Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-23 / 95. szám
F6n*m g tapasztalatcserére Hasznos ismeretek a jegyzetfüzetekben és a tejekben — Most hol találom a csúcstitkárokat ? — Csoportos foglalkozásuk van a Lenin utcai épületben. Az oktatási igazgatóság Beloiannisz utcai épületéből átsétáltam a szomszédba. A termekben meglett férfiak vitatkoztak szenvedélyesen. Sokáig álltam az ajtó előtt, s csak akkor nyitottam be, amikor végighallgattam az egyik csúcstitkár fejtegetéseit a kommunisták példamutatásának fontosságáról, társadalom érdekében kiemelkedő munkát végzők megbecsüléséről. Bár a vita végére érkeztem, nagyon megragadott, milyen nehezen indult haza a tásraság. Néhány titkárral arról beszélgettem, hogyan sikerült a foglalkozás. — Most sokkal jobb ezen a héten, mert nincs minden délután előadás. Ezeken a vitákon kicseréljük a tapasztalatainkat — mondta Bognár József, a Kaposvári Húskombinát csúcstitkára. — Különösen sokat ad nekünk, üzemieknek, hogy a községi csúcstitkárok felszólalásaiból megismerjük a mai falu problémáit, gondjait, munkáját. Üzemünkben sok a bejáró, s ezért is jó, hogy ilyen közvetlenül szerzünk tapasztalatokat — mondta Farkas Imre, a Kaposvári Ruhagyár csúcstitkára. — Mi a véleményük a tanfolyamról ? — Általában meg vagyunk elégedve az előadásokkal. Mindegyik ad valamit a munkánkhoz — válaszolt Sáfrány Attila, a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat csúcstitkára. Simon Gyula, a hetesi Egyesült Erő Tsz csúcstitkára: — Sok hasznosat hallottunk, azonban a gyakorlati életről valamivel kevesebbet, többet az elvekről. Persze értjük mi, hogy még a kísérletezés szakaszában van, mi a helyük, szerepük a csúcsvezetőségeknek. — Van mit megvalósítani odahaza a hallottak alapján? — Igen, elsősorban a tömegpropaganda, a politikai tömegmunka szervezésében. Érdemes gondolkozni egy üzemi híradó megjelentetésén is. A tanfolyam egyetlen hallgatónője Koletár József né, a kaposfüredi tsz csúcstitkára: — Benne vagyunk ugyan a gyakorlatban, mégis jó, ha felfrissíti az ember a tudását. A megyében tevékenykedő csúcsvezetőségek kétszáz- nyolcvankilenc pártalapszer- vezetet irányítanak, éppen ezért nagyon fontos, hogy a városi, járási pártbizottságok és az - alapszervezetek közötti pártszervek a X. kongresszus határozatainak szellemében irányítsák, ellenőrizzék és segítsék a pártmunkát a községben és az üzemben. Az alapos felkészítéshez hozzájárultak azok a tanfolyamok, melyeket a megyei párt-vb határozata alapján az oktatási igazgatóság kaposvári székházában megrendeztek. Először a csúcsvezetőségek titkárhelyettesei, majd termelési felelősei, most a titkárok tanultak két hétig, hétfőtől pedig az agitációs és propagandafelelősök töltik meg a padokat. S hogy mi a véleményük az iskola rendszerű oktatásról a hallgatóknak? Az az általános vélemény, hogy már előbb meg lehetett volna szervezni, mert a csúcsvezetőségek még nem mindenhol találták meg a helyüket. Több bolt és vendéglő A szezonra készülnek a tóparton SOMOGYBÁN a megyei tanács, a járási hivatalok, a Balaton-parti községek és az érdekelt szervek már a múlt év őszén megkezdték a balatoni szezonra való felkészülést. Keresték, kutatták a fejlesztés lehetőségeit, hogy a várható nagy idegenforgalmi igényeket mindjobban kielégíthessék. Ennek eredményeként — amint azt Pápa János, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője elmondta — tíz százalékkal lesz nagyobb a kereskedelmi-vendég- látóipari hálózat kapacitása a déli parton, mint tavaly volt. A nyáron lép be többek között hét, egyenként 180 négyzetméter alapterületű ABC- üzletház. Ugyancsak közvetlen átadás előtt áll a déli part legnagyobb ABC-áruháza Za- márdiba.n. A budapesti PUL- VEX Szövetkezeti Közös Vállalkozással történt megállapodás alapján a déli parton mintegy 30 zöldség-gyümölcs- élárusítót hoznak létre. Ezeket a raktár nélküli kis pavilonokat naponta háromszor töltik fel friss áruval és üdítő itallal. A fontosabb cikkekből — tej, hús, kenyér, péksütemény — korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. A sörkeretet is biztosították az illetékes szervek, s ha az ütemezés szerint szállítanak, akkor nem lesz fennakadás. A megyei tanács kereskedelmi osztályának az • kívánsága, hogy az import- " ne legyen meghatározója balatoni ellátásnak, éppen * ért, ha hiányok merülnek 'el, azt belföldről, más területről kell ipótolni. Gondot jelent a Pepsi Cola-ellátás. Ugyanis a Pécsi Sörgyár, amely a Dél-Dunántú! és a Balaton ellátását biztosítja és tavaly rendesen szállított, az idén nem áll teljes mértékben rendelkezésre, mivel az ' Alföldre kötötte le az árut. Az illetékes főhatóságok . segítse-* i gére van szükség, hogy a tavalyi helyzetet .visszaállítsák. Ugyancsak gondot okoz a nagykanizsai Coca Cola üzem, mivel az idén sem tud a jelzések szerint szállítani üdítő italt. Itt az üzem építését kellene sürgősen befejezni. A Balaton déli partjának legnagyobb idegenforgalmi gazdája, a Siotour már készül a főszezonra. Csinosítják a kempingeket, a turistaszállókat, faházakat. A szezonra 15 ezer ágy áll' rendelkezésre a fizetővendég-szolgálat szobáiban, a turistaszállókban, a motelekben és a nyaralóházakban. A legnagyobb csehszlovák idegenforgalmi szervvel, a Cedokkal és a romániai Tátratourra! kötöttek együttműködési szerződést, ezekből az országokból várják a legtöbb vendéget. Az NDK-ból és Lengyelországból szintén nagy az érdeklődés. A Siotour a kezelésében álló nyaralóhelyeken — kempingekben, motelekben, turistaszállásokon és a fizetővendég-szolgálatnál — naponta 35 ezer vendéget képes fogadni, és részükre változatos programot biztosítani. A szezonnyitásra elkészül a bala- tonföldvári Siotour-klub, amely rossz idő esetén drinkbárral, játékautomatákkal, színpaddal, könyvtárral, olvasótermekkel (berendezett impozáns helyisége lesz a szórakozni vágyó vendégeknek. AZ EXPRESS ibalatonföld- vári táborában is szorgos készülődés folyik. Április 28-án érkeznek az első vendégek: ötszáz magyar fiatal jön feü- lönvonattal Balatonföldvárra és tölt el néhány napot. Május 15-től már valamennyi tábor nyit és fogadja a hazai, külföldi fiatalok ezreit. Naponta ötezer fiatal olcsó nyaralását teszik lehetővé gazdag kulturális és szórakozási programmal. K, i Hortobágyi István, a politikai gazdaságtan tanszékvezetője, a csúcstitkárok tanfolyamának vezetője így összegezte a programot: — Az első héten elsősorban elméleti előadásokat hallgattak, s konzultációkon vettek részt. A második héten olyan témákkal ismerkedtek, amelyek a megye előtt álló feladatokat határozták meg. Persze az elméleti témákon nem holmi elvont előadásokat kell érteni, hiszen a csúcsvezetőségek munkájával, feladatával szorosan összefüggnek ezek is. Olyanok, mint például a csúcsvezetőségek helye, szerepe a pártirányítás rendszerében, a kádermunka, a párthatározatokat előkészítő, végrehajtó és ellenőrző tevékenység, a tömegszervezetek és -mozgalmak irányítása, a pártszervezetek feladata a tömegpropaganda szervezésében, a politikai tömegmunka irányításában és szervezésében, a csúcsvezetőség szerepe a tagfelvételben, valamint a politikai információs tevékenység az alapszervezetekben. Az általánosabb témák közül néhány: a munkásosztály vezető szerepe, az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztése, a gazdasági építőmunka eredményei és feladatai, a párt vezető szerepe, a KGST-tagáilamok gazdasági integrációjának komplex programja, a párt ideológiai munkája és művelődés- politikája. A megyei vonatkozású előadások is fontosak voltak, mint például a terület- és településfejlesztési politika Somogybán, a megye 1971. évi gazdasági helyzete és a 72-es feladatok. A ti tkárokkal folytatott beszélgetésen hallottam, hogy a tanfolyam végére megfogyatkoztak a hallgatók, több mint tízen más kötelező tanfolyamra mentek el — vezetési ismeretek tanfolyam stb. Megkérdeztem erről is Horto- \ bágyi István véleményét. — Ezek a tanfolyamok nem' hosszúak, s az a tapasztalatunk, hogy a hallgatók nem adják át a reszortjukat az üzemben, a községben, a tanuláson kívül igyekeznek az otthoni feladatukat is ellátni. Elsősorban azoknál fordul ez elő, akiknél még nem megoldott ilyenkor a helyettesítés. A mezőgazdaság számára ez a tavaszi munkák ideje, s bizony a községi csúcstitkárok figyelme oda is irányul. A csúcstitkárok tizenegy napon keresztül több mint hetven órát tanultak, s egészen biztos, hogy a jegyzetfüzetükben és a fejükben rögzített ismeretanyagot a pénteken befejeződött tanfolyam után hamarosan a pártmunkában kamatoztatják. Lajos Géza Kiváló címet kapott az Ásványvíz- és Szikvízipari Vállalat Tegnap a Fegyveres Erők Klubjában tartott ünnepélyen adták át a Somogy megyei Ásványvíz- és Szikvízipari Vállalatnak az oklevelet arról, hogy a megyei tanács vb és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége a kiváló címmel tüntette ki a vállalatot múlt évi munkája alapján. Horváth Zoltán igazgató impozáns számokkal bizonyította, hogy vállalata méltán nyerte el a kitüntető címet. Az utóbbi négy—öt év fejlődése alapján mindenképpen rászolgáltak a kitüntetésre. A vállalat már 1967-ben is elnyerte a MÉM és az ÉDOSZ elnöksége által adományozott vörös vándorzászlót és az élüzem címet. Három év múlva a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon oklevelek bizonyították termékeik kiváló minőségét. Még ugyanebben az évben a Fonyódi ásványvíz sikerrel szerepelt a Kiváló áruk fórumán, s a rangos, háromszög formájú embléma azóta is ott díszük a közkedvelt ásványvíz palackjain. (Somogy megyében ez az egyetlen kiváló termék.) Sokan mondják — némiképp irigykedve —, hogy a vállalat eredményeit nagymértékben befolyásolja a Balaton közelsége, s az az óriási piac, amely évről évre nyaranként szinte minden mennyiségben képes »fölvenni« az üdítő- és szénsavas italokat. Ahhoz viszont, hogy a vállalat meg tudjon felelni az óriási piac követelményeinek, s ki tudja használni a kínálkozó lehetőségeket, alapos és megfeszített szervező munkára volt szükség. Hogy a munka eredményes volt, leginkább kifejezik a számok. A termelésértekesítés meredek ívben fejlődött 1967 óta. öt évvel ezelőtt a vállalat össztermelési értéke alig haladta meg a 10 millió forintot, tavaly pedig már a 22 milliót is elhagyta. Ennek megfelelően alakultak a bérek is. 1967-ben 19 ezer 962 forint bért kapott egy-egy dolgozó átlagban, tavaly már 24 ezer 787 forintra emelkedett ez az összeg. Pontosabban: öt év alatt 4825 forinttal nőtt a munkások átlagos bére. — Ahogy a jó kenyér minőségét a jó liszt, a jó kemence és a mesterségbeli tudás határozza meg, a szénsavas üdítő italok minősége a jó alapanyagtól, a korszerű gyártájs- vonaltól és a jó technológiától függ — mondta az igazgató, amikor a vállalat további fejlődését, terveit elemezte. A vállalat termelőberendezései elavultak, öregek, a verseny ugyanakkor egyre élesebb: kitűnő minőségű üdítő italok jelennek meg a piacon — cola család stb. —, s egyre nehezebb velük szemben a "-frontot tartani«. A vállalat igyekszik még elevenebb kapcsolatot tartani a piaccal, figyelemmel kíséri a fogyasztás szerkezetének változásait, de mindinkább hárámyos helyzetbe kerülnek, ha nem tudják korszerű gépekkel és modern technológiával ellátni üzemeiket. Vezérigazgatói kitüntetést kaptak A feltétel: egymás munkájának megbecsülése Ha gazdasági mutatókban fejeznénk ki azokat az eredményeket, amelyekért a MÁV kaposvári vasúti csomópontja kitüntetést kapott, csakis magas számokat lehetne felsorolni. Az 1971-es esztendőben nyújtott kimagasló teljesítményért dr. Mészáros Károly MÁV vezérigazgató, miniszter- helyettes nevében tegnap délután nyújtotta át a kitüntetésről szóló oklevelet Földesi Gyula, a MÁV Pécsi Igazgatóságának helyettes vezetője. A vezérigazgatói kitüntetés jelzi azt is — és erre felszólalásában utalt Szabó József, A porrogszentkirályi tsz-ben... ... hagyományosan »kincset« jelent a gyümölcs. Az Arany- mező Termelőszövetkezet 140 holdas gyümölcsösében a tavaszi permetezésektől az érésig mindig sok munka akad. a szakszervezeti bizottság titkára —, hogy sikerült megteremteni a kulturált utazás alapfeltételeit. Kaposváron ezt úgy érték el, hogy munkájuk során nem egyszer birkóztak meg nehézségekkel, eseti akadályokkal vagy egyes területeken átmeneti munkaerőhiánynyal. Hogy ez mégis sikerült, ez minden dolgozó munkájának, a szocialista brigádok vállalásainak és a közös teljesítmények kölcsönös megbecsülésének köszönhető. Nagy Zoltán, a vontaná&i főnökség vezetője jelentésében kiemelte: — 101 százalékra teljesítettük a szállítási tervet, növekedett a tehervagonok kapacitásának kihasználtsága, ezzel szemben csökkent az állásidő. A szertárfőnökség mindenkor tudta biztosítani a szükséges anyagokat. A MÁV nagy gondot fordít a vasúti dolgozók szociális kör rülményeinek javítására. 1971- ben 153 ezer forint értékben hoztak létre ilyen jellegű létesítményeket, amelyek a kényelmesebb munkavégzés feltételeit teremtették meg. A kaposvári vasúti csomópont dolgozói közül négyen kaptak Kiváló dolgozó kitüntetést Külön vezérigazgatói kitüntetést kapott a vasúti csomópont, a vontatási főnökség és a szertárfőnökség. A szocialista brigádok közül hárman nyerték el az aranyplakettet, jó munkájuk és felkészültségük elismeréseként. Ebben az évben javulnak a jó munkavégzés feltételei. Ha figyelembe vesszük az 1971- ben elért eredményt és különösen azt, hogy a kaposvári csomópont már másodszor kapja meg az elismerő kitüntetést, a MÁV kaposvári dolgozói joggal remélik, hogy 1972-oen is hasonló jó teljesítményt érnek el. M. A. I'ogat a vetésen A z agronómus arcát figyelem. Keserűség kontúrjai mázolod tak szét rajta. — Nem értitek, az agronómiái munka iealázása, hogy fogattal végighajtottatok a táblán! És a rosszkedv most már az egész beszélgetés alatt ott ült az arcán, mint karókon a fekete varjúsereg. A többiek feszengtek ugyan, de látszott: tulajdonképpen nem tartják »nagy ügynek«, ami történt. Máskor is előfordult már, hogy a fogat vagy a szekér végigment a vetésen. Egy olyan nagy táblán mit számít az a keréknyomnyi legázolt gabona? Ezt a kérdést láttam a szemekben. Csak errő lenne szó? Erről a keréknyomnyi terméketlenné tett földcsíkról? Az agronómus keserűségét azt hiszem más oldalról is megközelíthetjük. Ki tagadná, hogy a falusi ember tudatában óriási változás ment végbe a kollektivizálás óta? Mégis: egy-egy esetben még mindig a múlt beidegződései hatnak. Az »enyém, tied« medrei szabályozzák a lépéseket. Aki azt a fogatott vezette, biztosan nem elemezte végig magában ezt. Ráhajtott a vetésre. Ráhajtott, mert jelentéktelen kárnak vélte, amit a lovak patái és a kerekek okoznak. Ezelőtt két évtizeddel a sajátjára nem hajtott volna rá, de talán karót ragadna ma is, ha a háztáji kukoricába tipornának más lovai. A társadalmi tulajdon szemlélete még nem mindenkiben egyforma szintű. Gyanítom egyébként, hogy éppen ezek — a közösséget bizonyos értelemben megkárosítók — a legnagyobb hangúak, ha a zárszámadáson kevesebb van a borítékban, mint amennyire számítottak. A tsz-tulajdon — legyen az föld, gép, vagy bármilyen állóeszköz — minden tsz-tagé. A közös boldogulás zálogai, épségüket óvni egyaránt kötelessége mindenkinek: az agronómusnak, de az állattenyésztésben vagy a növénytermesztésben dolgozó termelőszövetkezeti tagnak is. S ez alól az alkalmazottak sem kivételek. Van a kérdésnek egy másik oldala is. A más, illetve saját munkánknak a megbecsülése. Milyen szinten áll ez a tsz-ben — jellemző lehet az egész gazdaságra. Azt szoktak mondani ', amilyen az ember, olyan a munkája. Ezt azzal egészíthetnénk ki: ahogy becsüljük a magunk és a más munkáját, annyit érünk. A szóban forgó fogatos nyílván semmire sem becsülte társai munkáját, akik megművelték azt a földet, magot vetettek bele. Ö lelkiismeretlenül ráhajtotta a lovakat. Ezzel az apró lelketlenséggel jellemezte önmagát is. Ilyen lehet a saját munkájában is? Meglehet. Kelletlenül végezheti valószínűleg. Pedig a jól végzett munka öröm. S nemcsak örömöt, de még valamit ad. Nemesebb emberi tulajdonságokhoz juttatja a munkavégzőt. Németh László írja le a nagy igazságot A másik mester című művében: »A munka célja is az, aki végzi.« Igen. A munka visszahat végzőjére. A munkadarabon dolgozva, alaki^unk-mi is. Körforgás az, sókat lehet nyerni, de veszíteni is egy-egy munkanapon. Még akkor is, ha az eredmény — akár pozitív, akár negatív — nem mérhető le azonnal. Egyre többen lesznek azok a termelőszövetkezetekben, gazdaságokban, akiknek a jó munkája örömet szerez maguknak, másoknak. Ez tagad- hatartan. Nemegyszer mutatják alig titkolt büszkeséggel egy- egy mezőgazdasági üzemben a vezetők: »Ezt a táblát N. traktoros szántotta, ezt a területet X. vetette el.« Egyre több az olyan ember, akiknek a munkájára jóleső érzéssel lehet hivatkozni. Nagy szükség van rájuk. Az évek, az eredmények majd megtermik gyümölcsüket: egyszer minden tsz-tag, alkalmazott, ilyen példa lesz majd a gazdaságokban. S álikor tulajdonképpen nem is lesz szükség a kiemelésre, a külön dicséretre. Alikor majd azt mondhatják a tsz-elnökök, vezetőségi tagok: »A tsz felvirágoztatásából mindenki egyformán, a képességei legjavát adva vette ki részét.« Leskó László
