Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-27 / 98. szám

Tanácskozik a Hazafias Népfront V. SÜ$€tlK ISTVÁN: Népünk helyesli és támogatja a szocialista célkitűzéseket ság és testvériség elmélyítésé­re helyeztük. kongresszusa A VDK küldöttsége a kongresszuson, nemzeti bizottságának munká­(fktiytatm az 1. oldalról& — 1966-ban tartott IV. kong­resszusunk helyesen és jól je­lölte meg mozgalmi tevékeny­ségünk irányát, és fő felada­tát. A X. pártkongresszus ki­dolgozta az ország továbbfej­lődésének programját. Ennek előkészítésében az MSZMP Központi Bizottságának felké­résére a Hazafias Népfront Országos Elnökségének kibő­vített ülése is részt vett. A magyar nép egyhangú igent mond e programra, és szíve­sen dolgozik érte — a munka­helyén, a munkaidőn túl a la­kóterületén, társadalmi és közéleti fórumokon egyaránt. — Kongresszusunkat előké- szüietednk — községi, tanyai, városi, város-kerületi, járási, megyei, fővárosi népfrontbi­zottsági választásokon — ame­lyeken mintegy félmillió em­ber vett részt ismét alkalmunk voit felmérni: hogyan halad­tunk elpre vállalt programunk megvalósításában, miképpen teljesítettük a Hazafias Nép­front IV. kongresszusának ál­lásfoglalásait, ajánlásait; mi­képpen fejlődött a mozgalom. Megállapíthatjuk: a Hazafias Népfront-mozgalom tekinté­lye, befolyása növekedett az egész országban. Ma már elis­merik a Hazafias Népfront ál­landó jelenlétét, közéleti éle­tünk alakításában elfoglalt szerepét, tevékenységét. A népfront választói gyűlésein nyilvánvaló lett, hogy népünlc helyesli és támogatja a szo­cialista célkitűzéseket. Egyet­ért a párt és a kormány hatá­rozataival, amelyek a népgaz­daság fejlődését, a művelődés fokozását célozzák. Ugyanak­kor nagyon őszintén és szen­vedélyesen felvetették az elő­rehaladást gátló hiányosságo­kat is, nemcsak bíráltak, ha­nem konkrét javaslatokat is tettek. Mindez azt is jelenti, hogy növekedtek as állampol­gárok igényei is a mozgalom­mal szemben. Ez mindannyi- unikat arra kötelez, hogy meg­feleljünk a várakozásnak, és mind a lakosságot közvetlenül érintő kérdésekben, mind az országos problémák megvita­tásában hallassuk vélemé­nyünket, amely az állampolgá­rok reális igényeit, javaslatait fejezi ki. Emlékeztetett a szónok arra, hogy az MSZMP X. kongresz- szusának határozata leszögez­te: a párt a megnövekedett le­hetőségekkel élve erősíti eddi­gi szövetségi politikáját. Ki­tért az ipari munkások és a mezőgazdasági dolgozók fo­kozottabb bevonásáról a nép­front-munkába, majd arról beszélt, hogy a nemzeti egy­ség alapja a munkás—paraszt szövetség. Több nő és fiatal került a bizottságokba Igen fontos — hangsúlyozta Bencsik István, hogy mozgal­munk további formálásában szocialista államunk e két nagy osztálya, tartóoszlopa együtt vegyen részt. Társadalmunk­nak dinamikusan változó élet- körülményei közepette, a gyor­san alakuló helyzetben elő­fordul, hogy a munkások kö­zül sokan nem ismerik a pa­raszti gondokat és a parasz­tok keveset tudnak a munká­sok életéről. Véleményünk szerint a munkás—paraszt szövetség alakulása nem pusz­tán az egymásról való ismere­tek bővülésének kérdése. E szövetség megbonthatatlan alapja az, hogy a két nagy osztály társadalmunk fejlődé­sének alapvető kérdéseivel teljesen egyetért. A célok kö­zösek. Utalt a népfront kongresz- szusi levelére, amely megál­lapította, hogy a magyar ér­telmiség is hagyományosan fontos szerepet tölt be a Ha­zafias Népfrontban. Az értel­miség "korszerű tudás-anyag döntő részének letéteményese, hordozója és továbbfejlesztő­je. Társadalmi befolyása je­lentékeny, tekintélye elvitat­hatatlan, s mindez a jövőben csak növekedni fog Ebben a törekvésünkben — jelentette ki — biztosan számítunk régi harcostársaink: a pedagógu­sok jövőbeli együttműködésé­re is, és a számában, tekinté­lyében egyaránt erősödő me­zőgazdasági értelmiségre, mun­kánk eddigi jó támogatóira: mérnökökre, közgazdászokra, jogászokra, az orvosokra, gyógyszerészekre. Nagy súlyt helyezünk a technikai értelmi­ségiek nagyobb társadalmi ak­tivizálására. Igyekszünk az ed­digieknél hathatósabban mun­kánk köreibe bevonni a kiváló tudósokat, művészeket. Vár­juk sorainkba a kisiparosokat és a kiskereskedőket is csak­úgy, mint a nemzetiségi ál­lampolgárokat. ................ Ä nőbizottságok rövid pá­lyafutásuk alatt máris ered­ményes munkát végeztek. A nők számaránya a népfrontbi­zottságok mostani újjáválasz- tása során az 1968-as 24 szá­zalékkal szemben 31 százalék­ra növekedett. Mit tegyen a népfront az if­júságért? Erre a kérdésre csak úgy tudunk megfelelni, ha ma­guk a fiatalok részt vesznek a válasz megfogalmazásában, ha köztünk, velünk dolgoznak. Ezért kellett »megfiatalítani« bizottságainkat és kell majd az egész népfrontmunkát. Az ifjú korosztály arányszáma 13 százalékról 20 százalékra növe­kedett a mostani népfront vá­lasztásokon. Az állampolgárok hazafias érzelmeire hivatkozunk Tisztelt kongresszus! — A Hazafias Népfront ne­ve már önmagában elkötele­zettség. Azt jelenti, hogy a szocializmus megvalósítása érdekében munkálkodunk a nemzeti egységen, és az állam­polgárok hazafias érzelmeire hivatkozunk, amikor zászlónk alá szólítjuk őket A szocialista haza fiság a szocializmust építő nép haza­szeretete. Nagy szerepet ját­szik benne az az érzelmi kap­csolódás, amelyet a szülőföld, a nép, a haladó történelmi és kulturális hagyományok, az anyanyelv szeretete erősít! Az érzelem viszont csak akkor vá­lik igazán hatóerővé, ha gon­dolatokat érlel, cselekedetre késztet, tettekre, amelyek a szép hagyományok beteljesí­tését jelentik. — Hagyományaink ápolásá­nak szép műhelye a honisme­reti mozgalom. Bízvást el­mondhatjuk, hogy a régi és a közelmúlt értékeit, jeles ese­ményeit felkutató, rendszerező és összegező tevékenységben örömet lelt és hasznos elfog­laltságot talált fiatal, öreg egy­aránt. Továbbra is lelkesítő feladatunk marad természeti és történelmi értékeink feltér­képezése. A Hazafias Népfront fő cél­jai közé sorolja, hogy közre­működésével, gazdagabb tar­talmat nyerjen a szocialista demokrácia, a lakosság ismer­je jogait és felelősségének tu­datában éljen megnövekedett lehetőségeivel. A Hazafias Népfront-mozga­lom eddigi jó módszereihez tartozott, hogy fórumokat lé­tesített, amelyekein a külön­böző osztályok & rétegek nyütan szólhattak problémá­ikról. E véleményeket, állás­pontunk kifejtésével eljuttat­tuk illetékes szervekhez, és a lehetőség szerint igyekeztünk mindenkinek válaszolni kérdé­sére, jogosra, jogtalanra egy­aránt. A vita akkor jó, ha a döntést nemcsak elhatározás követi, hanem azok, akik ta­nácskoztak és kialakították a helyes álláspontot, részt vesz­nek a megvalósításban is. Mert a szocialista demokrácia nemcsak kötetlen eszmecsere, hanem fegyelmezett cselekvés is. így kapcsolódik össze a jog, a felelősség és a köteles­ség. — A tanácsok népképvisele­ti, önkormányzati jellege lehe­tővé teszi, hogy a népfront az eddigieknél sokkal következe­tesebben betöltse a tanácsok tömegpolitikai bázisának a szerepét. Ebben a kérdésben is nagyot léptünk előre. A népfrantbizottsagok többségé ma már részt vesz a fontosabb intézkedések, tervek kimunká­lásában a lakosság véleményét tolmácsolva. A népfront és a tanács együttműködése kedve­zően befolyásolja a helyi poli­tika alakulását, ösztönzője az emberek öntevékeny közremű­ködésének, a társadalmi mun­kának. — Népgazdaságunk egészsé­gesen fejlődik, az életszínvo­nal egyenletesen emelkedik. A gazdasági reform megfelel szocialista gazdaságunk álta­lános törvényszerűségeinek, s azon fejlődési szakasz sajátos­ságainak, amelybe elérkeztünk. A fejlődés, népgazdaságunk negyedik ötéves tervének meg­valósítása, jó irányban halad előre. Ugyanakkor látjuk a fogyatékosságokat is és meg­állapíthatjuk: sok még a te­endő, amelyekben a népfront­mozgalom is segíthet. Mozgósítsuk a közvéleményt — Véleményünk szerint az önző nézetek azért üthették fel a fejüket, mert sokszor egy­oldalúan hangsúlyoztuk az anyagi ösztönzés jelentőségét. Nem kaptak elég nagy nyoma- tékot ugyanakkor az emberi munkának azok az eszmei és érzelmi vonásai, amelyek tu­lajdonképpen az egyén szelle­mi és érzelmi világának egyik legszebb élményéti jelentik: az alkotás örömét. Á tisztességgel elvégzett munkában még sok más, nagyon is emberi jelen­ség közrejátszik, olyan, ami olykor a pénznél is fontosabb. Ilyen a becsület, a felelősség, meg a jóra sarkalló hiúság is. Szép példáját adja ennek a szocialista brigádmozgalom, amely most készül seregszem­léjére. — A Hazafias Népfront so­kat tehet a közgondolkodás ala­kításáért. Mozgósítsuk a köz­véleményt alkotó, termelő, tisztességesen élő és dolgozó emberek tiszteletére. Harag és megvetés sújtsa azokat az ügyeskedőket, akik a közösség kárára akarnak megtollasod- ni. A tiszteletet, a megbecsü­lést nem lehet megvásárolni! — A népfrontmozgalomban a tevékenység túlnyomó több­sége társadalmi munkában történik. Népfrontbizottsá­gaink, az elnökségek mellett működő különböző bizottságok tagjai munkaidejükön túl ön­ként vállalt tevékenységet folytatnak, és ezért semmiféle díjazást nem várnak. Ezután is sokszor lesz erre a segítség­re szükség. Ennek lehetőségét egyetlen adat is jól érzékel­teti: 1971-ben a fizikai társa­dalmi munka értéke megköze­lítette az egymilliárd forintot. A mozgalmon belül azonban ma már a legmagasabbrendű szellemi tevékenységtől kezd­ve a kétkezi fizikai munkáig társadalmi munkásod, szak­májuk vagy éppen hobbyjuk szerint azokban a szférákban fejtik ki tehetségüket, ame­lyekben a legjobb kedvük te­lik. Munkájuk erkölcsi, politi­kai értéke felbecsülhetetlen a nemzeti egység erősödésében, a szocialista hazafiság kibon­takoztatásában. Éppen ezért javasolja az országos tanács a Hazafias Népfront V. kong­resszusának: alapítson olyan kitüntető jelvényt, amely a népfrontmunkában kiemelkedő teljesítményekért adományoz­ható. Hatalmazza fel a kong­resszus az általa választott új országos tanács elnökségét, hogy a kitüntető jelvényt megterveztesse és adományo­zásának a föltételeit meghatá­rozza. A Szovjetunióval való barátság és testvériség elmélyítése A népfront művelődéspoliti­kai teendőit vette sorra ezután Bencsik István. — A népek közötti barátság erősítéséért folytatott tevé­kenységünkben a legfőbb súlyt a Szovjetunióval való barett­Nemzetközi politikai kérdé­sekről szólva Bencsik István kifejtette: — Kongresszusunk olyan időben ülésezik, amikor a vi­lágon előrenyomul a népek szabadságának, a világ haladá­sának gondolata, és ugyanak­kor a reakció, az elnyomás erői mindent megpróbálnak, hogy erejüket összeszedjék és fékez­zék a haladást. Noha ezek az erők csökkenek, még mindig nem jelentéktelenek; hiba len­ne lebecsülni őket. Az Ame^ rikai Egyesült Államok nixoni adminisztrációja, amely a viet­nami béke hirdetésével került hatalomra, fenntartja, folytat­ja, még erősíti is a pusztítást Vietnamban. Jogos felháboro­dást vált ki világszerte a ter­rorbombázások felújítása, ár­tatlan emberek, asszonyok, gyermekek meggyilkolása, a polgári lakosság esztelen pusz­títása. A magyar nép is köve­teli a bombázás beszüntetését, az imperialista csapatok kivo­nását! — Változatlanul folyik a harc a Közel-Keleten és La- tin-Amerikában, Afrikában az imperializmus erői ellen, hogy biztosítsák függetlenségüket, gazdasági önállóságukat, sza­bad jövőjüket. — Az utóbbi években a nemzetközi politika homlokte­rébe került az európai konti­nens, amelyen érik a realitások elfogadásának termékenyebb gondolata. A nyugatnémet el­lenzék, a revansista körök azonban még a hidegháború felélesztésétől sem riadnak vissza, hogy megakadályozzák a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerző­dés ratifikálását. — Az SZKP XXIV. kong­resszusán meghirdetett politic ka, a tárgyaláson alapuló eu­rópai biztonság gondolata a szívós ellenállás ellenére előre­nyomul. Hazánknak is része van ennek az ésszerű politiká­nak az előrehaladásában és a Hazafias Népfront-mozgalom is teljes erejével támogatja az európai biztonsági értekezlet gondolatát, az európai bizton­ság és együttműködés magyar Aki részt vesz a népfront- mozgalomban, társadalmi munkában teszi. Ledolgozza a nyolc óráját, és csak azután megy az ülésekre, vagy a la­kosságot szervezni, összegyűj­teni a panaszaikat, javaslatai­kat. Jószántából teszi, minden ellenszolgáltatás nélkül, belső parancsra, mert látja, hogy le­hetne jobban is csinálni vala­mit, vagy mert emberek for­dulnak hozzá segítségért. Nem zárkózik saját életébe, hanem — sokszor magánéletének ro­vására — erejét és tudását a közösség asztalára teszi. A közéleti munka egyetlen ju­talma az eredmény, ami — bár hasznos —, nem mindig látványos. Sokszor elaprózódik. Több sikert egy-egy sikertelen­ség közömbösít Egy dolog azonban bizonyos. Azok az emberek, akik vállalják » köz­életi teyékenykedést, a mun­kaidőn kívüli munkát, minden elismerést megérdemelnek. Ezt az elismerést fejezik ki most azok a kitüntetések is, melyeket a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa adomá­nyozott a Hazafias Népfront V. kongresszusa alkalmából a mozgalomban eredményesen tevékenykedőknek. A somogyiak közöl öten kap­ták meg a Munka Érdemrend különböző fokoztaít Sánáomé, ! Beregszászi Ilonát, a Ka­posvári Mező­je gazdasági Szakközépisko­la igazgatóját a Hazafias Népfront So­mogy megyei bizottságának steiaőfesÉ a ját Tiszta és nemes célok — Országépítő munkánkkal, boldog jövőnk építésével szo­rosan összefüggő ügynek te­kintjük a népek közötti barát­ság ápolását, részvételünket a békéért folytatott világméretű küzdelemben, a vietnami és más, a szabadságért és függet­lenségért harcoló népek iránti szolidaritást és a mozgalom nemzetközi kapcsolatainak fej­lesztését Beszédét így summázta a fő­titkár: — További százezrekhez sze­retnénk eljutni, olyanokhoz, akiket ezután akarunk megke­resni és meggyőzni: érdemes velünk dolgozni, a jó munka örömét találják mozgalmunk­ban. Szilárd meggyőződésünk, hogy régiek, újak, népünk százezrei, milliói hallják meg hívó szavunkat és jönnek ve­lünk tiszta és nemes céljaink munkálására, mozgalmunk erősítésére, hogy építőmun­kánkban kovácsólódjék a nem­zeti egység, és épüljön szép jövőnk: a szocializmus! Szünet után Erdei Lászlóné elnökletével folytatódott a ta­nácskozás. Az országos elnök­ség mellett működő munkaibi­zottságok., jelentést tettek az elmúlt években végzett mun­káról. Nagy Józsefné, az Or­szágos Nőbizottság, dr. Ortu- tay Gyula, a honismereti és helytörténeti bizottság, S. He­gedűs László, a mezőgazdasági bizottság, dr, Trautmann Re­zső, a város- és községpoiiti- fcai bizottság munkáját ismer­Munka Érdemrend arany fo­kozatával tüntették ki. — Megható és megtisztelő, hogy négyévi munkámért ilyen nagy elismerésben részesülök. Ez nagyon sokat jelent nekem — mondta Beregszászi Ilona A munka értéke persze nem az időtől, hanem a munka eredményétől függ. Beregszá­szi Ilona már az előző kong­resszuson is részt vett. Az if­júsággal, a nevelés gondjaival foglalkozó szekció megbeszélé­sein hasznosította pedagógiai tudását. Most is a fiatalokkal kapcsolatban kíván felszólalni. Jakab Sán­dor a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta. Szintén pedagógus, a csurgói fiúkol­légium igazga­tója. Titkára a nagyközségi népfrontbizott­ságnak és a já­rási bizottság alelnöke. Tíz éve tevékenykedik a népfrontmoz- galomban. Farkas Dezső esetében a hi­vatás és társa­dalmi munka egybeesik. 1965 óta a kaposvá­ri járási nép­frontbizottság titkára, het­venhét községi bizottság mun­káját támogat­ja, irányítja, ellenőrzi. — A kongresszusba *ebat vazefc — mondta a Munka Ér­tette. S Hegedűs László java­solta, hogy az agrárpolitikai mozgalmi tevékenység támo­gatására »falu- és szövetke­zetpolitikai bizottság« elmeve- vezésseL, újjáalakítva folytas­sa munkáját a mezőgazdasági társadalmi bizottság. A szerdai vitában egyéb­ként részt vett dr. Szálát Lász­ló egyetemi tanár (Csongrád megye), Szabó László géplaka­tos (Budapest), dr. Kecskés Rudolf állatorvos (Baranya megye), Árvái István, a Szak- szervezetek Szolnok megyei Tanácsának titkára, E. M. Zsu- kov akadémikus, a szovjet de­legáció vezetője, Kovács Pál bányász (Komárom megye), dr. Nguyen Van Hien profesz- szor, a Vietnami Hazafias Front központi bizottsága el­nökségének tagja, dr. Kárászt Benő orvos (iNógrád megye), Szentistványi Gyűláné Pécs megyei városi tanácsának el­nöke, dr. Ijjas József kalocsai érsek, dr. Takács Adám ügy­véd (Zala megye), dr. Wild Frigyes, a Magyarországi Né­met Dolgozók Demokratikus Szövetségének főtitkára, dr. Gervai Béla, a KISOSZ elnö­ke, dr. Horváth István, a KISZ kb első titkára, Raden- ko Vidinszki, a Bolgár Haza­fias Arcvonal elnökhelyettese, dr. Radnóti István, a Veszprém megyei Tanács elnöke, Bodo nyi Pálné, a Népfront buda­pesti bizottságának titkára, Ondrej Klokoc, a csehszlovák delegáció vezetője, Pernesz Gyula könyvtárigazgató (Győr-Sopron megye). Ezzel befejeződött a kong­resszus első napi tanácskozá­sa. A kongresszus ma reggel fél kilenckor folytatja munká­ját demrend ezüst fokozatának birtokosa —, segít majd a feladatok tartalmi részében. A kitüntetés újabb lendületet adott. Ugyanezt vallja Heizler Tibor is, a fel- sőmocsoládi Ady Endre Tsz traktorosa, bár nehéz elképzel­ni, hogy lelke­sedése, aktivi­tása fokozható. Napi munkája mellett tagja a községi tanácsnak, a végrehaj­tó bizottságnak, elnöke a tsz ellenőrző bizottságának és tíz éve dolgozik a népfrontmoz­galomban, mint a községi nép­frontbizottság elnöke. Ezért most a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta. Szabó Fe­rencre, a Pa- mutfonó-ipari Vállalat nyug­díjasára tizen­két év óta szá­míthat a nép­frontmozgalom, mégis azt mondja' — Ezzel a kitüntetéssel, a Munka Érdemrend bronz fo­kozatával olyan előleget kap­tam, hogy nem tudom — koro­mat tekintve —, sikerül -e majd további munkámmal megszolgálnom. A somogyiak nevében Sán- domé, Beregszászi Ilona kö­szönte meg a kitüntetést Somogyi Néplap Munka Érdemrend népírontnkáért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents