Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-21 / 118. szám

SZOVJET - AMERIKAI K APCSOLATOK (S.) EGY HÉT a világpolitikában A bonni vita után, Moszkva előtt A feszült várakozás jegyé­ben kezdődött a múlt hét po­litikai eseménysorozata. Né­hány napra még az ameri­kai eszkaláció, a VDK bombá­zása és a dél-vietnami had­színtereken föllángoló kemény harcok is háttérbe szorultak a bonni politika ratifikációs vi­tája miatt. A nyugatnémet CDU—CSU fölháborítóan ki­csinyes huzavonája a hét kö1- zepére halasztotta a Bundes­tag döntését a Szovjetunió és az NSZK, illetve a Lengyel- ország és az NSZK közti szer- ződések ratifikációjáról. A pártok és pártvezetők tanács­kozássorozatainak . folyamán , azonban szétesett a bonni el­lenzék egységfrontja. Végül is úgy foglaltak állást a . CDU— CSU frakcióülésein, hogy nem mondanak ugyan igent az úgynevezett "-keleti szerződé­sekre«, de mivel a ratifikálás­sal kapcsolatos helyzet „megérett a döntésre“ nem mertek nemet mondani, így alakult ki a szerdai Bun- destag-szavazáson a tartóz­kodók feltűnően magas szava­zataránya. Ez a tartózkodás szinte be­vallása a CDU—CSU kudar­cának, mivel egyre nehezebb nekik nyíltan szembeállni az európai realitásokkal, konti­nensünk sok millió lakójának — köztük az NSZK józan többségének — politikai eny­hülést és együttműködést óhajtó békevágyával. A ratifi­kálás ugyanis kétségkívül ja­vítja földrészünk politikai légkörét, elősegíti a már lé­nyegében kidolgozott európai= ezményren dszer érvényre jutását : s így megnyílhat az út a Nyugat-Berlinről szóló négyoldalú megállapodás, va­lamint a két német állam szerződésének aláírása előtt.; S további fontos külpolitikai döntések következhetnek — mint erre pénteki nyilatkoza­tában Brandt kancellár is ki­tért —: az általános kapcso­latok rendezéséről tartandó tárgyalások, a kapcsolatok normalizálása Bulgáriával, Csehszlovákiával és hazánk­kal. Pénteken a szövetségi ta­nács (Bundesrat) is jóváhagy­ta a ratifikálást, amely már csak Heinemann elnök alá­írására vár. Erre most kedden kerül sor, és a szerződések — végre törvényerőre emelked­ve— majd a ratifikációs ok­mányok hivatalos kicserélé­sével lépnek életbe. Számolnunk kell azzal, hogy rövid »meghasonlása« után a CDU—CSU.újra .rendezi sorait és kiéleződik a helyzet a bon­ni belpolitikában. Szemmel látható ugyanis, hogy a jobb­HZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁI»: Hétfő: Merénylet Laurelben Wal­lace ellen. Az angol királynő párizsi látogatása. Kedd: Washington bojkottálja a párizsi tárgyalásokat. Amerikai légitámadások a VDK sűrűn lakott terüle­tei ellen. Jonas osztrák köztársasági elnök Helsinkiben. Szerda: A nyugatnémet Bundestag ratifikálta a keleti szerző­déseket. Megkezdődött a nyugat­berliniek pünkösdi látoga­tássorozata. Csütörtök: Fidel Castro a bolgár fő­városban tárgyak Péntek: A bonni Bundesrat is ratifikál. Brandt kancellár felveti az újra választások lehetősé­gét. Az SZKP KB plenáris ülése. Szombat Heves harcok Dél-Viet- namban. Nixon elindult moszkvai útjára. oldal nem mond le a politikai hatalom vezető posztjainak megszerzéséről, csakhogy most támadásait elsősorban a gazdaságpolitikára összponto­sítja. Brandt kancellár a hét végén ezért sürgette a rend­kívüli parlamenti választások kiírását; ezek révén széretr ) megerősíteni pozícióit. S a nyugatnémet választások kö­zeli időpontra való kitűzése több esélyt nyújt az SPD— FPD kormánykoalíciónak, mi­velhogy a lakosság nagy több­sége állt ki (mint azt a diák- és munkástüntetések is bizo­nyították) a ratifikálás mel­lett. A jobboldali vezér állás- foglalása szintén valószínűvé teszi a rendkívüli választások bekövetkezését, noha Barzel kitért a kancellárnak adandó egye­nes válasz elől, s ehelyett "el­jövendő katasztrófát« meg »felelősséget« emlegetve le- -mondásra szólította föl a kor­mányt. S ha az ellenzék sem­miképpen nem térhet ki a vá­lasztások elől, új taktikát ki­dolgozva — bizonyosra ve­hetjük — a költségvetés vitá­jában próbád majd sikereket elérni... Moszkvában csütörtökön a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia letét­be helyezték a szovjet kor­mánynál annak a fontos szer­ződésnek megerősítő okmá­nyait, amelyek tiltják a nuk­leáris és egyéb tömegpusztító fegyverek elhelyezését az óceánok ép tengerek fenéktér­ségében. Ezzel a szerződés ér­vénybe lépett. Biztató hírek érkeztek Helsinkiből is, ahol a szovjet—amerikai SALT- tárgyalásokon elérhető közel­ségben vannak már egy rész­megegyezés kilátásai. Az esz- j mecsere szigorúan titkos jel­lege dniatt azonban részletek' nem szivároghattak ki Az európai előrelépés ered­ményeivel szemben az indo­kínai félszigeten szinte vál­tozatlan a helyzet. Halált hp- zó aknák úsznak a Tonkini- öböl vizében, s tonnaszámra ontják pusztító terhüket a B—52-es óriásbombázók. Vál­tozatlanul sújtja légitámadá­saival a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság sűrűn lakott területeit s teljesen érdekte­lennek mutatja magát Wa­shington a párizsi tárgyalások folytatásának ügyében is. A dél-vietnami hadszínté­ren is szinte változatlan a helyzet: a népi erők töretlen és meg nem szűnő támadá­sokkal tartják sakkban a Thieu rezsim zsoldosait. A Dél-vietnami Köztársaság kö­zépső részén, Kontum kör­nyékén szinte kettévágták a bábkormány ellenőrzése alatt álló területe; délen Sai­gon környékén pedig már há­rom oldalról lángoltak fel a harcok. E nem kevéssé ellentmondásos helyzetben befejeződtek az előkészületek Nixon hétfőn — magyar idő szerint kora délután két óra­kor — kezdődő moszkvai lá­togatására. Moszkvában az SZKP Központi Bizottságá­nak plenáris ülésén Brezs- nyev referált a nemzetközi helyzetről, Nixon pedig Camp Davidben tanácskozott sző­kébb vezérkarával. A Pravda így fogalmaz: »A józan ész, korunk cáfolhatat­lan tényeinek higgadt figye­lembe vétele, a megoldásra érett nemzetközi problémák­hoz való realista, építő hoz­záállás a biztosítéka annak, hogy sikeresen haladjunk a két ország kapcsolatainak megjavítása útján.« A józan ész és a közvéle­mény, amelyet washingtoni politikai körüknek szintén figyelembe kell venniük. A Harris közvéleménykutató in­tézet adata szerint a megkér­dezett amerikaiak 74 százalé­ka a szovjet—amerikai kap­csolatok javítását pártolja. S a Szovjetúftió oly erős ha­talom, ^melyet, immár a tő­kés viláf" "szuperhatalmának« vezetői sem kerülhetnek meg . Kurucz Ferenc Amerikai bombázók Okinawán Három amerikai B—52-es bombázó szállt le tegnap — japán jelentés szerint — az Okinawa középső részén fekvő Kadena légitámaszponton. Pe­dig az Egyesült Államok a szi­get visszaszolgáltatása előtt ígéretet tett a japán kormány­nak, nem állomásoztat B— 52-es bombázókat az okinawai támaszpontokon. Az amerikai parancsnokság most azt állítja, hogy a bom­bázók a rossz időjárási viszo­nyok miatt landoltak, de en­nek a japán közvélemény nem ad hitelt. A finn kormány kész a szervezésre A finn kormány készen áll, hogy négy-hat héttel az erre vonatkozó határozat megho­zatala után megszervezze az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet többol­dalú előkészítő konferenciá­ját — mondotta pénteki rá­dióinterjújában Kalevi Sorsa finn külügyminiszter. (MTI) Olaszország Kormányalakítási tervek A kereszténydemokrata párt főtitkára, Arnaldo Poriam, a párt vezetőségének ülésén fel­szólította az Olasz Szocialista Pártot, hogy határolja el ma­gát a kommunistáktól. »Ezen a ponton dől el — mondotta —, lehet-e folytatni a párbe­szédet a kereszténydemokra­ták és szocialisták együttmű­ködéséről.« Forlani ismét leszögezte, hogy Olaszország új kormá­nyának mentesnek kell lennie mindenféle szélsőbaloldali (értsd: kommunista) befolyás­tól. Az Olasz Szocialista Párt mindeddig nem adott' határo­zott választ arra, hogy vajon hajlandó-e felújítani a néhány hónappal > ezelőtt dicstelenül kimúlt »középbal formulát«. Egyik — pénteken kiadott — dokumentumában a párt ve­zetősége arra szólította fel a kereszténydemokratákat, hogy egyértelműen tisztázzák az új koah’iős kormányra vonatko­zó álláspontjukat. A szocialis­ták elutasítanak minden olyan törekvést, amely * olyan kor­mány létrehozására irányul, amelyben részt vennének mind a szocialisták, mind a liberálisok. Kívülről sem haj­landók a liberálisok támogat­ni az új kabinetet, ténvdemokrata, szociálde­mokrata, reoublikánus és li­berális koalíció? kormány Az OSZP felhívja a szociál- den »centrista« megoldásnak. A liberális párt állásfogla­lásában »demokratikus szoli­daritásra« szólította fel a pártokat. RÖVIDEN Budapestre érkezett dr. Empl Misovsky csehszlovák külke­reskedelmi miniszterhelyettes. Tsiranana madagaszkári (malgasi) elnök a tananarive-i rádióban és tévében mondott beszédében kijelentette, hogy a köztársaság elnöke marad. Népszavazást tartottak teg­nap Kamerunban az új alkot­mányról, amely kimondja az egységes állam megalakítá­sát. Életét vesztette autószeren­csétlenség következtében Rod­rigo Ambrosio, az Egységes Népi Akció-mozgalom (MAPU) főtitkára. Csang-kaj-sek szombaton le­tette a hivatali esküt, s ezzel újabb hatéves időszakra a taj­vani rezsim elnöke lett. A Somogy—Zala megyei £(lélmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat, Kaposvár, ellenőri munkakörbe munkavállalót keres. A felvételhez számviteli főiskola vagy mérlegképes könyvelői képesítés, illetve annak most folyó meg­szerzése szükséges. Jelentkezni lehet a vállalat központjában, Kaposvár, Széchenyi tér 5. IC33393) Varrómunkára betanított munkásokat 16—40 éves korig felveszünk. A vállalatunknál már dolgozott mun­kaerőket a felvételnél előnyben része­sítjük. Továbbá felveszünk segédmun­kásokat és portást. Jelentkezés a mun­kaügyi osztályunkon. Kaposvári Ruhagyár. f*S34«0) Nixon és a moszkvai utazás Az előző elnökválasztá­son befutott az örök második. Richard Milhous Nixon ex- alelnök, több választási kam­pány bajnoka, rácáfolt arra a politikai hagyományra, hogy aki egyszsr alulmaradt a Fe­hér Házért folytatott ver­senyfutásban, annak többé nincs reménye Amerikában elnökké lenni. Nixon mini­mális előnnyel győzött John­son alelnökivel, Humphrey - vel szemben. S ezt főleg an­nak köszönhette, hogy más, új vietnami politikát hirde­tett, mint a Johnson mellett kompromittálódott Humph­rey. 1969 elején az Apollo—11 űrhajósainak fogadtatása után Guam-szigetén az újdonsült elnök azt ígérte: hazahozza az amerikai »fiúkat« s he­lyettük a helyi kormányok vállaljanak nagyobb részt — ahogy kifejezte magát — »önmaguk védelméből«. Ezért tekintélyesen fölemelte a délkelet-ázsiai rendszereknek nyújtott katonai segítséget, s többször is kijelentette: ren­dezett, kiegyensúlyozott vi­lágrendre törekszik. A dolog egyik érdekessége, hogy fő külpolitikai tanács­adója, Henri A. Kissinger professzor (akinél nagyobb befolyást az Egyesült Álla­mok külügyeibe alig gyako­rolt valaki), doktori disszer­tációját annak idején az 1815-ös bécsi kongresszusról írta, arról az időszakról, amikor Napóleon leverése után nagyhatalmi egyensúly támadt Európában. Reakciós, de stabil kontinentális rend­szer. Kissinger egy interjújá­ban, utalva valamikori dol­gozatára, egy új — de más, az együttműködés és a hala­dás alapján megvalósítandó — »bécsi kongresszus« szük­ségességét hangoztatta. „A váratlan tettek embere“ Nixon és Kissinger meg­nyilatkozásai — ha nem is módosították az amerikai kül­politika hagyományos alap­jait — bizonyos fokú reali­tásról tanúskodtak. > Sulzber­ger, a New York Times nagy hírű publicistája »a váratlan tettek emberének« nevezte Nixont. Portréját kiegészí­tette azzal, hogy vaskövetke­zetességgel ragaszkodik el­veihez — mindaddig, amíg nem ütközik nehezebb aka­dályba. Ha ez bekövetkezik, váratlan indulati cselekvé­sekre képes. Sulzberger ezt a jellemzést akkor írta, amikor Nixon el­mondta beiktatási beszédét. Az elnök politikáját most sem lehetne jobban jelle­mezni. A helyzet bizonyos fo­kú reális felmérése, elnökvá­lasztási programjának végre­hajtása csak addig jellemzi ezt a külpolitikát, amíg nem bukkannak föl váratlan ne­hézségek. Ekkor még elődjei­nél is agresszívebb lépésekre képes Nixon, képes a hibák eszkalációjára, halmozására. A világ realitásainak elis­merése jelentős tárgyalások­hoz vezetett. Európában meg­született a négy nagyhatalom új felelősségét tükröző nyu­gat-berlini egyezmény. Viet­namból megindult az ameri­kai szárazföldi alakulatok kivonása, jó lendülettel. foly­tak a még Johnson elnöksége alatt megkezdődött tárgyalá­sok a stratégiai fegyverek korlátozásáról. A* eszmecsere folj tatása A reálpolitika és a nixoni látványos akció imádat je­gyeit viselte magán az el­nök két útjának bejelentése. Az idén márciusban Pekin- get kereste föl, meet Moszk­vába látogat. Peking egy »új politika nyitánya« volt, a kü­szöbön álló moszkvai talál­kozó viszont annak az évtize­des eszmecserének folytatása, amely — hol megélénkülve, hol lelassulva — a hideghá­ború befejeződése óta folyik a világ két legnagyobb hatal­ma között. A legutóbbi csúcs- találkozó óta több fontos kér­dés is megérett a legmaga­sabb szinten való megtár­gyalásra. Ilyen szempontból szükségessé ég fontossá vált Nixon moszkvai utazása. Minden a megegyezés irá­nyába történt, minden lépés­nek korunkban fokozott je­lentősége van, különösen, ha valamely ügyben a Szovjet­unió és az Egyesült Államok megállapodik egymással. Ezekkel a reményekkel, ezek­kel a gondolatokkal várta a világ Nixon repülőgépének landolását a vnukovói repü­lőtéren. Időközben viszont az amerikai elnök bemutatta profiljának másik oldalát is. A hazafias er*k sik°-°'* r>f- fenzívája romba döntötte Nixon »vietnamizálási« poli­tikáját. A kiút keresése he­lyett folytatta azoknak a hir­telen és veszélyesen kapkodó intézkedéseknek Sorát, ame­lyek közé a VDK elleni bom­batámadások felújítása vagy a Bengáli-öbölbe küldött amerikai flotta tartozik. Má­jus 8-án drámai hangvételű tv-beszédben (egyes szkepti­kus újságírók szerint Nixon három év alatt több drámai hangvételű tv-beszédet mon­dott, mint Roosevelt elnök a II. világháború idején!) be­jelentette: elaknásítja a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság kikötőit és megbénítja az ország közlekedési útvo­nalait. A bejelentés azért volt súlyosabb, mint a ko­rábbi eszkalációs lépések, mert ezúttal első ízben köz­vetlenül irányult a Szovjet­unió ellen (és természetesen mindazon orszá^k ellen, amelyek árut szállítanak a VDK-ba). Tárgyalások kora Az amerikai lépésre adott szovjet válasz három fontos dolgot jelentett ki: 1. Nixon intézkedése jog­talan, sért mindenfajta nem­zetközi jogot; 2. a vietnami kérdést csak tárgyalásos úton lehet ren­dezni; 3. a Szovjetunió továbbra is — a szolidaritás alapján állva — minden segítséget megad a vietnami nép har­cához. Ez a józan és higgadt hang csak az amerikai eszkalációs lépések szükségtelen és bű­nös voltát szögezte le, ugyan­akkor azonban nyitva hagyta az utat a tárgyalások előtt. Nixon moszkvai látogatása azonban — mint ahogy előre látható — nem lesz amolyan látványos tv show-műsor, mint amilyennel Pekingből örvendeztette meg választóit. Nehéz, de érdemi tárgyalá­sokra van kilátás. Egy dolgot azonban látni kell: számtalan kétoldalú és nemzetközi ér­dek kívánja a szovjet—ame­rikai kapcsolatok javítását, és a nemzetközi enyhülésből minden országnak haszna lenne. A szovjet—amerikai kap­csolatok történetének újabb fejezetét írjuk. E történet a feszlütség és az enyhülés, a hidegháború és az olvadás története. Napjainkban vi­szont, amikor szeretjük hinni és mondani, hogy a tárgyalá­sok korát éljük, a nemzetközi vizek a politikában is tele vannak aknákkal. Csak nagy figyelemmel, józansággal, higgadtsággal lehet ezeket közömbösíteni. Kereszty András (Vége.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents