Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-26 / 97. szám

Hatalmas rés a kormányerők védelmi vonalán A szabadságharcosok Konto előtt A diplomáciai testület is a nemzetközi ellenőrző bizottság tagjai Haiphongban. (Telefoto - AP-MTI-KS) Tegnap helyszíni sajtótájé­koztatót rendezett Haiphong­ban az amerikai háborús bűn­tetteket kivizsgáló vietnami bizottság. A bizottság haiphon- gi képviselői a bombázások minden helyszínét részletesen bemutatták a helyszíni szem­léken részt vett közel száz vi­etnami és külföldi tudósítónak. A Saigonban kiadott hadije­lentésekből kitűnik, hogy a dél-vietnami népi felszabadító erők Kontumhoz közelednek. Alakulataik több stratégiai fontosságú hidat robbantottak fel Kontum, Quang Ngai és Binh Dinh tartományban, s Tan Canh, valamint Dak To elfoglalása után elfoglalták a saigoni kormánykatonaságnak Kontumtól mintegy harminc kilométerrel nyugatra fekvő két további tüzérségi állását is. Tegnap délben már Kontum repülőterét is rakétákkal tá­madták. A repülőtér térségé­ben kilenc rakéta csapódott be. Amerikai és dél-vietnami vadászbombázók hétfőn haj­nali 6.00 órától kedden hajnali 6.00 óráig összesen 414 alka­lommal indultak bevetésre. Támadásaik a Kontum körüli térségre összpontosultak. A harcokban B—52-es amerikai hadászati repülőerődöket is be­vetettek. A tartományi szék­helytől északnyugatra és dél­nyugatra, mintegy ötven kilo­méteres körzetben 12 alkalom­mal indultak bevetésre. Az óriásbombázók ezzel egyidejű­leg Quang -Tri tartomány Ki­szabadított területeit öt alka­lommal támadták, Saigontól 80—90 kilométerrel északra Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára kedden találkozott a csehszlovák szövetségi gyűlés küldöttségével, amely a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának meghívására hivatalos baráti látogatást tett a Szovjetunió­ban. Alois Indra, a küldöttség ve­zetője, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizott­Tegnap hajnalban — magyar idő szerint 3.15 órakor — az Apollo—16 legénysége két és fél percre begyújtotta a Casper anyaűrhajó fő hajtóművét, hogy kikerüljön a Hold von­zásából és meginduljon a Föld télé. A manőverre a Hold túl- . j oldalán került sor, s a föl- ..i irányító központban nagy gaiommal várták, vajon ki- .ágítően működik-e az el; ült napokban sok problémát ;ozott fedélzeti irányító be- ■ndezés. Mintegy tízperces árakozás után az űrhajó fel­IIa sszuna helyett Riad? Egyiptom Mahmud Riad volt úgy minisztert, Szódat elnök . -i.politikai tanácsadóját ja- . uáujja Abdel Khalik Hasszu- . utódjának az Arab Liga n e — közli a keddi A1 Ah­um. iuasszuna jelenleg 73 éves, s mint már jelentettük, lemon- uási szándékáról tájékoztatta az arab államfőket. Az A1 Ahram szerint Kairó a'.ért. választotta Kiadót, mert egyedülállóan nagy tapasztala­ta van arabkőzi és Palesztinái ügyekben. Riad 55 éves és 1948 "ta áll diplomáciai szolgálat­án. Egyelőre nincs hír arról, mi­kor hívják össze a 18 orszá­got tömörítő Arab Liga mi­niszteri tanácsát, hogy megvi­tassák a hivatalban levő főtit­kár távozását és utódlását. Somogyi Néplap pedig hat akciót hajtottak vég­re. Bombaterhüket Ah Loc tér­ségében szórták le, amely to­vábbra is súlyos harcok szín­helye. Az amerikai 7. flotta hajói folytatták a dél-vietnami 1. és 2. számú katonai körzet fel­szabadított tengerparti térsé­geinek ágyúzását. Az AFP hírügynökség a dél­vietnami központi fennsíkon kialakult helyzetet úgy értéke­li, hogy a népi felszabadító erőknek, — miután elfoglalták a tan carahi és a dák tói nagy ságának elnökségi tagja, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság szövetségi gyűlésének elnöke és a küldöttség tagjai ismertették azt a nagyszabású munkát, amelyet a csehszlovák dolgozók végeznek a CSKP XIV. kongresszusa határoza­tainak megvalósításáért. A csehszlovák szövetségi gyűlés küldöttsége kedden ha­zautazott Moszkvából. tűnt a televízió képernyőjén és Young parancsnok jelentet­te, hogy az »elszakadás« si­került. Nem ment minden simán az Orion leszálló egység leválasz­tásakor. A három űrhajós el­felejtett bekapcsolni egy áram­kört, amely automatikus kor­mányzásra állította volna az Oriont és lehetővé tette volna, hogy az közvetlenül becsapód­jék a Hold felszínére. Az Orion most mintegy 250 napig kering majd a Hold körüli pá­lyán és csak fokozatosan kö­zelíti meg a felszínt. Ezt megelőzően a Casper fej- délzetéről egy miniholdat bo­csátottak Hold körüli pályára. A mesterséges hold további tudományos méréseket végez Földünk útitárséval kapcsolat­ban. Az Apollo—16 további prog­ramjának élén a harmadik űr­hajós, Thomas Mattingly űrsé­tája szerepel, amelyre tegnap az esti órákban került sor. Az előre megadott tervek szerint a Casper csütörtökön 20.44-kor éri el a Csendes­óceán déli vizeit, mintegy 270 kilométerre délkeletre a Kará­csony-szigetektől. Young, Duke és Mattingly különben egyre fáradtabb, és olykor Ingerülten reagál a houstoni központ bejelentései­re. Nem fogadták például ki­törő örömmel azt a kérést, hogy írásban rögzítsék az ed­digi program-módosításokat. Annál is inkább, mivel »ez az egész repülési terv úgy fest, mint amikor egy csirke bele­gázol a tintapacába, majd tán­colni kezd a közepén«. Az idegi fáradtságnak tulajdonít­ják egyébként az Orion le­szálló egység »elvesztését« is. támaszpontokat, hatalmas rési ütöttek a saigoni kormányka­tonaság Kontum körüli védel­mi vonalán, — most lehetősé­gük van arra, hogy egyesülje­nek a szomszédos Quang Ngai és Binh Dinh partmenti tarto­mányokban lévő alakulatai k,- kal. A khmer hazafiak Kambod­zsa délkeleti részében válto­zatlanul erős nyomást gyako­rolnak a külvilágtól elszigetelt Svay Rieng és Prey Veng tar­tományi székhelyre. A két vá­ros körül elfoglalták a phnom penhi kormánykatonaság több állását, amely a két tartomá­nyi székhely védelmét biztosí­totta volna. A Phnom Penh-től 160 kilo­méterrel délnyugatra levő Kompong Fraoh térségében to­vábbra is élénk harci tevé­kenység folyik. Befejződtek az MSZMP és a Szíriái Baath párt küldöttségé­nek tárgyalásai. Tegnap reggel a magyar pártküldöttség első útja a főváros közelében fek­vő »Május 8« állami kertgaz­daságba vezetett, amelyet az 1963-ban végbement forrada­lom időpontja nyomán nevez­tek el. A gyümölcstermelő gazdaságot Fuad Hadidi igaz­gató mutatta be Biszku Bélá­nak és a küldöttség tagjaínajc. A program következő állomása egy híres Damaszkusz környé­Észak-frországban letelt az egy hónapos »próbaidő«, amit a katolikus és anti-unionista politikai erők népfrontja, a polgárjogi szövetség adott Wil­liam Whitelaw ír ügyekkel fog­lalkozó miniszternek, hogy — mint egy katolikus szóvivő mondotta — megbizonyosod­janak: komolyan gondolja-e az angol kormány az internálá­sok felszámolását, s egyáltalán milyen tervei vannak. Egy hónap elteltével a szö­vetség most ismét utcára szó­lítja az észak-ír kisebbséget. »Egy hónap alatt körülbelül 90 internáltat valóban szaba­don bocsátottak — mondotta az MTI tudósítójának Edwina Stewart, a szövetség főtitkára. — De közben folyamatosan tartóztatnak le másokat. Semmi jele sincs annak, hogy a brit kormány végetvet- ne a vallási megkülönböztetés­nek, szétzúzná a régi politikai struktúrákat. Ennél fogva ügy határoz­tunk, hogy május 7-én újabb tüntetést fogunk szerveani Belfastban. Az MTI tudósítója feltette a Kissinger I Moszkvában járt Az amerikai rádióállomások tegnap déli híradásaikban je­lentették, hogy dr. Henry Kis­singer, Nixon elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadója, négyna­pos látogatást tett Moszkvá­ban. Kissinger hétfőn este érke­zett haza Moszkvából és azon­nal Camp Dávidba utazott, ahol Nixon elnököt tájékoztat­ta útjának eredményeiről. A fehér házi sajtóértekez­leten Kissinger elmondotta, hogy moszkvai tartózkodása során megbeszéléseket folyta­tott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával és And­rej Gromiko szovjet külügy­miniszterrel az időszerű fon­tos nemzetközi kérdésekről. Kissinger hangoztatta, hogv a megbeszéléseket közös megál­lapodás alapián tartották ti­tokban. Közölte, hogy a tár­gyalások során szó volt a szovjet—amerikai csúcstalál­kozó napirendiéről is. A sajtó­értekezleten teRisin»er határo­zottan ta^adólag válaszolt ar­ra a kérdésre, vaion mostani moszkvai útía »lőtt felmerült-e bármelv részről Nixon elnök május kezdett«^ tervezett moszkvai látogatásának lefú­jása. szovjet és az amerikai küldöttség tegnap délelőtt rö­vid, mindössze 30 perces ple­náris ülést tartott a helsinki szovjet nagykövetségen a ha­dászati fegyverek korlátozásá­ról. A konferencia amerikai forrásai a SALT tárgyalások 120. ülését is komolynak és tárgyszerűnek nevezték. A kö­vetkező ülésre pénteken kerül sor az amerikai nagykövetsé­gen. ki üdülőhely, Bludán megte­kintése volt. Délután ismét összeültek az MSZMP és a Szíriái Baath párt küldöttségei, hogy a tárgyalá­sok befejezéseként aláírják a két párt együttműködéséről és kapcsolatainak fejlesztéséről szóló megállapodást. Az ok­mányt Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Abdullah Ahmar főtitkárhelyettes hite­lesítette aláírásával. kérdést: van-e biztosíték a hadsereggel való összecsapás elkerülésére? — »Felszólítunk minden tüntetőt — hangzott a válasz — határozottan ígérjék meg, hogy nem folyamodnak erőszakhoz. Mi nem keressük a bajt, de bele sem nyugodha­tunk a mostani helyzetbe« — mondotta Stewart asszony. Indiai küldöttség Paklutdnban Megérkezett Islamabadba az a 17 tagú indiai küldöttség, amely D. P. Dhar, az indiai külügyminisztérium politikai tervező csoportja elnökének vezetésével tárgyalásokat foly­tat majd a pakisztáni kormány megbízottaival az indiai—pa­kisztáni csúcstalálkozó napi­rendjének előkészítéséről. Az indiai küldöttség rövid­del megérkezése után gépko­csival továbbutazott a Rawal- plndltől 35 mérföldnyire fek­vő Murree Hilsbe, ahol a tárgyalások ma kezdődnek meg. Brezsnyev fogadta a csehszlovák küldöttséget Egyre ingerültebb a három asztronauta Séta az űrben Magyar pártküldöttség Szíriában Befejeződtek a tárgyalások Észak-lrország Letelt a tíirelmi idő Hárman a pályán A tervek szerint no­vemberoen Párizsban tartják az Angliával, Norvégiával, Dániával és Írországgal ki­bővített Közös Piac, az úgy­nevezett Tízek első csúcsér­tekezletét. A protokoll sze­rint Franciaország köztársa­sági elnöke, Pompidou mint vendéglátó foglalja majd el az elnöki széket. A valóságban persze az összegyűlt kor­mányfők egyáltalában nem protokoll-értekezletón vesz­nek részt, hanem a nyugat­európai hatalmi harc csatóit vívják az új feltételek között. Világosan kell látni ugyan­is, hogy Nagy-Brltannla és társainak belépésével nem­csak Nyugat-Európa gazdasá­gi integrációs problémái, ha­nem a hatalmi-politikai, sőt a katonai egyensúly kérdé­sei is új fényben jelennek meg. Kiindulópontként minde­nekelőtt annak az országnak a hatalmi törekvéseit kell megvizsgálnunk, amelynek belépése a változásokat elő­idézi. Ez az ország: Nagy- Britannia. Tévedés lenne azt hinni, hogy az angolok szá­mára csakis gazdasági okok diktálták a Közös Piachoz való csatlakozás szívós köve­telését. Szerepet játszottak ebben rendkívül fontos hata­lompolitikai okok is! Az angolok ugyanis gondo­san felmérték azt a nyugat­európai politikai-hatalmi helyzetet, amely a Közös Piac létrejötte óta kialakult. Egy­részt Nyugat-Németország »gazdasági óriás és politikai törpe« volt. Más szavakkal kifejezve: az NSZK ugyan a Közös Piac vezető gazdasági hatalma, a nyugat-európai integráción belül azonban nem tudott egyértelműen ve­zető szerepre szert tenni, mi­után a második világháború következményeképpen kato­nai-politikai értelemben nem teljes jogú nagyhatalom. Más­részt Franciaország, amely gazdaságilag jóval gyengébb, messzemenően kihasználta azt a tényt, hogy a Hatok háza táján az egyetlen olyan hatalom volt, amely állandó tagja a Biztonsági Tanácsnak, s melynek ha mégoly korlá­tozott mértékben is, de saját atomütőereje van. Az angol uralkodó osz­tály természetesen világosan látja, hogy a nyugatnémet gazdasági és a francia politi­kai hatalomnak ez a hullámzó és ingadozó egyesúlya kiváló hatalompolitikai lehetősége; két biztosít London számára. Ha Anglia nem »ugrik át« Európába, akkor óhatatlanul egyre jobban az Egyesült Ál­lamokhoz csapódik és önál­ló hatalmi szerepe fokozato­san elenyészik. A Közös Piachoz való csat­lakozás ezzel szemben módot nyújt arra, hogy Nagy-Bri- tannia sok szempontból ve­zető szerepre tegyen szert Nyugat-Európában. Ennek gazdasági alapja, hogy jóval hatásosabban mérheti össze termelési kapacitását az NSZK-val, mint Franciaor­szág. Sőt, egyes területeken pedig — mint a technológiai kutatások színvonala, a nem­zetközi bankrendszerben ját­szott szerep stb. — kifejezet­ten fölényben van. Politikai­lag és katonailag pedig hatá­rozott előnyben van Francia- országgal szemben. Éppen úgy állandó tagja a Biztonsági Tanácsnak, atomütőereje azonban minden jel szerint nagyobb szabású, mint a franciáké, s emellett a koráb­bi megállapodások értelmé­ben a nyugat-európai orszá­gok közül egyedül birtokosa bizonyos amerikai atomtit­koknak. Adva vannak tehát a Nyugaí-Európa feletti angol hegemónia alapíeltételei. A gyakorlatban ez alighanem azt ijg'a Jeian enl, hogy Lon­don anéle »döntőt!'ói szerep­re« számít. Ügynevezett »mozgó egyensúlypolitikát« szeretne kidolgozni. Ennek során az egyes vitás gazda­sági, politikai és katonai kér­désekben aszerint áll majd Franciaország, illetve az NSZK oldalába, hogy melyik változat felel meg jobban Anglia hatalmi érdekeinek. Ami Nvugat-Németországot illeti, pillanatnyilag a leg­közvetlenebb összefüggés az, hogy Brandt kormányának sikerül-e ratifikáltatnia az úgynevezett »keleti szerződé­seket«. Amennyiben ez sike­rül, akkor — az.általános eu­rópai és világhelyzetet érintő pozitív hatásán túlmenően — feltétlenül megerősödik az NSZK, politikai súlya. A szerződések ratifikálása ugyanis az eddigieknél sok­kalta inkább módot nyújtana az NSZK-nalc arra, hogy fon­tos politikai kérdésekben köz­vetlen érintkezést találjon a Szovjetunió és a kelet-európai országokkal. Ami Franciaországot illeti, ott a hatalmi ellenlépések fő megjelenési formája a meg­lepetésszerűen bejelentett Pompidou-féle népszavazás lett volna a Közös Piacról. Belpolitikai és taktikai té­nyezőkön túlmenően Pompi- dout elsősorban az vezette a népszavazás meghirdetésére, hogy Angliában rendkívül erős a Közös Piachoz való csatlakozás ellenzéke. így, ha egy népszavazással a jelen­legi francia rezsim demonst­rálni tudja, hogy nagyszabású többséget sorakoztat fel a Kö­zös Piac kibővítésének gon­dolata mögé, az mindenkép­pen erősítené Franciaország hatalmi helyzetét: Egy még mindig nem teljes jogú nagy­hatalomként szereplő NSZK és egy hatalmi tervekkel ren­delkező, de mélyen megosz­tott Anglia oldalán Francia- ország ismét úgy szerepelne, mint a Közös Piac vezető po­litikai hatalma. S a továb­biakban ennek megfelelően léphetne fel az ameiikaiak- kal folytatandó igen kemény gazdasági-pénzügyi tárgyalá­sokon! Mint a népszavazás eredményeiből kiderült, Pompidou számításai nem váltak be. Az eddigi francia—nyu­gatnémet »balansz« helyett tehát a Közös Piacon kiala­kuló új hatalmi harcot, első­sorban a belépő Anglia he- gemon-törekvései, másfelől az NSZK és főként Francia- ország ellenlépései fémjelzik. A küzdelem persze még ki sem bontakozott, hiábavaló kísérlet lenne tehát az esé­lyek latolgatása. Annyi bizo­nyos, hogy most már hárman »játsszanak a pályán«, ami azt jelenti, hogy az angol— NSZK—francia háromszög­ben a kapcsolatok az eddigi­nél bonyolultabbakká válnak, és az összes részvevők szé - mára több lehetőség adódik a manőverezésre, mint eddig. Gömürl Endre Savanyú a szőlő Francia népszavazás - ka/JÍzaznÍT/aífkel Francia politikai körökben továbbra is a vasárnapi nép­szavazás eredménye a fő téma. Most már kormánypárti kö­rökben is elismerik, hogy Pom­pidou elnök a népszavazáson »keserű győzelmet« aratott, mert a tényleges szavazók többsége ugyan »igent« mon­dott a Közös Piac kiszélesíté­sére, de a tartózkodók nagy száma következtében a több­ség a valóságban csak kisebb­séget jelent: a szavazásra jo­gosultak mindössze 36 százalé­kát; a lakosságnak csaknem kétharmada — tartózkodással vagy »nem« szavazattal — bi­zalmatlanságé* nvtlvánftotta a népszavazás o A kommentátorok általában egyetértenek abban, hogy kül­politikai téren a népszavazási eredmény csapást mér az el­nök »eurónai ambícióira«. A népszavazás nyugat-európai visszhangja azt mutatja, hogy Párizs közös piaci partnerei alig leplezett kárörömmel ve­szik tudóméi"’ • PonvcHou el­nök ezek n'ha lesz ké­nes az »e V, e . er« szerepét játszani az ősszel tartandó pá­rizsi közös piaci csúcsértekez­leten. Ami a népszavazás bel­politikai következményeit ille­ti, ismét megindultak a kor­mányátalakítással kapcsolatos ' -’ásatások

Next

/
Thumbnails
Contents