Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-30 / 125. szám

& intőre elfáradt a Kaposvár ökölvíyó-bajnoksái mezőnye Négy bajnokságot nyertek a kaposvári versenyzők — A K. Dózsáé a csapatgyőzelem A döntőkre — végre — meg­telt a Latinca Sándor Művelő­dési Központ nézőtere. A selej­tezők és az elődöntők csatái­nak jó híre vonzotta az ököl­vívás iránt érdeklődőket. So­kan azonban némi csalódással távoztak. Sőt a közönség egy része már a helyszínen is élénk füttykoncerttel adott kifejezést nemtetszésének. Talán nem is alaptalanul. Az történt ugyanis, hogy a meghirdetett 11 mérkőzés kö­zül mindössze 7-re került sor a Kaposvár ökölvívó-bajnok­ság döntőjében. Az előző két- napi küzdelem mintha sokat kivett volna a versenyzőkből. Elfáradt a mezőny, no meg a korábbi nagy csaták nyomán sok lett a sérülés. Ezért jutott mérkőzés nélkül a bajnoki cím birtokába Sallai, Kisné­met, Csjeff és Juhász. Némi kárpótlást jelentett, hogy a szorítóban sorra kerü­lő találkozók nagy része ma­gas színvonalon mozgott. Még a légsúlyúak küzdelme is, pe­dig itt két kaposvári ökölvívó állt egymással szemben. Az »árnyékbokszolás« helyett Ferstek és Zsiga bizony nem kímélte egymást. A két kitűnő versenyző bemutatta a sport­ág sok-sok szépségét is. Fel is zúgott a vastaps. A pontozók nehezen döntöttek 3:2 arány­ban Ferstek javára. A kapos­vári légsúlyú mellett a köny- nyűsúlyú Varga, a középsúlyú Csizmadia és a félnehézsúlyú Koch gyarapította a kappsvá- ri győzelmek számát. így a csapatponversenyt és a győz­tes csapatnak járó serleget a Kaposvári Dózsa együttese nyerte. A döntő rövid krónikája: Papír súly: Sallai (Ü. Dózsa) mérkőzés nélkül győz Zubik (Ű. Dózsa) ellen. Bajnok: Sal­lai, 2. Zubik, 3. Orbán (Kecs­kemét). Légsúly: Ferstek pontozással győz Zsiga ellen. Bajnok: Ferstek (K. Dózsa), 2. Zsiga (K. Dózsa), 3. Vekszli (Stein­metz). GYERTYAÖNTŐ A K. Dózsa győztes ökölvívócsapata. Balról jobbra: Her- gert Jenő edző, Koch István, Csizmadia Zoltán, Varga Lász­ló, Zsiga Endre, Kiss József szakosztályvezető, Ferstek Já­nos, Dévai Zsigmond szakosztályi elnök. Harmatsúly: Kisnémet (Ű. Dózsa) mérkőzés nélkül győz Magyar (PVSK) ellen. Bajnok: Kisnémet, 2. Magyar, 3. Hor­váth (K. Dózsa). Pehelysúly: Láng (Tatabá­nya) pgy. Erdőst (Steinmetz) ellen. Majnok: Láng, 2. Erdősi, 3. Puporka (Zalka SE). Könnyűsúly: Varga (K. Dó­zsa) pgy. Szentes (SZIM Va­sas) ellen. Bajnok: Varga, 2. Szentes, 3. Boros (Zalka SE). Kisváltósúly: Kocsis (Cse­pel) pgy. Kottái (Tatabánya) ellen. Bajnok: Kocsis, 2. Kot­tái, 3. Sárdi (PVSK). Váltósúly: Csjeff (Ü. Dózsa) mérkőzés nélkül győz Vígh (Kecskemét) ellen. Bajnok: Csjeff, 2. Vígh, 3. Harcsa (Ta­tabánya).- Nagy váltósúly: Hegedűs (Ta­tabánya) pgy. Ungi (Csepel) ellen. Bajnok: Hegedűs, 2. Un- gi, 3. Pászti. Középsúly: Csizmadia döntő fölénnyel győz Gál ellen. Baj­nok: Csizmadia (K. Dózsa), 2. Gál (Steinmetz), 3. Józsi (Ta­tabánya). Félnehézsúly: Koch (K. Dó­zsa) ellen Horváth (Steinmetz) az első menetben feladta. Baj­nok: Koch (K. Dózsa), 2. Hor­váth (Steinmetz), 3. Krajcso- vics (Csepel). Nehézsúly: Juhász (Zalka SE) m. n. győz Edőcs (Ű. Dó­zsa) ellen. Bajnok: Juhász, 2. Edőcs, 3. Pákozdi (Ü. Dózsa). A csapatpontverseny vég­eredménye: 1. Kaposvári Dózsa 24 pont 2. Ű. Dózsa 21 pont 3. Tatabánya 11 pont A legeredményesebb csapat edzőjének járó tíszteletdíjat Hergert Jenő (K. Dózsa) a ver­senybizottság külön tisztelet­díját Erdősi Tibor (Steinmetz SE) kapta. 4 Valamifajta patinás mesterséget gyanít a szemlélő a cím olvastán, s ráadásul a középkorból; hiszen a Gyer­tyaöntő fölött Giordano Bru­no közismert neve áll. Mit látunk tulajdonképpen. A ké­ső reneszánsz kor e nagyjának irodalmi kedvtelését? Az előadás nagyon gyorsan meggyőz bennünket arról, hogy a színlapon felül álló név ne indítson semmiféle filológiai búvárkodásra; a »históriai" alapréteg, a késő reneszánsz irodalmi anyag teljesen szét- kenődött, kivehetetlenül felhí-1 gult a belőle készült musical vegyes masszájában. Musical": Zenés komédia? Nehéz lenned erre egyértelműen válaszolni, jóllehet a kategóriába sok minden belefér. A színlapon olvasható társ-ji szerzőként Vujicsics Tihaméry Aztán az átdolgozó és szöveg­író Maár Gyula, a dalszöveg- író Verebes István. Egy bizonyos: a fáradó dia­lógusok közben felhangzik né­ha a muzsika, nagyon vegyes, mondhatnánk összességében stílustalan is, szegényes zene­kari öltözetben. Néhol kelle­mes dallomfoszlányt őrzünk meg belőle, másutt bosszanko­dunk harsányságán, mert nem értjük pontosan a szöveget... A szöveget, amelyből a leg-|; jobb fül sem képes kihallani a reneszánsz tónusokat, csak szóvicceket. Igaz, a szerzők kimondott célja, hogy nem az »akkori" Nápolyban, hanem valójában mindenütt játszó­dik . .. Mondjuk és higgyük el tehát, hogy a cselekmény; a szerelemre vágyó, lankadó férj fiasságú hájas polgár meglec- kéztetése az utca nemes lelkű, nagy igazságérzetű kópéi által.' Eléggé vérszegény történet, de úgy látszik, hogy nagy lehetőség az utókornak; tetszés szerint színezhető, lőle vígoperát írni (ha általánosítható, lehetne be- még divat lenne), így aztán ze­nés komédia született belőle. Olyan zenés komédia, melyet »a reneszánsz korból« főleg az. ordináréság fog kézen; sikam-,í lós és közönséges kiszólások tömkelegé. Hogy végül is a nézőnek nem lett túlságosan elege a (nem tudni miért ilyen nagy mennyiségben) színpadra állított zaftosságból, az anna! köszönhető, hogy az előadás te hetséges rendezője, nem a szö­veg malackodásaihoz épített] helyzetet, hanem a saját jót. kigondolt helyzeteihez hasz- j nálta fel a szöveget. És ez nem is baj, tulajdonképpen ennek' köszönhető, hogy a néző végül is komédiát nézett végig, és időnként jól szórakozott. Verebes Istvánban sokkal nagyobb tisztelettel és elisme­réssel köszöntjük tehát a da­rab rendezőjét, mint a vers- szövegírót. (Már csak azért is. mert nincs tehetségnek híjá­val mint színpadi poéta, csak­hogy ez a dévaj történetecske egyszerűen lerázta magáról a dalbetétek »bölcsességét«). Ez volt az első rendezése Bizonyító és markáns erőt mu­tat az összkép, jól él a színé­szek adottságaival, nincs a da­rabjában a szó rossz értelmé­ben vett statiszta, minden hangsúlyt, kellő tónust kap, a komédia végleteit nagyon ha­tásosan építi. Megtalálja a jel-», lemekben és a helyzetekben! rejlő tragikomikus kifejezés- módot; gondoljunk csak Boni­facio mester megleckéztetésé- re. Látszólag komikus szituá­ció csupán, a pénzes polgárt leckéztetik; a rendező azonban a szó teljes értelmében a por­ba sújtja, meglopják, megve­rik, felszarvazzák, kígúnyol- ják, megalázzák, s ő irgalomér esedezik térdelve, felesége sze­retőjének a kezét csókolja. Ve­rebes István — úgy érezzük — többször is meg akar győzni rendezői tehetségéről. A szí­nészek örömteli játékát, moz­gását, grimaszait, természetes hajlamát a ma oly divatossá lett kommedi deli arte stílusa iránt túlzásba vitte. Tetszé­sünk mellett tehát kifogásol­juk az amúgy sem sikerült bo­hóckodást, és azt is meg kell mondanunk, hogy néhol csu­pán az ötletet éreztük. A ki­dolgozás gyakran nyers ma­radt, ügyetlennek hatott tánc­ban, éneklésben ... Mintha túl korán mutatták volna be ezt a darabot. A színészi játék, az öröm­teli jókedvű játék gyakran kár­pótolt bennünket. Dánffy Sándor Bonifaciója az évad ki­emelkedő alakítása. Mellette olyan nagyszerű alakításra fi­gyelhettünk még, mint Garay Józsefé, Csorba Istváné (nagy­szerű és meggyőző meglepetés) és Kiss Jenőé. Jónak tartjuk Makai Péter hatásosan zsúfolt és — a da­rab stílustalanságai közepette — talán egyedül stílusos szín­terét. Tröszt Tibor A Nagyatád és a Latinca párharca az elsőségért Latinca SE—Balatonboglár 1:0 (0:0) Balatonboglár, 100 néző. Ve­zette: Móricz. A kellemetlen idő távoltartottá a szurkolókat. A hazai csapat balszerencsés körülmények között, egy vi­tatható 11-esből kapott góllal vesztett. Kollár József Somogyi B. SE—Fonyód 4:2 (2:2) Nagyatád. 300 néző. Vezette: Tóth. A vendégcsapat a 10. percben már 2:0-ra vezetett. A remekül hajrázó hazaiak azonban szünet után megérde­melten fordították a maguk javára a mérkőzést. G.: Máté, Bakó, Majezner, Ilics, illetve Bognár (2). Jók: Kovács, Tóth, Sipos, illetve Bogdán, Bognár. Harsányi Zoltán K. Vasutas—Taszár 1:0 (1:0) Taszár, 50 néző. Vezette: Buzsáki. A 4. percben védel­mi hibából a vendégek veze­téshez jutottak. Ezt követően szinte végig a Vasutas kapuja előtt folyt a .játék, de még csak egyenlítenie sem Sike­rült a Taszárnak. Nemegyszer a kapufa mentette meg a ven­dégek kapuját a góltól. G : Horváth. Jók: Balogh, Hajdú, Hegyi, illetve Fredrich. Ku- sics. Vadas Tibor Ordacsehi—K. V. Lobogó 2:0 (2:0) > Kaposvár, 50 néző. Vezette; Horváth II. Lajos. Két ellen­tétes félidő volt. Szünet után tartós fölényt harcolt ki a ha­zai csapat, de nem tudta meg­akadályozni a vendégek győ­zelmét. Ordacsehi most nyert először ebben a bajnokságban. G.: Szabó. Lukács. .Tők: Riba, Szabó, Kiss, illetve Hideg. Szűcs Béla Nagyatád—Karád 2:1 (1:1) Karád, 200 néző. Vezette: Zsalakó. A vendégcsapat gyors vezető gólja után hamarosan kiegyenlítettek a hazaiak, és sokáig a levegőben lógott a meglepetés. A 88. percben a nagyatádiak berúgták a győz­tes gólt. G.: Bazsó (2), illetve Pusztai. Jók: Bazsó, Bicsáki, Balogh, illetve Keresztes, Sár­di. Mészer János Toponár—Babócsa 3:3 (2:1) Toponár, 200 néző. Vezette. Koller. Élvezetes, jó mérkő­zés, igazságos döntetlen. G.: Dobos, Haracsi, Peták, illetve Radics (2), Hajdú. Jók: Hara­csi, Perák, Panka, illetve a babócsai támadósor. Csima János Marcali VM — Lengyeltóti 3:1 (2:0) Marcali, 300 néző. Vezette: Bodó. Csúszós talajon küzdel­mes mérkőzés volt, igen sportszerű keretek között. A vendégek lelkesedése kevés­nek bizonyult. G.: Simon (2), Ható, illetve Csordás (11-es­ből). Jók: Kővári, Szántó, Si­mon, illetve Smida, Csordás. Kálmán Sándor Csurgó—Somogytarnóca 4:3 (2:1) Csurgó, 200 néző. Vezette: Vajda. Jó iramú, változatos mérkőzés. A játék nagy részé­ben a hazaiak uralták a me­zőnyt. G.: Lieber, Nagy, Kiss, Vlaszák, illetve Szokol (2, egyet 11-esből), Pintér. Jók: Kovács, Dómján, Nagy, illetve Bátori, Farkas, Szokol. A megyei bajnokság állása: Óvoda, óvoda, óvoda... Anyák parlamentje Szakcsoportos egészségügyi képzés Győrben Kap osvaron A szülők kaposvári parla­mentjének sikerén fölbuzdul- va az anyák gondjairól kívánt tájékozódni a Hazafias Nép­front városi bizottsága, termé­szetesen azzal a kötelezett­séggel, hogy feleletet is adnak a kérdésekre. A városi tanács nagytermé­ben fogadták az anyukákat a rendezők. Jelképesnek talál­tam azt, hogy néhányan el­hozták kisgyermeküket, mert Ugyan hol is hagyhatták vol­na délután négykor őket. Ked­ves bababeszélgetésük, »köz­beszólásuk« szinte aláhúzta a legfőbb kaposvári gondot: ke­vés az óvodai hely a város­ban. Először dr. Varjú Irén vá­rosi főorvos beszámolt a me­gyeszékhely egészségügyi fej­lődéséről, többek között arról, hogy az* utóbbi időben csök­kent a koraszülések és a cse­csemőhalálozások száma. A közgondolkodásban is mind több elismerés illeti az anyu­kákat — mondotta. A köz-l vélemény helyesli a gyermek- gondozási segély bevezetését a dolgozó anyák terhei azon­ban otthon kevésbé csökken­tek. A vitaindítót szenvedélyes hozzászólások követték. Ezek többsége az óvodahiányt ve­tette föl. Különösen a cseri Városrészben igénylik az óvo­dafejlesztést, ahol évente mintegy száz gyermek szüle­tik, és most százharminchat­nak nincs óvodai helye. Agues József né például a hátrányos helyzetű, kis keresetű fizikai dolgozók gyermekeinek elő­nyösebb óvodai elhelyezését kérte. A városi tanács művelődés- ügyi osztályának óvodaügyek­kel foglalkozó főelőadója, Ili- sics Ferenc, válaszában el­mondta, hogy a negyedik öt­éves tervben Kaposváron 800 új óvodai hely létesül. Még 1972-ben kétszázzal több gyer­mek elhelyezésére lesz lehe­tőség az óvodabővítések során. Tervezik, hogy vagy a donneri, vagy a cseri városrészben épül óvoda a negyedik ötéves tervben. Az üzemi óvodaépítés is enyhíti a gondot: az EIVIRT hetvenöt, a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára öt­ven hellyel bővíti óvodáját. Felvetődött néhány munka­helyi gond is. Ezek azt bizo­nyítják, hogy sem a , munka­helyek, sem a szülők nem is­merik eléggé a rendelkezése­ket. A kaposvári anyák parla­mentjének záróakkordját, dr. Országh Lajosné pszichológus felszólalását egy mondatának kiemelésével idézem: — Még ma, kedves mamák, innen hazaérve, kezdjük meg a férjek átnevelését... H. B. 1, Nagyatád 26 21 3 2 83:25 45 2. Latinca SE 26 20 4 2 72:16 44 3. Babócsa 26 14 4 8 57:44 32 4. Taszár 26 12 5 9 35:24 29 5. Marcali 26 12 5 9 39:32 29 6. Csurgó (-1) 26 12 5 9 46:41 28 7. S.-tarnóca 26 12 5 9 47:38 27 8. Fonyód 26 11 4 11 42:43 26 9. Lengyeltóti 26 11 4 11 32:42 26 10. Karád 26 9 7 10 44:44 25 11. B.-boglár 26 10 3 13 34:45 23 12. K. Vasutas 26 9 4 13 48:47 22 13. Somogyi SE 26 9 3 14 40:59 21 14. K.V. Lobogó 26 6 5 15 36:48 17 15. Toponár 26 3 8 15 26:54 14 16. Ordacsehi 26 X 3 n hm 5 Csúcskonferencia a fiatal pedagógusokról A győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szak- középiskola évek óta képez egészségügyi középkádereket. Az itt végzett hallgatókból asszisztensek, ápolónők, gondozók, szülésznők és diétás nővérek lehetnek majd. Jelenleg 260 tanuló sajátíthatja el az egészségügyi alapismereteket. Ké­pünkön: A csecsemő öltöztetését gyakorolják. Ünnep a könyvtárban Pedagógiai ■ »csúcskonferen­ciának« ígérkezik az a tanács­kozás, amely június 6-án kezdődik az Építők Rózsa Fe­renc Székházában, és 3 napon át a fiatal nevelők problémái­val foglalkozik. A fiatal peda­gógusok problémája ugyanis világszerte a szakszervezeti munka középpontjában áll. Napirendre kerül a három­napos konferencián a pedagó­gusjelöltek képzésének helyze­te, s mindazok a követelmé­nyek, amelyeket a képzés iránt támasztanak. Elemzik a pályakezdő pedagógusok élet- és munkakörülményeit, majd azt vizsgálják: milyen felada­tok várnak a pedagógus szak- szervezeti mozgalmakra a fia­tal pedagógusok problémáinak megoldásában. Öregek és fiatalok gyűltek össze a korszerűsített iharos- berényi könyvtári szobában szombaton este. Szatmári László iskolaigazgató mondott megnyitó beszédet. A könyvtárat 22 éve építet­ték, akkor hatvanan voltak beiratkozott olvasók. Nőtt a könyvállomány, a növekvő igényeknek megfelelően kor­szerűsíteni kellett az épületet. Évente 12 ezer forintot kap­nak az állomány fejlesztésére, sokat segít a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár. A szombat esti ünnepségen ízlésesen berendezett, a fa'u igényeit kielégítő, szabadool- cos könyvtár fogadta olvasóit. — Mindenekelőtt a fiatalo­kat kell olvasókká nevelnünk, mert a könyvet semmi sem helyettesítheti — mondta az iskolaigazgató. A könyvtár jú­liustól függetlenített vezetőt kap, s feladata lesz a körzeti községek népművelö-könyvtá- rosi munkájának ellátása is. Vendég is érkezett az ava- tóra: Ladányi Mihály József Attila-díjas költő. Nehezen in­dult a beszélgetés, de gyorsan megváltozott a légkör. Parázs vita kezdődött hamarosan, szinte kritikának is beillő vé­lemények hangzottak el, idé­zetek, cáfolatok, bírálatok vál­togatták egymást. A költő be­szélt azokról a hatásokról,'be­nyomásokról, melyek vers írá­sára késztetik, s meghatáro­zóak költészetében. Jól példáz­ták ezt az előadott versek is. Általános képet kaptunk ezen az estén költészetéről. A beszélgetéshez ideális környezetnek bizonyult a könyvtár, és jó partnereknek a lelkes iharosberényi olvasók. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents