Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-22 / 145. szám
Gazdasági tartalékok Adminisztráció és számítógép A gépek «5 eszközök jobb kihasználásával együtt a munkaidő és a munkaerő eddiginél jobb kihasználására is törekedni kell — állapította meg »«megyei pártbizottság azon az ülésén, melyen a munka- és üzemszervezés korszerűsítésének tennivalóiról tárgyalt. Bősé László, a megyei pártbizottság titkára ezen a tanácskozáson azt is hangsúlyozta, hogy adminisztratív intézkedések nélkül is jobb lesz a munkamorál, a fegyelem, ha az anyag-, gép- és szerszámellátást javítják a vállalatok. Figyelmet érdemel a pártbizottsági ülés egy másik megállapítása is: egyes időszakokban nagy a túlórák száma, ugyanakkor* nem mindig tudták az üzemek biztosítani a létszám folyamatos foglalkoztatottságát. A két megállapítás szorosan kapcsolódik egymáshoz, hiszen a túlórákra azért is van szükség, mert a munkaidő egy részében a nem megfelelő anyagellátás, a rossz gépek vagy éppen a rendeléshiány miatt nem tudnak a munkások dolgozni. A munkaerő-gazdálkodás jelenlegi rendszere is felülvizsgálatra szorul. A munkafegyelem javítása mellett indokolt átcsoportosításra is szükség van. Emellett a fluktuáció okainak vizsgálatával, s az ennek nyomán hozott megfelelő intézkedésekkel csökkenteni lehet a munkaerőmozgást. A somogyi sajátosságokból is következik — sok az idényjellegű foglalkoztatott —, hogy rossz a munkaerő kihasználása. A mezőgazdaságban is bedolgozott munkanapok száma átlagosan 170. Több helyen ■— helyesen — at melléküzemági tevékenység növelésével igyekeznek ezen segíteni. A Balaton déli partján kooperációval eddig nyolcszáz idénymunkás téli foglalkoztatottságát oldották meg. E tevékenység fejlesztésére ugyancsak szükség van. A gondok nagy része szervezési intézkedésekkel megoldható lenne. Tény, hogy a ipúlt évben javult az élőmunka hatékonysága: a termelés növekedésének ÖO—75 százalékát a termelékenység növekedése tette ki. A munkaerővel való jobb gazdálkodás azonban még nagyon sok tartalékot tárhat fel. Alacsony a megyében a gépi munkahelyek aránya, nem megfelelő a kéziszerszám- ellátottság. Az anyagmozgatás es a rakodás nagyrészt kézi erővel történik. Néhány jó kezdeményezéssel azonban már lehet találkozni a Nagyatádi Konzervgyárban, a Somogy—-Zala megyei Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalatnál, a PIÉRT-nél. Több vállalatnál készül a rakodásgépesítési terv. Az alkalmazottak munkájának szervezettségéről külön kell beszélni, hiszen ennek színvonala nagyon alacsony. Az utóbbi években a munkáslétszámnál gyorsabban nőtt az alkalmazottak száma, s ez a fejlődés szükségszerű követelménye. Az új technika, a tudomány eredményeinek alkalmazása teszi indokolttá. (Azon természetesen érdemes elgondolkodni, hogy hasonló adottságú vállalatodnál miért szembetűnően különböző az arány. A ruhagyárban például 9, a Tabi Campingcikk Vállalatnál 19, a Finommechanikai Vállalatnál 16, a Kaposvári Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál 24 százalék.) A tapasztalatok szerint az alkalmazottak nem tudnak képzettségüknek megfelelő munkára koncentrálni a helytelen munkamegosztás miatt. Hiányoznak a segéd- és kisegítő erők, a technikai berendezések, és az ügyviteli eszközök. Az ügyvitel gépesítésének elmaradottsága egyébként azzal is jár, hogy a vezetéshez szükséges információ késve áll rendelkezésre. Pedig az alapja az üzem jó működésének. Több helyen a hatáskörök és jogkörök sem tisztázottak: a vállalati ügyrendek egyes esetekben helytelenül szabályozzák ezt. Az információ nem mindig oda fut be, ahol a döntés születik. Jó módszerekkel, helyes kezdeményezésekkel a megyében is lehet találkozni. Elterjedésük azonban meglehetősen lassú. A vezetők döntéséhez nélkülözhetetlen információrendszer tökéletesítése érdekében a megye vezetői a Központi Statisztikai Hivatallal is tárgyaltak egy számítóközpont létrehozásáról. Ha a vállalatok igényelnék, 1974 végére meg lehetne valósítani. Ez a mostani ötéves terv végrehajtásának értékelését nagyban megkönnyítené, s lehetővé tenné', hogy a következő tervidőszakra — a felkészülés során — több variációs tervjavaslatot dolgozzanak kj. Ez a számítógép-rendszer tulajdonképpen középszintű gépesítést jelent. Azért, hogy a gazdasági vezetők megismerjék e rendszer előnyeit, tapasztalatcserét is szerveztek részükre Győrbe. Amikor a vállalatvezetés munka- és üzemszervezéssel kapcsolatos feladatairól esett szó, elsőként a komplex érte-', lemben felfogott szervezésre utalt a pártbizottság elé került jelentés is. Ez az optimális szervezettség létrehozását célozza. Ennek a mostani körülmények között nincsenek meg sem a személyi, sem az anyagi feltételei. Ezért van az átmeneti időszakban szükség arra, hogy az alkalmazott technológia felülvizsgálatát, a viszonylag könnyen, kevés ráfordítással megvalósítható műszaki fejlesztést szorgalmazzák. Erre építve — de vele majdnem egy időben — fokozatosan fejleszteni kell a vállalat vezetési rendszerét a magasabb szintű szervezettség elérésére. Ezt a munkát csak tervszerűen lehet végezni. A megyei pártbizottság véleménye szerint az optimális szervezettség biztosításához a vállalatoknak középtávú szervezésfejlesztési koncepciót kell kidolgozniuk még ebben az évben, s gondoskodniuk kell a munka- és üzemszervezés személyi és agyagi feltételeiről is. E munkának ugyanis még legtöbb helyen nincs kialakult szervezete. Középtávú szervezési tervek kidolgozására viszont elmélyült elemző munkára van szükség, mert a kapkodás, az öncélú, eredményt nem hozó szervezési intézkedésekkel nem lehet a célokat megvalósítani. E feladat jó megoldásához szükség van a dolgozók bevonására, kezdeményezőkészségük kihasználására is. Kercza Imre Űttörőliáz — úttörők nélkül m áH egy hatalmas épület a Bajcsy-Zsilinszky utcában, a homlokzatán Ifjúsági- és Ut- törőház felirattal, s úgy látszik, üres lesz a nyáron. Igaz, rendeznek képkiállításokat, de egyiket sem az ifjúságnak. Felállítanak pingpongasztalt, van sakk is, társasjáték is, de ki fog velük játszani? A figyelemfelhívó plakátok, amelyek erről a lehetőségről értesítenének, még a nyomdába se jutottak el. No és az érdekeltekhez, a gyerekekhez hogyan jutnak el? Már legalább áprilisban, májusban kész programmal kellett volna az úttörőcsapatok elé állni, de akkor nem volt idp erre — leltároztak. Nem várhatott volna ez a munka? Az igazgató szerint nincs hagyománya Kaposváron a gyerekek nyári foglalkoztatásának, és azok közül, akik illetékesek ennek megszervezésére, az ő intézményük csak egy. Hogyan lesz valamiből hagyomány? Csak úgy, magától születik? Kár a labdát máshoz passzolni. Nehéz kitapo- satlan úton járni, de valami- koí el kell kezdeni. Arra hivatkozni, hogy a gyerekek idejét a nyári tábor teljesen leköti, fölösleges, mert a többség úgysem tölt el két hétnél többet úttörőtáborban. S arról sem hallottam még, hogy a város úttörői egyszerre vonulnak majd ki a városból. Mondjuk elmegy kétszáz, de hány marad még? A pingpong, a sakk meg , a társasjáték nagyon kevés, csak a lelkiismeret megnyugtatására szolgál, semmiképpen sem lehet egy intézmény teljes nyári programja. Azt még akkor kellett volna elkészíteni, amikor volt kivel, s volt kinek. Aztán jöhetett volna a leltározás. H. E. Papírszőnyeggel a gyomok ellen A Mecsekben levő Hidason érdekes kísérletbe fogott az itt működő bogyósgyümölcs-ter- melő szakcsoport: papírszőnyeggel védekeznek a gyómo- sodás ellen. Fillérekért vásárolt hulladék vagy selejt kartonlapokat helyeztek eT a ri- bizlibokrok között a földre. A papírszőnyeg összefüggően befedi a talajt, elzárja a fénytől, s így megakadályozza a gyomnövények kikelését. A csapadék természetesen akadgjytalanul belejut a talajba, a papírszőnyeg viszont lassítja a földben levő víz elpárolgását A szakcsoport csaknem ötezer négyszögölnyi területen alkalmazza a gyomirtásnak ezt az érdekes, új módszerét Ha a kísérlet beválik, akkor a hidasi szakcsoport más bogyósgyümölcsöknél is alkalmazza ezt a módszert, s ily módon elkerülheti a gyomirtó vegyszerek használatát az ültetvényeken. A z országutakon már lek tűntek a D, a GB, az USA, az F és a CS jelzésű autók, minden rendű és rangú márkák, utánfutós, lakókocsis sztráda-cirkálóktól a szolid Skodákig és Trabantokig; a hotelnek tisztelt szállodák portásai már gyakorolhatják nyelvtudásukat; a Balaton- parti bungalók udvarán és a sátortáborok fái közt már olasz és holland fürdőruha is szárad. , De a java még ezután jön, hiszen Magyarországon a nagy szezon tulajdonképpen július- közepétől augusztus végéig tart. Néhány hete Keszthelyen már láttam egy olyan cédulát, mely arra figyelmeztette és emlékeztette az idegenforgalom ügyeleteseit: augusztus 5-re egy árva ágy nem sok, de annyi sincs a Helikon városában szabadon. Így hát talán még nem késő néhány futó gondolatot a szezon, az idény elé bocsátani. A sokat emlegetett egységes idegenforgalmi szemlélet érdekében. Ennek a szemléletnek kétféle végletesség is útját állja. Az első az ájult idegen- imadat. Amely legszívesebben térden imádná a kemény lutát hozó gépkocsit es utasait. Amely félsöbbrendű lénynek nézi a vendéget — ha »külföldiül-« beszél; észre sem veszi, hogy magyar és kispénzű vendég is érkezik a szállodába, ét- tessaabe, strandra, presszóba, afeárhesra, Ennek az siege»Idegenforgalmi start után imádatnak felső fokán olyan torzulások jelentkeznek, mini amilyet a Jó estét nyár, jó estét szerelem furcsa főhőse használt ki, néhány idegen szó bemagolásával; persze, nem minden eset ennyire ellenszenves. De eléggé ellenszenvesek az »alaesnyabb« fokok is. A másik ennek az ajnározó külföldi-imádatnak a visszája, és ellentétpárja, az ellenszenves »anti-külföldi ség«, a ma- gyarkodó, rosszízű «»maradtak volna otthon« szemlélet Nagyon sokféle módon jelentkezik. Fő megnyilvánulási formája az idegenforgalmon belül a közömbös udvariatlanság azzal a kiindulóponttal, hogy »örüljön a müncheni vagy padovai pasas, ha a Balatonnál nyaralhat«. Tehát a primitív féltékenység. Amely kürigyli a turista gyerekének szájából a szalámit és poharából a Coca-Golát Vagy a vörösbort Mintha bizony éhen kellene maradnunk, ha vendégeinknek is jut a magyar konyha vagy az ellátás egyéb területének világszerte eös- mert termékeiből. Mind a két véglet jb alapgondolatot torzít eL Az első azt a kötelező igényt, hogy vendégeinkhez, jöjjenek bármilyen világtájról, kedves hangon és udvariasan kefi szólnunk, mert m az üzleti — mondjuk ká, ssmma szégyellnivaló nincsen benne — érdeken túlmenően is hasznos. Kapcsolatunkat jelzi a világgal, hazánk és népünk megismertetését szolgálja, hozzásegíti a más társadalmi rendszerből érkezett embert, hogy megértsen egy új normák szerint élő közösséget. Ezt a jó igényt rohamosan eltorzította a már említett idegenimádat, nem is egy helyen. A másik végiét kündulő- pontja is realitás. Az a felismerés, hogy nekünk, miközben »»szezon van«, a Veszprém, a Somogy, az akármilyen megyei magyar állampolgárral ,is törődnünk kelL Az ő igényeit se dughatjuk az alsó polcra, mert furcsa család az ,ahol a saját gyerek kevésbé drága, mint a jobban öltözött idegen. Ezt a felismerést lehet józan szinten tartani, évek óta cikkek és hozzászólások tucatja próbálkozik vele, és mégis nagyon nehezen sikerül. Hallottam balatoni üdülővidéken olyan megjegyzést, hogy az idegen- forgalmi idénykezdet előtt átadott új áruházak, éttermek stb. nem a lakosságét szolgálják, tehat fölöslegesek”, noha teljesen biztos, hogy a lakosság egész évben helyben van, a vendegek csak néhány hétig. Van azonban a kát végletnek egy kiffönos talá&ozópont- ja es es*r& sem szabad bafi- ga+m, Öj transzformátorüzem a VBKM Kaposvári Gyárában Az új üzem beindításával, at jobb üzemszervezéssel a termelés nagymértékben megnövekedett. Régen 6,5 millió forint volt a trafóüzem havi termelési értéke, most, hogy egy területen készítenek mindent, nincs üzemközti szállítás, és az alkatrészek jobban biztosítottak, 8 millió forint a havi termelési érték. Szocialista országok polgárait némely vendéglátóipari üzemünkben már pontosan olyan udvariasan szolgálják ki, mint a magyarokat — ám ez, sajnos, nem jó jel. Ugyanis nem ««felfelé nivelláltak«, hanem «»lefelé«. Bolgár, csehszlovák, lengyel barátaink az esetek tunyomo többségében udvariasabbak annál, hogy észrevegyék — szerencsésebb esetekben tatán nem is veszik észre — ezt a »»világrendszer szerinti« udvariasságot. De mi azért álljunk reális alapon: bizony van ilyen megkülönböztetés, még a két német márka között is, hát még a dollár és a cseh korona között. „ És gyorsan jegyezzük meg, hogy az »antikülföldi« magyarkodás is inkább a szocialista országok kispénzű turistáit, a három gyerekkel Lipcséből érkező technikust, a prágai kistisztviselőt, a varsói mérnököt veszi célba. Itt találkozik és mutatkozik be igazán a két torz szemlélet: és mutatja meg közös gyökereit. r l kemény szavak? I*eg- foijebb annak, aki szeretné behunyni a szemét a kellemetlen jelenségek előtt. Ne hunyjuk be: érdemes látni a «»start« kezdetén a pálya egyenetteaségeét, gödreit, meredek sssafeaszaüt, Érdemes? Kötetedé? S, F. Készülnek a tekercsek. A négyezres transzformátorokat szerelik. Vizsgálják a szigetelést.
