Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-18 / 115. szám
Egy kötetben A magyar forradalmi munkásmozgalom története ■ Talán túlságosan is szerény a recenzió jelzője, ha csupán jól eligazítanak jellemzi a Kossuth Könyvkiadó sorozatát, amelynek összefoglaló címe: Korszerű társadalmi ismeretek könyvtára. Elsősorban ezért szerény, mert a népszerű ismeretterjesztő műveket illetjük általában ilyen jelzővel. E sorozat is népszerű ismeretterjesztés, de ezzel együtt több is ennél. Gondoljunk csak a marxista esztétikáról és a »harmadik évezred felé tartó korról« szóló kötetekre; azonnal kiviláglik, olyan kornak, igényes olvasónak szóló művek ezek, amelyek egyszersmind tudományos igényű összegezések is. O A korábbi háromkötetes munkásmozgalom-történetet (Nemes Dezső elnökletével szerkesztette egy szerkesztő bizottság a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Párttörténeti Intézetében) egy kötetben kapja kézbe az olvasó. Hű korrektséggel megtartották az eredeti felosztást, a korábbi három kötetet; a magyar munkásmozgalom alapvető korszakait figyelembe véve. A tizenkilencedik század közepéről indul az áttekintés, abból a korból, mely hazánkban is kitermeli a tőkés társadalmat, kitermeli a munkásságot. Bemutatja ez a fejezet a munkásság korai harcait, majd a kiegyezés után létrejött Általános MunkásA kaposvári járásban hetvenhat KlSZ-alapszervezet- ben szerveztek az idén politikai oktatást. Az előző évekhez képest emelkedett a részt vevő fiatalok száma. Nagy eredmény, hogy javult az oktatás színvonala. A politikai oktatás egyre jobban a fiatalok önképzésének szervezett | formája lesz. Mit jelent ez? Melyek a tapasztalatok? Erről beszélgettünk Gelencsér Istvánnal, a KISZ kaposvári járási bizottságának titkárával. — Több mint kétezer fiatal vett részt a téli politikai oktatáson. Pontos számot azért nem tudok mondani, mert a járás KISZ-eseinek nagy része bejáró. Sokan nem is otthon KISZ-tagok, esténként azért eljárnak a klubba, a politikai oktatás előadásain is részt vesznek, ha csak alkaegyletet és a. Magyarországi Általános Munkáspártot. Ismerteti a századfordulón a munkásság helyzetét, a Szociáldemokrata Párt szerepét. Képet kapuink az első világháború alatti munkásmeg- mozdulásokról, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatásáról, majd az 1918-as polgári demokratikus forradalomról. Külön fejezet foglalkozik a Tanácsköztársasággal, s annak jelentőségével. Az eredeti második kötet a fehérterror korszakából indul, így azonban egy kötet keretében összefogva még jobban érezzük a folytonosságot; a vereség után is talpra álló, sejtekben szerveződő, majd egyre tevékenyebb munkás- mozgalmat. összefoglaló fejezet ismerteti, milyen volt a forradalmi munkásmozgalom a horthysta rendszer stabilizációja idején, majd milyen harcot folytatott a KMP a világgazdasági válság idején. A munkásegységfront és népfront tevékenysége miként kíséri végig a második világháborút — erről külön fejezet ad számot. A kötet harmadik alapvető része Magyarország felszabadulásával és a demokratikus nemzeti újjászületéssel foglalkozik; az újjáépítéssel. Részletesen elemzi a kommunistáknak az ország talpraállítá- sában játszott szerepét. A tervgazdálkodás és a munkás- mozgalom szerves összefüggését ábrázolja egy fejezet. Az 1956-os ellenforradalom leveréséről és a párt újjászervezéséről, majd az általános — Milyen témákkal foglalkoztak? — A foglalkozásokat igyekeztünk időszerűvé tenni. Mindig megvitattuk a kül- és belpolitikai eseményeket. Emellett sokat vitatott téma volt a fiatalok helye, szerepe a társadalomban, szó volt a kispol- gáriságról, a fiatalok munkahelyi beilleszkedéséről. Az idei év oktatási anyagának gerince az ifjúsági törvény és a KISZ VIII. kongresszusa volt. — Kik vezették a politikai oktatást? — Általában párttag péda- gógusok. Sok községben már hagyományai vannak a fiatalok és az oktatást vezetők jó kapcsolaténak. A pedagógusok lelkiismeretesen vezetik fellendülésről ad számot az utolsó fejezet. A kötet a magyar forradalmi munkásmozgalom történetét a hatvanas évek elején fejezi be, beszámolva még az MSZMP VIII. kongresszusáról is. Tartalmában — nagyon rövid áttekintésben — erről szól az összegező kötet, amely nyitott — jelenünk felé! Aki végigolvassa, azt az események menetén, jelentőségén kívül megragadja a kötet " íróinak következetes marxista történelemszemlélete is. A hogyan kérdésére is részletes választ ad a könyv. Minden esetben kitekint, bemutatja azokat a gazdasági eredőket, gazdaságtörténeti tényezőket, melyek elválaszthatatlanok a munkásmozgalomtól, illetve erős befolyást gyakoroltak arra. Kitekint nemzetközileg is, részletes elemzéssel bemutatja a külföld hatását, melynek nyomán fellendült a magyar munkásmozgalom. (Elég, ha itt a kezdeti korszakra, majd a NOSZF hatására gondolunk.) A kötet nagy erénye, hogy folyamatában, valamint kapcsolatai rendszerében és össztársadalmi hatását elemezve rajzolja a magyar munkás- mozgalmat. A szerzők történészi alapállása tárgyilagos, kritikus. Anélkül, hogy eltúloznák, kimutatják: századunk történel— Hasznosak voltak. A községek vezetői ismertették a IV. ötéves terv helyi feladatait. Elmondták, hogy ezek megvalósításában mennyiben számítanak a fiatalokra. A KISZ-esek pedig azt mondták el, miben kémek segítséget, támogatást. Mindenütt felajánlották, hogy segítenek az új létesítmények megépítésében. — A politikai oktatás vezetői már a következő évre készülnek. Milyen feladatok várják őket jövőre? — Az idén elkezdett klubformát szeretnénk még vonzóbbá tenni, minél több helyen bevezetni, A program egyébként jövőre a világifjúsági találkozók történetével, anyagával bővül. S. M. mi előrehaladásában milyen alapvetően meghatározó volt a munkásmozgalom. De tárgyilagos azért is, mert kertelés nélkül utal a torzulásokra, hibákra, akár a Tanács- köztársaság idejét, akár a fel- szabadulás utáni időket elemzi. Értékítéleteiket a marxizmus—leninizmus talaján fogalmazzák. Csak egy példa erre. A ' Tanácsköztársaság megítélésénél Lenin szavaiból indultak ki. 1920-ban írta Lenin: »Kétségtelen, hogy a magyar szocialisták egy része őszintén csatlakozott Kun Bélához, és őszintén vallotta magát kommunistának. Ez azonban semmit sem változtat a dolog lényegén: az, aki »őszintén« kommunistának vallja magát, de ahelyett, hogy valójában kérlelhetetlenül szilárd, tántorithatatlanul határozott, odaadóan bátor és hősies politikát követne (csak az ilyen politika felel meg a proletárdiktatúra elismerésének), ingadozik és kishitűsködik — az ilyen ember jellemtelensé- gével, ingadozásával, határozatlanságával ugyanolyan árulást kpvet el, mint a közvetlen áruló.« o A kötet áttekintő képében igen gyakran fölfedezhetjük a somogyi munkásmozgalom országos horderejű tetteit is. Természetesen kiemelten méltatja a Tanácsköztársaság alatti vörös Somogyot, de ezt megelőzően is beszámol a megyei mozgalmakról. Kevés város csatlakozott a korai időszakban az Általános Munkásegylethez 1868-tól 1871-ig, de Újpest, Öbuda, Pozsony, Sorpon, Nagykanizsa, Pécs, Arad, Temesvár és Re- sica mellett ott találjuk Kaposvárt is. Nem sokkal később, több vidéki aratósztrájk robban ki a századfordulón. 1897-ben To- ponáron került sor véres ösz- szeütközésre a parasztok és a kivezényelt csendőrök között. A kötet mellékleteiben is rendkívül gazdag. Bőséges képanyagot, sok fotókópiát, újságcikk-fotómásolatot szemlélhet az olvasó. S a kötetnek éppen eme értékei figyelmeztetnek bennünket egy hiányra is. Jó lenne, ha sor kerülne — mintegy kísértjeként a népszerű munkásmozgalom-történeti kötetnek — egy hasonlóan népszerű szemelvény- gyűjtemény közzétételére, melyben az olvasó eredeti dokumentumok között tallózhatna. Tröszt Tibor Bevált a klubforma Vitavezető pedagógusok — Találkozás a község vezetőivel Szemléltető eszköz kellene Könyvek új ruhája Évente ezerszámra használódnak el a könyvek a Somogy megyei könyvtárakban. A megrongálódott példányokat Kaposváron, a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár földszinti helyiségeiben varázsolják újjá. A szakadt lapokat átlátszó ragasztópaipírral »foltozzák-, majd a könyveket ívenként »széttépik«, és nagyság szerint külön válogatják. Az értékesebb kiadványokat kézzel fűzik össze és bőrbe kötik, miután kikerülnek a széleket egyengető vágógép alól. Vlsnyel József, a könyvkötészet vezetője büszke az NDK- beli automata vágógépre, amelyből egyelőre kevés van Magyarországon. — Nagyon pontosan lehet vele dolgozni — mondja elégedetten. Tavaly tizenötezer könyv kapott itt »új ruhát«, és negyvenezer kiadvány került ki. A kiadványokat a kötőműhely szomszédságában, egy kis »házi nyomdában« sokszorosítják ugyancsak automata ofszet gépen. Most éppen a Pécsi Orvostudományi Egyetem szigorlói számára készülnek itt az idegkórtanjegyzetek 350 példányban. _ ., _ Fotó: Gyertyas A Krokodil szatirikus enciklopédiájából lomszerűen is. Ez azokra is vonatkozik, akik két vagy három műszakban dolgoznak. Az egyik héten elmennek a fog- lalozásra, a másikon nem. — Nem zavaró ez? Az előadónak időnként vissza kell térnie az előző előadásra, hogy azok is értsék, akik hiányoztak. — Kétségtelen, hogy nehezíti az előadó dolgát. A politikai oktatás anyaga azonban olyan, hogy nem egymásra épülő előadásokból, hanem — és ez a forma vált be — vitaindítókból áll. Az volt a célunk, hogy a fiatalok ne csak passzív befogadói legyenek egy-egy előadásnak, hanem saját véleményüket mondják eL Ennek jól bevált formája az ifjúsági előadássorozat, melyet úgy állítottak össze, hogy minden KISZ-szervezet a saját, helyi gondjaira, problémáira vonatkoztassa. ezeket a foglalkozásokat. Nagyon felkészültek a foglalkozásokra, de nem iskolás módszereket alkalmaztak. Az ő jó munkájukat dicsérik, hogy vitáztak a foglalkozásokon, s klubszerű formát alakítottak ki. A politikai oktatás nem attól lett klubszerű, hogy az ifjúsági klubban tartották, hanem attól, hogy mindenki elmondhatta véleményét. Játékos vetélkedőt, politikai totót rendeztek. Valami azonban nagyon hiányzott. Ahhoz, hogy eredményes legyen az oktatás, szemléltető eszközök, elsősorban dokumentumfil- mek kellenének. Ami pillanatnyilag . rendelkezésünkre áll, kevés is meg régi is. A kölcsönzésük sem megoldott. — A fiatalok a község és a tsz vezetőit is meghívták egy- egy foglalkozásra. Hogyan sikerültek ezek az összejövetelek? IRODA — az a hely, ahol különösen csillognak a főnökség érdemei, és ahol a beosztottak gyengéi is felnagyít- tatnak: hely, amelyik jellemzi az embert. ÓAVALLÉR — vőlegény, bizonyítékok nélkül. KÖTÉLTANCOS — ember, akiért lehet kezeskedni, hogy nem tér le az egyenes útról. PISZMOGAS — játék az idegek túlfeszítésére. KAPITULÁCIÓ — a teljes fizetés átadása a feleségnek. KARRIER — csigalépcsőszerű mozgás, fölfelé. ZSEB — az álmodozás, ter- vezgetés örök motorja. MINŐSÉG — a hajrá mos- töhaleánya. KINCS — egészen hasznos ásvány. KULCS — továbbfejlesztett sperhaltni. KÖNYÖRGÉS — elvek feladása, térdelő helyzetben. KÖNYVBARÁT — azon áruház igazgatója, aki a panaszkönyvet páncélszekrényben tartja. KONZERVATÍV — aki jobban szereti a konzervet, mint a friss sült húst; vagy aki csökönyösen keresi a boltokban a borjúhúst. SZÁLLÓIGÉK — szavak, amelyek egyik fülön bemennek, a másikon ki. ERŐS DOHÁNYOS — aki idönap előtt kifüstöli magát a világból. HATTYÚDAL — olyan szám, amely vastapsra sem ismételhető. HORGÁSZZSINÖR — fonál, amely összeköti az embert a természettel. TÖCSA — víztároló (amolyan helyi jelentőséggel), amelyben az optimista a csillagokat, a pesszimista pedig a sötétséget látja. EMBEREVÖ — olyan ember, aki a saját szája íze szerint válogatja a barátait. ÜZLET — kereskedelmi egység, ahol mindent árulnak, de nem minden kapható. BÚTORÁRUHÁZ — olyan üzlet, ahol meg lehet tudni, hogy melyik bútorgyárban gyártanak rossz bútort. MEDIKUS — Írnok, aki latin kifejezéseket is képes leírni. ORVOSTUDOMÁNY — javítószolgálat, amelyik nem rendelkezik biztonsági pótalkatrész-szolgálattal. MEMOÁR — könyv az életről, amelyiket szeretett volna megélni a szerző. ÁBRÁND — találkozás a vággyal, távollétében. SOKLÁTÓSZÖGÜ SÉG — az elvtelen ember nézőpo ja. AZ IFJÚKOR — ínyenc' lat, amelyiket úgy nyelsz hogy az ízét sem élvezed. MONOLÓG — az orosz és a nyúl dialógusa. TENGER — a csepp s többesszáma. BÖLCSESSÉG — útipoggyász, amelyből minél t. van, annál könnyebb. MÚZEUM — a tárgyi zonyítékok őrzőhelye, ahol : rég történt dolgok szemtanú kutatók helyettesítik. ZENE — a bérházszomsz- dók párbajának korszerű esz köze. EGÉRFOGÓ — kiokosodott szerkezet, amely az eger ostobaságára épül. (Oroszból fordította: Sigér Imre) 5
