Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-09 / 107. szám

XXVIII. évfolyam 107. szám 1972. május 9., kedd Magyar gazdasági napok kezdődtek Varsóban Vályt Péter, a kormány el­nökhelyettese vasárnap este Varsóba, érkezett, hogy részt vegyen a hétfőn kezdődő len­gyelországi magyar gazdasági napok megnyitásán- A kor­mány elnökhelyettese megbe­széléseket folytat a kétoldalú gazdasági együttműködés idő­szerű kérdéseiről is. Michal Kaizer, a len gyei külkereskedelmi kamara elnö­ke hétfőn délelőtt Varsóban, az országos műszaki bizottság székházában megnyitotta a lengyelországi magyar gazda­sági napokat Az ünnepélyes megnyitó után Vályi Péter, a kormány elnökhelyettese mon­dott beszédet. Megelégedéssel szólt a magyar—lengyel gaz­dasági és kereskedelmi kap­csolatok fejlődéséről. II győzelem eapja Vá?s!jlianp!at Washingtonban, eszk^c'ó a vietnami fronton iabb barbár támadás a VÖK ellen Megállás nélkül folyt a harc — A Nixon-kabinet ülése Hanoit is támadják? Az amerikai vadászbombá- óriás' bombázói hétfőn virra- szi és a kambodzsai határ ta­" öóra tíz hullámhan támadták Immár huszonhét éve, hogy Európában elhallgattak a fegyverek, összeomlott a hit­leri birodalom, s az antifa­siszta koalíció győzelmével véget *ért a második világhá­ború. A győzelem napja a vi­lág népeinek nagy nemzetkö­zi ünnepe: a nácizmus meg­semmisítése Európa szinte va­lamennyi országának a sza­badságot hozta el, beleértve a német népet is, amely a Reich bukásával felszabadult a hit­leri lidércnyomás alól. A győzelem legfőbb részese a szovjet hadsereg, a szovjet nép volt. Fan el lett fontos tör­ténelmi tény, hogy a Hitler- ellenes harcban elévülhetet­len érdemeket szereztek a brit és az amerikai hadsereg katonái, a francia, a lengyel, a csehszlovák, a jugoszláv, az olasz és más nemzetiségű par­tizánok, ellenállók, szabad­ságharcosok. Ma már könyvtárakat kite­vő irodalma van, a második világháborúnak, hozzáférhe­tővé váltak a levéltárak, a korabeli titkos dokumentu­mok. Sok kísérlet történt ar­ra is, hogy meghamisítsák a történelmet, s Hitler katonai vereségét másod-, harmad­rendű tényezőknek tulajdo­nítsák. Am semmiféle ilyen kísérlet nem változtathat a tényeken, mindenekelőtt azon, hogy az antifasiszta felszaba­dító háború azért végződött győzelemmel, mert részvevői igaz ügyet, a népek önálló­sági és lüggellenségi jogát, a legalapvetőbb emberi jogo­kat védelmezték, s ez le­győzhetetlen erkölcsi-politi­kai fölényüket is biztosította. Azzal, hogy elismerjük a brit és amerikai részvétel je­lentőséget a Hitler-ellenes harcban, a történelmi igaz­ságnak teszünk elegei. Semmi nem homályosílhatja el azon­ban azt a ' döntő szerepet, amelyet a Szovjetunió vál­lalt és viselt. ' 1941 és 1945 között a szovjet hadsereg t»00 hitlerista hadosztályt semmi­sített meg, csaknem négyszer annyit, mint amennyi az ösz- szes többi frontokon harcolt. Hitler tüzérségének, légierejé­nek és harckocsiállományá­nak háromnegyed része a ke­leti frontokon pusztult el. A fasiszta hadsereg 13,5 mil­liós embervcszteségéből tíz­millió a szovjet hadsereg csapásai alatt hullott el. A háború éveiben nemcsak a legnagyobb győzelmek, ha­nem a legnagyobb áldozatok vállalása is a szovjet nép nevéhez fűződik. A fronto­kon, a partizánharcokban és a hitlerista haláltáborokban húszmillió szovjet ember ál­dozta életét; elpusztult 1170 szovjet város, 70 ezer falu, 32 ezer ipari üzem, tönkrement a megszállt területek teljes mezőgazdasága. A győzelem óta 27 eszten­dő telt el: ritka hosszú pe­riódus földrészünk történel­mében, amikor hallgattak a fegyverek. S hogy ma is bé­kében emlékezhetünk meg a győzelem napjáról, az első­sorban a Szovjetunió, a szo­cialista tábor, a békeszerető európai népek érdeme. A háború befejezése után igen kis idő telt el, amíg a nyugati hatalmak rájöttek, hogy a szocialista Szovjet­unió katonai győzelme, a szo­cializmus eszméinek gyors terjedése, a népi demokrati- 'kus államok kialakulása egy­szer s mindenkorra szétosz­latták a nemzetközi mono­pol ő'"' ’ •‘i n! kiváltságait: azt. : .-tök zc-oidjá­ba szegődött kormányok aka-- dálytalanul döntsenek a né­pek sorsáról, a háborúról es a békéről, életről és halálról. Thomas Mann, a nagy német humanista író Churchill hír­hedt fultoni uszító beszéde után keserűen felsóhajtott: »Hatalmas érdekek dolgoz­nak azon, hogy teljesen meg­semmisítsék Roosevelt mű­vét, s dühig fokozódik egye­sek bánata, hogy Németor­szágot verték meg Oroszor­szággal, nem pedig Oroszor­szágot Németországgal«. Az .európai béke azonban, amely fölött ekkor már mil­liók őrködtek, kiállta a hi­degháború vészteli éveit, és a szovjet hadsereg erejének ugrásszerű növekedése visz- szariasztotta a háborús ka­landorokat. Európában a szo­cialista országok tömbjének kialakulásával kedvező viszo­nyok alakultak ki a béke megőrzésére. Évek múltán alapvető változások mentek végbe Nyugat-Európában is. Számunkra ez a legfonto­sabb kérdés, s ezért vala­mennyi politikai probléma között első helyen áll Európa új biztonsági és együttműkö­dési rendszerének megterem­tése. A szocialista országok­nak az a kezdeményezése, hogy a kontinens békéjét és biztonságát a fegyveres erők labilis »egyensúlya« helyett a népek egymás iránti megbe­csülésére, a kölcsönös biza­lomra, együttműködésre, a háború után kialakult hely­zet realitásaira kell alapozni, „ a népek és kormányok több­ségének helyeslésével talál­kozott. Nem tűr halasztást a két német állam helyzetének ren­dezése sem. A Német De­mokratikus Köztársaság egy­re szélesebb körű nemzetközi elismerésben részesül. A Né­met Szövetségi Köztársaság kormányának politikájában — amióta a szélsőséges jobb­oldaliak ellenzékbe szorultak — egyre határozottabban fel­ismerhető a realitások tudo­másulvétele iránti hajlandó­ság. Európában a béke min­den híve megnyugvással vet­te tudomásul a Nyugat-Ber- linröl szóló négyhatalmi meg­állapodást, sürgeti a német tárgyalófelek megegyezését és a szovjet—nyugatnémet, illetve a lengyel—nyugatné­met szerződések ratifikálását. A német ügyek rendezése — csakúgy, mint a leszerelésről folyó különböző szintű és összetételű tárgyalások — az európai biztonság új meg­alapozásának fontos láncsze­mei. ’A második világháború so­ha nem látott borzalmakat zúdított a világra. A száza­dunkat megelőző háromszáz év egymást követő háborúi kontinensünkön 13,5 millió ember halálát okozták. Az első világháborúban tizmUlió- nyian haltak meg. A második világháborúban pedig 54 mil­lió ember pusztult _el; a vi­lágméretű küzdelemben 72 állam vett részt, és 40 or­szág területén folytak had­műveletek. Az elpusztult anyagi javak értéke 4 ezer milliárd dollár. Szörnyű adatok ezek, de csekélyek lennének, ha egy termonukleáris háború fe­nyegető pusztításaival vet­nénk össze őket. Éppen ezért a győzelem napjának évfor­dulóján nemcsak a fasizmus leveréséről emlékezünk meg, hanem kifejezzük erőteljes követelésünket is: az impe rialista kormányokat rá ke!' kényszeríteni a népek békéjé­nek tiszteletben tartására. zók vasárnap és hétfőn ismét támadták a VDK területét. Bombaterhüket Hanoi tarto­mány, s másik négy észak­vietnami tartomány — Ha Thai, Hoa Binh, Ha Nam és Yen Bai — helységeire szór­ták. A kalózgépek a VDK fő­városától mindössze 40 kilo­méternyire levő sűrűn lakott , területeket támadtak. Az AFP hírügynökség hanoi forrásokat idézve közölte, hogy az amerikai gépek magara, a fővárosra több levegő—föld rakétát lőttek'ki. A VDK fővárosában tegnap légiriadót rendeltek el. A bombasorozatok becsapódását Hanoi szívében is hallani le­hetett. Az épületek megremeg­tek, a föld remegését az óvó­helyeken is érezni lehetett — jelentette az AFP hanoi tudó­sítója. Az amerikai légierő B—52-es A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksége hétfőn Szabó István elnökleté­vel ülést tartott. Megvitatta és elfogadta a mezőgazdasági szövetkezetek II. kongresszu­sán meghatározott feladatok megvalósítására kidolgozott programot. Ennek alapján a TOT az érdekelt állami szer­vekkel együtt — egész sor kérdést vizsgál majd meg, és ha szükséges, különféle intéz­kedéseket s javaslatokat ké­szít elő. A tanács elhatározta azt is, hogy hatósabb segítsé­get ad a mezőgazdasági szö­vetkezetek és társulások részé­re a speciális feladatok — pél­dául az üzémszervezés — megoldásához. A programnak megfelelően igyekeznek elősegíteni az ér­Dél-Vietnam különböző terü­leteit. A dél-vietnami felszabadító erők vasárnap délután ismét tűz alá vették a vietnami, lao­volt Walter Scheel külügyminisz­ter Falin szovjet nagykövettel tárgyalt, majd pedig Rogers amerikai külügyminisztert lát­ta vacsorán vendégüL dekképviseleti tevékenység to­vábbfejlesztését is. Elhatároz­ták páldául, hogy megvizsgál­ják a közgazdasági szabályo­zók egyes elemeit, és a tovább­fejlesztésben messzemenően együtt dolgoznak az állami szervekkel. Itt szerepel a szarvasmarha-tartás jövedel­mezőségének javítására és a munkaigényes növénytermesz­tési ágak fejlesztésére kidol­gozott kormányintézkedések előkészítésére (és megvalósí­tására) irányuló szervező mun­ka is. Az elnökség úgy döntött, hogy még ebben a hónapban összehívja a tsz-területi szö­vetségek elnökeit és titkárait a programmal kapcsolatos fel­adatok részletes megvitatásá­ra. (MTI) Hét támaszpontot. Az erődre hátszáz lövedék csapódott be. Az AFP megjegyzi, hogy a parlamenti ratifikációs vita ja I A szélsőjobboldal természe­tesen minden közeledési kísér­letet elutasít. Az eredeti tervekkel ellen­tétben hétfő reggel helyett es­te tartották meg Willy Brandt kancellár és Rainer Barzel el­lenzéki vezér csúcstalálkozó­ját. Az új időpontban Brandt és Barzel egy telefonbeszélge­tés során állapodott meg. AMers, a bonni kormány hi­vatalos szóvivője vasárnap is kifejezte reményét, hogy sike­rül megállapodásra jutni az ellenzékkel. Keddre és szerdára a Bűn­Hétfőn a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermében megkezdődött az Akadémia idei közgyűlése. Tudományos életünk e kiemelkedő esemé­nyén részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, dr. A-jtai Miklós és dr. Tímár Mátyás, a kor­mány elnökhelyettesei, Nagy Miklós, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezető­je, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Dimény Imre, mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter, valamint a tudományos élet sok más ismert személyi­sége. A közgyűlést Erdey-Grúz Ti­bor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg, majd előterjesztette az elnök­ség beszámolóját. Köpeczi Béla akadémikus, az Akadémia megbízott főtitkára, az Akadémia szakigazgatási tevékenységét, az intézetek és más kutatóhelyek munkáját ismertette. Ezt kő vetően, dr. Tímár Má­tyás, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a kormány elnökhelyettese emelkedett szólásra. Beszéde elején a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kor­mány nevében üdvözölte a közgyűlés részvevőit, rr^jd a tudományos-technikai forra­dalom korszaka és a szocializ­mus szerepét elemezte. — A kormány a közelmúlt­ba» tárgyalta és fogadta el a Púja Frigyes Angliába érkezeit Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymán isz- terénék első helyettese hétfőn este hivatalos látogatásra a brit fővárosba érkezett A ma­gyar külügyminiszter-helyet­tese Anthony Roylc brit kül­ügyi államtitkár tavalyi ma­gyarországi látogatását viszo­nozza. A magyar—brit hivatalos tárgyalások ma kezdődnek a Wihitehallban. destag összes frakciója megje­lenési kötelezettséget írt élő képviselői számára a »keleti szerződések« második olvasása idejére. Indira Sandhi Magyarországra látngat A Times of India hétfőd száma nem hivatalos tájékoz­tatást közölt arról, hogy 1972 júniusának közepén Indira Gandhi miniiszterélnöfc Svéd­országba, Csehszlovákiába és Magyarországra látogat, eleget téve ezen országok kormányai régóta érvényben levő meghí­vásának. A látogatást összesen 12—13 napra tervezi. ' Magyar Tudományos Akadé­mia és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság előter­jesztése alapján egyéves táv­lati tudományos kutatási ter­vét. Ez olyan feladatokat tűz a tudományok ágazatai elé, amelyeket a társadalom és a gazdaság fejlődése, illetve cél­tudatos fejlesztése tesz idősze­rűvé. Szeretném külön alá­húzni azoknak a kutatásoknak a fontosságát, amelyek külön­féle — társadalmi, politikai, kulturális, egészségügyi — cé­lok megvalósítását szolgálják, s amelyek eredményeire a gyakorlatnak nagy szüksége van. — Arra kell törekednünk — mondotta a továbbiakéban —, hogy a tudomány helyesen ér­telmezett szabadsága mellett, amikor a tudósok szabadon képviselhetik tudományos meggyőződésüket, alakíthatják munkamódszereiket, a kutató- csoportok, intézmények és a tudományos tanácskozások olyan fórumok legyenek, ame­lyek a konkrét és aktuális fel­adatok sikeres megoldását mozdítják elő. A közgyűlés pénteken reg­gel 9 órától zárt ülésen foly­tatja munkáját az Akadémia várbeli kongresszusi termében az elhangzott beszámolók vitá­jával. A közbeeső időben ke­rül sor a tudományos osztá­lyok üléseire és egyes köz­ponti jelentőségű témákat mégvitató tudományos ülé­sekre. (MTI) A legmélyebb állomás földalatti második szakaszának több szempontból is leg- lekesebb állomása a Kossuth Lajos téri. A föld felszíné- i 75 méteres mozgólépcső vezet a peronra, s ez a leghosz- .abb lépcsősor, ez a legmélyebb állomás. A fehérmárvány .lurkó!at ugyancsak kiemelkedik szépségével a többi közüL 1 Az állomás műszaki átadása megkezdődött. Ülést tartott a TOT elnöksége A kongresszus által meghatározott feladatok végrehajtásáról (Folytatás a 2. oldalon) A bonni ratifikációs vita Tanácskozás tanácskozást ér A vasárnapot is munkanappá avatta Bonnban a bel- és külpolitikai bizalmas tanácskozások sorozata. Valamennyinek közös témája a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugat­német szerződés ma kezdődő Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése A tudomány gyakorlati szerepéről

Next

/
Thumbnails
Contents