Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-13 / 86. szám

FELNŐNI A KÖVETELMÉNYEKHEZ Énékelték a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek 1971. évi gazdálkodását A megye mezőgazdasági nagyüzemeinek 1971. évi gaz­dálkodásáról készített jelentést a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi, illetőleg pénzügyi osztálya. Ezt vitatta meg egyik napirendi pontként Fábri István elnök- helyettes vezetésével kedden a Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A jelentés és a szóbeli kiegészítés vitájában többek között részt vett Bogó László, a megyei pártbizottság titkára is. Az előterjesztett anyagot, vala­mint az elhangzott észrevételekkel kiegészített határozati javaslatot a vb elfogadta. Ébred az oportó, a kékfrankos... Tavasz a böiiönyei szőlőben A múlt esztendőben ismét előbbre léptek a somo­gyi mezőgazdasági nagyüze­mek. Ezt bizonyítja, hogy ga­bonafélékből például rekord- termést értek el; nőtt a nagy­üzemi állatállomány (ezen be­tűi is főként a sertések száma gyarapodott), s a szakosított telepek révén javult az állo­mány koncentrációja; csök­kent a veszteséges tsz-ek szá­ma és a veszteség összege; több mint hetven felsőfoké végzettségű agrárszakember került a szövetkezetekbe; nőtt a szövetkezeti bruttó jövede­lem és a nettó árbevétel, va­lamint — a bázishoz képest — 17,2 százalékkal a halmozott és 24 százalékkal a halmozat- lan termelési érték, 21 száza­lékkal az állóeszköz-állomány nettó értéke, és 0,3 százalékkal az összes részesedés... Némelyik szép eredmény alakulásánál kétségtelenül közrejátszott a kedvező idő­járás is. A negatívumok vol­tak kisebbségben, de ilyenek A KISZ VICE. kongresszusá­nak egyik fontos határozata, hogy az ifjúsági szövetség a fiatalok különböző rétegeinek megfelelő programot biztosít­son. A jelleget meghatározza a munka-, illetve lakóhely, életkor, foglalkozás, A KISZ megyei bizottsága a különböző rétegek összefogására hozta létre az úgynevezett retegta- nácsokat. Tegnap alakították meg a mezőgazdasági és falu­si fiatalok tanácsát. Harminc- három tagja a mezőgazdaság­ban, vagy mezőgazdasági ter­méket feldolgozó üzemben, a fogyasztási és értékesítési szö­vetkezetekben dolgozó és fa­lun élő, de nem mezőgazdaság­gal foglalkozó fiatalok képvi­selője. Hélyet kapott a bizott­ságban a mezőgazdasági főis­kola egyik tanára és hallga­tója is. A testület előtt álló felada­tokat Fenyő István, a KISZ megyebizottságának mezőgaz­dasági felelőse, a tanács tit­kára ismertette. Elmondta, az egyik legfontosabb feladat az lesz, hogy összefogják a mező­gazdaságban dolgozó, illetve a falun élő fiatalokat. Különösen az utóbbiakra kell az eddi­gieknél jobban odafigyelni, hiszen a falun élő fiataloknak csupán 10—12 százaléka dolgo­zik a mezőgazdaságban. Jelentős helyet foglal el a programban a mezőgazdaság segítése —ez évben különösen az öntözésben lesz rájuk nagy szükség. Ebben a munkában főleg az ifjúsági brigádokra számítanak, A brigádmozga- lom fejlesztése, segítése is cél, különösen az élelmiszeripar­ban dolgozó fiatalok számára. A fiatalok továbbra is segítik a már elkezdett fásítási prog­ramot és a Tegyünk többet Somogyért! mozgalmat. A tanács figyelemmel kíséri a frisson végzett és fal ura ke­rült diplomások beilleszkedé­sét. Segíti, támogatja őket, ugyanakkor számít is rajuk a falusi KISZ-szervezetek ira­is voltak: tovább csökkent a különösen munlcaigénycs nö­vények — mint a cukorrépa, a burgonya, a dohány és a zöldségfélék — vetésterülete; néhány helyen súlyos helyzet alakult ki a megfelelő kép­zettségű számviteli szakember hiánya miatt; az állami gaz­daságok egy részénél számot­tevő veszteség (eredményrom­lás) következett be. Száznegyvenhárom termelő- szövetkezet és tizenkét állami gazdaság év végi gazdálkodási mérlegéből, persze, sok egyéb konkrét példát is lehetne idézni a jóra és a rosszra, az ered­mények és a hibák érzékelte­tésére. A tanulságot azonban — remélhetőleg — levonták ott, ahol leginkább szükség van rá: a zárszámadó közgyű­léseken a termelőszövetkeze­tekben, és az erre illetékes fórumokon az állami gazdasá­gokban. A múlt évi gazdálko­dásról kialakított vélemény, az ebből adódó következtetés nem téveszthető szem elől az idei munkáknál. Erre int a nyitásában. Ennek előfeltételei már megvannak, hiszen eddig is működtek somogyi klubok az egyetemeken, főiskolákon. A végzős somogyiak közül csupán Gödöllőről huszonkét fiatal agrármérnök kerül haza. A tanács feladatait az ifjú­sági törvény, a párt- és a KISZ-kongresszus határozatai szabják meg, de úgy szeretné­nek dolgozni, hogy munkájuk, programjuk jellegzetesen so­mogyi legyen. Az alakuló ülésen Tóth Ká­roly, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője tartott tájékoztatót a megye élelmiszer-gazdaságának hely­zetéről. példát, s igyekeztünk önellá­tásra, valamennyi szükséges termék hazai gyártására be­rendezkedni. Holott a Szovjet­unió számára előzőleg nem is volt más választás. A világ el­ső szocialista országának nem­zetközi elszigeteltsége szüksé­gessé, nagy belső piaca pedig egyébként is lehetővé tette a teljes körű önellátást. Nálunk viszont ez a vonal hibásnak bi­zonyult. A téves elképzelést a szocializmussal kapcsolatos il­lúziók ugyancsak táplálták. Megtévesztően hatottak a helyreállítás sikerei is az ex- tenzív fejlesztés korlátlannak tűnő, viszonylag könnyen moz­gósítható munkaerő-tartalékai. A szocialista nemzetközi munkamegosztás igénye csak fokozatosan hódított teret az önellátásra törekvő (autark) gazdaságpolitika rovására. Hét évvel a KGST megalakulása után, 1956-ban került először napirendre a nemzetközi mé­retű szakosítás. Ezúttal még csupán a termékeknek egy szűkebb körét kívánták orszá­gonként specializálni. Főként azokat, amelyekből valameny- nyi KGST-országban hiány mutatkozott A próbálkozás azonban nem járt sikerrel. Jobbara azért, mert a műsza­kilag igényes termékek gyar­vb elé került jelentés számos megállapítása, az elfogadott határozati javaslat és maga a vita. Elhangzott például, hogy sajnos, a somogyi termelőszö­vetkezetek üzem- és munka- szervezésében nem történt kü­lönösebb változás, jóllehet ez — helyenként — különösen indokolt lett volna. Csak né­hány tsz-ben alaki tot talc ki olyan új munkaszervezetei, amely elősegíti a vezetés ha­tékonyságát. így következik a tavalyi ta­pasztalatokból, hiányosságok­ból idei tennivaló nemcsak az üzem- és munkaszervezés vo­natkozásában, hanem egyéb területen is. Itt van például a már említett probléma: kevés a jól képzett, a korszerű kö­vetelményeknek megfelelő számviteli szakember a tsz- ekben. A termelőszövetkezeti szakemberek közül a főköny­velők fluktuációja a legna­gyobb, s egyáltalán nem meg­nyugtató a pótlásuk. Kellené­nek az üzemgazdászok is, hi­szen mindössze két somogyi közös gazdaság foglalkoztat ilyen szakembert. A régebben oklevelet szerzett főkönyvelők ma már mind. nehezebben birkóznak meg az egyre nö­vekvő feladatokkal. Ahogyan a modem, szakosított állatte­nyésztő telepek nem boldogul­nak jól képzett szakemberek nélkül, úgy a számvitelben sem lehetnek meg nélkülük a fokozódó követelmények miatt. Nem véletlen, hogy az olyan fontos határozati javaslat mel­lett, mint amilyen a hitel­visszafizetéssel nagymérték­ben leterhelt mezőgazdasági nagyüzemeknél a visszafizetési idő módosításának javaslása illetékes országos szerveknek, ott található ez is: »A mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek számviteli, közgazdasági helyzetének megjavítása szük­ségessé teszi, hogy az orszá­gos szervek hathatós intézke­déseket tegyenek a mezőgaz­dasági jellegű egyetemi, főis­kolai számviteli képzés meg­gyorsítására ...« Amikor a vb megállapí­totta, hogy a megye mezőgaz­dasági nagyüzemei a negatí­vumok ellenére is sikerrel zárták a múlt évet, és telje­sítették a IV. ötéves terv első esztendejének feladatait, az idei év sikere érdekében fo­gadta el a határozati javasla­tokat. Ha ezek megvalósul­nak, nagy segítséget kapnak a gazdaságok althoz, hogy is­mét előbbre lépjenek. Föltéve, hogy saját erejük összefogá­sával, a tartalékok feltárásá­val, ésszerű költséggazdálko­dással, helyes kooperációval korszerű üzem- és munkaszer­vezéssel ők is erre töreksze­nek. H. F. tására még az iparilag legfej- I lettebb KGST-országok, az I NDK és Csehszlovákia sem vállalkoztak. A következő állomás a KGST-országok párt- és kor­mányfőinek 1962. évi tanács­kozásával kapcsolatos. Ekkor az együttműködés javításának módját a KGST-szintű terve­zés megteremtésében jelölték meg. A tervezés nemzetközi centralizálásától vártak az együttműködésben és a nem­zeti gazdaságokban mutatkozó pénzügyi, elszámolási, gazda­sági stb. problémák megoldá­sát. Valójában még nem ér­tek meg az ilyen magas szin­tű együttműködés feltételei; a KGST-szintű tervezést a nem­zeti gazdaságok egymástól el­térő fejlettségi és belső irá­nyítási szintje még nem tette lehetővé. Az illuzórikus elkép­zeléseket mindenesetre táplál­ta a nemzeti gazdaságok fej­lesztésében rejlő lehetőségek lebecsülése, s nem számoltak eléggé a nemzeti érzületekkel, érzékenységgel sem, A szocialista integráció gon­dolatának tarkodüaaa-a KGST Megizzad az ember, amíg fölkapaszkodik a dombra. De nem is domb ez, hanem hegy. Szőlőhegy. Köröskörül a ta­vasz zöldje — csak a tőkék, a vesszők barnák még. Kiss La­jos bácsi, a böhönyei Szabad­ság Termelőszövetkezet szőlé- sze-borásza az »-idegenvezető«. Ezúttal a kézfogásnál az üd­vözlés mellé gratuláló szava­kat is illik mondani: Lajos bá­csi frissen kapott kiválódplgo- zó-jelvénnyel büszkélkedhet! A borok után, amelyek fölött annyi időn át bábáskodott, és amelyek szép sikereket értek el az elmúlt években, most őt is kitüntették... Mondom a hírt, melyet az elnöktől hallottam. Azt, hogy a présházat meg a pincét fel­újították, és hogy a jövőben kirándulókkal is szeretnék megismertetni ezt a helyet — Hát, nagyon szép lett itt minden, majd meglátja — erő­tagországok vezetőinek 1968. évi drezdai, magas szintű ta­nácskozásán kezdődött. Még ebben az esztendőben egy­mást követően Lengyelország, hazánk, az NDK, Csehszlová­kia, majd a Szovjetunió elké­szítette, s a tagországoknak szétküldte a szocialista nem­zetközi munkamegosztás fej­lesztését célzó javaslatait Mind az öt ország gyökeres változásokat igényelt a KGST tagállamok együttműködésé­ben, s a konkrét javaslatok sok hasonló elemet tartalmaz­tak. A z integráció fogalma 1969-ben, a KGST or­szágok párt- és kor­mányfőinek tanácskozásáról kiadott hivatalos közlemény­ben jelent meg először. A lé­nyegi változások igényét most már valamennyi KGST tagál­lam az integráció fogalmával deklarálta. A komplex prog­ram pedig, mely az integráció kidolgozásának és bevezetésé­nek menetrendjét vázolja, ta­valy került publikálásra. Je­lentős állomás volt ez az együttműködés közös elveinek és intézkedéseinek bádogozá­sában. De nem a végállomás. A nyitva hagyott kérdések ki­dolgozása 1973—74-bess iejeaó- -dik siti meg a hallottakét Lajos bácsi. Aztán berzenkedve hoz­záteszi mindjárt: — Én nem bánom, ha idegeneket is ki­hoznak ide, de a szőlőbe nem mehetnek be, az biztos. Nem azért gondoztuk, vigyáztuk, hogy mások csak úgy bele­mászkáljanak. — Ügy tudom, ettől nem kell tartani — nyugtatom. — Azt mondta az elnök, hogy a feljáró mellett lugast telepíte­nek csemegeszőlőből. Abból aztán csipkedhetnek a vendé­gek, nem ártanak vele a fél­tett borszőlőnek. — Ha így lesz, nem bánom. A présház előtt faragott dú­cok sokasága. Friss faragás, ebből lesz a támberendezés. Olajos-kátrányos masszával itatják be a cölöpöket egy da­rabon, hogy tovább bírják, ne korhadjanak olyan gyorsan. Odább a szőlősorokat járják I A szakemberek vitatkoznak különböző ár-, valutáris kér­désekről, a zavartalan együtt­működést szolgáló büntető szankciókról, sőt magának az integrációnak az értelmezésé­ről is. A viták mind szaksze­rűbbek, és nem cédulázzák már az egymástól eltérő néze­teket különböző politikai jel­zőkkel. Az érvek és ellenérvek összecsapásából lépésről lépés­re születnek a célszerű és hasznos megodások. Az integ­ráció gyors kibontakozására, széles körű térhódítására egy­előre nem számíthatunk. Bár a termelési kooperció és a nemzetközi, specializálódás kö­re mind szélesebbre bővül, s erősödnek a műszaki tudomá­nyos együttműködés új elemei is, a realitás az, hogy gyöke­res változásra, az integrációs folyamat kiterebélyesedésére csak az 1980-as években szá­molhatunk a KGST-országok együttműködésében. A fejlődést meggyorsíthatja ugyan a gazdasági kényszer, a turizmus bővülése stb., ugrás­szerű változások iránti illúzió­kat azonban nem táplálhatunk. S főleg nincsen szó az együtt­működés valamiféle automati­kus bővüléséről. A komplex proáhaas lehetőséget teremt a étet- ss kslab 'oldalú ka$jcäoA»­az asszonyok. Műtrágyát szór­nak a sorok közé. — Ezután a szárvesszők ki­kötése következik, és hamaro­san jön a sorkapálás is — tá­jékoztat az idős szőlész. — Hu­szonhárom hold közös szőlőnk van, és ez már mind termő. Oportó, kékfrankos, muscat otonell a legtöbb, a többi ve­gyes, csemege is van közte. A húsvét előtti hagyomá­nyos nagytakarításból, mesze­lésből kijutott a vén présház­nak is: kívül-belül szemkáp- ráztatóan fehér, nyoma sincs lemállott vakolatnak. Bevezet­ték a villanyt, a vizet, nemso­kára szilárd burkolatú út jön ide. No, de odabenn igazán szép csak! Lakkozott hajópal­lóval burkolták az egyik szo­ba mennyezetét, abroszos asz­talokat, ízléses faldíszítéseket tettek a helyiségbe. És a büsz­keség: a két bálványprés! A két muzeális prés — több mint egy évszázada faragták mind­egyiket — mintha csak azt várná, hogy használatba ve­gyék ... ' — A pincét is rendbe tet­tük — mutatja Lajos bácsi. — Az idén hosszabb lesz a hor­dók sora, több borra számí­tunk. El kel majd az is. Odakint ereje van már a napnak. Szőlősorok között megyünk megint Közelről már látszik: zöld rügy pattan, a barna vesszőn. Ébred az oportó, a kékfrankos meg a többi fajta aböthönyeiek közös szőlőjében, mind a huszonhá­rom holdon. tok fejlesztésére, s nem kell mindenképpen a teljeskörűség­re törekedni. A KGST orszá­gok többsége — köztük hazánk is — a gazdasági fejlődés In­tenzív szakaszába lépett, » a korábban gazdagon buzgó munkaerőforrások kimerül­tek, ezért uj tartalékok mor.- gósításával, így a nemzetközi munkamegosztás fejlesztésé­vel kénytelen a gazdasági nö­vekedés ütemét fenntartani és fokozni A hazai vállalatok és a ma­gyar népgazdaság termelőerői­nek fejlesztése ugyancsak fel­tételezi a KGST országok és a gazdálkodó egységek nemzet­közi kapcsolatainak elmélyíté­sét. Vállalati, miniszteriális és kormányszintű kezdeménye­zések szükségesek ahhoz, hogy jobban hasznosítsuk a már kí­nálkozó lehetőségeket. É s nem utolsósorban meg­bízható, lelkiismeretes munkára, jó minőségű termékekre, a szállítási határ­idők betartására, a tartalékal- katr ész-utánpótlás folyama­tosságára, egymás igényeinek jobb megismerésére, vagyis a külföldi vevők fokozott meg­becsülésére van szükség ahhoz, hogy naponta közelebb kerül­jünk az ígéretes jövőhöz, a szo­cialista integrációhoz. E, J. Somogyi Néplap Mezőgazdasági és falusi ifjúsági tanács alakult Komplex program és integráció

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents