Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-01 / 78. szám

Felszabadulási ünnepség az Elektroncsőgyárban Minősített a SZOT elnöksége Tükörben a megye szakszervezeti mozgalma Programot adott az SZMT-ülés (Folytatás az 1. oldalról.) — Munkások, parasztok százezrei kapcsolódtak be a kommunisták hívó szavára a közéleti tevékenységbe, végez­ték a nép iránti rendkívüli nagy felelősséggel munkáju­kat. S ezeknek az egyszerű embereknek legtöbbje az el­múlt 27 év alatt igazi meste­révé vált a közügyek szolgála­tának, a politikának és sokan közülük még ma is — a nép bizalmától kísérve — fontos tisztségviselői szocializmust építő társadalmunknak. A párt és a nép között kialakult köl­csönös bizalom a szocialista forradalom előbbrevitelének szolgálatába állította a nép alkotó, teremtő erejét — mon­dotta, majd így folytatta: — Egy országot a romokból felépíteni, új életet teremteni, amely minden hiányosság el­lenére is összehasonlítatlanul szebb, gazdagabb, szabadabb és kulturáltabb minden dol­gozó számára — csak az egész nép munkája eredményeként lehetséges. Hazánk szocializ­must építő ország: a szocialis­ta világközösség egyenrangú és megbecsült tagjaként a nemzetközi haladás élvonalá­ban halad. Ezután a városi pártbizott­ság első titkára arról a fejlő­désről beszélt, ami az elmúlt 27 év alatt országunkban és megyénkben is végbement, s erről a következőket mondot­ta-: — Kaposvárnak, Somogy megye székhelyének ma már Évek Óta nagyon sok em­bert foglalkoztat az a kérdés: miért zárták be 1967-ben a Bé­ke Szálló földszinti termeit, majd később a szállodát. S ha már ez megtörtént, miért nem építik újjá? Mikor fogad­hat ismét vendégeket a Ka­posvár központjában elhanya­goltan álló épület? Azt már korábban közöltük, hogy a város, illetve a megye vezetői és a Pannónia Szállo­da és Vendéglátó Vállalat kö­zött megegyezés jött létre: át­veszik, korszerűsítik, modern vendéglátó egységgé változtat­ják a Béke Szállót. A Kaposvári Városi Párt­végrehajtóbizottság tegnap tartott ülésére meghívták So­mogyi Jenőt, a vállalat vezér- igazgatóját, hogy adjon tájé­koztatást az átépítés befejezé­sének végső határidejéről. A fontos, a közvéleményt nagyon érdeklő tanácskozáson részt vett Bíró Gyula, a me­gyei pártbizottság titkára, Pá­pa János, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának vezető­je, s meghívták Szendröi Pált, a vállalat balatoni területi igazgatóját, akihez majd az egység tartozni fog. — Ügy érzem, ez a beszél­getés megnyugtatja a megye és a város vezetőit, lakóit — ezzel kezdte tájékoztatóját So­mogyi Jenő vezérigazgató. — Igaz, a rekonstrukciókhoz a létszámban, szervezettségben, politikai öntudatban szilárd, erős munkásosztálya van, amely meghatározó szerepet tölt be a város politikai, gaz­dasági és társadalmi életében. Elismerés és köszönet illeti Kaposvár munkásosztályát, a város valamennyi dolgozóját a munkában és az élet más te­rületein való helytállásáért. Szólt városunk eddigi fejlő­déséről — hangsúlyozva: — Mindezek az eredmények csak­is pártunk irányításával vol­tak elérhetők, közös összefo­gással teljesíthetők. Befejezésül a következőket mondotta: — Amikor felszabadulásunk 27. évfordulójára emlékezünk, hálás szívvel gondolunk a nagy szovjet népre, a felsza­badító Szovjetunióra és had­seregére. Népünk alapvető ér­deke, hogy őrizzük, ápoljuk, fejlesszük és erősítsük a test­véri összefogást, a magyar— szovjet barátságot. Az ünnepi • megemlékezést követően a városi pártbizott­ság első titkára átnyújtotta a pártszervezet titkárának az MSZBT Országos Elnökségé­nek oklevelét. Azt kérte, hogy a gyár MSZBT-tagcsoportja ápolja, erősítse népeink ba­rátságát. Erre a gyár dolgozói­nak nevében Szilágyi Dezső párttitkár tett ígéretet. Az ünnepséget műsor követ­te, majd a felszabadulás 27. évfordulójára rendezett meg­emlékezés az Internacionálé- val ért véget. megyei tanács 7 millió forint­tal járul hozzá, de a kivitele­zés az eredetileg tervezett húszmillió forint helyett 38,5 millióba kerül, s ebben nincs benne a január 1-én életbe lépett építőanyag-ipari ár­változás. Az épület tetőszerke­zetét — hogy csak egyetlen példát említsek — javítás he­lyett 6 milliós költséggel kell újjáépíteni! Elmondta a vezérigazgató, hogy az építkezés üteme a múlt évben nem volt megfe­lelő, de most azt tapasztalják, hogy a kivitelező — a Somogy megyei Állami Építőipari Vál­lalat — változtatott módsze­rén, s alig néhány hónapos a csúszás. Azt kérte, hogy a vá­ros és a megye vezetői segítse­nek az építőiparral megértet­ni: a szálloda rekonstrukciójá­nak határidőre, vagy az előtt történő befejezése fontos poli­tikai feladat is, hiszen, ha az emberek nem ezt tapasztalják, rossz általánosításokat von­hatnak le építőiparunkról. Ismertette azt is, hogy az át­adás több ütemben zajlik le. A vendégátó komplexum tel­jes átadására 1973. december 31-én kerül sor, ha az építési határidőket betartják. Az anyagi fedezetet a vállalat biztosította — az idén 19 mil­liót költ a szálloda korszerű­sítésére —, s a munka folyta­tásához is meglesz a szükséges Szerénytelenség nélkül meg­állapíthatjuk, hogy megyénk­ben a szakszervezetek munká­ja szervezettebb, hatékonyabb és tartalmasabb lett — így összegezte az SZMT elnöksé­gének véleményét Klenovics Imre vezető titkár tegnap az SZMT ülésén, amikor az írá­sos jelentést szóban kiegészí­tette. A megye szakszervezeti mozgalma szempontjából na­gyon fontos ez az ülés, ame^ lyen részt vett dr. Prieszol Olga, a SZOT elnökségének tagja, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, Bútor Sándor, a SZOT alosz­tályvezetője, Varga József, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának munkatársa. S azért volt fon­tos, mert az SZMT elnöksége először tett eleget beszámolási kötelezettségének a SZOT el­nöksége január 10-i határoza­tának szellemében. Az elnök­ség tizenkilenc oldalas, nagyon alapos írásos jelentését azért egészítette ki még szóban is, hogy a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának a figyelmét a legfontosabb kérdésekre, vala­mint a VIII. megyei küldött- értekezlet óta végzett munka jellemző vonásaira irányítsa. Első az alapszervezet Az elnökség úgy értékelte saját munkáját, hogy tovább erősödött a cselekvési egység, az össz-szakszervezeti szemlé­let, a kollektív vezetés és a személyes felelősség. A viták célratörőbbek, tömörebbek, az állásfoglalások, a határozatok reálisabbak, segítik a párt po­litikájának érvényesülését, a dolgozpk törekvéseinek meg­valósulását. A szakmai me­gy ebizottságok munkájában szintén érvényesülnek ezek a tendenciák. A szakszervezeti munka leg­fontosabb színtere az alapszer­vezet. Ahhoz, hogy a közvéle­ményben ismertebb és elismer­tebb legyen a szakszervezet, magasabb színvonalra kell emelni a bizalmiak munkáját. Munkájuk még mindig nem kielégítő, s a tagság körében elsősorban a szakszervezeti bi­zottság jelenti az üzemi szak­szervezetet. A szakszervezeti bizottságoknak lehetővé kell tenniük, hogy a bizalmiak mindenről véleményt formál­hassanak, másrészt rendszere­sen tájékoztassák őket. pénz. Segítséget kért a Somogy megyei Vendéglátó Vállalattól húsz felszolgáló, szakácstanuió gyakorlati oktatásához, arra az időre, amíg ők ezt nem tud­ják helyben biztosítani. A ta­nács támogatását kérte a szál­ló vízkérdésének megoldásá­hoz, amire a végrehajtó bi­zottság ígéretet is tett. Sokan kértek szót a vitában. Néhányan azt tették szóvá, hogy kit terhel a felelősség, amiért ez a szálló-étterem az átalakításhoz szükséges felté­telek biztosítása nélkül bezárt. Többen javasolták, hogy az új Béke Szálló éttermében legyen majd közétkeztetés is — első­sorban a ruhagyár dolgozói részére —, mert a vezérigaz­gató tájékoztatása szerint a színvonalas, olcsó áras egy­ségben — B kategóriájú szál­ló, II. o. étterem — nem lesz, csak 7—10 forintos menü. Mindenki helyesléssel, egyet­értéssel fogadta Bíró Gyulá­nak, a megyei pártbizottság titkárának felszólalását, aki nemcsak a pártbizottság veze­tőinek, hanem a város és a megye lakóinak véleményét is tolmácsolta: — örülünk annak, hogy a Pannónia Szálloda és Vendég­látó Vállalat egységet nyit Ka­posváron. Ez lehetővé teszi a kulturált vendéglátás színvo­nalának emelése érdekében a nagyon fontos verseny kiala­kulását, amelynek hasznát, Az alapszervezeti munkában változatlanul a hatás- és jog­körök érvényesítése okozza a legnagyobb gondot. Még nem eléggé érvényesül gyakorlá­sukban a munkamegosztás a vállalati szakszervezeti szer­vek között. A döntési, egyet­értési hatáskörök gyakorlása fejlődött, az ellenőrzési, véle­ményezési és a kifogásolási jog érvényesítésében azonban még nagyfokú a bátortalanság. Pe­dig a szocialista erkölcsbe üt­köző, a dolgozók érdekeit sér­tő határozatokat és döntéseket meg kell vétózni. A gazdasági vezetők megítélésével kapcso­latban az elnökség elsősorban a felsőbb irányító szervektől várja, hogy tartsák tisztelet­ben a szakszervezeti bizottsá­gok jogait és kérjék ki min­den esetben a véleményüket. A szakszervezeti demokrácia alapvető fokmérője a munka­helyeken, hogy a taggyűlése­ken miként érvényesül a tag­ság meghatározó, döntő, véle­ményező és ellenőrző szerepe. A testületek rendszeresen ad­janak számot, tájékoztassák a tagságot az elvégzett munká­ról, s kérjék ki véleményét az üzemi kérdésekben. Nagyon fontos, hogy minden szinten — SZMT, megyebizottságok — többet és alaposabban segítse­nek az alapszervezeteknek, el­lenőrizzék munkájukat Eltitkolt határozatok A múlt év egyik legjelentősebb eseménye, hogy több tízezer emberrel megvitatták a me­gyei, vállalati feladatokat, igé­nyeket és lehetőségeket. A népgazdasági, vállalati és egyéni érdekek az alapvető kérdésekben egybeesnek. Szá­mos vonatkozásban felszínre került a részérdekek — bér- színvonal, béi-arányok, árindex — ütközése is. Az elnökség véleménye sze­rint gondot okoz, hogy a tag­ság jelentős része alig ismeri a legfontosabb határozatokat, a szakszervezeti bizottságok sok esetben a sajátjukat is »ti­tokban tartják«. Éppen ezért a jövőben sokkal bátrabban kell beszélni a szakszervezetek ál­tal elért országos és helyi eredményekről, jobban kell rá hivatkozni a propagandamun­kában. Klenovics Imre az elnökség nevében megköszönte a szak_- szervezeti aktivisták ezx-einek eredményét majd a fogyasztók látják. Ne azon fáradozzunk, hógy utólag kit és hogyan vonjunk felelősségre, megala­pozott volt-e akkor az egység bezárása, hanem azon — le­vonva persze a megfelelő ta­nulságokat —, hogyan segít­hetnénk elő a befejezés meg­gyorsítását — mondotta. A kérdésekre válaszolva So­mogyi Jenő vezérigazgató el­mondta, nem tehet kötelező ígéretet, de erejükhöz mérten segítenek a közétkeztetési gon­dok enyhítésében is. Megnyugtató volt hal­lani a vezérigazgató tájékozta­tóját, a vállalat határozott in­tézkedéseit. Erre a következte­tésre jutott a párt-vb is, ami­kor Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára kö­szönetét mondott a vezérigaz­gatónak a tájékoztatásért — kérve egyúttal, hogy fejlesszék tovább kaposvári üzleteiket, ígéretet tett arra, hogy a vég­rehajtó bizottság minden se­gítséget megad a munka befe­jezéséhez. S ha az építőipari vállalat vezetői — jó lett volna, ha meghívják őket a vb-ülésre! — kommunistái megértik, milyen fontos politikai kérdés a szálló korszerűsítésének gyors elvég­zése, akkor az átadásra talán még a tervezettnél is korábban sor kerülhet. Sz. L>. az áldozatos, önzetlen segítsé­get, amely nélkül a legjobban működő testületek sem tudná­nak eredményesen tevékeny­kedni. Felhívta a vezető szer­vek figyelmét arra, hogy to­vább fokozzák a szakszerve­zeti munka társadalmi jelentő­ségét, s egyre több dolgozót nyerjenek meg a mozgalom ügyének. Az írásos jelentést dr. Csil­lag Gusztáv, a megyei szám- vizsgáló bizottság elnöke, a szakszervezetek gazdálkodásá­ról szóló beszámolóval egészí­tette ki. Kiálltak a bizalmiak mellett A két kiegészítés után meg­kezdődött a vita, amelyben tí­zen — Tóth Zoltán, Komlós István, Borsföldi Istvánná, dr. Prieszol Olga, Kassai László, Varga József, Ács Béláné, Illés János, Kovács Béla, Sári Nándor — vettek részt. A teg­napi ülésnek kisugárzó hatá­sa lesz a szakmai megyebizott­ságok további munkájára, sőt — ahogy ezt Tóth Zoltán, az ÉDOSZ megyei titkára megfo­galmazta — módszerbeli segít­séget kaptak, mert a beszámo­ló taggyűlések néhány terüle­ten még most kezdődnek meg. Természetes, hogy ez a fó­rum lehetővé tette olyan izgal­mas kérdések több oldalú megvitatását, mint a szakszer­vezeti bizalmi helye és szerepe a szakszervezeti munkában. Érvek és ellenérvek csaptak össze például arról, van-e mit tennie a bizalminak ott, ahol műhelybizottság is működik. Borsföldi Istvánná, a Pamut- fonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának szb-H+k-j-ü szenve­délyesen kiállt 'izalmiak mellett, hängst t • ■ , hogy nem lehet lem, ndani róluk, hiszen ők ismerik legjobban a munkások helytállását, maga­tartását, törekvéseit. Ahol jól dolgoznak a bizalmiak, ott a termelés is jól megy, gyorsab­ban bontakozik ki a kollektív szellem, jobb az összefogás. Kovács Béla, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője azt javasolta az SZMT-nek, hogy mindent tegyen meg az alapszervezetek munkájának színvonalasabbá tételéért. A SZOT segítségét kérte a megye egyik gondjá­ban: a somogyi gyártelepek többségének a sorsa attól függ, mikor és hogyan dőlnek el a tervbe vett beruházások a fő­városi anyavállalatoknál. Jó volna, ha a SZOT és a megyei pártbizottság együttesen meg­vizsgálná ezt a témát. Tekintély és tömegbefolyás Dr. Prieszol Olga arról be­szélt, hogy az egész magyar szakszervezeti mozgalom terv­szerű, céltudatos munkát vég­zett a XXII. kongresszus ha­tározatainak végrehajtása ér­dekében minden szinten. A szakszervezeti mozgalom egy­re következetesebben tölti be hivatását és feladatát. S az or­szágos eredményekben termé­szetesen megtestesül a somo­gyi megyebizottságok, . az SZMT tevékenysége is. A SZOT elnöksége minősítette a megye szakszervezeti munká­ját. A választott vezető szer­vek (ebbe beletartoznak a me­gyebizottságok, szb-k is) alkal­masak a mozgalom előtt álló feladatok megoldására, a meg­növekedett igények kielégíté­sére. Ahogy az írásos jelentés is megállapítja, valóban na­gyobb az önállóság, a tervsze­rűség, jobb a kollektív veze­tés, javult a testületi ülések színvonala. Alz SZMT intéz­kedései, javaslatai, segítő te­vékenysége nyomán megnö­vekedett a tanács tekintélye, tömegbefolyása a kongresszus óta. Az SZMT kapcsolata a párt-, társadalmi és állami szervekkel jó. A párt nagy segítséget adott a megyében is az egész szakszervezeti moz­galomnak. Az SZMT és a me­gyebizottságok munkakapcso­lata különösen sokat javult az utóbbi évben. Az intézkedések alapvetően helyesek voltak, jól szolgálták a kongresszusi ha­tározatok végrehajtását. A SZOT elnökségének ajánlása, hogy még tervszerűbb, céltu­datosabb legyen a vezető-irá­nyító munka. A szakszervezeti jogosultságok következetes ér­vényesítése alapvető és fő kö­vetelmény. Mivel a jó példa vonz és bátorít, az SZMT sok­kal határozottabban, célratö­rőbben éljen a jogosultságok­kal, s nagyobb segítséget ad­jon a szakszervezeti szervek­nek, tisztségviselőknek. Na­gyon fontos, hogy átfogó, pers­pektivikus célkitűzésekkel fog­lalkozzanak, több figyelmet szenteljenek a területpoliti­kának, határozzák meg, milyen feladataik vannak a lakosság életszínvonalának emelésében. A SZOT elnöksége szerint a párt- és szakszervezeti hatá­rozatok gyakorlati végrehajtá­sát szintén meg kell szervezni. Ezzel függ össze az alapszer­vezetek fokozottabb segítése. Dr. Prieszol Olga szerint jól kezdtek hozzá Somogybán a kongresszus határozatainak megvalósításához, s ezért az elnökség elismerését tolmá­csolta az SZMT tagjainak, ve­zetőinek, valamint a több ezer szakszervezeti aktivistának. Jó program a szakszervezeteknek Varga József, a megyei párt- bizottság párt- és tömegszer­vezetek osztályának munkatár­sa azt emelte ki felszólalásá­ban, hogy a jelentés, a szóbeli kiegészítés kritikusan értékelv, minősíti az elvégzett munkát, s határozottan megszabja a mozgalom előtt álló feladato­kat. Éppen ezért jó program a következő időben, ha a tagság is megismeri, a végrehajtás pedig igényes és következetes lesz. A megyei pártbizottság úgy értékeli: a szakszerveze­tek sokat tettek a megyei párt­értekezlet útmutatásai szerint azért, hogy jobban kivegyék a részüket a társadalmi, poli­tikai, gazdasági és ideológiai munkából. A megyei pártbi­zottság azt kéri a mozgalom­ban dolgozóktól, az SZMT-től: minél többet kezdeményezze­nek, tegyenek még többet a kettős feladat ellátásáért. Az is fontos, hogy erősödjön a somogyi munkásság befolyása a megye politikai életében. Varga József tolmácsolta a megyei1 pártbizottság kérését: a szakszervezetek még haté­konyabban vegyenek részt a területpolitika eredményes végrehajtásában. A megyei pártbizottság, a bizottság osz­tályai és a szakszervezetek kö­zött elvi, tartalmas és jó kap­csolat alakult ki, kölcsönösen segítik egymást, s a jövőben azon munkálkodnak, hogy ez még jobbá váljon. A járási­városi pártbizottságok azon­ban többször tettek olyan ész­revételt, hogy laza a kapcsolat a szakszervezetek és közöttük, pedig a gyakoribb eszmecserét a vidék iparosítása feltétlenül szükségessé teszi. A vitát Klenovics Imre ve­zető titkár összegezte, majd Róna Imre elnök javaslatára a tanácsülés szavazatával erő­sítette meg a jelentésben és a szóbeli kiegészítésben foglalta­kat. Azt is elfogadták a ta­nácstagok, hogy a vitában el­hangzott javaslatokat vizsgál­ja meg az elnökség. L G. Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára ünnepi beszédet mond. 1973 végére elkészül a Béke Szálló Somogyi Jenő vezérigazgató tájékoztatója a városi párt-vb ülésén SOMOST! NÉPLAP I Szombat, 1972, április I, Sáp

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents