Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-02 / 128. szám

Alapítva 1897-ben A„tőttike“és a cementkád Amikor a hosszú lépcső­soron leértünk, megcsapott bennünket a hűvös levegő és az a könnyű borszag, amelyik minden pince sajátja. Így van ez a Mecsekvidéki Pincegaz­daság kaposvári pincészetében is. A boltíves folyosókon egy­más után sorakoznak a hatal­mas hordók, bennük nyolcféle borral. A pince valamikor az Eszterházy család tulajdoná­ban volt — mondják —, ere­detileg is ezzel a ^céllal épült Ma már csak a falakra rakó­dott vastag nemespenész, és a ki tudja honnan eredő füst­foltok tanúskodnak az épület matuzsálemi koráról. Az ember szinte törpének érzi magát a hatalmas, 4700 literes hordók mellett. Az egyik folyosó végén már a korszerű borgazdálkodás léte­sítményét, a cementhordót is megtaláljuk. A négy tartály­ban összesen 1100 hektoliter bort tárolnak. A hőmérséglet 14 fok, fent most legalább 25 van. Szvoreny József pince­mester szerint a pince még mindig nem elég mély ahhoz, hogy a hőmérséklet ingadozá­sát kis határok közé szorítsa. A mai borgazdálkodás még mindig nem tudja nélkülözni a borászat klasszikus eszkö­zeit, így a töltikét (a szakmá­ban tőttike) vagy a lopót. Ez utóbbi már üvegből van, kris­A pincemester szakértő szeme előtt nincs titok. A cementhordőkba 1100 hektoliter bor fér. tálytisztán ragyog át rajta a vörös bor színe. — Hogyan tudták a szűk boltívek alatt összerakni a hordókat? — Darabokban hoztuk le mindet, és itt állították (össze a kádárok. Nem valószínű, hogy az épület kiselejtezése előtt kikerülnének a pincéből. A borok igazi mestere Pusz­tai János bácsi. Teljes mun­kaidejét lent, a pincében töl­ti, több évtized tapasztalata avatta a bor szakértőjévé. — Az igazi bor a hordós, a palackos mi­nősége mindig elmarad mö­götte. »Meg- stikkesedik«, ha a dugót ki­húzzák, és a fél üveggel hosszabb ideig elteszik A pa­lackozásnál na­gyon kell vi­gyázni arra, hogy az üve­get csírátla- nítsák és a bort készre ke­zeljék. — Szereti Pusztai bácsi a bort? — Szeretem, de nem lde- lenn. Itt nem iszom. Ha ezt tenném, amikor kimegyek a melegre, megkódorítana hir­telen. Inkább csak dolgozom vele. Kényes ám a bor! Érzé­kenyen reagál a hőmérséklet- ingadozásra, olyan, mint a tej: az is mindjárt megdöglik a melegben. Szvoreny József már sok pincegazdaságban dolgozott: — A jelenleg tárolt boraink közül a legjobb minőségű a siklósi olaszrizling. A nyolc­fajta bor között álcád teste­sebb, savanykás és édesebb bor is. Közülük öt pecsenye­bor, három minőségi. Mi csak értékesítjük a központ által felvásárolt borokat, négy já­rásban, közöttük a kaposvári­ban is. A mai nap 2000 hektó borunk van a hordókban, de saját autóink és az AKÖV gépkocsijai minden nap szál­lítanak a kereskedelmi egysé­gekbe. Megkóstoltuk a pince egyik borát. Kiváló zamatú, amolyan kvaterkázó minőség. Igazán kár, hogy Kaposváron, ahol borkóstolóként működő egység még nincsen, nem léte­sített ilyet a pincegazdaság. Jó boraikat ismerve nyugod­tan számíthatnának megfelelő forgalomra. M. A. »jye stétktifó a tűz rum égdé meg?/ Kiáltvány Ceglédről Gyorsan, ugyanakkor meg­fontoltan kellett cselekednie a keresztes hadak fővezérének. Mindenekelőtt katonailag akarta uralni a helyzetet, hogy kedvező pozícióból kísérelje meg a politikai célok elérését. Seregét három részre osztotta. Az ország fontos területein a fegyveres nép jelenlétével kí­vánta biztosítani túlsúlyát, egyszersmind újabb paraszti tömegek csatlakozását remélte a seregek útjába eső vidékek­ről. Barabás papot kelet felé küldte a síkság és a hegyvi­dék találkozási vonalán. Ezzel mintegy elszigetelte a neme­sekhez húzó felvidéki ország­részt a forradalomra hajlamo­sabb, paraszti tömegekben bő­velkedő Nagyalföldtől. Mészá- ros Lőrincet a Duna-Tisza kö­zére küldte, hogy a lelkes pap­ra bízott sereg vegye birtoká­ba azt a terepet, melyen át a legrövidebb út vezet Budáról Nándorfehérvárra, s olvassza magába az útvonalon várako­zó nagyszámú önkéntest, ö maga a két szélső irány között a tengelyvonalat választotta. Rákoson a seregzöm egyik fe­lét öccse, Dózsa Gergely pa­rancsnoksága alá rendelte — megtartván magának a főve- zérséget. Budát és Pestet nem hagyhatta biztosítékok nélkül a háta mögött, ezért Rákoson marasztalt háromezer fegyve­rest Száleresi Ambrus pesti polgár vezérletével. Az átgondolt stratégiai in­tézkedések után késedelem nélkül, még május tizenhato­dikén tábort bontottak, és út­ra keltek. Ezzel megkezdődött Dózsa György alföldi hadjára­ta, a tulajdonképpeni 1514-es parasztháború, noha egyelőre csaták nélkül vonultak céljuk felé. A fő irányba haladó zöm tizenhetedikén este érkezett Ceglédre. Letáboroztak a nagy mezőváros északnyugati szélén a homokbuckák között. Ekkor már magukon viselték a csa­patok a fegyelem és a szerve­zettség biztos jegyeit. A fővezérnek pedig határoz­nia kellett, hogy milyen mó­don vívja ki fegyveres hatal­ma birtokában a jobbágyság számára remélt szabadságot. Cegléd a programadás hely­színe lett. Itt derült ki igazán, hogy a hadvezéri tehetséggel megáldott székely vitéz a poli­tikai vezetőszerepére is kivá­lóan alkalmas. Nem akarta el­törölni a királyságot, am an­nál szilárdabbul elhatározta magát a fennálló társadalmi rend emberségesebb átalakí­tására. Feladatának tekintette a főurak megfékezését, a tör­vények felülvizsgálását, a job­bágyok jogainak új alapokra való helyezését. Születése, ne­veltetése révén önként kínál­kozott a székelyek példája. Azt akarta, hogy a székelyek szá­mára garantált jogokhoz ha­sonló helyzetbe kerüljön az or­szág egész parasztsága. Miután világossá fogalmazódott benne a szándék, ismét népgyűlésbe hívta seregét, és így beszélt katonáihoz: — Semmi sem kellemetle­nebb isten előtt, mint az, hogy egyik ember uralkodjék a má­sikon. Mert a szolgaság nem természet szerint, hanem az emberek kapzsiságából kelet­kezvén, egy halandó sem kö­vet el gonoszabbat, mint az, aki a maga tekintélyével visz- szaéi, s az embereket durva szolgaságra veti. — Akár nehéz, akar könnyű dolgot tett-e már egy nemes is a ti károsodástok nélkül ? Hi­szen ha egy nemes építkezik, házasodik, leányát férjhez ad­ja, vendégeskedik, fia születik vagy meghal — ha saját ügyé­ben a királyhoz utazik: vele­tek fizetteti meg. Semmit sem ten a ti nagy károtok nélkül. Ahol őrház van, onnan jönnek »Amikor szedett-vedett ru­hánkban végigvonultunk a vá­roson, mindenütt hallottuk' a gúnyos megjegyzéseket: jön­nek a szuntyer-bakák. Hon­nan származott, s valójában mit jelentett ez a gúnynév, nem tudom ma sem. Talán el­hanyagolt ruházatunk miatt, vagy pedig mert örökké éhe­sek voltunk, azért akasztották ránk. Persze, csúfolódni köny- nyebb, mint segíteni!« Boksa László nyugdíjas MÁV főellenűr írta ezt a leve­let Ádándról, a kaposvári MÁV nevelőotthon, illetve a Hámán Kató Általános Iskola vezetőinek. Nem sokkal az el­ső világháború után ő is la­kója volt ennek az 1897-ben alapított vasutas internátus- nak. Zákánytól Záhony g Régebben vasutas dolgozók fiai, évek. óta azonban már leányok — Összesen három- százharmincan — nevelődnek ebben az otthonban. Pallós László, az otthon ,igazgatója egy térképet mutat. Kaposvár­ról kiinduló vörös nyilak há­lózzák be az egész országot, ez a térkép mutatja, honnan érkeztek ide a tanulók. — Ahol vasút, őrház van, onnan jönnek. Zákánytól Zá­honyig szinte nincs olyan hely, ahonnan ne jött volna valaki. Egy részük veszélyeztetett családi környezetben élt, ár­va, félárva is több van közöt­tük. Csaknem valamennyien igen gyenge tanulmányi ered­ménnyel rendelkeztek, elha­gyatott őrházakban, távol él­tek, sokan most láttak először várost, először itt nálunk vol­tak moziban. Nevelőink ere­jüket megfeszítve dolgoznak az iskolában és az otthonban is, hogy a .megfelelő tanul­mányi átlagot elérhessük. Né­hány évvel ezelőtt már 3,71— 3,73 volt az iskola tanulmányi átlaga, most c’sak 3,27. Pétervári Jánosné, a Hámán Kató Általános Iskola igazga­tója tájékoztatott munkájuk­ról. Ezek a számok azonban nem adják vissza azt a renge­teg fáradozást, , törődést, me­lyet az iskola és az otthon 44 nevelője a gyermekek érde­kében végez. Hatmilliónál több évente 1959-ben államunk évi 3— 3,5 millió forintot költött az intézmény fenntartására, most az otthon 5—6 mil­lióval, az iskola 650 ezer forinttal gazdálkodik éven­te. Azóta központi fűtést szereltek be, s az utóbbi évek­ben 12 millió forintot fordí­Ünnepjük gyász nektek, s ha gyászolnak, pénzetekből csap­nak tort s inkább ti hullat­hattok könnyeket. — Most, mialatt ők remeg­nek, támadjatok ellenségeitek­re, öljétek le, vagy szalasszá- tok meg őket. Tanítsátok meg az elpuhultakat, ne uralkodja­nak gonosz módon tűrhetetlen kevélységök által. Ugyanebben a szellemben íródott az a kiáltvány is, amely Cegléden kelt 1514. má­jus tizennyolcadikén: »Székely György, vitéz, katona, a ke­resztesek istenáldotta népének fejedelme és főkapitánya, csak Magyarország királyának s nem egyúttal az urak alattva­lója, a Magyarországban . .. lévő városoknak, mezőváro­soknak és falvaknak, együtt és egyenként, üdvözletünket! Tudjátok, hogy a hitegető ne­mesek ellenünk ... ártani vá­gyó kezekkel fölkeltek, hogy bennünket üldözzenek, hábor­gassanak és zavarjanak. Azért is néktek ... rendeljük és pa­rancsoljuk, hogy rögtön és azonnal, amint jelen levelün­ket látjátok, minden késede­lem és kifogás nélkül jöjjetek, repüljetek és igyekezzetek Cegléd mezővárosába. Siesse­tek, hogy így a szent csapat és áldott gyülekezet a nevezett hűtlen és gonosz nemeseknek erejét és kezét korlátozni, meg­fékezni és megzabolázni tud­ja.« Dózsa tehát óvakodott attól, hogy fowadatek hitvallása tottak az épület, meg a be­rendezés korszerűsítésére. Az orvosi rendelő fogászattal bő­vült, modernebb lett a kony­ha, új berendezést kaptam a hálószobák. Mindenütt látni államunk gondoskodását, aho­gyan a gyermekek életét meg­könnyíti, szebbé teszi. Néhány évvel 'ezelőtt önál­lóvá lett az iskola pártalap» szervezete. A nevelői létszám­hoz viszonyítva kevesen van­nak, mindössze tizenegy a párttagok száma, s ebből csak hét a nevelő. — Legfontosabb feladatunk­nak a nevelőmunka segítését, a nevelők összefogását te­kintjük. A vezetőségi ülése­ken, taggyűléseken rendszére- sen foglalkozunk a tanulmá­nyi helyzettel, az iskola, illet­ve a nevelőotthoni munkával, segítjük az úttörő önkormány­zatot. Azt állapíthatom meg mondta dr. Radnai Jenőné párttitkár —, hogy a nevelők kivétel nélkül lelkiismerete­sen, kötelességükön is túl fá­radoznak a gyerekekért. De ezt mondhatom azokról is, akik más beosztásban dolgoz­nak. Öimpség októberben — Októberben ünnepeljük az otthon alapításának 75. év­fordulóját. Szeretnénk erről a nagy jelentőségű eseményről méltóképpen megemlékezni. A nevelők' egy évkönyvet készí­tettek, amely bemutatja, hogy mi történt a 75 év alatt. Negy­ven illusztráció is lesz benne, a képek többségét az itt mű­ködő fotószakkör tagjai készí­tették — mondja a pártszer­vezet titkára. Révay Gabriella, az otthon igazgatóhelyettese hímzett szalagokat mutat. A tanulmá­nyi versenyben legjobb ered­ményt elérő osztályok nevét hímezték a ' gyerekek ezekre a szalagokra. Ct éve tart ez a verseny, a jubileumi ünnepsé­gen kelik rnajd fel arra a csa­patzászlóra, melyet a kapos­vári vasúti csomópont párt- bizottsága ajándékoz az inté­zetnek. Kaíznos emberre nevelni! A pártszervezet és a két ne­velőtestület célja azonos: hasznos emberré nevelni az ide kerülő gyerekeket, hogy olyan életpályát, hivatást vá­laszthassanak maguknak, ame­lyikhez kedvet, tehetséget éreznek. Tavaly 33-an mentek középiskolába, 13-an ipari ta­nulónak jelentkeztek. Meghívókat mutatnak: Saál Mária a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetemen most végez, s a ballagására hívja meg egykori nevelőit. A Varga ik­rek — Erzsébet és Ilona — Békéscsabára, a közgazdasági, kereskedelmi szakközépiskola ballagására hívják az iskola és az otthon vezetőit.. Nemes Teréz kecskeméti, Török Ro­zália pedig budapesti esküvő­jére várja szeretettel volt ta­nárait. Persze ezeknek a meg­hívásoknak képtelenség el;get tenni, de a távirat, amelyben sok sikert, boldoságot kíván­nak volt tanítványaiknak, so­ha nem marad el. Nem ritka az olyan nap, hogy egy-egy régen elszárma­zott fiatal látogatja meg az in­tézetet, s mondja el szemé­lyesen, hogyan alakult az élete. Szeretettel várják vala- mennyiüket. A régi csúfnévre már senki nem emlékszik. Ma, amikor a gyerekek tetszetős formaruhá­jukban végigmennek a váro­son, mindenki látja: olyan gondoskodásban részesülnek, amelyet csak a szocialista tár­sadalom tud megadni. Szalai László Növényvédelmi tájékoztató Veszélyeztetnek a levéltetvek Nagyszámú levéltetú-kolónia alakult ki egyes kultúrákban az elmúlt hetekben. Szaporo­dásukhoz a meleg, párás idő jó feltétel, s várhatóan június első felében tovább nő a fer- tőzöttség. Különösen veszé­lyeztetett a mák, a répa, a borsó és a burgonya. A gyü­mölcsösökben az alma és őszibarack fertőzöttsége he­lyenként máris magas, jól mu­tatják ezt' az összesodródott és deformálódott levelek. | mellett a király és az egyház t ellen buzdítson. Sőt, kancellár- j jával, Ambrus dévaványai | pappal levelet írat Ceglédről j Bakócz Tamásnak, beszámol i haderejéről, felszólítja a her-í Cegérseket, hogy késedelem j nélkül csatlakozzon hozzá j mindazon sereggel, amelyet j kezdetben megígért. A bíbo- í rosnak címzett békülékeny j hangú levelet az követte, hogy ♦ Bakócz május huszonhárma- j dikán végképp eltiltotta az j egész kereszteshadjáratot, egy- í házi átokkal fenyegetett meg * mindenkit, aki nem teszi le; rögtön a fegyvert, s néni tér t haza azonnal. { Idpközben mégis egyre erő- j södött, szilárdult a paraszti j sereg. Szabályosan menetelő! alakzatait már kürtösök, do- | bosok kísérték Temesköz felé. j Pompás szakértelemmel keltek j át a Tiszán, a Berettyón, " a | Hármas-Körösön. A Békés t melletti szikes réteken tábo- * roztak, amikor megérkezett j Dózsához Bakócz Tamás és az t urak együttes levele. Látván | Dózsa az elszánt és rideg gyű- f löletet, komoran szólt, miután j Ambrus pap felolvasta neki aj fenyegetést. í ♦ — Nem vagyok én sem gye- j rek, sem bolond, hogy tréfát; űzzenek velem. Fogadom az * istenre és a szentekre, hogy | összetöröm őket! Gerencsér Miklós í t Következik: ♦ Alépttélét Apátf alván. A levéltetvek a szívogatá- sukkal okoznak kárt, de a nö­vényi vírusok terjesztésével is sok kultúrnövényt megfertőz­nek. Különösen veszélyesek a burgonya vírusbetegségeinek a terjesztésében. A veszélyezte­tett kultúrákat 2—3 naponként át kell vizsgálni, és a levél­tetvek észlelésekor a védeke­zést haladéktalanul el kell vé­gezni. Nagyüzemben felhasz­nálható: Bayer 20, Ekatin, Ekatox, Metasystox, Parathion 0,1, Gusathion, Metil-Cotnion 0,2 százalékos oldata. Házi­kertekben: Lebaycid, Nogos, Vapona 0,1, Folithion, Su- mithion, Nexion 0,2 százalékos adagja. Felhasználható víz- mennyiség gyümölcsösökben: 800—1600 liter, szántóföldön: 400—600 liter. (200 négyszög­ölre gyümölcsösben 100—200, szántóföldön 50—100 liter.) Az almamoly és a szilva­moly imágó rajzáscsúcsa má­jus utolsó napjaiban volt. Mindkét kártevő első nemze­dékének a lárvái megjelentek, a tömeges lárvakelés június 4—10-e között lesz. A kárte­vők lárvái ellen a védekezé­seket haladéktalanul meg kell kezdeni a gyümölcsfertőzött- ség megelőzése végett. A levél­tetvek ellen javasolt rovarölő szerek közül itt is használható a Bayer 20, Parathion, Gu­sathion, Metil-Cotnion, vala­mint a Lebaycid, Vapona, Fo­lithion, Sumithion, Nexion, az ott megnevezett töménység­ben. Megkezdődött a máktokbar- kó rajzása. A kártevő felderí­tése végett szükséges a mák­táblák tüzetes átvizsgálása, és ha négyzetméterenként 2 imá­gó található, még zöldbimbós állapotban szükséges a véde­kezést elvégezni. Felhasznál­ható rovarölő szerek: Hungá­ria L—2 (20—25 kg/ha); a vi-: rágzás alatt Melipax porozó (20—27 kg/ha); kizárólag nagy­üzemben a Wofatox por (17— 20 kg/ha).

Next

/
Thumbnails
Contents