Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-20 / 117. szám
Központi telep o polipon mellett Megkezdték az északnyugati I városrészben felépülő új, 184 lakásos épület panelemeleinek I vasbetonszerelését a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat poligonüzemében. Két hét múlva kezdik az előre gyártott elemek gyártását, s egy hónap múlva a kész panelek elhelyezését. Most készítik a ruhagyár új épületének homlokzatát burkoló elemeket, melyekből háromszáz darabot gyártanak. A poligonüzem szomszédságában épül a vállalat új központi telepe. Itt kap helyet több kisegítőrészleg, mint például a tmk, a lakatos- és az asztalosműhely, valamint a vasbetonszerelő részleg. A központi telep építése hatvanöt-, gépi berendezése pedig negyvenmillió forintba kerül. A 184 lakásos épület elemeinek vasbetonszerelése. Epöi az új központi telep. Gyertya» László képriportja A ruhagyári építkezéshez szállítják a kész elemeket. DR, KOROM MIHÁLY IGAZSÁGÜGYMINISZTER ELŐADÁSA Megkezdődtek a somogyi jogásznapok TEGNAP DÉLELŐTT Kaposváron a megyei tanács nagytermében megkezdődtek a somogyi jöjj ásznapok. Dr. Halász János megyei főügyész a rendezők — a Magyar Jogász Szövetség Somogy megyei Szervezete, a megyei tanács, a Köz- alkalmazottak Szakszervezetének Somogy megyei Bizottsága és a TIT megyei szervezetének jogi szakosztálya — nevében köszöntötte a jogásznapok vendégeit: dr. Korom Mihályt, a Központi Bizottság tagját, igazságügy-minisztert, Böhm Józsefet, a megyei tanács elnökét, dr. Túri Imrét, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, dr. Prieszol Olyat, a Közalkalmazottak Szak- szervezetének főtitkárát. Majd dr. Prandler Árpádnak, a Magyar Jogász Szövetség főtitkárának megnyitója után dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter lépett a mikrofonhoz. Több mint másfél órás, rendkívüli figyelemmel kísért előadásában jogpolitikánk valamennyi időszerű kérdését elemezte. Szólt a jogalkotás demokratizmusáról, a kidolgozás alatt álló új törvényeinkről. Közülük is kiemelte a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatos törvény sokoldalúságát. Beszélt arról, hogy az elmúlt évek során hány új törvény, törvényerejű rendelet és kormányrendelet született, s rámutatott, hogy ezek létrehozását az élet diktálta. Elmonda, hogy a tavaly 123 ezer ismertté vált bűncselekmény elkövetői közül mintegy 52 ezer vádlott került a bíróságok elé. Aggasztóan sok a többszörösen visszaeső bűnöző, a jogerősen elítéltek közül hatezer már többször követett el bűncselekményt. ELEMEZTE, s gyakorlati pél - dákkal támasztotta alá az utógondozás gondjait. Beszélt az ■íy nevezett »dologhazakról-«, :i melyek egyelőre még csak a ipzeletben léteznek. Ezt az Hézményt azok számára tervezik létrehozni (még semmi .mkretumról nincs szó), akik- >ek becsületes emberré nevese már számtalanszor ku- arcot vallott. Magyarán: a l-sőbbiek során bírósági ítélet alapján a legelvetemültebb űnözőket esetleg akkor sem engedik szabadon, ha azok '^töltötték a börtönbüntetéseket, hanem állandó felügyelet mellett munkát adnak nekik. Dr. Korom Mihály szólt a Minisztertanács csütörtöki Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter. ülésén elfogadott — a bíróságról és ügyészségről szóló — törvénytervezetről, majd eredményes munkát kivánt a somogyi jogásznapok részvevőinek. Ezután dr. Szüli Gyula, a kaposvári ügyvédi kamara elnöke megnyitotta a Közgazda- sági és Jogi Könyvkiadó megyei tanácsházán megrendezett könyvkiállítását. Délután a somogyi jogásznapok részvevői szekcióüléseken folytatták a tanácskozást. Dr. Varga József, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese az államigazgatás időszerű kérdéseiről tartott előadást, s dr. Tóth Sándor, a megyei tanács osztály- vezetője, majd Szokola Ká- rolyné dr., a fonyódi járási hivatal elnökhelyettese tartott korreferátumot. Ugyancsak délután dr. Ig- nácz Pál, a megyei bíróság elnöke, a megyei könyvtár nagytermében megnyitotta a másik szekcióülést, amelyen dr. Rudas György rendőr vezérőrnagy, a Magyar Jogasz Szövetség elnökségének tagja a bűnözésről és megelőzésének kérdéseiről tartott előadást. — Annak ellenére, hogy hazánkban a közrend és a köz- biztonság szilárd, az elmúlt években némileg nőtt az ismertté vált bűncselekmények száma, különösen az erőszakos és garázda jellegű bűntettek okoznak az átlagosnál több gondot. Tavaly mintegy négyezer büntető- és hétezer szabálysértési eljárást indítottak garázda személyek ellen. — Az elmúlt időszakban több, népgazdaság és társada- mi tulajdon elleni bűntettre sikerült fényt deríteni, ám számos a kisebb jelentőségű — ilyen jellegű — cselekmény is. Az év első három hónapjában például 1848 önkiszolgáló üzletben történt lopás tettese ellen indult eljárás. — A tapasztalatok szerint — mondotta a továbbiakban — a bűnözők számára visszarettentő hatású a rendőrség támadó jellegű, aktív munkája, éppen ezért több a helyi és az országos razzia is. A húsvéti ünnepek előtt tartott országos razzián a rendőrség több mint ötszáz bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyt állított elő, közülük 109-et őrizetbe vett. Dr. Rudas György izgalmas előadásában a nyomozások eredményességéről is szólt. Az elmúlt években a rendőrség felderítő tevékenysége tovább fejlődött, s eredményei nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltóak. — A megelőzés fontos részét kepezi az úgynevezett szignaiizáció: a bűnözést elősegítő körülményekről a hatóságok az érintett üzemeknek, vállalatoknak több tízezer értékes feljegyzést küldenek. Dr. Rudas György előadása^ után három korreferátum hangzott el. Dr. Gelencsér István, a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság vezető- helyettese először arról beszélt, mekkora gondot jelent a hatóságoknak a megyében a nyári idegenforgalom. — A leggyakrabban elkövetett bűntettek a személyi és a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopások. Fontos feladatunknak tekintjük az egyes bűntettek okainak elemzését és megakadályozásuk érdekében az intézkedések megtételét. Dr. Gelencsér István bírálta azokat a gazdasági vezetőket, akik jól tudják, hogy a rájuk bízott társadalmi javakat esetenként veszély fenyegeti, és a szükséges óvintézkedéseket mégsem teszik meg. Dr. Gebhardt József kaposvári városi-járási vezető ügyész korreferátumában hangsúlyozta, hogy a bűnözés elleni további eredményes küzdelemben helyt kapnak a kényszer és a nevelés jogi, illetve társadalmi eszközei is. Dr. Mózes Gábor, a Kaposvári Megyei Bíróság bírója a büntetés kiszabásáról és a büntetésvégrehajtásról tartott korreferátumot. — AZ ÍTÉLETRŐL a törvény viszonylag szűkszavúan előírja, hogy a bíróság az ítéletét kizárólagosan a tárgyaláson megvizsgált bizonyítékokra alapíthatja, a bizonyítékokat értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. Mindebből következik, hogy szubjektív elemek is közrehatnak az ítélet megalkotásában; a bírák személyisége elsősorban értékelésükben nyilvánul meg. Alapvetően elutasítjuk, hogy a büntetés célja a megtorlás. Véleményem szerint a megtorlás lényegében bosszú, s ez távol áll a szocialista társadalom célkitűzéseitől. A somogyi jogásznapok rendezvénysorozata ma folytatódik. P. D. BÉR VK1 Skót whiskyt is bontottak ... A japán szakemberek végigjárták az üzemeket azzal a nyugodt, közömbös arccal, amelyről azt mondják, hogy teljességgel kifürkészhetetlen. Megnézték a gépeket, fölmérték a teljesítményt, majd a szövetkezet mikrobuszába szállva a szomszédos községbe mentek, ahol befejezés előtt állt a szövetkezet új üzemHa csak a zsák hiányozna... Tapasztalataim szerint a Magyar Mezőgazdaság című mezőgazdasági hetilap rnegta- 1 álható valamennyi somogyi ermelőszövetkezet irodájá- . »an, s bármikor a szakvezetők endelkezésére álL Gondolom, gy van ez az állami gazdaságikban és a fogyasztási szövetkezeteknél is, hiszen sok \asznos ismeretanyagot sze- ezhetnek belőle. Azonban az s valószínű, hogy a legutóbbi, május 17-i számban lapozva 'gy kissé keserűvé vált a szájuk íze.... Mi is megírtuk, s most a Magyar Mezőgazdaság főszer- besztöje is foglalkozott vele: helyenként gondot okoz a mütrágyaeUátás. »A terveknek megfelelő — főleg nitrogén — ellátás körül néhány dunántúli megyében zavarok mutatkoznak...« — írja Horváth Sándor. Nos, ami Somo- gyot illeti — mint arról lapunkban mór beszámoltunk —, meglehetősen nagyok ezek a zavarok, és súlyos következményekhez vezethetnek a növénytermesztési tervek teljesítésénél. A megállapítás tehát így helyes, ahogyan az a Magyar Mezőgazdaságban is olvasható. Ha azonban ugyanebben a lapban fordítunk néhányat, a reklámös&zeállításnak mindjárt az elején a Tiszai Vegyi Kombinát ajánlkozását láthatjuk-olvashatjuk, miszerint a BNV területén készséggel állnak az érdeklődök rendelkezésére: a karbamidot és az (imi n ó ni um nitrát műtrágyát kínálják. Az előbbi 46, az utóbbi 34 százalékban tartalmaz nitrogént, tényleg kitűnő anyagok az alap- és fejtrágyázáshoz. De ha itt ajánlják, akkor miért nincs — és miért nem volt — belőle elegendő Somogyiba«? Aztán a következő oldalon a Péti Nitrogénművek a pétisó szakszerű kezelését és tárolását elősegítendő bemutatja a felülkezelt, »tapadásmentesített« pétisó előnyét. A gyár évék óta polietilén zsákokba csomagoltan hozza forgalomba termékeit, s ehhez jön most az előbb említett, minden bizonnyal hasznos eljárás. Csakhogy: műtrágyára van szükség, mégpedig éppen azokra, amelyeket a két gyár a reklámjában szerepeltet, és nem majd, hanem mielőbb, ha gazdaságaink a negyedik ötéves terv időarányos feladatait teljesíteni akarják. Márpedig egészen bizonyosan akarjak. S ha a nagyon szükséges talaj gazdagító anyag már rendelkezésre áll, akkor le kell vonniuk a tanulságot mindazoknak, akiket illet, s egyetértve a Magyar Mező- gazdaság főszerkesztőjével, »jó lenne ezen tervszerűbb gazdálkodással üli lenni«. Minél előbb, annul jobb ... h. r. , csarnoka. Az egyik szárnyát hevenyészve már be is rendezték: ócska, már-már kiselejtezett gépek álltak glédá- ban, mellettük a néhány hete, hónapja betanított asszonyok, lányok. A ktsz irodájában a vendégek tiszteletére skót whiskyt is bontottak. A tárgyalásokon a szenvtelenül magyarázó kis japán mérnök néhány határozott vonással felvázolta a táblára, hogy miként képzelik el ■a gyártóvonalat, hány gépet ,s milyen sorrendben helyeznének el a ma még üres műhelycsarnokban. Gyors számításokkal azt is kikalkulálta, hogy mennyivel nőne a termelékenység, és mennyit jövedelmezne az üzlet nekik, japánoknak és a szövetkezetnek. Szerződést készültek kötni Dél-Somogy egyik községében a föld másik oldaláról érkező szakemberek. A somogyiak voltak előnyösebb helyzetben, mert a következő hetekben várták a nyugatnémeteket. De Svájcból is jelentkeztek. Végül i® — úgy tudom — nem a japánokkal kötöttek szerződést. A lényeg azonban ugyanaz maradt Idegen, nálunk gazdaságilag fejlettebb ország szakemberei jelentek meg, s az ő kívánságuknak, ízlésüknek megfelelően dolgoznak azóta is a szövetkezet tex- tilkonfekciós részlegében. Az ő technikájukkal és az ő pénzükért. Bérmunkában. Sokan vannak, akik húzzák az orrukat, ha a bérmunkáról hallanak. Akár a belföldi — két magyar, vagy éppen somogyi — vállalatok bérmunkamegállapodásának, akár a külföldiekkel kötött egyezség hallatán. A bérmunka szónak van egy árnyalati elítélő íze. A bérmunkát végzőknek szokás az orrúk alá dörzsölni a műszaki fantázia hiányát, az ön- állótlanságot. Gyakori,hogy saját és tanácsi támogatással — sőt nálunk többnyire ez a jellemző — hatalmas. vagy aranytalanul nagy termelő tesek. atúhebieiLüzemcsarnokok készülnek, amelyekbe azután korszerűtlen, agyonnyúzott, kiselejtezett gépek kerülnek, a megvalósított fejlesztés karika túrájaként és örök csúfjára. Néhány vállalat ilyenkor igyekszik bérmunkára szerződést kötni, s minél előnyösebb feltételeket »kialkudni«. A külföldi cég, amelyet szorít a munkaerőhiány, s a saját országában való modernizálás horribilis költsége, vállalja, hogy anya- vállalatának termelési tapasztalatait korszerű gépekkel együtt átadja, ennek fejében munkát és termékeket kér. Meghatározott ideig. Utána a gépek, a frissen szerzett termelési és szervezési tapasztalatok »átmennek« a szövetkezet (vállalat) birtokába. Nem akarom eltúlozni aa efféle üzletkötések jelentőségét, amely kétségkívül megvan, de részleteiben, feltételéiben nyilván vállalatonként és szövetkezetenként más és más 5 a bérmunka korántsem csak a hasonló megállapodásokra korlátozódik. Sók somogyi vállalat, például a tahi camping- cikk és a finommechanikai és gépjavító vállalatok belső bérmunkát végeznek: egy-egy nagy,, országos vállalat megbízásából vállalják kisebb részletmunkák, résztermékek gyártását. A munka ismét csak tetemes előnyökkel jár. A más vállalattól kapott anyag (esetleg gépek) nem kötnek le eszközöket, nem kell készletezni, 6 nem nő fölöslegesen a forgóalap. A nyereség tehát közvetlenül jelentkezik. Épp ezért azoknak, akii azt mondják, hogy a bérmunka nem éppen az önálló tervezésre, gondolkodásra szoktatjí a vállalatok szövetkezetek vezetőit, valami igazuk is van Ahol nagy volumenben és tartósan foglalkoznak bérmunkával, megszokják, hogy mindig idegen tervezők és szellemi erőfeszítések által létrejött tervek alapján dolgozzanak, ez hosszú távon az önálló gondolat és akarat elsorvadásához vezethet. _ _- C&. X. I BEI
