Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-13 / 137. szám

AX MSZMP SOMOGY MEGYEI BI ZO TTS ÁG A N A K LAPJA XXVIII. évfolyam, 137. szám. Kedd, 1973. június 13. Figyelmeztet egy tsz-pavilon A tisztasa&r reklám? Velencei-tó és környékének rendezése Üdülő- és idegenforgalmi központot alakítanak ki a Velen­cei-tónál. A tó jelentős részét borító nádast megritkítják, a lerakodott iszapot kiszivattyúzzák, és a feltöltött északi par­ton megépítik Közép-Európa legnagyobb autósstrandját. Képünkön: A megépült új partszakasz. Merre járt ön szerdán ? Szabad út a fehér pöttynek Megálltam egy kávét inni a Röszkében. A négy részből ál­ló pavilon a röszkei termelő- szövetkezet tulajdonában van. Mellettem két férfi beszélge­tett, óhatatlanul meghallottam, amit az egyik a másiknak mondott: — Ez egy tiszta hely. Ide már nem kell reklám! Mint utóbb kiderült, az il­lető John Haagen úr volt, Philadelphiából érkezett Ma­gyarországra. Szeget ütött a fejembe a megjegyzés. Azt igazán nem lehet elmondani, hogy Siófo­kon piszkosak a kereskedelmi vagy a vendéglátóipari egysé­gek. Tisztábban tartani lehet­Georgi Dimitrov, a bolgár és a nemzetközi munkásmoz­galom nagy alakja születésé­nek 90. évfordulójáról emlé­kezik meg Mihail Szuszlov, az S2KP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Fáklya június 18-án megjelenő számában. A Szovjetunió fennállása 50. esztendejének szentelt cikk­sorozatban a lap ezúttal a Be­lorusz SZSZK-val: a hősi har­cokban helytálló, a termelés és a tudomány területén nagy léptekkel haladó belorusz nép életével ismerteti meg olva­sóit. A maoisták, a trockisták mesterkedéseiről, a szélsőséges francia diákmegmozdulások hátteréről szóló leleplező írás a nemzetközi helyzet össze­függéseit követő olvasók ér­deklődésére tarthat számot. Érdekes szociológiai tanul­mány elemzi a házasságköté­sek korral, társadalmi hely­zettel összefüggő vonatkozá­sait. Egy rövidebb, szellemes írás előrevetíti a kétezredik év társadalmának képét. Az új szám magyar vonatkozású szenyviztisztító épül Nagyatá­don címmel cikket közöltünk, amelyben megírtuk, hogy a csatornázási munkákra kivite­lezőként kiszemelt Dél-dunán­túli Vízügyi és Közműépítő Vállalat (DÉLVIÉP) húzódozik a szerződést generálkivitelező­ként aláírni. Holl Lajos, a DÉLVIÉP igazgatója részletesen tájékoz­tatta szerkesztőségünket a na­gyatádi tisztítótelep és csator­názás munkáinak beruházási és műszaki előkészítéséről. Vá­laszában megírja, hogy a vál­lalat pontosan egy évvel ez­előtt szerződéskötésre jelent­kezett, a beruházó azonban hi­telhiány miatt nem tudott szerződni. Ennek ellenére — mint leendő generálkivitelező — hat alvállalkozót biztosított és több előkészítő munkát — út-, víz- és csatornaépítés — elvégzett. Időközben — mint azt kö­zöltük — a városi tanács meg­kapta a hitelt, a szerződés alapfeltételét. »A DÉLVIÉP szívesen segít a nagyatádiak gondjainak megoldásában és felkészültünk arra, hogy a telep építését a kért határidőre, 1974-re befe­jezzük« — írja az igazgató. Ebben mi sem kételkedünk, csak a tények kedvéért je­ne őket, de mondom, nem ko­szosak. Kun Endrét, a Röszke ve­zetőjét kérdeztem: — Ezt az egységet három hónap alatt, rohammunkában építették, fel nekünk. Nagyon jó helyen vagyunk, hiszen an­nak ellenére, hogy még nincs itt a főszezon, napi 8—10 ezer forintos forgalmat bonyolí­tunk le harmadosztályú árak mellett. — Mennyibe került a pavi­lon felépítése? — 800 ezer forint. Alkalmaz­kodnunk kellett Siófokhoz. Igyekeztünk a berendezést úgy kialakítani, hogy megragadja az utcán sétálók figyelmét, és cilckei a magyar—belorusz kapcsolatokkal foglalkozik. A közelgő müncheni olimpia előtt a szovjet sportolók eddi­gi olimpiai szereplését össze­gező képes összeállítás a sport- kedvelő olvasóknak nyújt ér­tékes tájékoztatást. Bemutatkoztunk egymás­nak. Más ügyben kerestem ott a tanácson, annak ered­ménye egy riport volt. — Susits! — nyújtotta a kezét. Valami pislákolni kezdett bennem. Én ezt a nevet isme­rem. Találkoztunk már? Nem, még nem jártam ezen a ta­nácson. A, félreértés az egész! Galambos Lajos Fegy­verletétel című tragédiáját láttam nemrégiben a Vígszín­gyezzük meg, hogy az írás alapjául szolgáló információ­kat külső munkatársunk a le­bonyolító SOMBER műszaki ellenőrétől kapta.— legalább kíváncsiságból be­térjenek egy üveg sörre vagy egy kávéra. Az áruellátásun­kat még nem szerveztük meg teljesen. Amikorra azonban naponta szükség lesz a friss árura, mindennap jönnek a teherautóink. — Hallotta az amerikai meg­jegyzését? — Igaza volt. A tisztaság vonzza az embereket. A szer­vezett reklám sokba kerül. Nem kis pénzbe jött volna annyi ismertető táblát kirak­nunk az utcákon, hogy a vé­gén az embereket eméssze a kíváncsiság: ugyan mi lehet az a Röszke, csak azért is megnézem! Ezt igyekeztünk helyettesíteni a tisztasággal, a kulturált kiszolgálással, a nem hivalkodóan tarka-barka, de színes belső berendezéssel. És a mindig hideg sörrel. — Milyen forgalomra szá­mítanak a főszezonban? — A jelenlegi 6—8-szorosá- ra. Siófokon minden olyan jellegű létesítménynek, mint a Röszke, megvan a létjogosult­sága. Szükség van rá a ren­geteg nyaralónak. Reméljük, hogy számításaink beválnak és elégedettek lesznek velünk. házban. A főhős apjának volt Susits a neve. — Nem téved! — mondta. Én vagyok az a Susits! Látva meghökkenésemet, magyarázatot is mellékelt »lelepleződéséhez.« — Együtt voltam katona, az íróval. A nevemet gyakran ruházza egy-egy novellahősé­re. Egyébként is gyűjtöm a könyveit, s ápolom a jó kap­csolatot. Ezeket az írásait természetesen még inkább kedvelem. — Akkor már nem is »áll« az a kérdés: »Milyen érzés névadónak lenni egy-egy iro­dalmi műhöz?« Mosolygott. Én pedig eltű­nődtem: vajon sorsa lehetsé­ges változatainak is tartja a nevén szereplő novella- és kisregényhősök életének ala­kulását Susits Géza a so- mogyszobi tanácson? Én min­denesetre kíváncsian várom, melyik Galambos-műben bukkan fel újra. Körülbelül háromezer jár­mű tulajdonosa és vezetője kapott a napokban Kaposvá­ron borítékot, benne egy fém tízforintos nagyságú fehér pa­pírpötty, meg egy kérdőív. Általában nem örvendeznek túl nagy közkedveltségnek a kérdőívek, ezt az egyet azon­ban valószínűleg szívesen ki­töltik majd az autó- és motor­vezetők. Mert melyikük ne kö­szöntené örömmel azt a vizs­gálatot, amelyik Kaposvár közlekedéshálózatának fejlesz­tési tervéhez gyűjti az adato­kat. A kérdések a lényegre szorítkoznak. Csupán annyit kell beírni: milyen járművel rendelkezik az illető, hol ga- razsíroz — utcán-e vagy ud­varban —, és merre járt jú­nius 14-én 0 órától éjfélig. Az UVATERV munkatársai ilyen kérdőíves forgalomszám­láló rendszerrel szeretnének képet kapni Kaposvár közle­kedésének jelenlegi helyzeté­ről. Így derült ki, rhelvek a leggyakrabban használt ut­cák, hol akadályozzák a for­galmat a járda mellett «-alvó« gépkocsik. A tervezők most A hét vége legsúlyosabb sze­rencsétlenségéről lapunk va­sárnapi számában már beszá­moltunk. Mint emlékezetes, Böhönye és Segesd között egy sorompó nélküli vasúti átjá­rónál egy Zsuk gépkocsi egy motorvonatba rohant. A gép­kocsi 34 éves vezetője, Vajda Imre és utasa, a harmincegy éves böhönyei Merkei Sándor meghalt. Halálos szerencsétlenség történt Pogányszentpéter kül­területén is. Büki Tibor negy­már csak azért »drukkolnak«, hogy minden ívet visszakapja­nak a címzettektől — kitöltve. Mi történik, ha a gépjármű- vezetők nem veszik komolyan a kérdéseket? Az adatokat számítógépekkel összegezik, es ha a 3000-ből mondjuk csak 1500 lap érkezik meg az UVA- TERV-hez, a tervezők hamis képet kapnak a város közle­kedéséről. De mi a szerepe az egyik felén ragasztós fehér pötty­nek? Holnap, június 14-én 0 óra és éjfél között a rendőrség a város szélén lezárja az összes Kaposvárra befutó utat, hogy az érkezőknek és a távozók­nak egyaránt markába nyom­ják a kérdőívet, hiszen az át­menő forgalom ugyancsak számottevő. A szélvédő üve­gére vagy más jól látható helyre ragasztott fehér pötty viszont megvédi a gépjármű vezetőjét a többszöri megállí­tástól. A fehér pötty mutatja, hogy az illető rendelkezik már kérdőívvel, számára tehat szabad az út. venöt éves nagykanizsai gép­lakatos Pannónia motorke­rékpárjával előzni akart egy szabályos irányjelzéssel jobbra kanyarodó tehergépkocsit, s ekkor vette észre, hogy vele szemben egy személygépkocsi közeledik. Büki jobbra rán­totta a kormányt, és elütötte a szabályosan gyalogló Hajnal Györgyné ötvenkilenc éves, pogányszentpéteri lakost, majd a kanyarodó tehergépkocsi élé borult és egy hídnak ütközve állt meg. A motorkerékpár utasa, a harminchárom éves, nagykanizsai Mátyás Józsefné a kórházba szállítás után meg­halt. Hajnal Györgyné életve­szélyesen, Büki pedig köny- nyebben megsérült. A rendőr­ség Büki Tibort előzetes letar­tóztatásba helyezte. Kutason a megengedettnél gyorsabban és figyelmetlenül vezette motorkerékpárját Sza­bó József huszonhárom éves kutasi kertész, és elütötte az úttest közepén játszó, ötéves Orsós Juliannát, aki súlyosan megsérült. A vizsgálat tart. Kaposváron, a Füredi utcá­ban féktávolságon belül egy személygépkocsi elé lépett a hatvanhét éves kaposvári Fucskár András és az autó el­ütötte. A gyalogos súlyosan megsérült. Balatonlellén a megenge­dettnél gyorsabban hajtott motorkerékpárjával Jenei Sándor húszéves, eleki lakos, és elütötte a látrányi Takács Jánost, aki súlyosan megsé­rült. A motorkerékpár utasa, a húszéves somogytúri Apáti Valéria könnyebben megsé­rült. Jenei Sándor ellen eljá­rás indult. TAB M ÍOSOK Gyónás olasz módra A genovai Ferencrendi templom papja azt hitte rosszul hall, amikor a gyóntatószékben egy fia­talember a következő val­lomást tette: »És még százhúsz dinamit patro­nom van otthon tisztelen­dő atyam.« A pap azt szabta ki penitenciául, hogy a gyónónak hiányta­lanul el kell hoznia a templomba a robbanó­anyagot. A bűnbánó vétkes kis idő múlva 120 dinamit patront, néhány száz gyu­tacsot és 36 méter gyújtó­zsinórt számolt le a gyón­tató pap kezébe, aki ez­után beszolgáltatta mind­ezt a rendőrségnek. Ki üt nagyobbat? A japánok mór jóval a holdújév előtt, körülbelül két hónappal korábban, rizsszemekből óriási »le­pényeket« készítenek, azok az ünnepre alaposan meg­szikkadnak és olyan kemé­nyek lesznek, akár a szik­lák. Az ünnepen azután for­galmas helyekre állítják őket, és ezeken a »lepé­nyeken« mindenki kipró­bálhatja az erejét: súlyos fakalapács egyelten csa­pásával, temérdek apró darabra kell törni őket. A széttört »lepény« dai’ab- káit a közelben állók ösz- szeszedik, levest főznek belőle. Az újévi leves sze­rencsét hoz. Vigyázat tűzveszélyes! A festészet szakértői mindig rajongtak Carlo Alfiori olasz festőművész képeinek rendkívül finom, csillámló, szürke színeiért. A tiszteletre méltó művé­szettörténésznek már ko­molyan foglalkozni kezd­tek a tehetséges koloristá­val, már kisebb monográ­fiát rendeztek sajtó alá »a szürke szín Alíiorinál« címmel... A maestro technikájának titkát egé­szen véletlenül fedezték fel, apikor az egyik kiál­lításon valamilyen látoga­tó, aki nyilván rövidlátó lehetett, elővigyázatlanul égő szivarral a szájában lépett oda a remekműhöz. Ekkor a kép ... lángra lobbant. A festő kényte­len volt beismerni, hogy puskaport szokott keverni a festékhez. E hangos siker után a kiállítás rendezői kötelez­ték Alfiorit arra, hogy a jövőben mindegyik képét a következő feliratú táb­lácskával lássa el: »Vigyá­zat, tűzveszélyes!« Somogyi Néplap &2 MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefons 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. index: 25 96?. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár. Latinca Sándor u. «. Felelős vezető: Farkas Béla igazgató. L. L. Napsütésben Megemlékezés Dimitrovról a Fálya új számában Válaszol az illetékes Fedezethiány késleltette a szerződéskötést Május 4-i számunkban Üj M. A. Találkozásom a novellahősök névadójával A hét vége baleseti krónikája Halálos _; Fogányszentpéteren 003012000001020231

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents