Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-16 / 113. szám
Fesztivál Miskolcon Uttaganga — Pogány Judit A ranyruiha, aranysapka, kicsiny termet, babaarc: így jelenik meg Uttagamga ká rály kisas szony a kaposvári színház színpadán Weöres Sándor: Szent György és a sárkány című tragikomédiájában. Valóságos babaarc, mint a pufók képű, túl domború homloké, báj osan-buta bőgő-babáké, a lofcnis hajú, öltöztethető, vetkőztethető játékok festett arca, merev és változatlan üres szépsége már- már beteges bamba elégedettséget és tompaságot sugároz. Egy tárgy, egy gyerekszoba- kellék, gyári játék hatását kelti a színésznő ebben a szerepben. Némán és ostoba méltósággal trónol. Valósággal azt az érzést keltve, hogy saját akarata nincsen is, nem tudna magától fölkelni vagy elmozdulni a helyéről, mások mozgatják, mások vetkeztetik, mások etetik, mások adják meg neki a formális tiszteletet, mások gondolkodnak és éreznek, helyette. Uttaganga állapotának meghatározásához latin szavak kínálkoznak, orvosi kifejezések, elmekórtand elnevezések, de a klinikai kárleírásnál lényegesebb most, hogy magatartása, színpadi viselkedése nem csak őt magát jellemzi, hanem őseit is megjeleníti, az uralkodói családfa császári apukái és dédanyukáá, az uralkodás módja és a hatalomba kapaszkodás módszered, család- történetük egészségtelen elzártsága, a paloták falai mögött folyó szeliőzeflensége is megjelenik a színpadon Utta- ganga királykisasszony személyében. Annyira élbutult emberalatti bábu itt a színpadon Uttaganga, hogy a domború homloka mögötti éjsötét nemcsak őt magát jellemzi, hanem őseit is és ősei hatalmát. Hülyét szül a zsarnok, hogy a hülye zsamokoskodhassék az egészségesek és józanok fölött. Amikor a császári alvóbaba- trónönököskisasszony megszólal, csak erősödik a nézők érzése, hogy nem hús-vér emberi lénnyel, hanem egy gonosz varázsló megelevenítette játékszobai tárggyal van dolgunk. Magas és hajlítás nélküli fejhangon szólal meg a baba, éles és kemény hangon, mintha a meHébe helyezett sípoló készülék sipogna. Nem a kényeskedő színésznősipogás ez, nagyon tervszerűen és céltudatosan alkalmazott mesehang. Ha megjelenésében olyan ez a színpadi Uttaganga, mintha Fellini Satyricon- jából keveredett volna elő, hangja csak fokozza az álom- | szerűséget. S amikor csipog- va-isipogva kiszalad a tarka színfalak mögé, hangja mesz- sziről és gépies ismétlődésekkel hallatszik, olyanná válik, mint a gyerekek kezében si- píttatott, bádoglemezből készült vásári béka. Uttagangét kimentik a sárkány karmaiból. Uttaganga Tiszteletdíj a Csillésekért Somogyiak a nagykanizsai Életünk fotókiállításon Hét somogyi fotós — többségük a Somogyi Fotó- és Filmklub tagja — tizenhárom alkotását állították ki a IV. Életünk országos fotókiállításon, Nagykanizsán. A bíráló bizottság — Réti Pál elnökletével — 961 képből választotta ki a kiállításon bemutatott 142 művet. Huszonkét város fotósai adnak számot — valóban a címnek megfelelően — életünkről. A IV. kiállítás az eddigieknél is gazdagabb, változatosabb és magasabb művészi színvonalat képvisel. A tömör értékítélet mellé kívánkozik az is, hogy a kiállítás sikeréhez a somogyi fotósok szép számmal és eredménnyel járultak hozzá. A buösszesen tizenhárom díjat és oklevelet adott ki a bíráló bizottság. Az egyik érdemes tiszteletdíjat a kaposvári Nagy Lászlónak ítélték a Csillések című munkájáért. Ezzel a képpel valóban az élmezőnybe került Talán nem érdemtelen megemlíteni, hogy Zalavá- ry Gyula, a városi tanács művelődésügyi osztályvezetője a kiállítás megnyitóján a mum- kaábrázolást külön is kiemelte, mert — ezzel értünk egyet mi is — hamis pátosztól mentesen vallanak fotósaink az emberi tevékenységről, éppen ezért nagyobb megbecsülést is váltanak ki a kétkezi munkások iránt az ilyen alkotások. H. B. trónra kerül. De Uttagangát nem érdekli semmi és nem ért meg semmit a változásokból. Amint trónján ül a népe előtt, egyszer csak fészkelődni kezd. Arca mozdulatlan, de alsóteste izeg-mozog. Szoknyáját gyűri a combjai közié. Meg is szólal az új császári fenség: »Pipilni kell«. Barda- reas miniszter továbbra is nagy hangon szónokol az új uralkodó bölcsességéről, de már nevetséges a helyzet menthetetlenül. Egy uralkodó, aki magán sem képes uralkodni! »Más ajakról szemérmetlenség volna, durvaság — szavalja a helyzetet mentegetendő Bardanas —, de ő, a kristály-keblű gyermek-asszony, míg teste földön, lelke mennyben él, nem mondhatná más szóikkal teljesebben és egyszerűbben: mily megindulást fakasztott lényegében Szent György vezér«. Más színészi ajakról — kaphatnánk föl mi is a szót — szemérmetlenség volna, vagy durva éle, de Pogány Judit megvalósításéiban nem a vicc a fontos, hanem a helyzet gondolata, groteszk tartalmassága. K atonái magukkal ragadják a kínlódó király- kisasszonyt, és vonszolják protokolláris útján, ő azonban belekapaszkodik egy rácsba és kicsúszik tárgyként kezeik közül Azoic tovább- mannek. Ö ottmarad. Kifordul a színpad közepén a nézők felé, leguggol a földre. .Arcán mosoly hengeredik szét, boldog, és bamba elégedettségnél több. Uttaganga most vált emberré, most érvényesíthette életében először a saját akaratát — ha ilyen kis dologban is —, és arcát most már nem tompán elégedettnek, hanem boldognak látjuk. Annyi hamis szó és annyi duplái enekű cselekedet, annyi embertelen törekvés és számító kapcsolat között Uttaganga cselekvése természetes és őszinte, hátsó szándék nélkül való. S ez a váratlan és igaz, emberi gesztus éppen onnan tör elő, ahonnan legkevésbé várhatnánk. A királylkisasszony lázadt fel a hamis rend, a rendetlenséget takaró tekintély, a zavarosságot leplező méltóság. és a tisztességtelenséget tartalmazó tisztesség ellen. Gug- goitában mintha új élet csörgedezne, mintha a természetes élet vússzatarbhatatlansá- gámak diadaléneke volna ez a piciny cselekvés, amelyben kicsúfol minden hamis merevséget, minden természetellenes rendet. Nem az anyagcsere csepp- jei csöpögnek Itt, hanem a költészet árad. Molnár G. Péter dapestiek mellett két fotóklub teljesítménye tűnik fel, elsősorban a somogyi, azután a bajai. Az utóbbi helyről hat alkotó nyolc képét állították ki. Bemutató előtt A Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttese ismét bemutató előtt áll. Az új produkcióval első alkalommal május 22-én Budapesten, az Állami Operaházban lépnek színpadra. Az Együtt című műsor az ének, a zene, a tánc nyelvén ad ízelítőt a katonaélet főbb eseményeiből. Az előadás főrendezője Major Tamás, a zeneszerzők sorában találhatók: Ránki György, Láng István, Vavri- nyech Béla, Vujicsics Tihamér, Hidas Frigyes, Balázs Árpád és más ismert komponisták. A budapesti bemutatót követően a katonaművészek új műsorukkal — amely az idei évad kiemelkedő eseménye lesz _ fellépnek majd az ország különböző városaiban, színházaiban és szabadtéri színpadokon is. A Boglárka bemutatója A balatonboglári Boglárka Táncegyüttes első bemutatóját nagy lelkesedéssel fogadta a közönség. Szombat esti műsorukban tíz táncot mutattak be, a somogyi folklór mellett Erdély néptánchagyományából is merítettek. A csoport a zenekarral együtt huszonhat tagú, vezetője Hász Mihály. A kisfilm becsülete A múlt héten rendezték meg a tizenharmadik miskolci filmfesztivált. Két nagy kategóriában indultak az alkotók; mozifilmesek és tévések. Nevezhettek dokumentum- és riportfilmmel, népszerű tudományos filmmel, híradó- riporttal, animációs filmmel és kisjátékfilmmel. A fesztivál fődiját; a SZOT nagydíját Mészáros Márta filmje kapta, a Lőrinci fonó ban. A másik nagy siker a tv produkciója volt, a Soroksári A kisfilm becsülete jegyében vidéki városaink rendezvényeinek egyik legrangosabb- ja a hagyományos miskolci filmfesztivál. Jól szervezett, nemzetközi érdeklődéssel övezett eseménysorozat, amely nemcsak a szakmának szól, hanem a közönség örömére is szolgál. A Macskássy-emlék- műsort telt ház előtt vetítették a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ színháztermében. Hovatartozás nélkül Miskolcon »hovatartozás« nélkül a kisfilmek versenyeznek, s nem méltatlan egyáltalán a két tv-híradó összeállítás és a tizenkilenc tv-ver- senyfilm részvétele. A műsorrend a képernyő és a vászon alapján, különítette el a műsort. Hétfőtől csütörtökig a mozifilmek versenye zajlott széles műfaji skálán, választékos összeállításban. A bemutatott alkotások közül először a díjnyertes Lőrinci fonóban című filmről kell szólnunk. Mészáros Márta filmje tulajdonképpen átgondolt rögtönzés. Fonónőket választott ki különösebb keresés nélkül, elkísérte őket a munkásszállásra, a családi otthonba, rögzítette egyszerű vallomásaikat; munkáról, életről, s szerves egészként mégis egy nagyüzem dolgozóinak életéről mesélt. A táj arculatának színeváltozásán keresztül rajzolt képet a Gyékény és olaj, a fesztivál másik nagy sikerű mozifilmje. Tápé környékét átüt 160. alakítja az ipar, az itt dolgozók életét megváltoztatja a föld csillogó kincse, az olaj. A filmriportok sorából meg kell említeni még az Egy csepp vér című vöröskeresztes és a nyugdíjasok sorsáról, az öreg emberek szívós életigenléséről, alkotásvágyáról szóló Tovább című filmet. A népszerű tudományos filmek közül nagy sikert aratott Kollányi Ágoston Beszélgetés a számokról és G. Ko- lozs Zsuzsa Ahogy én látom című filmje a budai műemlékekről. Ezenkívül több jól sikerült tudományos népszerűsítő filmet is bemutattak (Mikroelektronika, Az ősember művészete). A tévé rövidfilmjei közül kettőre hadd emlékeztessünk: a Soroksári út 160-ra, melyről már írtunk, és a Társbérlőnk az ecetfa című filmre. Nagy szakmai sikert aratott a Látogatás Czóbel Béla műtermében című portréfilm színesben, és a Belfasti jelentés. Tudomány és film A fesztivál megszokott kísérője az ankétok, a megbeszélések sorozata. Az idei téma a népszerű tudományos film volt Erről tanácskoztak Miskolcon a szocialista országok tudományos filmstúdióinak szakemberei, erről tartott pénteken vitaindítót Sylvesz- ter András, a tv közművelődési szerkesztőségének vezetője. Egyetérthetünk a téma napirendre tűzésével, hiszen a film szerepe a tudomány népszerűsítésében létfontosságú. Gondoljuk csak meg, milyen szakadék tátong egyes szaktudományok és az általános tudásszint között. Jó érzés hivatkozni a fentebb említett filmekre, mint a Mikroelektronika vagy a Beszélgetés a számokról. Egy megállapítással azonban mindenképpen vitatkozunk. Sokan állítják, hogy a televízió »előnyösebb pozícióban« van, mert a tudományos interpretációt megkönnyítik maguk a szerepeltetett tudósok. Igen gyakran éppen ezáltal veszít a film erejéből, mert így lesz a népszerűsítő célzatú filmből sokszor unalmas, száraz, népszerűtlen előadásközvetítés. F eszti válhangulatban A város felkészülten rendezi ezt a fesztivált. Megkapó számunkra az, hogy hasznosítani akarják a látottalcat, főleg a fiatalok számára. A tavalyi fesztivál után fölmérést végeztek, s az igény és érdeklődésszint megállapítása után egy filmklubot hoztak létre. Hevesy Ivánról, a nagy magyar filmkritikusról nevezték el, s ez a klub is a rövidfilm egyik fóruma Miskolcon. A fesztivál ideje alatt több kiállítás, koncert várta a vendégeket. T. T. Érettségi jegyzetek Az írásbeli vizsga, jobban mondva érettségi első napján megfigyeltem, milyen szigorú rendelkezések betartása szükséges ahhoz, hogy szabályosan folyjon le a nagy izgalommal várt magyar írásbeli. A páncélszekrény mélyéből vette elő az igazgató a tételeket, pontban nyolckor lépett be a paksamétával az első negyedikes osztályba. Igyekezett feloldani a feszültséget, a borítékok levágott széléért jelentkezni lehetett... Volt qsztály, amelyik énekelt, mások csöndben várakoztak. Valamennyien emlékezünk, mi volt a ml írásbeli vizsgánk címe, a szóbelié is megmaradt bennünk. Még a körülmények is, melyek tulajdonképpen elhanyagolhatók lehetnének, ha... Itt szeretném elmondani, hogy alapjában egyetérthetünk az érettségivel, annak társadalmi oldalát kifogásolják talán a legkevésbé; erős, túlhangsúlyozott, talán fölösleges gyökerekbe kapaszkodó formai oldalaival azonban vitatkozhatunk. Nem szabad lebecsülni ezeknek a hatását sem. Hány tanulót fékez meg ez a különös idegállapot, mely talán az életben így sosem fog jelentkezni nála. Az érettségiőrség. A tételek — a magyarról beszélek elsősorban — igazolják, hogy a puskázás szerepe milyen kicsi lett, hiszen olyan átfogóak a kérdések, hogy egy-egy évszám megsúgása, vagy adatnak az átcsúsztatá- sa mit sem segíthet a tanulón. Az érettséginek mint nem »sorskérdésnek« a kezelése elsősorban a tanároktól függ. Hogyan készítik föl tanulóikat erre az életben egyszeri szereplésre. Nemcsak a tananyagot illetően, hanem milyen légkört teremtenek a vizsgán. Ezt jelzi, hogy az első írásbeli vizsga után mennyire megkönnyebbülve jönnek ki a tantermekből a tanulók mondván, másnak, nehezebbnek képzelték el... Néhány gondolatot a magyar írásbeli tételekről. Ebben az évben először három tétel közül választhattak a tanulók. A három tétel tulajdonképpen három fokozat is. (Csak azoknak kellett írásbeli dolgozatot készíteniük, akik négyes, hármas vagy kettes eredményt értek el ebben a tantárgyban, a négy éven át ötös magyarosok csak szóbeliztek.) Az első tétel kidolgozásánál alighanem elegendő volt csak a tananyagra, az órákra támaszkodni. A tétel címe: Miért szép? Válasszon a XX. századi magyar költészetből egy olyan alkotást, amely forradalmi vagy antifasiszta vagy hazafias ihletésű.« A legtöbb tanuló— megkérdezéseik alapján tudom — ezt a tételt választotta. Elsősorban Radnóti, József Attila egy-egy versét. A második tétel talán a legvonzóbb: »Nem tanítani akarlak, csak vallani, hogy milyen viszonyban vagyok a könyvvel,« Kosztolányi-idézet a tétel mottója, a címe: A könyv és az olvasás szerepe alapján elemezze egyik kedves regényét. Ezt a tételt is sokan választották. Voltak, akik fölismerték a benne rejlő lehetőséget, mások, mert éppen az utolsó nap még átnéztek egy- egy regényt íróstul... Pedig ez a tétel olyan, amelyre szinte kiselőadás-szerűen, házi- dolgozat-szerűen lehet igazán felkészülni, feltételezve az iskolai órán kívül a könyvtári munkát, az olvasást, a búvárkodást. Ebben a tételben el is lehet veszni. Jól választotta talán az a tanuló, aki Az öreg halász és a tenger című kisregényről írt. Ha volt gondolata, szépen kifejthette, hogy mit jelent az olyasás, melyre 1972ben a nemzetközi könyvév is figyelmeztet. A harmadik tétel kidolgozói lehetnek a legkevesebben, ők bátrak voltak, de nem biztos, hogy a legfelkészültebbek. Vörösmarty Az úri hölgyhöz és Illyés Gyula Az orsók ürügyén című költemények alapján kellett kifejteniük a nők társadalmi hivatásáról vallott XIX. és XX. századi felfogást. Ha az előbb nagy szerepe lehetett a könyvtárhasználatnak a tétel kidolgozásában, akkor ennél a tételnél a kötelező irodalom melletti plusz érdeklődés szépen kamatozhatott. A magyar írásbeli tételek világosan jelzik, hogy milyen változás irányába mozdul a magyar oktatásügy, a középiskolai oktatás, az érettségi is — szöveggyűjteményt használhatnak a tanulók az írásbelin —, a -tartalmi finomítás mellett éppen ezért nem maradhat le az egyelőre még túl fontosnak tartott formai oldal korszerűsítése sem. Zárógondolatuak: a gyermek és a felnőtt különös ötvözete az érettségiző diák. Jellemzésükre Bihari Klára Érettségi tétel című novellájára hivalkozhatom. Kriszti érettségire készülve szembetalálkozik a felnőttek, szüleinek megoldatlan családi kérdésével. Az apa kitárulkozására ő viszi a kiegyezés útjára a család zsákutcába szorult életét. Megérdemlik ezek a Krisztiik, hogy már elsősorban a kibontakozó felnőttet lássunk bennük, gyerekes cselekedeteikért nem megszidva, gyermek énjüket nem megbántva, megsértve. Talán ezárt az érettségi körül is tehetünk még valamit. Horányi Barna 5
