Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-17 / 114. szám
I Ma szavaznak a Bundestagban A BIZTONSÁGI ÉRTEKEZLETRŐL IS Jónás Finnországban SZOVJET —AMERIKAI KAPCSOLATOK (2) Avaiféi^öny (Folytatás az 1. oldalról.) A frakcióülésen felszólalt a »■héják« nevében Werner Marx (CDU), Franz Josef Strauss és Stückler (CSU). A bajor CSU képviselők egyhangúlag úgy Angela pere , Angela Davis perének tárgyalásán a vád képviselői felolvasták utolsó »-bizonyítékukat« — egy szerelmeslevelet, amelyet állítólag a kommunista filozófusnő írt volna George Jacksonnak, a San Quantin- börtönben meggyilkolt néger polgárjogi harcosnak. Az ügyész a levéllel a vád azon állítását próbálta megerősíteni, hogy Angela személyes érzelmeitől indíttatva szőtt ösz- szeesküvést 1970-ben Jackson kiszabadítására. A védelem ugyanakkor kijelentette: a levél — amelyet állítólag Jackson San Quen- tin-i börtöncellájában találtak — már csak azért sem bizonyíthat semmit, mert a vád tárgyát képező »összeesküvés« után közel egy évvel íródott. A védelem — jelentette a Reuter hírügynökség — valóAz Egyesült Államok ENSZ-költségvetése Az Egyesült Államok képviselőházának megajánlási bizottsága hétfőn úgy döntött, hogy csökkenti az ENSZ költségvetéséihez való amerikai hozzájárulás összegét Ennek megfelelően az ENSZ- költségvetéshez való amerikai hozzájárulás az 1973-as költségvetési évben nem haladhatja meg a világszervezet egész büdzséjének 25 százalékát. (Az idén az amerikai részarány 31,5 százalék volt.) A megajánlási bizottság döntése feltehetően a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállítása miatt született meg. (MTI) RÖVIDEN Ismét megnyitották — négy napos szünet után — a New York-i ENSZ-palotát a látogatók előtt. A vietnami háború elleni tüntetési hullám miatt szünetelt ideiglenesen a látogatás. Szovjet pártküldöttség érkezett kedden V. G. Lomono- szovnak, az SZKP KB tagjának vezetésével Kairóba. Konzuli egyezményt írt alá Raul Roa kubai külügyminiszter és Marian Renke, Lengyel- ország havannai nagykövete. Bangkokba érkezett Spiro Agnew, az Egyesült Államok alelnöke, aki négy napig tartózkodott a japán fővárosban, s részt vett az okinawad ünnepségeken. Átszervezték Tajvan vezető pártjának, a Kuomintang pártnak a központi bizottságát — jelentették be kedden Taj.pejben. Csang Kai-sek fiának befolyása erősödött a pártapparátusban. A NATO főtitkára, Joseph Luns kedden kétnapos hivatalos látogatásra Koppenhágába érkezett, s részt vesz a NATO nukleáris tervezőcsoportjának ülésén. Amnesztiát hirdetett II. Hasszán marokkói uralkodó a hadsereg megalakításának évfordulója alkalmából. ^ jSomogyí Néplap döntöttek, hogy szerdán nemmel szavaznak. Ez eleve 51 elutasító szavazatot jelent. Hozzájuk kell számítani a revan- sista szervezetek képviselőit és Schröder volt külügyminiszter csoportját. színűleg csütörtökön kezdi meg bizonyító eljárását, s ez csaknem egy hónapot vesz majd igénybe. (MTI) Dánia és Norvégia részvétele a Közös Piacban fenyegeti az északi országok együttműködését — hangsúlyozza az a nyilatkozat, amelyet öt északeurópai párt tett közzé a Norvég Szocialista Néppárt rendkívüli kongresszusának befejeztével. A részvevők rámuTörökország második legnagyobb pártjában, a Köztársasági Néppártban — amelynek eddigi vezetője a veterán Isz- met Inönü a közelmúltban mondott le tisztségéről — szakadás következett be. A párt parlamenti képviselőinek egy csoportja úgy döntött, hogy nem hajlandó a párt új vezetőjének, Bulen Ecevitnek irányítását elfogadni, s ezért Köztársasági Párt néven új pártot alakít. Vezetésére Inö- nüt kérték fel, de egyelőre nem hi «tok, kacy m M3 «*es Minden arra mutat, hogy az ellenzék két élesen elkülönülő csoportra bomlott. A határozatlanok — és szerdán tartózkodók — csoportja nagyságrendileg még nem határozható meg, de egyes megfigyelők durván három egyenlő harmadról beszélnek. A jobboldal belső egyenetlensége, a »véleményformáló- dási folyamat« megindulása, mindenesetre csaknem teljesen bizonyossá teszi, hogy a szerdai ratifikációs szavazás többséget hoz és a szerződések életbe léphetnek. Bonnban arra számítanak, hogy a felsőház szerepét betöltő szövetségi tanács sem él majd óvással a ratifikálás ellen. (A tanácsnak pénteken kell összeülnie). tattak, hogy a Közös Piac a nemzetközi tőke érdekeit és az európai tőkés rendszer megszilárdítását szolgálja. A haladó pártok felhívással fordultak az északi országok dolgozóihoz, hogy utasítsák vissza az Európai Gazdasági Közösségbe való belépést. politikus elfogadja-e ezt a megbízatást. ♦ * * A Törökországban érvényben levő rendkívüli állapot intézkedéseire való hivatkozással a katonai hatóságok letartóztattak 24 személyt, köztük több fiatal lányt, akik állítólag illegális, baloldali röpira- tokat nyomtattak és terjesztettek. A röpiratok a Török Népi Felszabadító Hadsereg elnevezésű szervezet három tagjának múlt heti kivégzése után jelentek meg Ankara utcáin. tárgyal Franz Jonas osztrák köztársasági elnök kedden különre- pülőgéppel Bécsből ötnapos hivatalos látogatásra Finnországba utazott. Az osztrák államfő Helsinkiben tárgyalásokat folytat majd Urho Kekko- nen finn köztársasági elnökkel a két ország kapcsolatairól, nemzetközi kérdésekről, köztük az európai biztonsági értekezletről is. Jonas megszakította útját Majna-Frankfurtban, ahol csatlakozott hozzá Rudolf Kirchschläger osztrák külügyminiszter, akinek tárgyalópartnere Helsinkiben Kalevi Sorsa finn külügyminiszter lesz. Folytatódik a kanadai sztrájlunozgaiom A kanadai munkáskongresz- szus Ottawában folyó tanácskozásának 2000 részvevője egyhangúlag határozott arról, hogy a szakszervezetek követelik a hatóságoktól az áprilisi québeci általános sztrájk három letartóztatott és börtön- büntetésre ítélt vezetőjének haladéktalan szabadonbocsá- tását. Folytatódik a kanadai dolgozók sztrájkmozgalma is: a montreali kikötői alkalmazottak szakszervezetének 700 tagja kedden 24 órás sztrájkot kezdett. Ezzel a város 30 ezer kórházi, építőipari és közszolgáltatási dolgozójának több napja tartó sztrájkját támogatja. Az Egyesült Államok vezető külpolitikai publicistája, Walter Lippmann 1944-ben megjelent könyvében (címe: U. S. külpolitika) a Szovjetunió és az USA közötti viszony háború utáni alakulásának perspektíváival is foglalkozik. Egy egész fejezetben elemzi a két nagyhatalom politikai lehetőségeit a fasizmus leverése után. A fejezet címe: »Hosszú béke vagy harmadik világháború?« Lippmann azt mondta huszonhét évvel ezelőtti művében, hogy az új korszak alakulása nagy mértékben függ attól, megmarad-e az a viszony a két ország között, amely a fasizmus elleni ösz- szefogás kényszere miatt jött létre. »Mindkét állam jelenleg a föld óriási kiterjedésű részeinek súlypontja« — írta. — »ök tudják megakadályozni vagy kirobbantani a harmadik világháborút.« Ajánlat Elliot Rooseveltnek Lippman helyesen mérte föl az erőviszonyokat, amelyek a hitleri Németország legyőzése után a világon létrejöttek. A kérdés föltevése is jogos volt. Hiszen napjainkban is érezzük, milyen hatása van a nemzetközi enyhülésre a szovjet—amerikai párbeszéd előrehaladása vagy megszakadása. A hidegháború éveiben kapcsolatról, párbeszédről nem beszélhetünk. Inkább csak néhány javaslat hangzott el, amelyek — ha meghallgatják őket, ha érdemben foglalkoznak velük — talán pozitív lépések sorozatát indíthatták volna el. A tárgyalási ajánlatok rendre Moszkvából érkeztek, és Washington magatartása miatt fenek- lettek meg. 1947-ben például, amikor már érezhető volt az ellentétek fokozódó kiéleződése, Sztálin Roosevelt fiának, Elliot Rooseveltnek közvetítésével határozottan kijelentette: szilárdan hisz a kom- íhunista Szovjetunió és a kapitalista Egyesült Államok együttműködésének lehetőségében, anélkül, hogy az egyik nagyhatalom beavatkoznék a másik belügyeibe. A nyilatkozat azonban csak nyilatkozót. maradt, hosszú időn át nem követte folytatás. Az Egyesült Államok egyre inkább az erőpolitika, majd az azt fölváltó »szakadékelmélet« alapján építette ki nemzetközi kapcsolatait. Az amerikai politika — bízva atombombájában, majd az atommonopólium megszűnte után — a fegyverkezési versenyben szerzett egyéb előnyeiben, arra törekedett, hogy a világot a háború szakadékjának szélére szorítva a katasztrófa fenyegetésével csikarjon ki engedményeket. Elvetélt csúcs túl álkozó A hidegháborús időszak egy elvetélt csúcstalálkozó — a korszakra igen jellemző — történetét is magába foglalja 1952 karácsonyán a New York Times közölte azokat a válaszokat, amelyeket Sztálin adott James Restonnak, a lap munkatársának kérdéseire. Reston az iránt érdeklődött, hogyan lehetne a békét tartóssá tenni és’ Koreában megszüntetni a háborús helyzetet. Sztálin megfontolásra ajánlott egy találkozót Eisenhower elnökkel. S Du'Ues külügyminiszter egy nap múlva már válaszolt is (ha nem is közvetlenül) az indítványra. — Ha a Szovjetuniónak javaslatai vannak — mondta —, azokat szabályos diplomáciai úton juttassa el Washingtonnak, Később is megfigyelhető, hogy a Szovjetunió — a FeKedden Joszip Broz Tito jugoszláv államfő, a JKSZ elnöke és Nicolae Ceausescu elnök, a román államtanács elnöke, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára ünnepélyes külsőséhér Ház-beli őrségváltások után — (tudván azt, hogy az amerikai politika stílusa erősen függ a személyektől is) többször is javasolt tárgyalásokat az új elnöknek. így volt ez Kennedy, majd Johnson esetében, és ebbe a sorba illeszkedik Nixon elnök mostani moszkvai meghívása is. 1952—1933-ban azonban nem sok realitása volt még egy. ilyen magas szintű konzultációnak. Churchill ellenállt Washington elutasítóan fogadta a gondolatot. Elsősorban nem is az amerikai, hanem az angol fővárosban futott zátonyra. Churchill már az első pillanattól kezdve igen görbe szemmel nézte a csúcstalálkozó gondolatát. Úgy vélte, hogy ez annak a szerepnek lebecsülése volna, amelyet Anglia játszott a háború végén. Saját személyi súlyának csökkenésétől is félt. Meglehetősen heves vita is támadt emiatt az angol parlamentben, mert a munkáspárti honatyák emlékeztettek arra: a toryk éppen azzal szerezték a legtöbb szavazatot, hogy Churchill — ügyes kortesfogásként — a nagyhatalmak államfőinek találkozóját szorgalmazta a kampány során, és így szerzett magának híveket. A tárgyalási ajánlattal egy- időben érkezett Angliába a szovjet kormány 90 ezer fontos adománya az angliai árvízkárosultak javára. Emiatt a közvélemény még fokozottabban támogatta volna a közeledés irányába tett lépéseket. Ám 1953-at írtak ... Hasonlóképpen csak rövid időre ébresztett reményeket Bulganyin szovjet államfő három évvel később Washingtonnak címzett két üzenete. Az üzenetek a két ország között barátsági szerződés megkötését javasolták, kiegészítve ezt a szocialista országok és az atlanti paktum államai között megkötendő szerződéssel. Az Egyesült Államok 1956. január 27-én — Eisenhower személyében — visszautasította a javaslatot. Az amerikai politikusok nagy része azonban — érezve a közvélemény nyomását — hevesen támadta az elnök elutasító magatartását. Ujjlenyomatpolitika Valamit mégis fejlődtek ez időszakban a szovjet—amerikai kapcsolatok. Gyakran keresték föl amerikaiak a Szovjetuniót, és néha szovjet művészeknek, tudósoknak is sikerült az Egyesült Államokba vízumot kapniuk. 1956- ban 110 szovjet állampolgár (nem számítva a hivatalos személyeket) kereste föl Amerikát, a Szovjetunióba több ezer amerikai látogatott. A Newsweek július 11-én közölte például, hogy csupán két hét .alatt ötszáz amerikai kapott szovjet vízumot. Nagyon megnehezítette viszont a küldöttségek cseréjét, hog az Egyesült Államokban - annak ellenére, hogy a b • vándorlási törvény cikkely módosították — a szocia1 országokból érkező utas''' ujjlenyomatokat vet' Emiatt például a Mojsze együttes lemondta 1955-ös togatását. A Washington F című lap erről az eljárt az írta: »olyan filozófiát tesít meg, amelynek lény sem oda, sem ide. A lén* az elzárkózás. Ennek a po'"‘ kának az az alapgondol hogy a vasfüggöny jó do) Kereszthy Andris (Következik: BESZÉLGETÉSEK A KANDALLÓ MELLETT > gek között nyitotta meg a Dunán nyolc év alatt felép'' vaskapu vízi erőmű és .folyamhajózási rendszert, amely a világ egyik legnagyobb ilyen jellegű létesítménye. Újabb hamis bizonyíték MERÉNYLET WALLACE ELLEN „Vagy provokátor, vagy elmebeteg műve“ Gus Hall nyilatkozata Kombinált képünkön (balról jobbra): Wallace pillanatokkal a merénylet előtt éppen elhagyja a golyóbiztos szónoki emelvényt. A 2. képen az amerikai politikus a merénylet után. A 3. kép tv-képszalagról készült, s a merénylőt mutatja (sötét szemüveggel), amint lövésre készül. ( (Telefotó: AP—MTI—KS) Wallace alabamai kormányzó ellen Washington Laurel nevű külvárosában merényletet követtek eL Az alabamai kormányzó, aki a demokratapárti elnökjelöltségre pályázik, korteskörúton volt Maryland államban, ahol próbaválasztást tartottak. Éppen befejezte kortesbeszédét, s a golyóálló üveggel védett emelvényről lelépve elvegyült a tömeg közt, hogy kezet rázzon híveivel, amikor közvetlen közelről több lövést adtak le rá. A legújabb orvosi jelentés szerint George Wallace alabamai kormányzót az a veszély fenyegeti, hogy félig béna marad. Az FBI szövetségi nyomozó- iroda emberei közben házkutatást tartottak a merénylő, Arthur Bremer lakásán, Nixon elnök pedig elrendelte, hogy a titkosszolgálat biztosítson személyi védelmet azoknak a politikusoknak, akik indultak a mostani próbaválasztásokon. (A UPI megjegyzi, hogy eddig csak azoknak az elnökjelölteknek járt ilyen védelem, akik a végső küzdelemben vettek részt) • • • A Wallace ellen elkövetett merénylettel kapcsolatban Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára és elnökjelöltje kijelentette: »Vagy reakciós provokátorok műve, vagy egy elmebeteg cselekedete, vagy a nép demokratikus jogait semmibe vevő személyek akciója.« »A gyilkossági kísérletek és a terror politikája nem szolgálhatja a haladás érdekeit. Figyelmeztetünk arra, hogy ezt a durva törvénysértést ne próbálják ürügyül felhasználni a reakciós hisztéria felszítására, a népi szervezetek elleni támadásra és az újabb erőszakos cselekményekre való felbújtásra« — hangsúlyozta Gus Hall. (MTI) Öt észak-európai pirt a közös piaci belépésről Törökország Pártszakadás és letartóztatások Tito és Ceausescu részvételével ünnepélyes avatás a Vaskapunál
