Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-30 / 101. szám

fUÄG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! **P; Ára: I forint MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam 101. szám 1972. április 30., vasárnap Internacionalizmus M agyar—szovjet gazdasági tárgyalások Bíró József nyilatkozata ÉLJEN MÁJUS L, A NEMZETKÖZI MUNKÁSOSZTÁLY SEREGSZEMLÉJE! Űjabb várost foglaltak el a népi erők Le Dúc Tho Moszkvában Olyan világban élünk, ■melyben a. nemzeti és a nem­zetközi tényezők kölcsönha­tása döntő befolyással van az etetőnkre. A termelést erők tói nőttek egy-egy ország, •öt egy-egy világrész föld­rajzi területének határain. Egy-egy jelenség arányait, mozgásának irányát, sorsának várható alakulását csak nem­zetközi viszonylataiba ágya­zottan lehet helyesen, a való­ságnak megfelelően látni Ez épp úgy vonatkozik a magyar mezőgazdaság jövőjére, mint a lengyel szén értékesíthető­ségére; épp úgy a Volks wa­gen-gyár profitjának alaku­lására, a chilei rendszer szi­lárdságára és a vietnami há­ború kimenetelére, mint Nixon elnökválasztási esé­lyeire. Mindez alátámasztja azt a megállapítást, hogy a haza,fiság és a nemzeti korlá­toltság egymással összeférhe­tetlenek, hogy ma az ember hazafi csak internacionalista módra lehet. Mert helyeselheti-e egy amerikai hazafi Hanoi és Hai­phong bosszú-bombázását? Helyeselheti-e egy német ha­zafi Düsseldorfban, hogy vi­tássá tegyék, a másik, a de­mokratikus Németország hatá­rait, és fenntartsanak egy há­borús konfliktus kirobbantásá­ra mindig alkalmas vihaxgócot Európa szivében? Helyesel­heti-e az angol munkás, amit a brit katonák művelnek Észak-Írországban? Helye­selheti-e a kínai paraszt, hogy míg indokínai testvéreit ame­rikaiak ölték délnyugati ha­tárainál, addig észak-keleten szovjet határőrökre tüzeltek kínai katonák? Es beszéljünk magyarul: olyan időkben amikor már tudjuk, hogy az emberek szabadsága és jólé­tének reális növekedése nem attól függ, mekkora területen, hanem attól, hogy milyen társadalmi rendszerben él­nek; helyeselheti-c a magyar hazafi az irredent jelszava­kat, vagy bármilyen viszály szitását szocialista országok között? Az elmúlt két és fél évti­zed tapasztalata azt matatta, hogy a szocialista világrend­szer kialakulása következmé­nyeképpen a kizsákmányolás lehetőségének, a hatalomnak elvesztése reális veszély lett a tőkés burzsoázia számára. Ez a félelem pedig szorosabb összefogásra ösztönözte a szo­cializmus, a kommunisták, a munkáshatalom ellen. Az im­perialista erők egyesítése pe­dig létfontosságúvá és kö­telezővé teszi a tőkés el­nyomással szembenállók szá­mára az összefogást, a szo­cialista integrációt, az anti- ímperiaüsta egységek A nemzetközi munkásmoz­galom szervezettsége, nemzeti osztagainak együttműködése, különböző okoknál fogva, nem jutott még olyan fokra, amely a kor követelményének, a ve­le szemben álló erők nagysá­gának, ravaszságának, ag­resszivitásának és szervezett­ségének megfelelne. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a világ egyharmadán uralomra jutott szocializmus nem nélkülözheti a hatalmas gazdasági-techni- nikai bázissal, nagy kormány­zási tapasztalattal és hagyo­mányos uralkodó pozíciókkal rendelkező nemzetközi töké­vel szemben azt az erő:többle­tet, amely a szocialista orszá­gok egysége, a nemzetközi munkás- és szabadságmozga­lomnak egysége ad és csak az egység adhat. Ha körülné­zünk az idei május elseje küszöbén a világban, a saját sorainkban tapasztalhat­juk, hogy az összefogás vá­gya, akarata nő, de az egy­séggel korántsem lehetünk elégedettek. Ha a nemzeti érdekeit te­kintjük az internacionalizmus legfőbb ösztönzőjének, ehhez hozzá kell tennünk: a mun­kásosztály az egyetlen, amely­nek osztályérdeke, hogy min­den dolgozó társadalmi osz­tály és réteg szabadon és el­nyomástól mentesen élhessen. A munkásosztály az egyetlen, amely úgy emelheti osztály­érdekét nemzeti érdekké, hogy annak az egész nép hasznát látja. A munkás- osztály nem más népek alá­rendelésével akarja saját nemzetét magasabbra emelni, hanem a kölcsönös segítségre támaszkodva építi valamennyi nép, az emberiség jövőjét. A munkásosztály számára is csak reális lehetőség ez: a társadalmi törvényszerűségek is csupán tudatos, szervezett emberi cselekedeteken keresz­tül valósulhat meg. Nem másként Ezeknek a tennivalóknak szervezője és vezetője a haza­fias es internacionalista, marxista párt Ezért van az, hogy a mi internacionalizmusunk, amely­nek lényege, kulcsa, bogy a világ békeszerető, és baladó erőivel való egység erősítését önérdekének, nemzeti érdek­nek ismeri fel, konkrét fel­adatokat ró ránk a saját or­szágunkban, a magunk háza- táján is. Az internacionalis­ta magyar hazafi ápolja a ba­rátságot azzal a hatalommal, amely a minden nemzeti füg­getlenségen átgázoló impe­rializmus legfőbb megfékező- je, a béke és haladás legerő­sebb támasza. A Szovjetunió ez a hatalom, amely a népek számára mutatja az utat a szocializmus felé. Aki hazafi, ápolja a barátságot a szocia­lista országokkal, bármilyen elkerülhetetlenek az ellent­mondások és nézeteltérések azok között is: akarat, türe­lem, jószán cl ék, a magunk hibáinak kijavítása segít hoz­zá, hogy az egyszerű emberi morál, az emberek közti ba­ráti érintkezés és kapcsolat mintájára alakuljon a testvé­ri országok közti államközi, népek közötti viszony is. A nemzetközi munkásosz­tály — reálisan gondolkodó, józan itélőképességű embe­rekből áll. Nem rajongók, nem hősök, családjukról kell gondoskodnunk, és mérlegel­niük kell, hogy mit nyerhet­nek és mit veszíthetnek a tet­tel, vagy a beletörődéssel? Velük összefogni, érdekeik­nek a mi érdekeinkkel való közösségét megmutatni akkor tudjuk legjobban, ha a mi munkásosztályunk, a mi dol­gozó népünk számára terem­tünk olyan anyagi, erkölcsi, emberi életviszonyokat, hogy kiállják a világ minden mun­kásának, minden haladó em­berének vizsgáló tekintetét. Május elseje nemzetközi mun­kásünnepén a szocialista pél­da, a magyar valóság tökéle­tesítésére, fejlesztésére, gaz­dagítására irányuló eltökélt­ségünk a legkonkrétabb inter­nacionalista tett. S ugyanez a legfontosabb. legidőszerűbb hazafias kötelességünk is a szocialista. Magyarországon, Moszkvában tegnap hivata­los közleményt adtak ki Bíró József magyar és Nyikolaj Pa- tolicsev szovjet külkereskedel­mi miniszter kétnapos tárgyá- lásairóL A közlemény az aláb • biakat tartalmazza: «■Annak a megállapodásnak az értelmében, amely idén márciusban jött létre Alekszej Koszigin szovjet és Fock Jenő magyar miniszterelnök között, Moszkvában április 28—29-én találkozóra került sor, amelyen szovjet részről Nyikolaj Pajo licsev, magyar részről Biró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter vett részt A miniszterek megegyeztek a két ország áru­csereforgalmának kibővítésé­ről 1972-ben, s megállapodtak abban, hogy a szovjet és a ma- gyár külkereskedelmi szerve­zetek a Legközelebbi napokban aláírják a megfelelő szerződé seket A miniszterek megállapod­tak abban is, hogy ez év má­jusában Moszkvában, júliusá­ban pedig Budapesten folytat­ják a tárgyalásokat a Szovjet­unió és Magyarország 1972. évi, illetve a következő évek­ben lebonyolítandó árucsere- forgalmának továbbá kiszélesí­téséről. A fentieken kívtol a minisz­terek áttekintették a kétoldalú és sokoldalú kapcsolatok mind­két felet érdeklő kérdéseit is. A megbeszélések a szívé­lyesség a kölcsönös megértés és a barátság légkörében foly­tak.« Moszkvai tárgyalásainak be­fejeztével Bíró József külke­reskedelmi miniszter nyilat­kozott országaink kereskedel­mi kapcsolatainak néhány idő­szerű kérdéseiről, s útjának eredményeiről Elmondta többek között, hogy a tavaly novemberben aláírt 1972-re szóló magyar— szovjet árucsereforgalmi jegy­zőkönyv teljesítése sikeresen halad. Ha a magyar népgaz­daság jelenlegi teljesítőképes­ségéből indulunk ki, s ha fi­gyelembevesszük mostani megbeszéléseink eredményeit és az elkövetkezendő tárgya­lásokon realizálható lehetősé­múlt évi munkájáért elnyerte a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, valamint az ÉDOSZ központi vezetősége által alapított vörös vándor­zászlót, z a Kiváló vállalat megtisztelő címet. Tegnap délelőtt ttnnepSye- sen adta át a zászlót és az ok­levelet Fekete Béla, az ÉDOSZ központi vezetőségé­nek titkára A vállalat dolgo­zóit levélben köszöntötte dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, va­lamint dr. Tamás László, az ÉDOSZ főtitkára Részt vett a tegnap dél­előtti ünnepségein Szigeti Ist­ván, a megyei pártbizottság titkára, Klenovics Imre, az SZMT vezető titkára Fahrt István, a megyei tanács ál­talános tanácselnök-helyet­tese, dr. Banki Antal az Állatforgatani és Húsipari Trösat vezérigazgatója. geket, akkor elmondhatjuk: minden remény megvan arra hogy a tavaly aláírt egyez­mény előirányzatait túltelje­sítsük. Ismeretes — folytatta Síró József —, hogy Magyarország összes alapanyagszükségleté­nek negyven százalékát a Szovjetunióból szerzi be. A másik oldalról nézve: a Szov­jetunió Magyarország felé irányuló áruszállításainak het­ven százalékát a nyersanyag- és félkésztermékek teszik ki. Ebből következik, hogy a szovjet nyersanyagok és fél­késztermékek meghatározó je­lentőségűek hazánk ipara szá­mára. A magyar termékeknek a szovjet piacon elfoglalt helyze­téről a külkereskedelmi mi­niszter kijlentette: — Köztudott, hogy ezen a piacon az utóbbi években minden fajta termékkel szem­ben megnőttek a minőségi kö­vetelmények. Ennek logikus következménye, hogy az eddi­gieknél is magasabb mércét állítunk a Szovjetunióba szál­lítandó áruk elé. Külkereske­delmünk az importminőség ja­vítását célzó törekvést már csak azért is pártolja, mert ha számolunk a megnövekedett követelményekkel, s mints a kötelező exportminőség-vizs- gálat bevezetésével tettük, in­tézkedésekkel biztosítjuk ter­mékeink színvonalasságát, ez­zel nemcsak a szovjet piacon elfoglalt helyzetünk javul. Megbeszéléseink — mondot­ta befejezésül a külkereske­dőim miniszter, összhangban vannak azoknak a konstruk­tív és egyértelműen a kölcsö­nös megértés légkörét tükrö­ző tárgyalásoknak a szelle­mével, amelyeket nemrégiben Fock Jenő elvtárs folytatott Moszkvában a magyar—szov­jet gazdasági kapcsolatok perspektivikus kérdéseiről. Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszterrel eszmecserénk igen jó hangu­latban folyt, s a napirenden szereplő valamenyi kérdésben megállapodás született toros István igazgató ismertet­te. Elsőként a kapacitás jó ki­használását említette. Az ipar­ágon belül Kaposváron tértek rá először a kétműszakos ter­melésre. s az itteni tapasztala­tokat felhasználva vezetik be ezt a munkarendet az ország többi húsipari vállalatánál is. A kétműszakos termelésre va­ló áttérés előfeltétele az volt, hogy a mezőgazdasági üzemek a korábbinál jóval több állatot kínáltak átvételre. A múlt év­ben — a tervezett 191 ezer da­rabbal szemben — 283 e»?r sertést vásároltak fel. E mun­kát nagyon jól segítette a ter­melőüzemek és a vállalat kö­zött kialakult gyümölcsöző munkakapcsolat. A több áru a vállalat min­den részlegétől több, jobb munkát követelt A vágóhí­don például a mennyiségi nö­vekedés mellett javult a minő­ségi munka is. A feldolgozó üzemréss «gy év alatt S3 szá­A dél-vietnami felszabadító erők tegnap a tengerpart men­tén lévő Binh Dinh tartomány­ban elfoglalták Bong Son kör­zeti székhelyet Egy amerikai tanácsadó az AP tudósítójá­nak kijelentette, hogy a saigo- ni kormánykatonák »pániksze­rűen menekülnek«. Binh Dinh Dél-Vietnam leg­népesebb tartományának szá­mít Lakóinak száma egymil­lió. Kilenc körzeti székhelye közül a hazafias erők eddig kettő szabadítottak feL A 8000 lakosú Hoai An 10 nappal ez­előtt került a felszabadító erők kezébe. A most felszabadított Bong Son 15 000 lakosú város. A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszté­riuma Hanoiban szombaton nyilatkozatot tett közzé Nixon amerikai elnök nemrég el­hangzott beszédéről. A nyüat­nyét A baromfifeldolgozó asz- szonyad, Lányai — az igazgató fogalmazott így — szinte óra­mű pontossággal dolgoztak. A magasabb termelés ellenére csökkentek a túlórák, több olcsóbb hentesáru került for­galomba, javult a minőség. Szépek az exportértékesítés eredményei is: nőtt a külföld­re szállított élő szarvasmarha és a marhahús mennyisége, s mintegy 23 ezer sertést szállí­tottak az ország határain túl­ra. A múlt évi munka termelési értéke 1 milliárd 235 millió forint az egy munkásra ju­tó termelési érték is túlhalad­ta az egymillió forintot A jó eredmények megmutat­koztak a bérekben is: 6,5 szá­zalékos bérfejlesztést érteik él. Ez lehetővé tette, hogy a vál­lalaton belüli bérfeszültségek I nagyrészt megszűnjenek. Milyen módszerekkel érheti tehát el egy vállalat a kiváló címet? A kérdést a termelési kozat hangoztatja: Nixonnak az a bejelentése, hogy július 1- ig 20 000 amerikai katonát von ki Vietnamból, egyáltalán nem bizonyítja, hogy az Egyesült Államok csökkenteni kívánná vietnami katonai elkötelezett­ségét Az amerikai agresszo- rok az elszenvedett súlyos veszteségek ellenére sem mondtak le arról a szándékuk­ról, hogy erőszakkal kénysze­rítsék térdre a vietnami népet Hanoiból, útban Párizs felé tegnap Moszkvába érkezett I e Due Tho, a Vietnami Dolgozó1 Pártja Politikai Bizottságánál tagja, a központi bizottság ir­kára, a vietnami kérdéssel fog lalkozó párizsi tanácskozásom részvevő VDK-küldöttség ve zetőjének különleges tanács­adója. Közös közlemény Szadat moszkvai tárgyalásairól Anvar Szódat egyiptomi el­nök mint ismertes, az SZKP Központi Bizottságának és a szovjet kormánynak a meghí­vására csütörtökön a Szovjet­unióba érkezett, hogy a feleket érdeklő időszerű kérdésekről, kivált a közel-keleti válság megoldásának lehetséges mó­dozatairól tárgyaljon. A múlt év májusában aláírt szovjet— egyiptomi szerződés rendsze­res konzultációkat írt elő a szovjet és egyiptomi vezetők között Szovjetunióbeli látogatása idején Anvar Szadat tárgyalá­sokat és megbeszéléseket foly­tatott Leonyid Brezsnyevvel és Alekszej Koszíginnel. A tár­gyalásokon részt vettek: Egyiptomi részről — Mo­hammed Hafez lszmatt, az egyiptomi elnök nemzetbizton­sági tanácsadója, Murad Gha- leb külügyminiszter, Heia Ab­del Kader, az EAK moszkvai nagykövete és Hoszni Muba­rak tábornok, a légierők főpa­rancsnoka. Szadat egyiptomi elnök szombaton a tárgyalások befe­jeztével Moszkvából hazaér­kezett Kairóba — jelentette a Kaposváron vezették be először a két műszakot Vándorzászlót, kiváló címet kapott a húskombinát A Kaposvári Húskombinát bénát tavalyi eredményeit Os­A astadőssze hároméves

Next

/
Thumbnails
Contents