Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-07 / 106. szám

Kongresszus utáni beszélgetés

A Hazafias Népfront V. kongresszusáról beszélgettünk Varga Károly megyei titkárral.

A Parlament folyosóján az országgyűlés szünetében sikerült elcsípnem néhány szót abból a beszélgetésből, amelyet Varga Károly Losonczi Pállal folytatott.

»Hát nem tudom pontosan — töprengett az Elnöki Tanács elnöke —, az én időmmel mások is gazdálkodnak, de azért majd elintézzük, hogy együtt lehessünk egy kacsát«

— Sikerült elintézni?

— Igen — bólint Varga Károly. — Egy estét töltött velünk Losonczi elv társ.

— Hány somogyi küldött kapott helyet az elnökségben?

— Kettő. Losonca Pál, matt államfő és egyben somogyi küldött, valamint Nyári Pál, a tótújfalui termelőszövetkezet elnöke.

— Mindketten tagjai a Hazafias Népfront Országos Tanácsának is?

— Somogyiból nyolcán kerültek az országos tanácsba. Közülük három — Losonczi Pál, BervÁth Aurél és Eck Gyula, a Szabad Föld főszerkesztője — Pesten él, öten .pedig a megye különböző részein. Palkó Ferencné, a Kaposvári Ruhagyár varrónője, Vodnyánszky Bélává kötcsed tsz-tag, ár. Kanyar József, a megyei levéltár igazgatója, a kaposvári városi bizottság elnöke, Nyári Pál tótújfalui tsz- elnök és dr. Balogh Ágnes SZTK ellenőrző főortvos, a megyei bizottság aietaöke.

— Ki szólalt fel a kongresszusom a somogyi küldöttség tagjai közül?

— Sándomé Beregszászi irama, a Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója értékelte rövidian a megyei népfront- munkát, és a tudatformálás szerepét a mozgalomban. Elmondta — mint örvendetes tényt —, hogy a pedagógusok mellett az értelmiség különböző rétegei, agrárszakemberek és jogászok mind többen vállalnak részt a felvilágosító munkából. Utalt arra, hogy sokan még nem érzik eléggé magukénak a közösség ügyeit. Ezen a közömbös, önző, kívülről bíráló szemléleten csakis a tudatformáló tevékenység fokozásával lehet változtatni, & ez is egyike a népfront fontos feladatainak. Beregszászi Ilona pedagógus, így természetesen nem maradt ki felszólalásából az sem, milyen lényeges az if júság neveléséiben a példamutatás és a munkára nevelés. Hangsúlyozta a társadalom felelősségét

— Ez a felszólalás a plenáris ülésen hangzott el. A témabizottságok ülésein ki vett részt a vitában a somogyiak közül?

— Minden szekcióban ott volt a somogyiak egy-egy képviselője. A népfront város- és községpoiátifcai feladataival foglalkozó témabizottság munkájában például egy kongresszusi küldöttön kivid két Somogyiból meghívott vendég is bekapcsolódott. Közülük Fábri István, a megyei tanács általános elnökihelyettese szólalt'fel a vitában.

— Külön bizottság foglalkozott a népfront munkastílusának és munkamódszereinek elemzésével. Sikerült valami újat hozni?

— A kongresszus, mint határkő, nem jelent alapvető

változást, hiszem oeljaink változatlanok. A mozgalom munkájának alapját továbbra is a községi, városi, járási és megyei bizottságok működése jelenti. A változás legfeljebb annyi, hogy a személyi összetétel nagyabb szerepet kapott. Ezt viszont már a választásoknál is szem előtt tartottuk. A népáromtmunka — politikai munka. Legfontosabb feladataink egyike a közügyek iránti érdieklődiés felkeltése. A munka módszerét mindig a helyi sajátosságok határozzák meg: bizottságainknak olyan témákat kell napirendre tűzniük, amelyek a települések lakosságát közvetlenül érintik.

— Simándy József operaénekes felszólalásában a Balatonnal is foglalkozott.

— Ennek nagyon őr ültünk, mert egy jele volt annak, hogy a Balaton nálunk van ugyan, de nemcsak Somogyé, Veszprémé, hanem az egész országé.

— Most, a kongresszus után hogyan látnak munkához?

— A kongresszus állásfoglalásainak birtokában legfontosabb feladatunk a határozatok széles körű ismertetése, és bizottságaink számára a következő időszak munkaprogramjának elkészítése. Élménybeszámolókat rendeznek a küldöttek. Aztán meg kell vizsgálnunk, milyen akciót érdemes indítaná, mi az, ami közérdekű, amihez meg lehet nyerni az emberek közreműködését, ugyanakkor társadalmi szükségesség is.

R. Zs.

Adatok és összefüggések

A tsz-ek gépe! látásáról

Egy év alatt

Üzemi politikusokat képeznek

a

VWELJŰK MEG őszintém, sokak szamára újdonságként hatott a látvány Kaposváron, a májas elsejei felvonuláson; kaposvári termei ószövetke- modot adtak a vasáriaknak ara, hogy megismerkedjenek — legalábbis a szam- léltetas erejéig — az új, korszerű mezőgazdasági erő- és mtmkiagiépelkkieL S hogy teljesebb legyen a különbség érzékelése, a régi munkaeszközök kősód is »-felvonultattak« néhányat, mutatóba. Akár fi- lusztrácidja is lehetne ez a kép a következő gondolatoknak.

A megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben 185 millió forint értékű gépi beruházás történt tavaly, s ez mintegy negyede a negyedik ötéves terv előirányzatainak. Az emelkedés »mindössze« ötmillió az 1970. évihez képest, sőt a traktorlétszám a korábbi évek viszonylag egyenletes növekedése után ezúttal némiképp csökkent is: akkor 3188, most 3171 traktor volt a somogyi tsz-ekben. Ennek ellenére az egy traktoregységre jutó adagos szántóterület jelentősen csökkent, s ma már alig haladja túl a 39 hektárt. (Persze, még ennél is kevesebb lehetne,, hiszen az állaim gazdaságoknál ez éppen csak fölötte van a 31 hektárnak.)

Mi következik ebből? Az, hagy egyre növekszik a nagyobb teljesítőképességű, a »többet tudó« traktorok száma, és a gazdaságok: fokozottan igénylik is az ilyen gépeket. Nőtt a traktorok teljesítménye és a gépimunka-fel- használás. Ami a kombájnokat illeti, ezeknek a száma az 1966. évi 102-ről tavaly már 636-ra nőtt, s az egy arató-cséplőre jutó gabonaterület az akkori 907 hektárról 131 hektárig, csökkent.

Folyamatról van szó, a termelőszövetkezeteknek arra irányuló törekvéséről, hogy egyrészt vegyszerekkel es gépekkel fokozzák termelési eredmenjaeiket, másrészt pedig így pótolják a helyenként számottevően megfogyatkozó kézi munkaerőt. A gépesítés foka kihat a szántóföldi növénytermelés szerkezetére oly módon, hogy attól függően csökken vagy növekszik a munkaigényes növények termőterülete a gazdaságokban. Abban például, hogy tavaly 2,3 százalékkal emelkedett a kukorica területe a megye mezőgazdasági üzemeiben — a gyarapodott sertésállomány fokozott abrakigényének megfelelően — ugyancsak része van a technikai fejlődésnek.

A DÉL-SOMOGYI Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének 36 tagszövetkezeté-' ben a búza vetésterülete az 1962. évi 19,9 százalékról tavaly 35,3 százalékra, a kukoricáé 15,3 százalékról csaknem 22 százalékra emelkedett A korábbinál nagyobb területen termeltek pillangóst és szálas- takarmányt is. Ha indokként figyelembe veszünk számos fontos körülményt, mint amilyen például az okszerű talaj- gazdálkodás, aa ösztönző hatása, nyesztes és htztafás parancsok» bakanmányigényie, még maidig- marad egy fontos szempont mely a texüSetoövekedést magyarázza: ezeknek a

nyéknek a munkait a ságok szinte teljesen, gépesít- hetilei Az említett fez-szövetségben húsz közös gazdaságnak van szemestenmény-szárí- tója, amelynek segítségévei a kukoricatermés 60—30 százalékát szarifhasjak.

fis a folyamat tovább tart A cukorrépa, a dohány, a bársonya, a aöldaégkertészet munkafolyamataiban is egyre inkább megtalálható a gép, amely nem csupán pótolja az embert hanem esetenként jobbam, el is végzi a vaunkat Legfőbb »érdeme« azonban, hogy enyhít w emberre nehezedő terheken. A dél-somogyi tsz-ekben a tagság attagos életkora ta**a*?' 58 ewaSI SS sKse-esdfcáaasti

tehát a közös gazdaságok, de az újonnan belépő fiatalok inkább akarnak gépekkel bánni, mint a munkákat a régi módon, kéri erővel elvégezni.

EBBŐL IS KITŰNIK, hogy jelentkezett egy olyan igény, amely már nemcsak azért nyúl a technika felé, hogy az elöregedést pótolja, hanem főleg azért, hogy dolgozzon vele. S ebből a technikából, ezekből a munkaeszközökből adott »■ízelítőt« Kaposváron a május elsejei felvonulás is.

H. F.

Az iskolaudvaron

senkit sem láttam fél öt után. A gyerekek már hazamentek, s az esti hallgatók csak később jönnek. Szőke fiatalember állt a folyosón, az ablak mellett tanult.

— Hol találom a marxista középiskola tanári karát?

— Ott nézze meg őket — mutatott a folyosó túloldalára. A tanári szobában ültek Hajdú Tibomé, a marxista—leninista esti középiskola igazgatója és Inke Sándor, dr. Kovács Gyula, Fekete Páris Lajosné, dr. Szilágyi Lajos, Lovró Mihály osztályvezető tanárok.

Minden második csütörtökön a kaposvári Berzsenyi Dániel iskolában tartja a foglalkozásokat a központi iskola, máskor pedig a városi pártbizottság nagytermében az előadásokat. Allapszenvezeti politikusokat képeznek egy év alatt az üzemekből, vállalatoktól, intézményektől ide járó munkásokból, középvezetőkből, alkalmazottakból.

— Most új tankönyvből tanulnak a hallgatók. Ügy hallottam, általában elégedettek vele azok is, akik tanítanak, azok is, akik tanulnak.

— Hát tankönyv az sokféle volt eddig. Az egyik évben három, utána kettő, meg egy, de nagyon vastag. Most fele az oldalszám, mint volt, s nekünk is az a véleményünk, hogy jobb. Egyrészt kevesebb idegen kifejezés fordul elő, másrészt elhagyták a filozófiai részt, ami nehezen ment a hallgatóknak. Előnyére válik, hogy egyes témakörökön is változtattak.

— Persze erősen ki kell egészíteni a foglalkozásokon — szólt közbe dr. Kovács Gyula.

— Ez pedig nagyon jó — erősítette meg Lovró Mihály.

— Hányán tanulnak a központi esti középiskolán?

— öt osztályban száznyol- can kezdték a tanévet. Félévre kilencvenre csökkent a létszám. Szerintünk ők megmaradnak az év végéig. Sajnos, soha nem marad meg az induló létszám. Aki például más iskolába, tanfolyamra is jár, nem bírja együtt a kettőt. Választania kell — s általában inkább ezt hagyja abba. Aztán előfordul, hogy más városba költözik, bevonui ...

— De miért küldenek az üzemek olyat, aki várhatóan bevonul? — szólt közbe Fekete Párts Lajosné.

— Előfordul munkahelyi probléma is — folytatta a gondolatsort Hajdú Tiborné —, nem tudják más műszakba beosztani a hallgatót. Ilyen szem- 'pontból sokkal előnyösebbek a kihelyezett osztályok. Hozzánk

Épül a második tízemeletes épület Siófokon

sok helyről járnak, s munkaidő után. Persze, ahol a párt- szervezet figyelemmel kíséri az ide küldött párttagok és pár- tonkívüliek tanulmányait, attól a vállalattól rendszeresen járnak.

— S van erre példa?

— Nem is egy.

S már sorolja is. Tejipari Vállalat, mezőgépgyár, ruhagyár, Nemzeti Bank, OTP, posta, Fővárosi Finommechanikai Vállalat Kaposvári Gyára, Kefe- és Műanyagipari Vállalat.

— Hány kihelyezett osztály van a városban?

— öt A villamossági gyárban, a vasútnál, a húskombinátban, a kórházban, a textilművekben. Szerintem jó volna, ha az elektroncsőgyárban is szerveznének egy osztályt a jövőben.

— Milyen célt tűz maga elé a középiskola?

— Azt, hogy kellő tájékozottságot adjunk a hallgatóknak a társadalmi, gazdasági, politikai kérdésekben való eligazodáshoz, előkészítsük őket az esti egyetemre. Ügy is fogalmazhatnék, hogy az iskolánk összekötő kapocs a tömegpropaganda-tanfolyamok és az esti egyetem között

— Általában hányán jelentkeznek esti egyetemre?

— Innen, a központi iskolából általában a hallgatók harminc, a kihelyezett osztályokkal együtt negyven százaléka. Van olyan hallgatónk, aki már a szakosítót is elvégezte. Mindig ott vagyok a felvételi bizottságban, s azt tapasztalom, hogy hallgatóink megállják a helyüket, mert megkapják az előképzettséget.

— Máson is lemérhetik azt, hogyan hasznositják a tanultakat a párt- és tömegszervezeti munkában?

— Ezt bizony nehezen, legföljebb közvetett úton... A foglalkozásokon sokat vitatkoznak a hallgatók, s mi azt kérjük tőlük, álljanak ki a munkahelyükön a párt politikája mellett. Az a másik célunk, hogy szeressék meg a marxizmus—leninizmust, s ha nem is tanulnak tovább, legyen alapjuk az önképzéshez.

— Fölkérik a pártszervezetek az itt végzetteket, hogy propagandisták legyenek az üzemben?

— Szép számmal.

— Okoz-e gondot valami a

hallgatóknak?

— Hát egyet megemlítenék. Az esti középiskolásoknak nem jár tanulmányi szabadság. Pedig nagyon kellene két-három nap a vizsga előtt. Amelyik üzem gondol az alapos felkészülésükre, az ad nekik.

— Szerintem a vállalatnak jogában áll akár jutalomszabadságot adni. Még a kollektív szerződésben is rögzíthetik, mint segítik az itt tanulókat — mondta Inke Sándor.

Ezen a csütörtökön a párt szerepéről feleltek a hallgatók mind az öt osztályban, s mindenütt nagy volt az aktivitás.

Lovró Mihály osztályából — innen heten jelentkeztek esti egyetemre — beszélgettem három munkással. A Fővárosi Finommechanikai Vállalat 3. számú gyárában dolgozik Kása Ferenc műszerjavító csoportvezető, Cseh László mechanikai műszerész, Horváth Isvtán szerszámkészítő. Ketten párttagok, Kosa Ferenc párton kívüli. Mindhárman szeretnének az esti egyetemen továbbtanulni. Megkérdeztem tőlük, mit nyújt nekik az iskola.

— Szeretném megszerezni az

alapfokú politikai műveltséget, s ehhez minden alapot megkapok ... — mondta Cseh

László.

— Én mühelybizottsági titkár vagyok az üzemben, s a tanultakat a szakszervezeti munkámban is kamatoztatom. Előadói készségem is gyarapodott — vette át a szót Horváth István.

— Sok tapasztalatot szerez az ember, nagyon hasznosak az előadások. Sokkal jobban tudok válaszolni a hozzám fordulóknak. Márpedig ez azért is fontos, mert szakszervezeti elnök vagyok. Amit itt tanulok, segít abban, hogy egy- egy gazdaságpolitikai vagy egyéb kérdésben meggyőzzem a dolgozókat.

Lassan közeledik a

vizsga. Itt, a központi iskolában és a kihelyezett osztályokban összesen kétszáztizenegyen adnak számot tudásukról. Joggal várják el a tanárok, hogy az üzemek, a pártszervezetek kísérjék figyelemmel a tőlük idejárok tanulását, hiszen a munkatársaik körében politizálnak majd sokkal felkészültebben.

Lajos Géza

Mar a syrtéaőik esweteie*! «tatgoznafe m épíÖBt A *1 ttikö- ■oFsatetocfcök-*» sas épületei % jósé ér jömmabas adjak át feüdelteteöeaeA-i

Közút a laboratóriumban

A Közúti Épitő Vállalat központi laboratóriumának kettős a feladata: egyrészt a technológia, azaz a készülő

— A vizsgálatok során nagyon kell vigyáznunk arra, hogy a burkolatanyagba kellő arányban kevertek-e bituutak burkotatanyagának meg- ment. Ha ez kevés, hézagos

állapítása, kikísérletezése, másrészt az útépítés során végzett folyamatos ellenőrző vizsgálatok.

Dr, Kordovónyi Dezsőnével, a laboratórium vezetőjével beszélgettünk munkájúkról.

— A műszaki fejlesztési csoportban. dolgozó technikusaink végzáfc a helyszíni vizsgálatokat 1971 «ben vásároltunk egy gépkocsit, így könnyebben és jobb fölszereltséggel tudunk egy-egy útépítésen az ellenőrzéshez mintákat venni. Ipari gyémántfejes magfúróval vesszük az útburkolatból a vizsgálathoz sziiikségies anyagmennyiséget. Külön vizsgáljuk a keverőgépből vett mintát, és megint más eljárást kíván a burkolatból vett anyag.

— Mi a vizsgálatok célja?

— Attól függ, hogy burkolatanyagot kísérletezünk-e ki, vagy már építés alatt álló utakból vett anyagmintát ellenőrizzük. Csak példaként említem a Marshall-próbatestet Ezzel az eljárással az útburkolatot vizsgáljuk. A bányákból nem egyforma minőségű anyagot kapnak a keverőtelepeink, s ezért folyamatp- san kell eUenoriznimk a keverékeket is.

Minden telepen van egy laboratóriumunk, kellő felké- készültségű munkatársunkkal, aki műszeres vizsgálattal ellenőrzi a gépből kikerülő anyagot,

— Melyek a keverékeknél leggyakrabban előforduló hibák?

lesz a burkolat és megnő avíz- felvelő képessége, ami a minőség rovására megy. Szabványok írják elő, hogy egy- egy útburkolatfajtánaík milyen százalékos lehet a vízfelvétele.

— Mi a következménye, ha nem megfelelő anyagot használnak' fel?

— Ha egy út, amelyik a tervek szerint első osztályúnak készül, nem rendelkezik a szükséges paraméterekkel, az építtető csali másodosztályúnak megfelelő árat fizet, és ez természetesen anyagi veszteséget jelent.

— Milyen további fejlesztéseket terveznek?

— Áttérünk az izotópos vizsgálatra. Három munkatársunkat, Csendes Károlyt, Ba- nélli Sándort és Szabó Lászlót küldtük tanfolyamra. 210 000 forintért vásároltunk egy NDK gyártmányú hordozható szondát, amelynek segítségével a felület közelében levő rétegek víztartalmát és sűrűségét lehet meghatározni. Ugyanezzel a készülékkel tudjuk izotópok segítségével kimutatni a földmunka tömörségét is. Félmillió forintot a tröszt adott a laboratórium fejlesztésére. Elsősorban azt várják tőlünk, hogy pontosan és gyorsan dolgozzunk. Ezt a jelenlegi fölszereltséggel már könnyebben tudjuk teljesíteni.

M. A.

Somogyi Nép/opl 3