Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-15 / 88. szám

„Mérsékelt lelkesedéssel4* fogadták Pompidout Lotharingiában Pompidou elnök tegnap folytatta lotharingiai körútját. E fontos iparvidék városaiban mondott beszédeiben az elnök igyekszik megnyugtatni a nö­vekvő munkanélküliség miatt nyugtalankodó lakosságot, s látogatása egyúttal a népsza­vazási kampány céljait is szol­gálja Az elnök körútja több he­lyen sztrájkok és tüntetések zavarták meg. A Moselle völ­gyében számos üzemben ösz- szesen 17 000 dolgozó sztráj­kolt, tiltakozva az üzembezá­rások következtében súlyos­bodó munkanélküliség ellen. Nancyban, ahol — mint a kor­mánypárti lapok is elismerik — a lakosság »csak mérsékelt lelkesedéssel fogadta a köz­társaság elnökét« — a városhá­za előtt rendezett nagygyűlé­sen füttykoncert szakította félbe a polgármesternek a köztársasági elnököt üdvözlő beszédét, és az elnök szavait is többször helytelenítő közbe­szólások kísérték. Csütörtökön este tartották Párizsban a jelenlegi népsza­vazási kampány első kasan^u- nista nagygyűlését, mintegy tízezer ember részvételével. A nagygyűlésen mondott beszé­dében Georges Marchais, az FKP főtitkárhelyettese rámu­tatott: a Közös Piac koránt­sem váltotta be azokat az ik­reteket, amelyeket megalaku­lásakor hangoztattak. Teljes foglalkoztatottság helyett meg­kétszereződött a munkanélkü­liek száma a közös piaci pr- szágokban, és Nagy-Britannia beléptével a munkanélküliek száma már három és félmillió­ra emelkedik. A Közös Piac megalakulásakor továbbá azt ígérték, hogy a konkurrencia megnövekedése az árak csök­kenéséhez fog vezetni. Ezzel szemben a Közös Piac orszá­gaiban egyre fokozódik az inf­láció. Marchais ezután hangsú­lyozta, hogy a Közös Piac kü­szöbön álló kiszélesítése még jobban fokozza majd a nagy­tőke reakciós uralmát egész Nyugat-Európában, Éppen ezért minden dolgozónak, de­mokratának és haladó ember­nek kötelessége, hogy nemet mondjon a népszavazáskor, gátat emeljen a szövetségbe tömörülő reakció offenzíváfá­val szemben. Utcai harcok Art Loc városában (Folytatás az 1. oldalról.) »■De — fűzte hozzá — vá­laszként csak fennhéjázó jegy­zékeket kaptunk, amelyekben elvetették javaslatainkat.« Olof Palme svéd miniszter- elnök csütörtökön egy uppsa- lai diákgyűlésen kijelentette: a vietnami háború beszünteté­sének egyetlen módja a poli­tikai megoldás. Arra sürgette a szemben álló feleket, hogy Párizsban folytassák tárgyalá­saikat. Hasonló szellemben nyilat­kozott bostoni sajtóértekezle­tén Edmund Muskie amerikai szenátor is. Ismételten sürget­te az Egyesült' Államok viet­nami légiagressziójának azon­nali beszüntetését és a párizsi béketárgyalások »-haladékta­lan« felújítását. Pénteken Wishingtonból Saigonba utazott Alexander M. Haig vezérőrnagy, Nixon elnök nemzetbiztonsági ta­nácsadója. Ronald Zieglernek, a Fehér Ház sajtótitkárának csütörtöki bejelentése szerint a vezérőrnagynak az a .fel­adata, hogy az elnök megbí­zásából a helyszínen tanulmá­nyozza a helyzetet Saigont ejtőernyősök az utcai harcokban A saigoni rezsim katonai pa­rancsnokságának péntek esti jelentése szerint a felszabadító erők az utóbbi 24 órában 107 támadást indítottak — köztük 60 rakéta- és aknatámadást. Pénteken 1000 saigoni ejtő­ernyőst vetettek be az An Loc-i harcokba. A saigoni el­nöki palota testőrségéhez tar­tozó elit alakulatot helikopte­ren szállították a város köze­lébe. A dél-vietnami népi fegyve­res erők péntek este — a március 30-án elkezdett offen- zíva során először — rakéta- és aknatámadást intéztek a saigoni repülőtér, a Tan Son Nhut légitámaszpont ellen. A légitámaszponton a legerősebb fokozatú riadót rendelték el, amely azt jelenti, hogy táma­dás van folyamatban. Ezen a támaszponton van a főhadi­szállása Chreighton Abrams tábornoknak, a Dél-Vietnam- ban állomásozó amerikai had­erők főparancsnokának. Közlemény Jugoszlávia külpolitikájáról Európa és Balkán Visszahívták Irakból a líbiai nagykövetet Heikal: Husszein Szíria ellen készül A Palesztinái Nemzeti Ta­nács nemrégiben lezajlott kai­rói tanácskozásán — mint is­meretes — megegyezés szüle­tett az öszes gerillaszervezet egyesítésére vonatkozóan. A tanácskozáson Szadat elnök is részt vett, s ott elhangzott be­szédében a Palesztinái felsza- badítási szervezetet ismerte el a Palesztinái arab nép egyetlen jogos képviselőjének. Kadhafi ezredes rendszere meglepő lépésre határozta el magát: a szovjet—iraki szer­ződés aláírása feletti rosszal­lásának kifejezést adva a líbiai kormány hazahívta nagyköve­tét Bagdadból és hasonló in­tézkedésre kérte fel az iraki kormányt is. Az intézkedés nem jelenti a diplomáciai kap­csolatok megszakítását. Kadhafi ezredes, mint isme­retes, következetlenül egyen­lőségjelet tesz a tőkés és a szocialista hatalmak közé; he­vesen ellenzi a velük való szerződéses kapcsolat bármi­lyen formáját. Ugyanakkor Egyiptom, Líbia első számú szövetségese, 1971 májusában az irakihoz hasonló barátsági és együttműködési szerződést írt alá a Szovjetunióval, s egy Moszkvában járt líbiai kül­döttség hetekkel ezelőtt jelen­tős gazdasági együttműködés­ről kötött megállapodást. A kairói A1 Ahram főszer­kesztője szokásos pénteki ve­zércikkében azt írta, hogy a Jordániának szállított ameri­kai fegyverek nem Jeruzsálem felszabadítására, hanem Szíria elfoglalására hivatottak. Heikal ezzel az egyiptomi elnök, Anvar Szadat nézetét tolmácsolta, amely — a főszer­kesztő szerint — találkozik Kadhafi líbiai és Asszad Szí­riái elnök felfogásával. Heikal azt is elképzelhető­nek tartja, hogy a Damasz- kusz-ellenes akcióra vonatko­zóan megállapodás született Amerika és Jordánia között. Adatai szerint Husszein király a közelmúltban több mint 300 harckocsit és körülbelül 10Ö modern harci repülőgépet ka­pott. Bombákat robbant az IRU Szerdán tut« és csütörtökre virradó éjjel ismét akcióba lépett az fg' Köztársasági Hadsereg. Hírügynökségi jelentések rob­banásokról és fegyveres ösz- szecsapásokról számolnak be. Képünkön: Londonderry- ben bomba­robbanás kö­vetkeztében ki­gyulladt egy teaház. (Telei otó: AP—MTI—KS) Tűzpárbaj Montevideoban Tupamaro vezetők halála Az uruguayi rendőrség nagy erők bevonásával átfogó ak­ciót indított a Tupamaro ge­rillaszervezet tagjainak kézre- kerítésére. Pénteken több ösz- szetűzés volt rendőri járőrök és fegyveres forradalmárok között. A leghevesebb tűzharc­ra a délutáni órákban került sor. Ennek a tűzpárbajnak nyolc halottja és sok súlyos sebesültje van. A rendőrök a tűzharcban meggyilkolták Raul Sendicet, a városi ge­rillamozgalom fővezérét és Jorge Candan Gr anyalest, aki szintén a Tupamarók egyik vezetője volt — jelentette a kormány. Bordaberry kormá­nya az egész országra kiterje­dő rendkívüli állapot beveze­tését indítványozta a parla­mentnek. Az események hátterében Mixon Ottawában Trudeau kanadai minisz­terelnök egy alkalommal igen szellemesen fogalmazta meg országa helyét, útkeresését- a világban. »Kanada a második világháború után — mondta — a nagyhatalmak legkiseb- bikének tartotta magát, most pedig a kishatalmak legna­gyobbika szeretne lenni.« A miniszterelnök tréfásnak szánt megjegyzése azonban a lényegre tapint: nevezetesen, a korábbi Pearson miniszter- elnök (1968-ig volt hatalmon) nevével fémjelzett korszak, állóvízszerű nyugalma után a mozgás, a dinamizmus és az önállóság teljesen szokatlan elemeinek erőteljes hangsú­lyozása állandó részévé vált a jelenlegi kanadai politiká­nak. A kanadai politika változá­sai, önállósodó törekvései azonban óhatatlanul mind több ellentétet szülnek a nagy déli szomszéddal, az Egyesült Államokkal. Ezek az ellenté­tek nem újkeletűek, tulajdon­képpen a világháború előtt már léteztek, csak senkinek sem volt elég bátorsága a ka­nadai politikusok közül, hogy megfogalmazzák ezeket. A po­litikai élet »fenegyerekének« tartott Trudeau új stílusa azonban egybeesett az ország szuverenitását féltő körök nacionalista színezetű törek­véseivel és a kanadai bur­zsoázia erőteljes izmosodásá­val, amelyből logikusan kö­vetkezett az önállóbb szerep­re, mozgásra való törekvés. 1968 óta mind több a két; szomszédos ország között a törésvonal, egy-egy politikai kérdés megítélésében, az ár­nyalati eltérés. Ezek közül is első helyen állnak a gazdasági problémák. Az ország termé­szeti erőforrásait, ipari poten­ciálját tekintve a világ tíz legfejlettebb ipari nemzete között foglal helyet. Az elő­kelő helyezésnek azonban van egy »szépséghibája«: gép­kocsiiparának 97, gumiipará­nak 96, vegyiparának 78, az elekt'romoá cikkek ^gyártása-' riáfc 77, az olaj- és a gázki­termelés 74 százaléka közvet­len vagy közvetett amerikai érdekeltség. 1963 óta hatszáz­nál több üzem létesült Kana­dában amerikai pénzen. A »kényszerű házasság«- nak több kedvezőtlen kihatá­sa is van. így többek között, szinte az amerikaihoz hasonló mértékben növekszik az or­szágban a munkanélküliség és az infláció. A rendkívül szoros kapcsolat miatt hallat­lanul érzékenyen érintette a kanadai vállalatokat a múlt év nyarán bejelentett 10 szá­zalékos amerikai importvám, amelyet természetesen az északi szomszédra is kiterjesz­tettek Washingtonban. Nem véletlenül hangsúlyozta Tru­deau több ízben is, hogy sze­rinte a kelet—nyugati ellen­tétek kiéleződésénél jóval ve­szélyesebb a belső robbanás (faji kérdés, munkanélküliség stb.), amely tovább gyűrűző- dése esetén közvetlenül fe­nyegeti Kanadát is. »A meglevő és a potenciá­lis nézeteltérések közé tarto­zik a kanadai sarkvidék szu­verenitása — írja az Ottawa Journal —Kanadának a NATO-ban való részvétele, az északi területeken levő olajlelőhelyek kiaknázása és ami különösen fontos, a ke­reskedelem és a külföldi tőke- beruházások témaköré.« Van még ezenkívül két, lényegét tekintve kisebb je­lentőségű feszültségi góc is a két ország között, amelyek elsősorban a kanadaiak nem­zeti önérzetét sérti. Az egyik az úgynevezett Nawapa-terv, amelynek lényege, hogy a nagy északi amerikai városok vízellátását a Nagy Tavak »megcsapolásával« akarják megoldani az USA-ban. Tru­deau amiatt is rosszallását fejezi ki, hogy Washington a Safeguard ellenrakéta-rend- szer terveinek összeállításánál nem kérte ki Ottawa vélemé­nyét, jóllehet az amerikai ra­kéták kanadai területek fe­lett is átrepülnének. A problémahalmazon sem­miképp sem könnyít a kana­dai diplomácia fokozottabb nyitása a Szovjetunió (tavaly Trudeau járt Moszkvában, s még ugyanebben az évben Koszigin viszonozta látogatá­sát), Japán és a Kínai Nép- köztársaság felé. Mindez egy következetesebb, merészebb és lendületesebb politikai ve­zetés és koncepció jeleként, amely szakítani látszikca ko­rábbi Pearson-féle óvatosko­dó konzervativizmussal. Iey aztán, noha Nixon re­pülőtéri nyilatkozatában a »baráti kapcsolatok javítását« jelölte meg céljaként, aligha valószínű, hogy útipoggyászát degeszre tömnék háromnapos látogatásának végeztével — eredményekkel. Csupor Tibor CIPRUS Illegális fegyve raktár Hivatalos nicosiai közlés sze­rint a ciprusi rendőrség csü­törtök éjjel illegális fegyver­Sajtótájékoztató - géprablással Csütörtökön Ricardo Chavez Ortiz mexikói származású sza ­kács, nyolc gyermek apja, er ■ amerikai légitársaság jára‘ Iraki—iráni határincidens Belgrádban közleményt ad­tak ki Jugoszlávia államelnök­ségének és a JKSZ elnökségé­nek Brioni szigetén Joszip Broz Tito elnökletével megtar­tott együttes üléséről, amelyen megvitatták a nemzetközi fej­leményeket és Jugoszlávia kül­politikáját. A közzétett dokumentum megállapítja, hogy az el nem kötelezett politikát folytató Jugoszlávia síkraszáll a ren­dezetlen nemzetközi problé­mák megoldásáért és az álla­mok kapcsolatainak demokra­tizálásáért. »Az ülésen nagy figyelmet szenteltek — mondja a közle­mény — Jugoszlávia szerepé­nek az európai és ezen belül a balkáni politikai és gazdasági folyamatokban. Kifejezésre juttatták aggodalmukat a Földközi-tenger térségében, különösen annak keleti részén kialakult helyzet miatt, amely veszélyezteti az ottani orszá­gok függetlenségét és bizton­ságát és kedvezőtlenül hat az általános európai helyzetre. Jugoszlávia érdeke, hogy jó kapcsolatokat tartson fenn és fejlessze sokoldalú együttmű­2 Somogyi Néplap ködését a szomszédos orszá­gokkal, előmozdítsa a béke megszilárdítását és az egyen­súly fenntartását ezen a terü­leten. A szomszédaival fenn­tartott kapcsolatokban Jugo­szlávia a függetlenség, a szu­verenitás, a területi sérthetet­lenség elveit tartja szem előtt«. A közlemény szerint az ülé­sen megvizsgálták Jugoszlávia nemzetközi gazdasági helyze­tét, és kedvezőnek minősítet­ték mind a fejlett, mind a fej­letlen országokkal való gazda­sági együttműködés bővítésé­nek lehetőségeit. Izrael tegnap újabb fegy­vereket mutatott be a sajtó képviselőinek »valahol« a Si- nai-félszigeten. Hasonlóan a néhány nappal ezelőtt felvonultatott önjáró nehézlöveghez, a C—130 min­tájú szállítórepülőgép és az M—60-as páncélos is amerikai importból származik. Jóllehet ezek nem a legújabb fegyve­rek, hiszen az Egyesült Álla­mok a hatvanas évek elején, vagy annál is előbb vezette be Iraki és iráni fegyveres erők Khannakin térségében, a két ország határvidékén csütörtö­kön és pénteken 19 órás har­cot vívtak. A páncélos és tü­zérségi alakulatok bevonásá­val lezajlott ütközet azt kö­vetően robbant ki, hogy egy iráni egység iraki területekre hatolt és ott támadást inté­zett egy rendőrőrhely ellen. A bagdadi közlemény szerint két iraki határőr, valamint őket, Izrael számára mégis katonai erejének növelését je­lentik. Az M—60-as páncélosnál az igen nagy hatótávolság — 530 kilométer — jelentős. A C— 130 akciósugara 1200 kilomé­ter, a gép 20 tonna fegyver vagy 90 katona szállítására al­kalmas. Fő erénye a gyors ki­rakodás (20 perc), ami az árá­ban is (4 millió dollár) tükrö­ződik. egy katona megsebesült, vi­szont az iráni egységek súlyos veszteségeket szenvedtek. Szenzációt ígér az 1969-ben óriási port felkavart, de azóta jórészt feledésbe merült Yab- lonski gyilkosság. A jelek sze­rint Tony Boyle-nak, az ame­rikai bányamunkások egyesült szakszervezete jelenlegi elnö­kének része volt egykori rivá­lisa, Joseph Yablonski és csa­ládja meggyilkolásában. Anette Gilly asszony, akit apja ügyében előzetes tanúki­hallgatásra idéztek meg, csü­törtökön a washingtoni bíró­ságon elmondotta, hogy apja szavai szerint a gyilkosságot jóváhagyta, egy »nagy ember«, ez pedig számára egyet jelen­tett Tony Boyle-lal. Mrs. Gilly, aki maga is részese a bűntény­nek, két nappal ezelőtt bűnös­raktárra bukkant. Az üggyel kapcsolatban le­tartóztatták Grivasz tábornok­nak, az EOKA egykori főnö- kének, Makariosz elnök ellen­lábasának négy emberét. nek vallotta magát. Apja, Si- lous Huddleston, ugyancsak a Yablonski-ügyben, hétfőn ke­rül a bíróság elé. Gilly asszony férjét, Páni Gilly-1 és Aubran Martint már korábban halálra ítélték. Két újabb név is felme­rült a gyilkossággal kapcsolat­ban; Anette Gilly két szakszer­vezeti vezetőt, William Prátert és Robert Pass-t is megemlí­tette tanúvallomásában. Yablonskit, feleségét és leá­nyát 1969 szilveszterén gyil­kolták meg, néhány héttel az­után, hogy az akkori szakszer­vezeti választásokon, meglehe­tősen gyanús körülmények között, veszített • ellenfelével, Tony Boyle-lal szemben. hatalmába kerítette és T Angelesbe parancsolta. O nem kért egyebet, mint h j sajtóértekezletet tarthasson gép fedélzetén. Ezt a kivá' gát az utasok szabadon srv dése úján teljesítették, marosan megjelent a rád: a televízió, és Chavez két órán át ecsetelte az Ey_ sült Államokban élő mc. kóiak, a chicanók jogfosztc ságát. »Bennünket, mexikói rettenetesen kizsákmányu ebben az országban« — r: ta. Közölte, hogy ő is azoi. zül való, akiknek nem jut ponta háromszor étel, s aki nek a jövedelme a legalae nyabb, s akik az igazság lanságok özönét kénytel:':, elszenvedni. Végezetül a gépraóL 1 _■ natot kért a kapitány i i majd így szólt: »Kapitány i. megadom magam. Itt a pis.: tolyom, láthatja, nincs benne töltény.« Az FBI Chavez Ortizt letar­tóztatta, majd a rendőrbiró vád alá helyezte. Amerikai importból Izraeli „fegyverbemutató“ Újabb fordulat a Yablonski-gyilkosságban Egy „nagy ember“ hagyta jóvá

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents