Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-30 / 125. szám
Kettős ünnep Kadorkútort Lesz-e Nagyatádon városszépítő egyesület? MINDENEKELŐTT talán tisztázzuk az »egyesület« szó fogalmát. Nem mintha ismeretlen lenne, hiszen ma is használjuk. Vannak sportegyesületek, egyesületbe tömörültek a galamb- és ebtenyésztők, meg a vasútmodellezők és a vasútbarátok is. Az egyesületeknek hagyományuk van Magyarországon. Méghozzá szép és haladó hagyományuk. Gondoljunk például Kossuth Védegyesületé- re. Ez volt az első olyan egyesület, amelynek tagja lehetett mindenki, tekintet nélkül társadalmi helyzetére. Polgárok, parasztok, sőt az arisztokraták egy része is megmozdult a cél, a magyar ipar támogatása érdekében. Mi juttatta eszembe mindezt? A nagyatádi városszépítő egyesület alapszabály-tervezete. Egyesület ugyan még nincsen, de hadd idézzem ismét Kossuthot, aki azt mondta: »Midőn az egyesület még csak egy eszme volt, akadtak, kik imígy feleltek: előbb a tervet, utóbb az ívet.« Vagyis, az első lépés egy egyesület létrejöttekor a célok meghatározása, a »terv«, aztán következhet »az ív«, a tagok toborzása. Mi a célja a nagyatádiak tervezett egyesületének? Az, hogy a Hazafias Népfront városi szervezete, a végrehajtó bizottság és a tanács fejlesztő terveivel összhangban összetartsa mindazokat, akik a várost magukénak érzik. Az egyesület minden rendelkezésre álló eszközzel segítené Nagyatád szépülését. Kezdeményezné magánszemélyeknél, közületeknél és intézményeknél parkok, emlékművek, szobrok, fasorok, pihenők, terek, emléktáblák létesítését vagy azokat maga is megteremtené, kivitelezné. Hogyan? Miből? A tagsági díj kiskorúaknak és keresettel nem rendelkezőknek évi 20 forint, keresőknek évi 50 forint, vállalatoknak, intézményeknek évi 500- tól 2000 forintig terjedő ösz- szeg lenne. — Van-e érdeklődés a lakosság körében? — Ö, hogyne. Sőt. Már többen sürgették, mikor látunk munkához. Most már csak arra várunk, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága engedélyezze a működést — mondta a Nagyatádi Városi Tanács elnökhelyettese. — Mik az elképzeléseik ezzel az egyesülettel? — Egy igazi városnak jellege van. Apró kis finomságok adják meg az arculatát. Kedves kis terek, szobrok, szökőkutak, a település történetét bemutató kiállítás, esetleg festménygyűjtemény, tehát látnivalók, melyek maradandó emléket adnak a látogatóknak. Szeretnénk felkutatni például az innen elszármazott művészeket. Támogatásukat kérnénk a város szépítéséhez. Sokszor egy jó tanács is lén- díthet a dolgokon. — Alacsony tagsági dijakat állapítottak meg. — Hogy minél többen jöjjenek. Nem is annyira a pénzre, mint inkább a társadalmi munkára számítunk. — Miért éppen az egyesület elnevezést választották? — Ez fedi legpontosabban, amit csinálni akarunk. Egyesület: embereknek valamely közös és állandó célra való társulásából keletkezett, jóváhagyott alapszabály szerint, többnyire hatósági felügyelet alatt működő szervezete, testületé. Az állandó cél tehát adott, és nagyon becsületre méltó. S hogy a város lakói lakosságának mit jelent a »városság«, arra nagyon jellemző a következő példa. Egy atádi szakemberrel beszélgettem. Valami bonyolult ügy erőfeszítéseket igénylő megoldása kapcsán csúszott ki száján a büszke, mindent megmagyarázó megjegyzés: »Elvégre várost építünk!« És ez a tudat ott fészkel a legegyeszerűbb emberben is. Kár lenne kihasználatlanul hagyni. AZ ALAPSZABÁLY a legnagyobb körültekintéssel, a szabályok és a rendelkezések figyelembevételével készült, lelkesedés már van, csak a megyei végrehajtó bizottság »áldása« hiányzik. Remélhetően az sem várat magára sokáig. Rezes Zsuzsa BISZKU BÉLA: Zászlót kapott az úttörőcsapat otthont készítettek. Itt az ünnepség tiszteletére kis kiállítást rendeztek az 50 éves lenini úttörőszervezet életéből. S hogy minden teljes legyen, a pinceklub se maradhat ki a felsoroltakból valamint az, hogy a fiatalok igen jó kapcsolatot alakítottak ki az NDK úttörőivel. A nap öröméhez hozzá tartozott, hogy kilenc társadalmi és gazdasági szerv adott át ebből az alkalomból pénzjutalmat Fehér inges, piros és kék nyakendős fiatalok népes serege igyekezett vasárnap délelőtt a kadarkúti általános iskolába. Nagy nap volt ez számukra, kettős ünnep, mert egyrészt ez a vasárnap az ő napjuk, a gyermekek napja volt, másrészt ebből az alkalomból értékelték és jutalmazták több éves munkájukat. Az ünnepségen megjelent Főcze Lajos, a KISZ kb titkára, Dombóvári László, a járási pártbizottság első titkára, Stier Sándor, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára, dr. Gelencsér István alezredes, valamint a helyi párt-, állami és gazdasági vezetők. — Ez a nap a ti napotok — mondta beszélőben Főcze Lajos az ünnepi csapatgyűlésen —, s hogy ez örökre felejthetetlen maradjon, átnyújtom számotokra a KISZ kb vörös selyem vándorzászlaját, s vele együtt az ötezer forint pénzjutalmat, melyet sok évi munkátokkal, fáradozásotokkal érdemeltetek ki. Az eredmények önmagukért beszélnek. Legutóbb például a járási vetélkedőn arany oklevelet szerzett az iskola héttagú citerazenekara. A kézilabdacsapat a járás egyik legjobb ifjúsági együttese. A pajtások a helyi KISZ-szervezettel közösen, a tanács segítségével társadalmi munkában csapatpatnak. Ezután Dombóvári László, a járási pártbizottság első titkára köszöntötte ünnepi beszédében a Kadarkúti Általános Iskola 258-as számú II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapatának fiataljait. Negyvenhét új kisdobos és negyvenkét úttörő mondta dr. Gelencsér István alezredes, avatótiszt szavai után a fogadalom szövegét, majd az ava- tószülők felkötötték a pajtásoknak a kék, illetve a piros nyakkendőt. Az ünnepség végén az egész évi úttörőmunkáért több mint száz pajtást jutalmaztak. Néhányan közülük ifjúsági táborokban élvezhetik majd a nyár, a szabadság örömeit. Az ünnepség befejező része az iskola életéről készült kisfilm megtekintése volt, majd a helyi áfész a nemzetközi gyermeknap alkalmából vendégül látta a pajtásokat. Gy. L. állam a nép szolgálatában Tanácsi vezetők értekezlete ■ ■ hogyan tovább? Még mindig nem látják elégA párt és az Majdnem tizenöt esztendő telt el a kötetben szereplő első és utolsó beszéd elmondása között. 1957 májusában az ellenforradalomból levont főbb tapasztalatok alapján taglalta a proletárdiktatúra időszerű kérdéseit Biszku Béla a Politikai Akadémián tartott előadásában, 1972 márciusában — ugyancsak a Politikai Akadémián elhangzott szavaival — az állami munka fejlesztésének további irányát elemezte. Másfél évtized hazánk törfé- netéből — felfoghatjuk így is a kötetbe foglalt húsz beszédet és cikket, hiszen azok mindegyike valamilyen jelentős kérdéscsoporttal, teendővel foglalkozik. (Tudósítónktól.) Somogybán a mezőesokonyai áfész körzete, elsősorban So- mogysárd, a szamócatermelés hazája, de Kadarkút környékén is sokan foglalkoznak vele. Megkezdődött a keresett gyümölcs szedése, szállítása. Az első tétel május 19-én érkezett a MÉK kaposvári ki- rendeltségéhez, 5 kilogramm volt. Május 24-én már* 3,5 mázsát vettek át az áfész-ektől. Ha az idő kedvező marad, e héten már exportra is szállítanak. A felvásárlók az idén 35 vagonnyi szamóca átvételére számítanak. Ahogy Vancsura János, a mezőesokonyai áfész osztályvezetője elmondta, Somogysárd környékén 420 termelő foglalkozik szamócával. 200—400 négyszögöl területen termelik a kedvelt gyümölcsöt. Tavaly 15 vagonnal adtak el, és ezért a termelők 1,7 millió forintot kaptak. Az elmúlt ősz, a száraz tél, nem kedvezett az új telepítéseknek. Tavasszal korán kezdődött a virágzás. A fagyok elvitték az első virágokat. Aztán a sok eső sem használt a fejlődő termésnek. Mégis, a mezőesokonyai áfész körzetében a közepesnél jobb? 20 vagon szamócát várnak. Ez évben is a Gorella, a Sen- ga-Giganna, a Senga-Sengána és az újonnan telepített Pot- cahontas fajtától várják a jó termést, olyat, amelyik exportra is megfelel, jó a színeződése kemény a húsa. Az időjárás jelenleg kedvező, a szamócásokban a gyümölcsök szépen fejlődtek. Az exportgöngyölegek is a heíyMai tapasztalataink alapján már természetes az a következetesség, ahogyan a párt a szavakat és a cselekedeteket szorosra fűzte. Az ellenforradalmi zűrzavart még alig legyűrve, ezernyi napi gonddal birkózva, már 1957 májusában így fogalmazza meg Biszku Béla a párt álláspontját: »Nagyobb szerepet kell biztosítani a dolgozóknak az állami ügyek intézésében és a termelés irányításában. Minden eszközzel gondoskodni kell az állampolgári jogok megtartásáról és biztosításáról.« Ami a kötetben szereplő húsz beszéd vagy cikk legfőbb közös vonását illeti, az a párt marxista—leninista politikászínen vannak mái-. Minden adottság megvan ahhoz, hogy Somogy az elképzelt 35 vagon szamóca felvásárlásával segítse, ellássa a bel- és külföldi piacot. Száll a por, zakatol a gép,£ egymás szavát sem halljuk. Csendesebb zugot keresünk Kalocsa Jánossal, az attalai Vörös Csillag Tsz lenüzemének vezetőjével. Onnan nézzük a kék munkaköpenyes asszonyok, lányok sürgés-forgását. — Tavalyi len ez. Addig kitart, míg az Ú3 beérik. ja, s annak ismétlődő összevetése a mindennapok adta tapasztalatokkal. E szembesítés mindig nyílt, semmit nem takaró. »A meggyőzést parancsolgatással nem lehet helyettesíteni. Csak az a vezető osztogat parancsokat, aki maga sem látja tisztán a helyzetet, nem ismeri a megoldás módját, és képtelen meggyőzni a feladat helyességéről az embereket« — mondja egyik előadásában Biszku Béla, nemcsak bizonyos vezetői magatartást ítélve el ezzel, hanem a párt egész gyakorlatát is jellemezve. Azt a gyakorlatot, amelyet — más helyen — így összegez: »A pártirányitás mindenekelőtt emberekkel való foglalkozást jelent«. Helyet kaptak a kötetben olyan beszédek is, amelyekből annak idején csak nagyobb részletek láttak napvilágot, illetve amelyek most első ízben kerülnek közlésre. A művet a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg. A gttbózó állandóan éhes, ha az-áram működteti. Gubó- jától, termésétől szabadítja meg a lent. A kévék kikerülnek az udvarra. Onnan szállítják a fenékposztai lenfeldolgozóba. — Két műszakban kétÖnállóság Az új tanácstörvény alkalmazása folyamat, és nem befejezett tény. Néhány hónap alatt nem mehet végbe zökkenőmentesen egy olyan átalakulás, mint amilyet a tai nácstörvény bevezetése jelentett. A módszerek kikristályosodásának menetét azonban gyorsítani kell. Körülbelül így lehetne röviden összefoglalni annak az értekezletnek a mondanivalóját, amelyet tegnap délelőtt a megyei tanács nagytermében tartottak Somogy megye városi és községi tanácselnökeinek, valamint a járási hivatalok vezetőinek részvételével. Kinek mi a feladata? Ezt a tanácstörvény rögzíti ugyan, de nem könnyű megtartani a végrehajtási utasításokat, különösen, ha figyelembe vesszük dr. Kassai János megyei vb- titkár beszámolójából a megállapítást: sok tanácsi vezető -nem rendelkezik az önállóJános, Vis- nyei Lőrinc, Tar József rakja le a terhet. Egy időre ismét lesz mit »ennie« a gépnek. Kinn a legközelebbi kazalnak támasztva rengeteg kerékpár. Ezeken érkeznek a éoigoaók. Ipari munkát végezsághoz szükséges szakmai és politikai képzettséggel. Böhm József, a megyei tanács elnöke bevezetőjében rávilágított arra, hogy a tanács írásban kiküldött határozatai, útmutatásai gyakran nehézkes nyelvezetűek, hosszádalmasak, és a sok idegen kifejezés is közrejátszik abban, hogy a községi tanácsok nem alkalmazzák őket megfelelően saját területükön. A megyei tanács elnöke és helyettesei, valamint a végrehajtó bizottság titkára részletesen elemezték a tanácstörvény bevezetése óta eltelt esztendő tapasztalatait, főként a hibákat. Nem mintha jó példák- nem kínálkoztak volna. Barcson és Marcaliban például eredményesen alkalmazták a vállalatokkal és intézményekkel kötendő együttműködési szerződéseket, amelyeknek módszere sok helyütt még kialakulóban van. nek, úgy tartják. S tudják: az eredményes tevékenységet megfizetik. De azért jó lesz, ha már jön az új termés. Majd, Július végén, augusz- ■tus elejen, gé világosan egyesek például azt, hogy mi is a szerepük a járási hivataloknak? Feladatuk az oktatás, a tanácsi dolgozók képzése, valamint az ellenőrzés. Vizsgálataik anyagát azonban gyakran azonnal irattárba teszik, ahelyett, hogy munkaokmányként használnák mindaddig, amíg a bennük rögzített hiányosságok megszűnnek. Hozzá kell szokniuk a községi tanácsok vezetőinek ahhoz is, hogy »nem tarthatják többé markukat« a megyei tanács elé. Meggondolatlanul kezdett beruházásaikért vállalniuk kell a felelősséget. Minden tanácselnök személyében felelős a tervezésért, amelynél a helyi igények mellett a központi törekvéseket is szem előtt kell tartania. Hogy a tervezés színvonala, a gazdaságszervezői munka javuljon, a megyei tanács tervosztálya tanfolyamot szervez az idén. Kétségtelen, hogy nem könnyű megtalálni a túlzott óvatosság és a meggondolatlan tervezés közötti ésszerű középutat. Egyes tanácsok »elfeledkeztek« a munkáltató jog gyakorlásáról is. Mindössze 27 pedagógusállásra hirdettek pályázatot, holott nyilvánvaló, Somogybán ennél jóval több pedagógus hiányzik. A megyei tanács figyelmeztetése után a Köznevelés májusi számában már 156 állásra keresték jelentkezőket. Ezek persze kiragadott példák. Az értekezletnek azonban — mint azt a megyei tanács elnöke összefoglalójában külön hangsúlyozta — az volt a célja, hogy a hibákra és azok kijavítására hívják fel a vezetők figyelmét, természetesen a jól és hibátlanul végzett munka elismerése mellett R. Zs. Somogyi Néplapl 3 35 vagon termésre számítanak Szamócaszüret Len, gubózás, asszonyok huszonnyolc asszony. Nézze már, Faragó József né milyen ügyesen dolgozik, de Varga Gyuláné brigádvezető munkájában sem talál kifogásolnivalót! Lwptyák Mik- Miklósné etető meg úgy sürög, mintha egész életében ezt csinálta volna. Pedig ez az üzem első éve. A környék kazlaiból fogat szállítja a ké- Es az ercdméivy. veket. Stein
