, még akkor is, ha az elmúlt év nem volt mentes a gondoktól.

— Megbízhatunk-e intézkedéseink sikerében, várhatjuk-e gondjaink enyhülését — tette

föl a kérdést. — Ügy vélem; igen, bízhatunk, ha a gazdasági élet minden területén, a vállalatoknál, a szövetkezeteknél, az intézményeknél, a tanácsoknál és a központi szerveknél egyaránt lendületesen és következetesen valóra is váltjuk azokat. Kormányzati munkánknak — gazdasági téren — most ez a legfőbb törekvése és ehhez kérem mind- annyiuk támogatását.

Faluvégi Lajos pénzüaymi- nisztér beszéde ütán Ollári István, a terv- és költségvetési bizottság előadója emelkedett szólásra. Elemezte a múlt év vállalati és szövetkezeti gazdálkodását, részletesen szólott a bizottság vizsgálatairól, s a lehetőségek felelős mérlegelésére, a döntések végrehajtásában pedig a széles körű összefogás szükségességére hívta föl a figyelmet. Végül az 1971. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvény- javaslatot általánosságban és részleteiben megvitatásra és elfogadásra ajánlotta.

Ezután több felszólalás következeit. A képviselők a termelés hatékonyságát a tanácsi gazdálkodás és a mezőgazdasági szövetkezetek, illetve vállalatok gazdálkodásának egv-egy fontos problémáját elemezték az általános költségvetés szempontjából.

Péter János

külpolitikai tájékoztatója

Az ülésen felszólalt Péter János külügyminiszter is.

(Képtávírón érk. — MTI—KS)

Az országgyűlés első munkanapján felszólalt Péter János külügyminiszter, és az ország- gyűlési vita keretében beszámolt a nemzetközi helyzet legújabb és legfontosabb eseményeiről, ezekkel összefüggésben pedig külpolitikai tevékenységünkről. Kiemelte az idei május sűrített eseményeit, amelyeknek eredménye a szocialista tábor államai — mindenekelőtt a Szovjetunió — politikai erőfeszítésének több évtizedes munkáját bizonyítja. Értékelte a legújabb szovjet— amerikai tárgyalásokat, és foglalkozott ezeknek várható következményeivel, s kitért a jelenlegi nemzetközi viszonyok között megoldásra váró európai kérdések sorára is.

— Ez év májusa — mondotta — a nemzetközi élet alakulásának rendkívül emlékezetes hónapja marad. Ennek a májusnak a sűrített eseményeit, amelyek természetesen évtizedek erőfeszítéseinek az eredményei, az érti helyesen, aki mögöttük látja Hirosima és Nagaszaki atomfüstfelhőlt és a termonukleáris háború esélyének szörnyű kataklizmáit. A legutóbbi személyes találkozók, kompromisszumok s ezzel együtt vietnami felfokozott katonai cselekmények csak így érhetők teljes összefüggésükben.

Az utóbbi időben ritkán beszélünk, s a nemzetközi iroda- lem is ritkán ír arról, hogy változatlanul a termonukleáris háború veszélye alatt élünk. Nagyon jelentősek ugyan azok a megállapodások, amelyek eddig létrejöttek: a részleges atomcsend-, az atomsorompó-, a tenger mélye és a világűr, a bakteriológiai fegyverek, s legújabban mindezeknél nagyobb jelentőséggel a stratégiai fegyverek és a ballisztikus rakéták elhárítására alkalmas rakéták tekintetében, de változatlanul érvényes ma is a kommunista és munkáspártok 1960-ban megfogalmazott programja: minden demokratikus és békeszerető erő fő feladata a termonukleáris háború veszélyének az elhárí tása. •

Annak, hogy mostanában erről kevesebbet beszélünk, mint korábban, objektív oka van. A legutóbbi két évtized alatt a Szovjetunió úgy vált termonukleáris nagyhatalommá — a Szovjetunió népeinek nagy anyagi és szellemi áldozatai következtében —, hogy nem képzelhető el ma már olyan másik atomhatalom, amelyik az elrettentő megtorlás kockázata nélkül bárhol támadásra vállalkozhatna.

A magyar—szovjet kapcsolatokban ennek a ténynek is szerepe van — folytatta ezután. — Bennünket a Szovjetunióhoz a barátság nagyon

sokrétű szálai fűznek. Benne látjuk az új emberi társadalom, a szocialista világ, az emberségesen emberi világ felvirágzásának gyökerét, az emberiség megszabadítását a modern barbárságtól, a fasizmustól, a gázkamracivilizációtól: a gyarmati sorból feltörő népek védelmezőjét a gyarmatosítók ellen, Magyarország létének megmentőjét a második világháború kataklizmáiból és az arra virradt zűrzavarból. Mindezek felett: a Szovjetunió nemzetközi szerepét abban is fel kell ismernünk, hogy a termonukleáris háborús veszély elhárításának legfőbb tényezője.

— A jelenlegi nemzetközi viszonyok között az európai kérdések értek meg leginkább a megoldásra — mondotta Európa problémáiról szólva. — Az egész világra kiterjedő osztályharc eredménye az, hogy ez év májusában sűrűn egymásba fonódottan jöttek létre megállapodások és szerződések: a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, Lengyelország és a Német Szövetségi Köztársaság, Nyu- gat-Berlinre nézve a négy nagyhatalom, a közlekedő:,: nézve a Német Szövetségi Köztársaság, Nyugat-Berlin szenátusa és a Német Demokratikus Köztársaság, valamint az európai ügyeket is érintő, a fegyverkezési versenyt korlátozó egyezmény a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között.

Az európai biztonsági konferencia összehívásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a javaslatok és tárgyalások már önmagukban is nagy jelentőségűek. Kiemelte a szocialista országok készségét a tárgyalásokra, és szólott a jelenlegi hátráltató momentumokról is.

— Az európai biztonság ügyének — hangsúlyozta a

külügyminiszter — a szuronyok egyensúlyáról a népek együttműködésének új alapjára való áthelyezése a mai nemzetközi viszonyok között a világtörténelem jövőjét befolyásoló közös vállalkozása Európa népeinek ... — Utalt a konferencia előkészítésében, illetve a biztonsági rendszer kidolgozásában tett’ magyar erőfeszítésekre, és szólt arról, hogy néhány hónap múlva Budapesten találkoznak az európai fővárosok polgár rei, s lehetőség nyílik ne kérdés megvitatására. Péter János külügyminiszter örvendetesnek minősítette közvetlen szomszédainkhoz fűződő kapcsolatainkat. s kiemelte, hogy az egymás mellett élő országok egymást érintő kérdéseinek rendezésével az országok és népek szélesebb körű együttműködését is elő tudják segíteni.

— A kormány népgazdasági tevékenysége a nemzetközi béke és biztonság ügyét szolgáló terveket valósított meg — mondta végül —, s reálisan vette figyelembe tervei kiala- kításá"ál a nemzetközi er'- viszn ••ókat; eredményeivel hozzá is járult a nemzetköz viszonyok kedvező alakulásához.

— A kormány arról biztosítja az országgyűlést, hogy külpolitikai tevékenységével minél kedvezőbb nemzetközi viszonyokat igyekszik biztosítani a szocializmust építő Magyar Népköztársaság számára.

Ezután további hozzászólások hangzottak el, majd a délutáni ülésen elnöklő dr, Be- recztócy Miklós a parlament csütörtöki ülését berekesztette.

A képviselők ma, pénteken délelőtt tíz órakor az 1971-es állami költségvetés végrehajtásának megvitatásával folytatják munkájukat.