Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-18 / 115. szám

Egy kötetben A magyar forradalmi munkásmozgalom története ■ Talán túlságosan is szerény a recenzió jelzője, ha csupán jól eligazítanak jellemzi a Kossuth Könyvkiadó soroza­tát, amelynek összefoglaló cí­me: Korszerű társadalmi is­meretek könyvtára. Elsősorban ezért szerény, mert a népsze­rű ismeretterjesztő műveket illetjük általában ilyen jelző­vel. E sorozat is népszerű is­meretterjesztés, de ezzel együtt több is ennél. Gondol­junk csak a marxista esztéti­káról és a »harmadik évezred felé tartó korról« szóló köte­tekre; azonnal kiviláglik, olyan kornak, igényes olvasó­nak szóló művek ezek, ame­lyek egyszersmind tudományos igényű összegezések is. O A korábbi háromkötetes munkásmozgalom-történetet (Nemes Dezső elnökletével szerkesztette egy szerkesztő bizottság a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának Párttörténeti In­tézetében) egy kötetben kapja kézbe az olvasó. Hű korrektséggel megtartot­ták az eredeti felosztást, a korábbi három kötetet; a ma­gyar munkásmozgalom alap­vető korszakait figyelembe véve. A tizenkilencedik század közepéről indul az áttekintés, abból a korból, mely hazánk­ban is kitermeli a tőkés tár­sadalmat, kitermeli a mun­kásságot. Bemutatja ez a fe­jezet a munkásság korai har­cait, majd a kiegyezés után létrejött Általános Munkás­A kaposvári járásban het­venhat KlSZ-alapszervezet- ben szerveztek az idén politi­kai oktatást. Az előző évek­hez képest emelkedett a részt vevő fiatalok száma. Nagy eredmény, hogy javult az ok­tatás színvonala. A politikai oktatás egyre jobban a fiata­lok önképzésének szervezett | formája lesz. Mit jelent ez? Melyek a tapasztalatok? Erről beszélgettünk Gelencsér Ist­vánnal, a KISZ kaposvári já­rási bizottságának titkárával. — Több mint kétezer fiatal vett részt a téli politikai ok­tatáson. Pontos számot azért nem tudok mondani, mert a járás KISZ-eseinek nagy ré­sze bejáró. Sokan nem is ott­hon KISZ-tagok, esténként azért eljárnak a klubba, a po­litikai oktatás előadásain is részt vesznek, ha csak alka­egyletet és a. Magyarországi Általános Munkáspártot. Is­merteti a századfordulón a munkásság helyzetét, a Szo­ciáldemokrata Párt szerepét. Képet kapuink az első világ­háború alatti munkásmeg- mozdulásokról, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom hatásáról, majd az 1918-as polgári demokratikus forrada­lomról. Külön fejezet foglalkozik a Tanácsköztársasággal, s an­nak jelentőségével. Az eredeti második kötet a fehérterror korszakából in­dul, így azonban egy kötet ke­retében összefogva még job­ban érezzük a folytonosságot; a vereség után is talpra álló, sejtekben szerveződő, majd egyre tevékenyebb munkás- mozgalmat. összefoglaló feje­zet ismerteti, milyen volt a forradalmi munkásmozgalom a horthysta rendszer stabili­zációja idején, majd milyen harcot folytatott a KMP a világgazdasági válság idején. A munkásegységfront és népfront tevékenysége mi­ként kíséri végig a második világháborút — erről külön fejezet ad számot. A kötet harmadik alapvető része Magyarország felszaba­dulásával és a demokratikus nemzeti újjászületéssel foglal­kozik; az újjáépítéssel. Rész­letesen elemzi a kommunis­táknak az ország talpraállítá- sában játszott szerepét. A tervgazdálkodás és a munkás- mozgalom szerves összefüggé­sét ábrázolja egy fejezet. Az 1956-os ellenforradalom leveréséről és a párt újjászer­vezéséről, majd az általános — Milyen témákkal foglal­koztak? — A foglalkozásokat igye­keztünk időszerűvé tenni. Min­dig megvitattuk a kül- és bel­politikai eseményeket. Emel­lett sokat vitatott téma volt a fiatalok helye, szerepe a tár­sadalomban, szó volt a kispol- gáriságról, a fiatalok munka­helyi beilleszkedéséről. Az idei év oktatási anyagának gerince az ifjúsági törvény és a KISZ VIII. kongresszusa volt. — Kik vezették a politikai oktatást? — Általában párttag péda- gógusok. Sok községben már hagyományai vannak a fiata­lok és az oktatást vezetők jó kapcsolaténak. A pedagógu­sok lelkiismeretesen vezetik fellendülésről ad számot az utolsó fejezet. A kötet a magyar forradal­mi munkásmozgalom történe­tét a hatvanas évek elején fejezi be, beszámolva még az MSZMP VIII. kongresszusá­ról is. Tartalmában — nagyon rö­vid áttekintésben — erről szól az összegező kötet, amely nyi­tott — jelenünk felé! Aki végigolvassa, azt az események menetén, jelentő­ségén kívül megragadja a kö­tet " íróinak következetes marxista történelemszemlélete is. A hogyan kérdésére is részletes választ ad a könyv. Minden esetben kitekint, bemutatja azokat a gazdasági eredőket, gazdaságtörténeti tényezőket, melyek elválaszt­hatatlanok a munkásmozga­lomtól, illetve erős befolyást gyakoroltak arra. Kitekint nemzetközileg is, részletes elemzéssel bemutat­ja a külföld hatását, melynek nyomán fellendült a magyar munkásmozgalom. (Elég, ha itt a kezdeti korszakra, majd a NOSZF hatására gondo­lunk.) A kötet nagy erénye, hogy folyamatában, valamint kap­csolatai rendszerében és össz­társadalmi hatását elemezve rajzolja a magyar munkás- mozgalmat. A szerzők történészi alap­állása tárgyilagos, kritikus. Anélkül, hogy eltúloznák, ki­mutatják: századunk történel­— Hasznosak voltak. A köz­ségek vezetői ismertették a IV. ötéves terv helyi felada­tait. Elmondták, hogy ezek megvalósításában mennyiben számítanak a fiatalokra. A KISZ-esek pedig azt mondták el, miben kémek segítséget, támogatást. Mindenütt fel­ajánlották, hogy segítenek az új létesítmények megépítésé­ben. — A politikai oktatás veze­tői már a következő évre ké­szülnek. Milyen feladatok vár­ják őket jövőre? — Az idén elkezdett klub­formát szeretnénk még von­zóbbá tenni, minél több he­lyen bevezetni, A program egyébként jövőre a világifjú­sági találkozók történetével, anyagával bővül. S. M. mi előrehaladásában milyen alapvetően meghatározó volt a munkásmozgalom. De tár­gyilagos azért is, mert kerte­lés nélkül utal a torzulások­ra, hibákra, akár a Tanács- köztársaság idejét, akár a fel- szabadulás utáni időket elem­zi. Értékítéleteiket a marxiz­mus—leninizmus talaján fo­galmazzák. Csak egy példa erre. A ' Tanácsköztársaság megítélésénél Lenin szavaiból indultak ki. 1920-ban írta Le­nin: »Kétségtelen, hogy a ma­gyar szocialisták egy része őszintén csatlakozott Kun Bé­lához, és őszintén vallotta ma­gát kommunistának. Ez azon­ban semmit sem változtat a dolog lényegén: az, aki »őszin­tén« kommunistának vallja magát, de ahelyett, hogy va­lójában kérlelhetetlenül szi­lárd, tántorithatatlanul hatá­rozott, odaadóan bátor és hő­sies politikát követne (csak az ilyen politika felel meg a pro­letárdiktatúra elismerésének), ingadozik és kishitűsködik — az ilyen ember jellemtelensé- gével, ingadozásával, határo­zatlanságával ugyanolyan árulást kpvet el, mint a köz­vetlen áruló.« o A kötet áttekintő képében igen gyakran fölfedezhetjük a somogyi munkásmozgalom or­szágos horderejű tetteit is. Természetesen kiemelten mél­tatja a Tanácsköztársaság alatti vörös Somogyot, de ezt megelőzően is beszámol a me­gyei mozgalmakról. Kevés város csatlakozott a korai időszakban az Általános Munkásegylethez 1868-tól 1871-ig, de Újpest, Öbuda, Po­zsony, Sorpon, Nagykanizsa, Pécs, Arad, Temesvár és Re- sica mellett ott találjuk Ka­posvárt is. Nem sokkal később, több vi­déki aratósztrájk robban ki a századfordulón. 1897-ben To- ponáron került sor véres ösz- szeütközésre a parasztok és a kivezényelt csendőrök között. A kötet mellékleteiben is rendkívül gazdag. Bőséges képanyagot, sok fotókópiát, új­ságcikk-fotómásolatot szem­lélhet az olvasó. S a kötetnek éppen eme értékei figyelmez­tetnek bennünket egy hiányra is. Jó lenne, ha sor kerülne — mintegy kísértjeként a nép­szerű munkásmozgalom-törté­neti kötetnek — egy hason­lóan népszerű szemelvény- gyűjtemény közzétételére, melyben az olvasó eredeti do­kumentumok között tallózhat­na. Tröszt Tibor Bevált a klubforma Vitavezető pedagógusok — Találkozás a község vezetőivel Szemléltető eszköz kellene Könyvek új ruhája Évente ezerszámra haszná­lódnak el a könyvek a So­mogy megyei könyvtárakban. A megrongálódott példányo­kat Kaposváron, a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár földszinti helyiségeiben vará­zsolják újjá. A szakadt lapo­kat átlátszó ragasztópaipírral »foltozzák-, majd a könyve­ket ívenként »széttépik«, és nagyság szerint külön válo­gatják. Az értékesebb kiadványokat kézzel fűzik össze és bőrbe kö­tik, miután kikerülnek a széleket egyengető vágógép alól. Vlsnyel József, a könyvkötészet vezetője büszke az NDK- beli automata vágógépre, amelyből egyelőre kevés van Ma­gyarországon. — Nagyon pontosan lehet vele dolgozni — mondja elégedetten. Tavaly tizenötezer könyv kapott itt »új ruhát«, és negyvenezer kiadvány került ki. A kiadványokat a kötőműhely szomszédságában, egy kis »házi nyomdában« sokszorosítják ugyancsak automata of­szet gépen. Most éppen a Pécsi Orvostudományi Egyetem szigorlói számára készülnek itt az idegkórtanjegyzetek 350 példányban. _ ., _ Fotó: Gyertyas A Krokodil szatirikus enciklopédiájából lomszerűen is. Ez azokra is vonatkozik, akik két vagy há­rom műszakban dolgoznak. Az egyik héten elmennek a fog- lalozásra, a másikon nem. — Nem zavaró ez? Az elő­adónak időnként vissza kell térnie az előző előadásra, hogy azok is értsék, akik hiányoz­tak. — Kétségtelen, hogy nehezí­ti az előadó dolgát. A politikai oktatás anyaga azonban olyan, hogy nem egymásra épülő elő­adásokból, hanem — és ez a forma vált be — vitaindítók­ból áll. Az volt a célunk, hogy a fiatalok ne csak passzív be­fogadói legyenek egy-egy elő­adásnak, hanem saját vélemé­nyüket mondják eL Ennek jól bevált formája az ifjúsági elő­adássorozat, melyet úgy állí­tottak össze, hogy minden KISZ-szervezet a saját, he­lyi gondjaira, problémáira vo­natkoztassa. ezeket a foglalkozásokat. Na­gyon felkészültek a foglalko­zásokra, de nem iskolás mód­szereket alkalmaztak. Az ő jó munkájukat dicsérik, hogy vi­táztak a foglalkozásokon, s klubszerű formát alakítottak ki. A politikai oktatás nem at­tól lett klubszerű, hogy az if­júsági klubban tartották, ha­nem attól, hogy mindenki el­mondhatta véleményét. Játé­kos vetélkedőt, politikai totót rendeztek. Valami azonban nagyon hiányzott. Ahhoz, hogy eredményes legyen az oktatás, szemléltető eszközök, elsősorban dokumentumfil- mek kellenének. Ami pilla­natnyilag . rendelkezésünkre áll, kevés is meg régi is. A kölcsönzésük sem megoldott. — A fiatalok a község és a tsz vezetőit is meghívták egy- egy foglalkozásra. Hogyan si­kerültek ezek az összejövete­lek? IRODA — az a hely, ahol különösen csillognak a főnök­ség érdemei, és ahol a be­osztottak gyengéi is felnagyít- tatnak: hely, amelyik jellem­zi az embert. ÓAVALLÉR — vőlegény, bizonyítékok nélkül. KÖTÉLTANCOS — ember, akiért lehet kezeskedni, hogy nem tér le az egyenes útról. PISZMOGAS — játék az idegek túlfeszítésére. KAPITULÁCIÓ — a teljes fizetés átadása a feleségnek. KARRIER — csigalépcső­szerű mozgás, fölfelé. ZSEB — az álmodozás, ter- vezgetés örök motorja. MINŐSÉG — a hajrá mos- töhaleánya. KINCS — egészen hasznos ásvány. KULCS — továbbfejlesz­tett sperhaltni. KÖNYÖRGÉS — elvek fel­adása, térdelő helyzetben. KÖNYVBARÁT — azon áruház igazgatója, aki a pa­naszkönyvet páncélszekrény­ben tartja. KONZERVATÍV — aki jobban szereti a konzervet, mint a friss sült húst; vagy aki csökönyösen keresi a boltokban a borjúhúst. SZÁLLÓIGÉK — szavak, amelyek egyik fülön bemen­nek, a másikon ki. ERŐS DOHÁNYOS — aki idönap előtt kifüstöli magát a világból. HATTYÚDAL — olyan szám, amely vastapsra sem ismételhető. HORGÁSZZSINÖR — fo­nál, amely összeköti az em­bert a természettel. TÖCSA — víztároló (amo­lyan helyi jelentőséggel), amelyben az optimista a csil­lagokat, a pesszimista pedig a sötétséget látja. EMBEREVÖ — olyan em­ber, aki a saját szája íze sze­rint válogatja a barátait. ÜZLET — kereskedelmi egység, ahol mindent árul­nak, de nem minden kapha­tó. BÚTORÁRUHÁZ — olyan üzlet, ahol meg lehet tudni, hogy melyik bútorgyárban gyártanak rossz bútort. MEDIKUS — Írnok, aki latin kifejezéseket is képes leírni. ORVOSTUDOMÁNY — javítószolgálat, amelyik nem rendelkezik biztonsági pótal­katrész-szolgálattal. MEMOÁR — könyv az életről, amelyiket szeretett volna megélni a szerző. ÁBRÁND — találkozás a vággyal, távollétében. SOKLÁTÓSZÖGÜ SÉG — az elvtelen ember nézőpo ja. AZ IFJÚKOR — ínyenc' lat, amelyiket úgy nyelsz hogy az ízét sem élvezed. MONOLÓG — az orosz és a nyúl dialógusa. TENGER — a csepp s többesszáma. BÖLCSESSÉG — útipog­gyász, amelyből minél t. van, annál könnyebb. MÚZEUM — a tárgyi zonyítékok őrzőhelye, ahol : rég történt dolgok szemtanú kutatók helyettesítik. ZENE — a bérházszomsz- dók párbajának korszerű esz köze. EGÉRFOGÓ — kiokoso­dott szerkezet, amely az eger ostobaságára épül. (Oroszból fordította: Sigér Imre) 5

Next

/
Thumbnails
Contents