Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-18 / 115. szám

Négy év munkáját értékelték A tsz-ek szolgálatában Hogyan látják az érin­tett termelőszövetkezetek és a megyei szervek a Közép-so­mogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének négy­éves munkáját? Erre is vá­laszt adott a minap lezajlott értékelő küldöttgyűlés. Varga Sándor, a hetesi ter­melőszövetkezet elnöke a négy évvel ezelőtti körülményeket idézte föl. »Akkor sok volt a bizonytalankodás, ami az el­hangzott hozzászólásokból is kicsengett. De a folyosói be­szélgetésekben még több ké­tely nyilvánult meg. Szót kap­tam azon az ülésen én is. El­mondtam, hogy a szövetség létrehozása elvileg helyes. De hogy a reményeket be tudja-e váltani, az csak ezután derül ki. Négy év után egyértelműen az a véleményem, hogy az ak­kor kapott bizalomra rászol­gált a területi szövetség, az el­nökség és a függetlenített ap­parátus. Komoly eredménynek tartom, hogy a közép-somogyi érdekvédelmi szervünknek egész Somogybán jól cseng a neve.« Balogh Lajos somogysárdi tsz-elnök a következőket mondta: »Az ismeretterjesztés terén az elmúlt négy évben so­kat tett a területi szövetsé­günk. A szakmai bemutatók hasznossága forintban is kife­jezhető egy« tsz-ekben. Már sokszor és sokaknak elmond­tam, hogy a mi gabonater­mesztésünkben beállott nagy­mérvű fejlődéshez elsősorban a Bolyi Állami Gazdaságban tett látogatásunkon szerzett ta­pasztalataink segítettek. Bí­zunk abban, hogy a szövetség munkája mindinkább eredmé­nyes lesz.« Részlet Illés János kapospu- lai elnök felszólalásából: »A függetlenített apparátus lépést tartott az új típusú érdekkép­viseleti munka követelményei­vel, s a testületi szervek mun­káját eredményesen segítette. A szövetkezetekkel való együttműködésük új tartalmat kapott. Munkájuk alakulásá­ra különösen kedvező hatás­sal volt, hogy a szövetkezeti vezetés megszilárdult. Igé­nyelték és igénylik a hatéko­nyabb közreműködést.« Orbán Józsefné, a kisbárapá- ti Kossuth Tsz nőbizottságá­nak elnöke így beszélt: »Ered­ményként el kell mondanom a nőbizottságok működéséről, hogy figyelemmel kísérik a munkában megfáradt, idős tsz-tagok sorsát, különösen azokét, akik egyedül élnek.« Országh Zoltán, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa töb­bek között ezt mondta: »Ügy ítéljük meg a szövetség tevé­kenységét, hogy az általában megfelelt a társadalmi igé­nyeknek, s jelentősen hozzá­járult a szövetkezetek gazda­sági, politikai megszilárdításá­hoz. Természetesen ez nem je­lenti azt, hogy minden egyes szövetkezet részéről jelentkező igényeknek meg tudott felelni. Nem lesz ez így a jövőben sem. Utópia lenne ilyen vára­kozással tekinteni a követke­ző négy év elé. A területi szö­vetség és a szövetkezetek ak­kor fognak' maradéktalanul megfelelni a társadalom és a tsz-parasztság várakozásá­nak, az általuk támasztott igé­nyeknek, ha azokat az ered­ményeket, amelyeket eddig el­értek, megszilárdítják, illetve az elért eredményeknél nem állnak meg.« Fábri István, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese így ítélte meg a szövetség te­vékenységét: »A végzett mun­kát jól szervezettnek tartjuk. Az eredményekhez járult az is, hogy a megye mezőgazda­sága az ország mezőgazdaságá­val együtt az eddigi legered­ményesebb periódust zárta. A jövőre nézve tudomásul kell vennie minden gazdaságnak, hogy a szövetkezetek nem kü­lönálló szervek,, hanem szo­cialista társadalmunk szerves részei, és tevékenységükkel el­sősorban a népgazdaság érde­keit kell szolgálniuk. Termé­szetes azonban, hogy minden gazdálkodó egységnek célja az eredményes, jövedelmező ter­melőmunka. A gazdálkodás törvényességének biztosítása elsősorban a szövetkezetek ve­zetőinek érdeke. A szövetség vezetői, alkalmazottai pedig azt a színvonalas munkát, me­lyet eddig is végeztek, még magasabb szintre kell emel­jék.« Idézzük fel dr. Nyíri Bélá­nak, a TOT elnökhelyettesé­nek szavait is: »Addig tud ez a területi szövetség élni, és akkor nem válik hivatallá, ha az apparátus komolyan veszi, hogy neki a testületet nem irányítania, hanem szolgálnia kell. Olyan helyzetet kell te­remteni, hogy gyorsan érzé­keljék, mi történik a világban a legfőbb kérdésekben. Gyor­san jussanak következtetések­re, és közvetlenül segítsenek a szövetkezeteknek a legfonto­sabb kérdésekben, hogy idő­ben és jól döntsenek.« S mintegy bizonyítékul arra, hogy a Közép-somogyi Terme­lőszövetkezetek Területi Szö­vetsége valóban nem hivatal, hanem a változásokra érzéke­nyen reagáló, élő testület, ezen a küldöttgyűlésen került sor az alapszabálymódosításra is. A Szövetség testületéi­nek és tisztségviselőinek vá­lasztása azt is tükrözte: a kö­zép-somogyi termelőszövetke­zetek bíznak a további sikeres munkában. A tsz-szövetség el­nöke újra Bernáth Ferenc, el­nökhelyettese Ajzert Jenő és Szíjártó János, titkára Pfeiffer Elemér lett. L. L. Szépül, gazdagodik Barcs Harminckét kétszobás lakás lesz ebben a szép épületben. TRAKTOR A LÉCEK KÖZÖTT %olc piros arcú fin — Jaj* Neki megy 17! Nem. Jól van. Sikerült megállni. — Vigyázz Zoli! Óvatosan-! fgy. Most állj meg! Felcsattant a taps. Mint va­lami előadáson. A pirosra fes­tett erőgép tolatás után ponto­san megáEt a két leütött léc között. Pedig hát nem előadás volt tegnap, a késő délutáni órákban, az igali hétközi-nap­közi udvarán, hanem egy na­gyon komoly, nagyon tartal­mas — és hadd tegyem hozzá követésre méltóan érdekes — kezdeményezés záróakkordba. Szakköri munkából nem igen szokás vizsgázni, de ez a gé­pészszakkör a maga nemébgn eltért a szokásostól, nem cso­da hát, hogy ilyen sajátosösz- szegezéssel zárult. I Figyeltem tegnap délután a levert lécek között ügyesen »lavírozó« fiúkat, az értük drukkoló, érdeklődéssel figye­lő gyerekeket, és közben arra gondoltam, hogy igen, valahol itt kezdődik, amit köznapian úgy szoktunk fogalmazni: fel­kelteni az érdeklődést a me­zőgazdasági szakma iránt, kap­csolatot teremteni az általános iskola és a szövetkezet között. Tulajdonképpen olyan egy­szerű, ami Igáiban történt. Bernáth Jenöné igazgatónő: — A mai gyereket rendkívül érdeklik a gépek. Az ősz fo­lyamán beszélgettünk a t§z- elnökkel, Jovánczai Istvánnal, hogy tenni kellene valamit, hiszen rendkívüli módon el­öregedett ez a tsz. Akkor szü­letett meg az ötlet, hogy kö­zösen beindítunk egy gépész- szakkört. Valójában ezt g szakkört a szövetkezetnek kö­szönhetjük, anyagilag teljes mértékben ők támogatták, ők biztosították az oktatót — Ka­locsa János, a szövetkezet mű­szaki vezetője látta el ezt a feladatot —, a szemléltető esz­közöket, a traktort, amelyen megtanultak vezetni. Jovánczai István elnök: ■— Ez a befektetés ez az áldozat — nem áldozat. Ez gazdagon, szépen kamatozik majd mind­nyájunk javéra. Mert a nem­zedékváltásról nemcsak be­szélni kell, hanem valamit tenni is! Tematika nem volt. Példa, módszer nem állt előttünk, ho­gyan is kell ilyet csinálni. De nekivágtak. Az elnök fülében ott csengett egy mondat, egyik országos vezetőnk amerikai úti élménybeszámolójában hallotta: »... ott már a tizen­négy éves gyerekek értenék a traktor kezeléséhez.« Miért ne érthetnének a mieink is? Jó szándék a közös ügyért, közös akarat. És tizenkét nyol­cadikos fiú. így indult októ­berben a szakkör.™. Csak a gép volt pirosabb az arcénál, mikor Murányi Feri leugrott róla. De melegbarna, nagy gyermekszemében öröm csillogott. Tál van. Sikerült 1 S így vatták a többiek is. Mind a nyolcán. Mert mire a szak­köri munka befejezését jelen­tő vizsgára került soe, nyolcán- maradtak. — Akik lemorzsolódtak, azt hitték, mindjárt vezetünk, az­tán az elején már lemarad­tak ... Körülvesznek, tünk. — Igen jő dolog' veit ez a szakkör. Megtanultuk a moto­rok felépítését, működését. Aki megy tovább szakmunkáskép­zőbe vagy szakközépiskolába, amit ott izzadva tanult volna meg, most majd játszva elsa­játíthatja. — Czeider Feri meg én az ádándi szakiskolába megyünk — jegyzi meg Fábián Gyuri. — Fölvettek. De szép az az is­kolát — Miniket a Tóth Zolival meg a Kaposvári Mezőgazda- sági Szakközépiskolába vettek föl — teszi hozzá Csapó Csa­ba. A többiek — Murányi Feri, Csecs Pista, Csepregi József, Grosch Jancsi — mind gépes szakmába mennek továibb. — Nagyon jő veit ebben a ki­ju­szaikköriben dolgozni, mi tartottunk és meg van a talma — mondták. Tudom, nem arra a könyv­re gondoltak, amit a vizsga végén az elnök adott emlé­kül, hanem arra a tudásra, amit ez a szakkör adott. Mi­kor a vizsga végén Bernáth Jenőné a »nézőközönséghez« fordult a »hányán jelentkez­tek jövőre a szakkörre« kér­déssel, vagy harminc kéz ma­gasba lendült. Mert a tervek benne is, a szövetkezet veze­tőiben is már érlelődnek, ho­gyan lelhetne, hogyan kellene ezt a kapcsolatot továibb mé­lyíteni. Szép kezdeményezés. íme, a mi fiaink is érthetnek már ti­zennégy éves korukban a gé­pek. kezeléséhez. Vörös Márta — Nézze azt az épületet: mi építettük, tizennégy lakás van benne... Az Otthon Áru­ház mögött is a mi embereink dolgoznak, most ássák egy új lakóépület alapjait Jövőre készülünk el vele. Barcs legszebb és legmaga­sabb, befejezéshez közeledő lakóépületének tetejéről gyö­nyörködünk Szabó Gyula TÖVÁL-igazgatóval az elénk táruló látványban. A közelben és a távolban is szép társashá­zak, kertes családi házak sd- rakpznak egymás mellett Az épületet, amelynek tete­jén állunk, ugyancsak a TÖVÁL szakemberei készítik. Harminckét család kap ebben a társasházban otthont, s hogy majd kocsijaik tárolására se legyen gond, nyolc garázst épí­tettek az alagsorban. Ez a fő­útvonalon, a vasúti átjáró szomszédságában épülő társas­ház a fejlődő, gazdagodó Barcsnak egyik büszkesége lesz. — Nem is engedünk a fő­útvonalra más épületet emel­ni, csak olyat, amelyik segít a járási székhely képének for­málódásában. Pécsi tervezők egyedi tervei alapján készült ez a ház, s nagyon elégedettek Szinyákovics József ács. vagyunk a TÖVÁL dolgozói­val, mert ezt is, mint a koráb­ban átadott lakásokat, üzlete­ket kifogástalanul készítik. Németh Jenő tanácselnök nyilatkozott ilyen elismeréssel a TÖVÁL-ról, s hasonló véle­ményt juttatott kifejezésre Süveges Sándor, a járási párt- bizottság első titkára is, ami­kor a fejlődő, gazdagodó Barcs­ról beszélgettünk. A TÖVÁL mindkettőjük szerint nagyon sokat tesz annak érdekében, hogy Barcs iparosodásával együtt megfelelő ütemben ké­szüljenek lakások a szakem­berek és a község lakói részé­re is. Figyeljük a sürgölődő em­bereket, s a TÖVÁL munká­járól beszélgetünk. Ennél al­kalmasabb helyet, mint az épület tetejét, nem is választ­hattuk volna, . hiszen innen minden munkájukat nyomban be is tudja mutatni az igaz­gató. — 1968. január 1-én más­fél milliós vagyonnal alakul­tunk, azóta az alapító termelő- szövetkezeteknek visszatérí­tettünk 2,4 millió forint nyere­séget. Vagyonunk ma már meghaladja a 9 millió forin­tot, gépek beszerzésére pedig hatmilliót költöttünk. Az ala­pítás első évében — ekkor 200 dolgozónk volt — 18 mil­liós volt a termelési értékünk, munkásaink száma ma eléri a 287-et, a termelési érték pé- dig ötvenhatmillió volt a múlt esztendőben. Korábban kizárólag csak mezőgazdasági építkezéseket végeztek, 1970-ben azonban szerződést kötöttek a barcsi ta­náccsal. Vállalták, hogy a ne­gyedik ötéves tervben 600 ál­lami, szövetkezeti, ‘ illetve OTP-lakást építenek &1 — eb­ből jelenleg kétszáz épül, egy részük már elkészült —, s emellett még más munkákat is elvégeznek. Így például a vál­lalt határidőnél korábban ké­szítették el a megyei élelmi­szer-kiskereskedelmi válla­latnak Barcson két kis áruhá­zát — 2,2 millióba került —, 50—17 a fólián Változatlan a kefir minősége 'Stär csaknem két hónapja forgalmazza a Kaposvári Tej­ipari Vállalat a sokak által kedvelt kefirt műanyag' poha­ras csomagolásban. A vásár­lóközönség némi fenntartással fogadta a megszokott kis üve­gek eslmaractását, az áj alufó- liás csomagolást Többen pa­naszkodtak a kefir minőségé­nek romlására, a szavatossági idő feltüntetésének elmaradá­sára. Megkérdeztük az illeté­keseket: — Amikor a Tejipari Válla­lat az új csomagolással je­lentkezett a piacon — mond­ta a 345. számú tejbolt veze­tője —, megcsappant a keres­let a kefir iránt. Mintha bi­zalmatlanul fogadták volna a vevők az új külsőt. Ügy lát­szik, csak meg keltett szokni, mert azóta megnőtt az ér­deklődés. A szavatossági időre vonatkozóan azt tudom mon­dani, hogy a laikusoknak va­lót®« problémát okoz a. leol­vasása. Tény azonban, hogy gépi úton a fedőfóliára rápré­selik a szavatossági időt A minőséget érintő kifogásokkal nem találkoztam, nálumküyet nem jeleztek. Novak László, az Bfcetai­szer-, Háztartási és Vegyiáru Kis kereskedelmi Vállalat áru­forgalmi előadója: — Egyre jobban keresik a kefirt. Minőségi kifogásokat körülbelül két-három hete ta­pasztaltunk, mindjárt hozzá kell tennem, hogy ebben a gyártó _ vétlen volt. A kefir előállításához szükséges úgy­nevezett »kultúrát« Budapest­ről kapja a tejipari vállalat, ós az egyik ilyen szállítmány minősége nem volt megfelelő. Mire »észbe kaptak«, az eb­ből érlelt kefir már elment a boltokba. Az észrevételeket továbbították a Tejipari Trösztnek, ahol véglegesen tisztázzák a minőség csökke­nésének okát. Ismételte» hangsúlyozom, frogy ez csak egy esetben fordult elő, kü­lönben az új csomagolás a kefir megszokott ízét nem változtatja meg. Belyi Gyula, a Kaposvári Tejipari Vállalat gyártásveze­tője: — A kefir forgalma 70 szá­zalékkal nőtt. Jelenleg átla­gosan 1500 pohárral szállí­tunk reggelente a boltokiba. A szavatosságai idő a póhár fe­dőlapjára van nyomva. Való­ban nehezen olvasható, de számoltunk ezzel, ezért min­den élelmiszerboltban kifüg­gesztettünk egy tájékoztatót, amelyen elolvasható, hogy mit jelentenek a kefires poharak­ra nyomott számok. A mad szállítmányon 50—17 látható. Az első szám a ka­posvári tejüzemet jelzi, a má­sodik pedig a szavatossági idő lejártát. ML A. kapacitási szerződést kötöttek 6 milliós értékben a vízvári is­kolára, s ebben az évben öt­milliónyit építenek be a 25 milliós bővítésből a barcsi gépgyárban. Bucseta István vasbeton- szerelő. A TÖVÁL vezetői nagy gon­dot fordítanak arra, hogy le­gyen megfelelő szakember- utánpótlásuk. Tíz szakmában jelenleg 56 tanulót foglalkoz­tatnak, egyebek között van ács- és tetőfedő-tanulójuk is. Igen jó az egy munkásra jutó éves termelési érték: 198 000 forint. Amint Szabó Gyula igazga­tó elmondta, az utóbbi három évben egyetlen munkájukkal kapcsolatban sem emeltek mi­nőségi kifogást, pedig ők ké­szítették egyebek között a Vö­rös Csillag Tsz számára a 63 millió forintba kerülő és 10 000 sertés nevelésére alkalmas te­lepet. A tavaly és az idén át­adott lakások tulajdonosai is mindent rendben találtak. Az a törekvésük, hogy ez a véle­mény ne változzon meg. Az épületeket átadás előtt alapos belső ellenőrzésen veszik át, olyan igényességgel, mintha ők lennének az építtetők vagy a lakástulajdonosok. A TÖVÁL pártszervezetének javaslatára most még tartalmasabbá te­szik a munkaversenyt, szo­cialista címért küzdő brigá­dokat hoztak létre. A legjobb szakemberek, Vucseta István vasbetonszerelő, Szinyákovics József ács vállalták ezeknek a brigádoknak a vezetését tár­saik megbízatása alapján. Gyorsabbá és olcsóbbá te­szi a munkát az, hogy létre­hoztak egy betonkeverő tele­pet, innen szállítják az építke­zésekhez a kész betont. Az igazgatóval megtekintet­tük a TÖVÁL korszerű, fej­lődő telephelyét is. Rövidesen átadják a nyolcvanszemélyes, hideg-meleg vízzel ellátott, központi fűtéses fürdőt, öltö­zőt. Igen kevés olyan lakatos- műhely van vidéken, mint ná­luk, melyet ugyancsak köz­ponti fűtéssel láttak eL Szalad László Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents