Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-28 / 99. szám
A határsértés nem sikerült... Emlékmű áll a határőrs laktanyájának udvarán. Rajta márványtábla, azon pedig aranyozott betűkkel: »Puskás Imre... Határőrök emlékezzetek! Becsülettel, bátran harcolt és halt meg épülő szocialista hazánk határainak védelmében.« Egy fiatal, alig húszesztendős katona fényképe tekint az emlékmű előtt elhaladókra. — Arra neveljük Szalai József főtiszttel, az őrs parancsnokával, és a többi kommunistával meg a KlSZ-szerve- zettel az ide kerülő határőröket, legye- Lufeács Sándor nek méltók az politikai őrs mártírjáhelyettes. nak emlékéhez — mondja Lukács Sándor hadnagy, politikai helyettes. A Barcsról Berzencére tartó éjszakai személyvonatra osztották be okmányellenőrzésre Fehér György határőrt. Az egyik fülkében két alvó fiatalembert talált. Felébresztette őket, elkérte az igazolványukat Azonnal felfigyelt zavarukra, ijedtségükre. — Az okmányaikat magamnál tartom, a fülkét nem hagyhatják el — közölte velük. Magyar Zoltánná kalauznő később még egy gyanús fiatalemberre hívta föl figyelmét. — Gyékényesre utazom, ismerőseimhez .,. Nincs csatlakozás, hát addig majd várakozom a berzencei állomáson — magyarázkodott az utas, akinek még jegye sem volt Berzencére érve a határőr Radics Ferenc vasutast kérte meg, hívja ki a riadócsoportot, hogy a három gyanús fiatalembert bekísérhessék. Az őrsön aztán mindhárman — Apáti József, Siska László és Lőzinger János — elismerték, hogy külföldre akartak szökni. — Súlyos bűncselekményt, gyilkosságot elkövető, ismeretlen bűnözőket köröznek. Föltételezhető, hogy megkísérlik titokban átlépni az államhatárokat — figyelmeztették a szolgálatba indulás előtt Cser- na Dénes határőrt, járőrparancsnokot és társát, Gönczi László határőrt. Megkettőzött figyelemmel ellenőrizték a forgalmas úton haladókat, elsősorban a járművek utasait. Sokáig nem észleltek különöset, az okmányok mindenkinél rendben voltak, a személyleírás sem illett az általuk ellenőrzött területen áthaladó emberekre. Egyszer csak egy jó állapotban levő Volkswagen gépkocsira, illetve annak elhanyagolt külsejű, ruházatú utasaira figyeltek föl. Személyi igazolványaik rendben voltak. — Forgalmi engedélyt, jogosítványt kérek...! — Sajnos mindkettőt otthon felejtettem...! Ez hihetetlennek látszott, mint az is, hogy ilyen drága és jó gépkocsijuk legyen, és a szükséges okmányok nélkül közelítsék meg a határt Cseraa Dénes határőr. — Az ügyeletes jelentette, hoev a járőr gyanús személyeket tartóztatott fel, de bővebbet nem tudott mondani, mert a rádióösszeköttetés üzemzavar miatt — megszakadt. Közben az őr is jelentette, hogy a járőr irányából segélykérő géppisztolyropogás hallatszik. Azonnal riadóztattam, és tíz perc alatt már a helyszínen voltunk — idézi fel a Somogyi Néplap A mártíremlckmű az őrs udvarán. nemrégen történt emlékezetes napot Lukács Sándor politikai helyettes. Az őrsön nyomban megkezdődött az ideiglenes budapesti lakással rendelkező három fiatalember kihallgatása arról, mit keresett a határszélen, illetve, hogyan jutott a gépkocsihoz. — Loptuk Budapesten, a Rózsadomb egyik utcájában. A vászontetőt felhasítva jutottunk be a kocsiba. Előbb Budapesten, aztán Székesfehérváron szórakoztunk, majd Pécsre, aztán pedig Bolhóra utaztunk rokoni látogatásra, mert régen láttuk őket... Nem, nem, eszünk ágában sem volt a határsértés...! Egervári Emil Tibor — ő vezette a kocsit —, öccse, Egervári Frigyes és barátjuk, Ban- csi László, jó ideig ártatlanságukat hangoztatták, aztán őszintén Gönczi László bevallottak határőr. mindent. — Igaz, jártunk pécsi és bolhói rokonainknál is, előbb azon a környéken szerettünk volna a határon átjutni, de a terep nem tetszett. Bolhói roHATVANI DÁNIEL imm, konainknak azt mondtuk, hogy Bancsi szülei zöldség- és gyümölcskereskedők, s minket bíztak meg a termény felvásárlásával, óm ez nem igaz. Jugoszláviába, onnan pedig Olaszországba, illetve az NSZK-ba akartunk szökni. Erre utalt különben a náluk talált és megjelölt hat darab autótérkép, a nagy mennyiségű élelmiszer, a szerszámok, zseblámpák is. Bancsi Lászlónak húszéves kora ellenére nem ez az első szökési kísérlete. Egyszer átjutott Jugoszláviába, onnan adták vissza. Ezért, meg lopásokért, garázdaságért és más bűncselekményekért hét esetben elítélték. A két Egervári sem különb nála. A huszonegy éves Emil Tibor és a tizenkilenc éves Frigyes is ült már lopásért, s most mindhármukra ez a sors vár. Különben ez volt a harmadik gépkocsilopásuk, amiért ugyancsak felelnek. Boldogító igen — orgonaszóra Születéstől a nászúiig Az őrs határőrei emlékeznek s nem felejtik kötelességüket. A határsértők elfogása bizonyítja törekvésüket: méltóvá válni mártírjuk, Puskás Imre határőr emlékéhez ... Szalai László Előre megfontolt szándékkal 9. Kerekes Sándort, a junioredzőt egyszer meglátogatta a lakásán. Ennek is már egy éve. Nézegette az érmeket, s tudta, hogy Kerekes, aki kilenc éve dzsúdózik, a válogatott keret tagja, évente két- szer-háromszor megy külföldi versenyekre, járt már Nápolyban, Berlinben, Splitben. Egyszer — négyesben voltak akkor is — Bélával kipróbálták a »szkanzert«, vagyis a kitámasztott könyökből való karlenyomást. Nyiszlett fiúnak Béla sem nevezhető, az bizonyos. De karja fél percig sem tudott ellenállni a Robié nyomásának. Bélával néha motorokról, autókról beszéltek. Robi elmondta, hogy nagyon szeretne egy Hondát. Mert a motorban az a fontos, hogy nagy legyen és gyors. Az, hogy szép formája legyen, mellékes. Más a helvzet az autóknál, ott már a külső is számít. Robi az olasz kocsikról áradozott, a Fiatokról. Azt mondta, ha ötös találata lenne a lottón, akkor is 850-es Fiat Coupét venne. S aki bármikor is szemtelenül viselkedett vele, az csak úgy ülhetne be a kocsiba, ha neki előbb kezet csókolna. És csak azokkal állna szóba, akik rendesek voltak hozzá. Róbert és a nevelőapja Kiss Ferencné, Király Róbert édesanyja fiatal lány korában a fővárosba került Pá- hiról, kitanulta az esztergályos szakmát, s alig múlt 18 éves, amikor férjhez ment Király Lajoshoz, 1953-ban. Szakmáját tekintve a férj motorszerelő volt, s jó érzéke is lett volna ehhez, de minden keresetét elitta, elkártyázta, estéit duhaj- kodással, randalírozással töltötte. A két gyerek — Robi és Zoli — már megvolt, amikor Kecskemétre költöztek. Korábbi életmódjával itt sem hagyott fel a férj. Az asszony nem bírta tovább, 1957-ben benyújtotta a válókeresetet. Ennek egyik fő indoka az volt, nem szeretné, hogy »a gyermekekből idegroncsokat neveljen«. A bíróságtól külön kérte, hogy Király Lajos számára ne engedélyezze a gyermekek látogatását, akinek egyébként házasságon kívül született gyermekei is voltak, s hogy A folyosón a fölöslegessé vált bútorok torlaszai között nehezen találom meg az irodát az anyakönyvi hivatal közvetlen szomszédságában. Jól »helyezkedtek«. Azonnal értesülnek az anyakönyv vezetőtől, ha egy ifjú pár esküvőre jelentkezik. A hivatalos adat- felvétel után áthívják őket a másik, új bútorokkal berendezett barátságos kis helyiségbe, hogy megkérdezzék, gépzene helyett nem akarják-e inkább egy kamarakórus énekének kíséretében kimondani a boldogító igent. De ha a villanyorgona hangját jobban szeretik, az is van, sőt szólóénekes meg versmondó is. Nincs akadálya annak sem, hogy a városi tanács kapujától végig a folyosókon virágok között vonuljanak az anyakönyvvezető elé. Sokszor forgalmi akadályt okoz a városi tanács elé felvonuló násznép, a bámészkodók pedig felszisszennek, ha teljes díszben, habos fehéren, kezében virágcsokorral kilép a menyasszony a girlandokkal ékesített autóból. 1969-ben az MSZMP Politikai Bizottsága is foglalkozott azzal, mi a teendő, hogy a szocialista szellemben megrendezett családi és társadalmi ünnepségek tartalmunkban és külsőségeikben emlékezetesek, jelentőségükhöz méltók legyenek, Megszületett a társadalmi ünnepségeket rendező és szervező irodák létrehozásáról szóló kormányhatározat is. Kaposváron 1972. január 1-én alakult ilyen iroda. Vezetője, Paksi Lajos számtalan elképzeléssel és nagy lelkesedéssel látott neki a munkának. Szerencsés fiatalember. Működési területe új, s ez lehetőséget biztosít tervei megvalósításához.- Mi volt az első dolga a kinevezés után? — A berendezkedés, hogy tudjuk fogadni, hellyel kínálni ügyfeleinket. Aztán felkutattuk, kikkel lehet majd együttműködni. Megállapodási kötöttünk két szólóénekessel, egy kamarakórussal, három úttörőcsapattal és két irodalmi színpaddal. Beszereztünk egy villanyorgonát, megállapodtunk két orgonistával, és készül a propagandafüzetünk, melyet előreláthatólag május végén adhatunk az érdeklődők kezébe. Ez a kiadvány tartalmaz minden szolgáltatást. Nemcsak esküvőt rendezünk, Felavatták a Magyar Tudományos Akadémia pécsi székházát Pécsen tegnap megnyitotta kapuit a Magyar Tudományos Akadémia helyi székháza. A Mecsek déli lejtőjén, szőlőskertektől övezetten áll az akadémiai székház, az 1884- ben emelt úgynevezett Vasvá- ry-ház. A műemlék jellegű épület, amelyet a városi tanács adományozott az akadémiai bizottságnak, a felújítás eredményeként Pécs egyik építészeti nevezetessége lett. Az épületet kívül és belül egyedülálló Zsolnay kerámiák díszítik, amelyeket sikerült eredeti szépségükben rekonstruálni. A Magyar Tudományos Akadémia nevében Erdey-Grúz Tibor elnök vette át a székházat az építőktől, majd átnyújtotta az épület jelképes kulcsát Ti- gyi József Akadémikusnak, a pécsi akadémiai bizottság elnökének. Pécs és Baranya tudóstársadalmának nevében Ti- gyi József mondott köszönetét az akadémiai épület létrehozásáért, amely nemcsak az 1969-ben megalakult pécsi akadémiai bizottság székháza, hanem az itt élő mintegy 900 tudományos dolgozó közös otthona is. Az ünnepség során felszólalt Aczél György, s a párt Központi Bizottsága nevében köszöntötte Pécs és Baranya tudósait, akiknek nevéhez számos országos, sőt nemzetközi viszonylatban elismert tudományos eredmény fűződik. hanem névadót, temetést, öregek napját, szocialista brigád- avatót és a személyi igazolvány ünnepélyes átadását is, ha ígtnyllk. — És igénylik? — Harminc vállalatnak írtunk levelet, kértük, nevezzék meg azt az összekötőt, akivel állandóan tarthatjuk a kapcsolatot, de eddig csak nyolcán válaszoltak. A napokban például egész véletlenül értesültünk arról, hogy az egyik üzemben tíz gyerek számára rendeznek névadót. Felhívtam őket, mit csinálnak, van-e műsoruk. Azt mondták, nincs. Bögtam a magnót, szereztem egy szavaiét hirtelenében, így mégse volt olyan »egyszerű« az egész. Ha előbb szólnak, énekkart is vihettünk volna* — Nagyon új még ez az egész, kevesen tudnak róla. — Kétségtelen. Éppen ezért úgy tervezzük, hogy készíttetünk kártyákat is, melyeken az anyakönyvvezetőnél jelentkező fiatalokat tájékoztatjuk. A terhes kismamákat a Vöröskereszt révén tájékoztatjuk, hogyha eljön az ideje, bennünket bízzanak meg a névadó ünnepség megszervezésével. Tárgyaltunk a vendéglátó vállalattal esküvői vacsora ügyében, de biztosítunk fényképészt és taxit is. Sőt, ha az ifjú pár nem kap beutalót, a nászút megszervezéséhez tanácsokat adunk. — Mikorra készül el az új házasságkötő terem? — Az év végére talán. Addig a nagyteremben rendezzük a szertartásokat. A városi tanács kertészetének van egy — főként nőkből álló — szocialista brigádja, ők vállalták, nogy minden esküvőre virággal díszítik fel a termet ingyen, társadalmi munkában. — Rendeltek-e már orgo- nás, énekszós esküvőt? — Még nem. Az iroda igazgatója széttárja kezét: — Nagyon az elején vagyunk. Rezes Zsuzsa Növényvédelmi tájékoztató A szaporítóanyag-termő területek bejelentéséről A növényvédelmi rendelkezések szabályozzák a növényi szaporítóanyag-termelést, -fel- használást és -forgalmazást. Az ezekben foglaltakat mindenkinek, aki növényi szaporítóanyaggal foglalkozik, be kell tartania, hogy a veszélyes azok után ne kelljen gyerektartást fizetnie, inkább nem vállalt állást sehol. Az elvált asszony két kisgyermekével már Izsákon lakott, apja házában, amikor Király Lajos felkereste. De a gyerekek akkor épp Páhin voltak, a nagymamájuknál. Róbertnek csak annyi emléke van apjáról, hogy négyéves korában — közvetlenül a válás után — odabújt anyjához és szipogva ezt kérdezte: »Ugye nem fog bennünket az apu agyonütni?« Néhány nyugalmas év következett. Az elvált fiatalasz- szony az izsáki »vasgyárba« járt dolgozni. Sikerült a szakmájában elhelyezkedni, autóbusz-alkatrészeket készített akkor az üzem. Itt ismerkedett meg egy fiatal legényemberrel, Kiss Ferenccel. A vonzalomból 1963-ban házasság lett, Kiss Ferenc — 27 éves volt akkor — odaköltözött hozzájuk. Akkor még ott élt velük Szőke János, Királyné, illetve most már Kissné édesapja. Az asszony második házasságát előbb az anyagi gondok ásták alá. Az üzemből az alkatrészgyártás Székesfehérvárra került, maradt az utcai szemetesládák és a lapátok készítése, primitív lemezmunka, amellyel a 7,50-es órabérszintet lehetetlen volt tartani. 1964 februárjában kettőjük keresete összesen alig érte el a 600 forintot. Mindketten munkahelyet változtattak: Kiss Ferenc elment az erdészethez fűrészgépesnek, az asszonyt pedig felvették a postához kézbesítő^ nek, s a legsivérabb, legelhanyagoltabb — s egyúttal a községtől legtávolabb eső — külterületet, Matyópusztát kapta. Éveken át 35—40 kilométert biciklizet naponta a dűlőutak feneketlen homokjában. Csak pár évvel ezelőtt kapott szolgálati motort, egy Riga mopedet. A konfliktus előbb Szőke János és Kiss Ferenc között mélyült el, majd fajult tettleges- séggé. A vége az lett, hogy az idős ember elköltözött Soroksárra. A haszonélvezeti jogot 32 ezer forint ellenében íratta a lányára. Ez havi 600 forintos törlesztési kötelezettséggel terhelte meg a családot. Maga a ház egyébként alacsony, földes, szoba-konyhás vityilló, elhasználódott szimpla ajtókkal és ablakokkal, télen nem győzik fűteni, mégis hideg. t Nevelt fiaival, főleg Róbert-♦ tel, Kiss Ferenc egyre inkább; ellentétbe került. »Évek alatt* alakult ki olyan helyzet, ame-t lyet nem lehet bírni idegek-; kel« — vallja később a bírósá-f gon a tanúként megidézett ne-1 velőapa. Annyi tény, hogy Kiss* Ferenc évek óta mértéktelenül! hódol az ital szenvedélyének,! 1969-ben kisebb sikkasztás miatt is ült néhány hó^anot. Nvolc- vacv kilencezer forint visszaüz0*-*-.! köteieze^ság hárult a § h-'-'v ezt k< tud’ák nvKgni, az a'-knr 14 •“ éves Róbert szüret egy* hónapon át várait puttonyo-í zást, s napi 120—150 forintot | keresett. | íFolytatjuk.) növényi kórokozók és kártevők ne terjedjenek tovább a szaporítóanyaggal. A hatályos rendelkezés az alábbi növényi szaporítóanyagokra írja elő a bejelentési kötelezettséget: árutermelő és házi szőlő-, gyümölcsfa- és díszfaiskolára; faiskolákban előállított valamennyi szaporítóanyagra; rózsa és fenyő szaporítóanyagokra és telepekre; állami erdő- gazdaságok és egyéb szaporítok által üzemeltetett cseme- tekertelcre, valamint a törzs- ültetvényben levő, vagy bármely kijelölt szaporítóanyagot termő szőlőre, gyümölcs- félére, gyümölcstermő bokorra vagy tőre. A bejelentési kötelezettség határideje: május 15. A bejelentést a Somogy megyei Növényvédő Állomásnak kell címezni. Az állomás munkatársai a szaporítóanyag-termő területeket ellenőrzik. Kérik a növényi szaporítóanyaggal foglalkozó termelőket, hogy a rájuk vonatkozó rendelkezéseket tartsák be, mert az ellenőrizetlen szaporítóanyag termelése, felhasználása és forgalmazása jogi következménynyel jár. A tavaszi káposztalégy április első napjaiban nagy egyedszámmal rajzott, a hónap közepére tojásrakása is megtörtént. A lárvakelés néhány nap múlva várható a káposztaültetvényekben. Ahol a védekezések elmaradtak a káposzta kiültetésekor, most javasoljuk azokat elvégezni a felszívódó típusú rovarölő szerekkel. Nagyüzemben javasolt: Dfmecron 50 0,1, Dimecron 100 0,03 százalék, 400—600 lit/ ha vízmennyiségben. Házikertben: Roger L—40, Bi 58 0,1 százalék (100 liter vízbe 1 dl). Felhasználható víz: 200 négyszögölre 20—40 liter. A terület nagyságától függően a vízmennyiséget — a koncentráció változtatása nélkül — növelni vagy csökkenteni kell.
