Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-20 / 92. szám
kJ •s XXVIII. évfolyam 92. szám 1972. április 20., csütörtök II magyar pártküldöttség alexandriábán Az Arab Szocialista Unió alexandriai bizottsága kedden este vacsorát adott a Biszku Béla vezette magyar pártküldöttség tiszteletére. A vacsorán, amelyen dr. Fiiad Mohi- eddin, Alexandria kormányzója is részt vett, meleg hangú pohárköszöntőt mondott Isza Sahin, az Alexandria ASZUbizottság titkára és Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Biszku Béla és kísérete tegnap a késő délutáni órákban tért vissza a fővárosba, ahol a kairói ASZÚ-titkárság vezetőivel, tagjaival találkoztak. Megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka Törvényjavaslat az alkotmány egységes szövegéről Szerdán délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, tővábbá Aczél György, ApAz ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt kegyele- tes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Egri Gyula országgyűlési képviselőről. Az országgyűlés néma felállással adózott Egri Gyulának, s emlékét jegyzőkönyvben is megörökítette. Apró Antal ezután bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi országgyűlési választásokról szóló jelentést. Ezt dr. Pesta László ismertette. Az elnök ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően KÁLLAI GYULA ró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Közölte Apró Antal, hogy Kállai Gyula, az alkotmánymódosítást előkészítő ország- gyűlési bizottság elnöke, a Minisztertanáccsal egyetértésben, beterjesztette az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot. Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter pedig a Minisztertanács nevében az országgyűlésnek benyújtotta az egészségügyről szóló törvényjavaslatot. A két törvényjavaslatot az országgyűlés tagjai között szétosztották, és az egészségügyről szóló törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés illetékes állandó bizottságainak kiadták. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő. 1. Az 1949., évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslat; 2. az egészségügyről szóló törvényjavaslat. Ezután napirend szerint megkezdődött az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kállai Gyula, az alkotmány- módosítást előkészítő ország- gyűlési bizottság elnöke emelkedett szólásra. Űj tartalmat kapott a munkás-paraszt szövetség Tisztelt országgyűlés! Kedves képviselőtársaim! Az alkotmány módosításának előkészítésére a múlt év június 24-én kiküldött ország- gyűlési bizottság, pártunk X. kongresszusának útmutatása szerint, teljesítette megtisztelő megbízatását. Elkészítette és a kormánnyal egyetértésben az országgyűlés elé terjesztette az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköz- társaság alkotmányának egységes szövegéről szóló törvény- javaslatot. Bizottságunk munkáját széles körű társadalmi támogatással végezte. A múlt év szeptemberi ülésen elfogadott módosítási tervezetet — megvitatás és véleményezés céljából — megküldte a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottságának, a Magyar Nők Országos Tanácsának, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének, a Magyar Jogász Szövetség elnökségének, az Országos Szövetkezeti Tanácsnak, valamint a fővárosi és megyei tanácsok végrehajtó bizottságának. Ily módon lehetőség nyílt arra, hogy állampolgáraink széles körben véleményt nyivánítsanak. A módosított alkotmány javasolt szövegét március 26-án nyilvánosságra hoztuk, hogy további lehetőséget adjunk elfogadásra kerülő alaptörvényünk megismerésére és a vé- leménvny il vání tásra. A párt a társadalom vezető ereje Alaptörvényünk megalkotása óta erősödött hazánkban a munkásosztály marxista—leninista pártjának vezető szerepe, nőtt befolyása és tekintélye. A szocializmus teljes felépítésének programja, amely korábban pártprogram volt, s amelyet a kommunisták aUitottak egyetlen, igaz, lelkesítő célként népünk elé, most már nemzeti programmá, egész társadalmunk közös ügyévé lett. Az 1949. évi alkotmány csak közvetett formában szól a pártról, az »élcsapat által irányított munkásosztály« kifejezést használja. Az alkotmány új szövege most közvetlenül és egyértelműen fogalmazza meg: a munkásosztály marxista—leninista pártja a társadalom vezető ereje. Ebben kifejezésre jut az a történelmi tény, hogy a kommunisták pártja immár fél évszázada folytatja áldozatos harcát a szocialista Magyarország megteremtéséért, népünk felemelkedéséért. Ebben kifejezésre jut a pártnak a társadalomban, a szocializmus építésében betöltött szerepe, s az a meghitt viszony, amely a párt és a nép kapcsolataiban a szocializmus építése során kialakult. A társadalmi szervezetek szerepének erősödése szükségszerűen igényli ennek alkotmányi megfogalmazását is. A javasolt módosítás a jelenlegi helyzetnek megfelelően körvonalazza a társadalmi szervezetek általános szerepét, s külön valamint a szakszervezetek jelentőségéről, a szocializmus felépítésében reájuk háruló feladatokról. A Hazafias Népfront ma már a társadalom összes erőit tömöríti a szocializmus teljes felépítésére, s közreműködik a képviseleti szervek megválasztásában és munkájában. Az 1949. évi alkotmányunk csak programként tartalmazza a tőkés elemek kiszorítását a gazdaságból, valamint a mezőgazdaság szocialista átalakítását. Azóta nemcsak az iparban és a népgazdaság egyéb ágaiban számoltuk fel a tőkés gazdálkodást, hanem sikeresen befejeztük a mezőgazdaság •zocialista átszervezését is. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, egész népünk érdeklődésétől és rokonszenvétől kísérve, nagyrészt közvetlenül az ellenforradalom támadása után, 1958 és 1961 között ment végbe. Parasztságunk életében rövid időn belül ez volt a második történelmi, s joggal forradalminak minősíthető sorsfordulat. Ugyanaz a parasztság, amely 1945-ben ezeréves harc és sóvárgás után kapta meg ősi jussát, a földet, rövid idő múlva, ha nehezen, önmagával vívódva is, mégis képes volt újabb forradalmi változtatásokra. A termelőszövetkezeti mözgalom győzelme volt a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válásának záróköve. A módosított alkotmány következő fejezetei az állam szervezetével és az állami szervek működésével foglalkozik. Az országgyűlés nemcsak államhatalmi, hanem a nép által választott képviseleti szerv is,' a népszuverenitás kifejezője. Ezért helyesebb az országgyűlést legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervnek nevezni. Az országgyűlésnek a népszuverenitást megtestesítő és is szól a Hazafiam- NépfrontJ kizárólagos afkotmányozó jogából következik, hogy biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, ellenőrzi az alkotmány megtartását; megsemmisíti az állami szervek alkotmányba ütköző, vagy a társadalom érdekeit sértő rendelkezését. Az országgyűlésnek az állami-kormányzati tevékenység irányának meghatározásában megillető jogát juttatja kifejezésre többek között az a kiegészítés is, hogy az országgyűlés megvitatja és jóváhagyja a kormány programját, jóváhagyja az állami költségvetést és zárszámadást és nemzetközi szerződéseket erősít meg. Az országgyűlés jogköréből az Elnöki Tanács jogkörébe kerül a közkegyelem gyakorlása. Az alkotmányosság igényével jobban összhangban álló új rendelkezés az, hogy a hivatásos bírákat az Elnöki Tanács választja meg A törvény most új intézményként alkotmányba iktatja az állam- titkári intézményt és az Elnöki Tanács jogkörébe utalja az államtitkárok kinevezését is. A Magyar Népköztársaság biztonságát szolgálja az az új rendelkezés, mely szerint háború vagy az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély esetére az Elnöki Tanács rendkívüli hatáskörrel felruházott honvédelmi tanácsot hozhat létre, továbbá az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszélyt, illetve annak megszüntetését az Elnöki Tanács állapítja meg és hirdeti ki. Tisztelt országgyűlés! Az eddig érvényben levő alkotmányunk a Minisztertanácsot csupán az államigazgatás legfelsőbb szerveként említi. A kormány szerepe valójában ennél jóval jelentősebb, az állami, kormányzati munka vitelének legfőbb operatív testületé is. Ezért helyesebb a címben »a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa« elnevezés, a fejezetben pedig a jelenlegi helyzetnek megfelelően az eddiginél szélesebben kell rögzíteni a kormány fő feladatait. Szilárd a törvényes rend Tisztelt országgyűlés! A bírói szervekről és az ügyészségről szóló fejezetek, amellett, hogy nagyrészt a hatályos alkotmány szövegét vették át, lényeges módosításokat is tartalmaznak. Szocialista államunkban a törvényes rend szilárd, érvényesül az a helyes alapelv, hogy aki vét a törvények ellen, büntetlenül ne maradjon, ugyanakkor a becsületes állampolgárok számára a törvények biztosítsák a nyugodt, félelem nélküli életet. A tervezet az ügyészségről szóló fejezetben mellőzi azt a korábbi rendelkezést, amely szerint a törvényesség megtartása felett a Magyar Nép- köztársaság legfőbb ügyésze őrködik. A módosított szöveg tükrözi azt az elvi jelentőségű szemléletbeli változást és kialakult gyakorlatunkat, amely szerint valamennyi állami, társadalmi és szövetkezeti szervnek, továbbá minden állampolgárnak is alkotmányos kötelessége a törvények megtartása, illetőleg megtartatása. Az ügyészségnek az a köteCFolytatm e, 3, cdd&Um,) 1 Tiltakozási hullám az amerikai egyetemeken A szabadságharcosok Saigon előtt Tegnap esti hírügynökségi jelentések szerint a dél-vietnami hadműveletek legújabb fejleményei a következők: A népi felszabadító erők a nap folyamán a központi fennsíkon felszabadították Hoai An városát és elfoglalták a tőle három kilométernyire északra levő Orange támaszpontot. Harminchat órán át tartó harc után a támaszpontot védő saigoni alakulatok a környező mocsarakba menekültek. A szabadságharcosok a Saigon külső védelmi övezetében levő ellenséges állásokat támadták. Közelharc zajlott le a 13-as műúton, mindössze 43 kilométernyire a dél-vietnami fővárostól északra. A partizánok a milícia egyik előőrse ellen intéztek támadást. B— 52-es amerikai bombázók szerdán Saigon környékén mintegy 80 kilométeres övezeten belül hajtottak végre boxn- batámadásokat. A kambodzsai felszabadító erők szerdán a Phnom Penht és Saigont összekötő 1-es mű- út több mint 15 kilométeres szakaszát foglalták él Neak Lung és Svay Rieng között. A Phnom Penh-i parancsnokság esti jelentése szerint a kormánycsapatok változatlanul szorongatott helyzetben vannak Kambodzsa délkeleti tartományaiban. A fővárostól délnyugatra fekvő Kompong Trach közelében szerdán szintén folytatódtak a harcok. Az amerikai légierő vadász- (Folytatás a 2. oldalon) SZÁD AT: A közel-keleti válság nemzetközi háttere Szódat elnök az egyiptomi parlament előtt móndott beszédében felvázolta a közel- keleti válság nemzetközi hátterét Rámutatott, hogy az amerikai imperializmus tavaly október óta nagyszabású hidegháborút indított Egyiptom ellen, azzal a céllal, hogy megossza az ország népét. Ezen erőfeszítései januárban érték el csúcspontjukat. Figyelmeztetett azonban arra, hogy az amerikaiak ezután sem fognak felhagyni mesterkedéseikkel, továbbra is egyenetlenségeket igyekeznek kelteni Egyiptomban és az arab világban, hogy gyengítsék Egyiptom belső frontját és kedvező helyzetbe kerüljenek Nixon elnök moszkvai látogatása előtt. Izrael természetesen kiveszi részét ebből az idegháborúból. Az egyiptomi elnök emlékeztetett arra, hogy néhány nappal ezelőtt az izraeli hadsereg nagy sajtónyilvánosság előtt mutatta be legújabb korszerű harci technikáját, amelyet az Egyesült Államoktól kapott. Szádat elnök méltatta és barátinak nevezte a szovjet— egyiptomi kapcsolatokat. Rámutatott, hogy Egyiptom az 1952-es forradalom óta nem tartozik egyetlen befolyási övezethez sem, viszont résen kell állnia az olyan amerikai kísérletekkel szemben, »amelyek el akarnak szigetelni minket legfőbb barátunktól, aki politikailag, gazdaságilag és katonailag támogat és segít minket«. Angela Davis pere Csődöt mondtak a vád tanúi Az Angela Davis ellen a kaliforniai San Jóséban negyedik hete folyó perben a vád tanúi nem tudják igazolni az amerikai kommunista filozófusnő ellen felhozott vádak helytállóságát. Bár Harris ügyész leplezetlen nyomást gyakorolt az eddig kihallgatott több mint 40 tanúra, egyikük sem tudott olyan tényt említeni, amely bizonyítaná Angela Davis bűnösségét, a san rafael-i bíróságon 1970. augusztus 7-én lezajlott tragikus incidenssel kapcsolatban. A per eseményeit figyelemmel kísérő jogászok és újságírók véleménye szerint a két évvel ezelőtti san rafael-i lövöldözés áldozatainak halálát a rendőrök golyói okozták. Ezt bizonyítja, többek között egyikük, J. Matthews vallomása is, aki kijelentette, hogy ő lőtt a három néger fiatalra. A perben a védelem arra törekszik, hogy ne szerepeljen a periratok között Angela Davis több levele, amelyeket George Jacksonhoz, az egyik Soledad-i fivérhez intézett. A vád a levelekkel azt akarja bizonyítani, hogy Angela Davis szerelmes volt George Jacksonba, és ezért szervezte volna meg a Soledad-fivérek szökését a san rafael-i bírósági tárgyalás idején. Allende az államosításokról A Santiagóban kedd este tartott tömeggyűlésen Allende elnök hangsúlyozta a chilei forradalom -demokratikus jellegét. Országunk — mondotta — demokratikus politikával büszkélkedhet: a jobboldali pártok fennmaradtak és kifejezésre juttathatják véleményüket; demokratikus gazdasággal: a természeti kincsek külföldi tulajdonból hazai kézbe mentek it, demokratikus társadalompolitikával: a nemzeti jövedelmet igazságosabban osztják fel. Salvador Allende hírügynökségi jelentések szerint a nagygyűlésen bejelentette, hogy a kongresszus elé törvénytervezetet terjesztett az ITT, az amerikai kézben levő nemzetközi telefon- és távírótársaság chilei vállalatainak államosítására.