Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-19 / 91. szám
A megyei pártbizottság megtárgyalta SORON LÉVŐ FELADATOK A vállalati szervezés fellendítésének és továbbfejlesztésének célja a megyében, hogy nőjön a munka termelékenysége, jobban használják ki az állóalapokat, csökkentsék az önköltségeket, növekedjen a vállalatok hozzájárulása az állami és a tanácsi bevételhez, segítse elő a termelés és forgalom összehangolását, a dolgozók munkakörülményeinek és keresetének javítását. Éppen ezért kell elérni, hogy a legkorszerűbb üzem- és munkaszervezési módszerek általánosan elterjedjenek. Mindebből az is következik, hogy nem kampányról, hanem állandó jellegű feladatról van szó. Követelmény az is, hogy a szervezés kiterjedjen a vállalat egészére. szervezettséget E célok megvalósításához figyelembe kell venni, hogy a legelső — és minden vállalatnál megvalósítható — feladat a széleskörűen értelmezett racionalizálás. Ez a meglévő termelési technika lehetőségeire támaszkodó optimális szervezettség létrehozását célozza. Ebben a szakaszban felül kell vizsgálni az alkalmazott technológiát, kidolgozni a — viszonylag kis eszközökkel megoldható — műszaki fejlesztést. Erre az eredményre építve, fokozatosan fejleszteni kell a vállalat vezetési rendszerét a magasabb szintű szervezettség érdekében. Ez — általában — már összekapcsolódik a vállalat műszaki rekonstruk ciójával, a korszerű technika adta lehetőségek kihasználásával. E tevékenység megköveteli a vállalatoktól, szövetkezetektől az üzem- és munkaszervezés tervszerűségét. Negyedik ötéves tervük kiegészítéseként ezért az év végéig átfogó szervezési programot készítenek a gazdálkodó egységek, s a személyi feltételeket is biztosítják ehhez a munkához. A vállalati üzem- és munkaszervezési koncepciók, szervezésfejlesztési tervek kidolgozását körültekintő, elemző munkának kell megelőznie. A dolgozók bevonására, kezdeményezőkészségük kibontakoztatására is szükség van ennek érdekében. fl termelékenység emeléséért A pártbizottsági ülésen meghatározták, hogy főképp mely területeket kell érinteni az üzem- és munkaszervezésnek. Mindenekelőtt a folyamatos munka feltételét kell megteremteni. Ez többek köfttt az anyag- és szerszámellátás javítását, a fokozott gépkarbantartást jelenti következetes munkaszervezéssel. Biztosítani kell, hogy emelkedjen a munka hatékonysága, javuljon a munkaidő kihasználása. Különösen a szállítás és az anyagmozgatás gépesítésére kell törekedni. A vállalatok ebben az időszakban vizsgálják felül munkaerő-gazdálkodásuk jelenlegi rendszerét. A munkafegyelem javítása, az indokolt átcsoportosítás éppen úgy feladatot jelent, mint a fluktuáció okainak mélyreható vizsgálata, vagy az idényszerű foglalkoztatás megszüntetéséhez, illetve csökkentéséhez szükséges lehetőségek feltárása. A jövedelem formák ösztönző hatásának vizsgálata után. törekedni kell a leghatékonyabb, legcélszerűbb béres jövedelemforrások alkalmazására. Ez maga után vonja a folyamatos normakarbantartást, a legcélszerűbb alkalmazotti létszám kialakítását. Arra keH törekedni, hogy az alkalmazottak nagy vagy indokolatlanul alacsony létszáma ne okozzon veszteséget, ne csökkentse a termelékenységet. Az eddiginél nagyobb súlyt kell helyezni arra, hogy a szakképzettség megfeleljen a követelményeiének, s szakismeretüknek megfelelő munkakörbe kerüljenek a dolgozók. Korszerű lecíinológiával csökkenéséhez vezet, s javul a termékek minősége. Információ és döntés Az állóeszközökkel való jobb gazdálkodás érdekében a korszerű technológia alkalmazása sürgető feladat. A vásárlásfejlesztést, a korszerűsítést azonban mindenképpen meg kell előznie a gazdaságossági számításnak. Célszerű lenne, ha a vállalatok a komplex gépsorok alkalmazását előnybe részesítenék. Annak vizsgálatára is szükség van, hogy a meglévő állóeszközöknél milyen módon lehet csökkenteni a munkaidő-kiesést, s milyen lehetőségei vannak az időalap növelésének. A felújítás, a rendszeres karbantartás, a műszakok számának emelése is többek között e tevékenység körébe tartozik. A mezőgazdaságban — a komplex gépesítés es a teleprendszerű állattartás fejlesztése mellett — elsősorban a hozamok növelésére kell törekedni a korszerű agrotechnikai eljárások bevezetésével, az új fajták elterjesztésével. A műszaki fejlődés megalapozottsága az átfutási idő, a ráfordítás és az önköltség A vezetőknek arra kell törekedniük, hogy a vállalati tevékenység rugalmasabb legyen. Ennek érdekében a szervezeti formák tagoltságát csökkenteni lehet, s az egyes feladatok megoldásához alkalmi csoportokat is létre lehet hozni. A vállalatok belső irányítási rendszerének korszerűsítése elengedhetetlen feltétele a rugalmasabb tevékenységnek: a hatáskörök rendezését ezért kell folytatni az önálló elszámolási és érdekeltségi rendszfer korszerűsítésével együtt. A gyáregységek és a központ közötti kapcsolat rendszerének tökéletesítésére külön gondot kell fordítani. Az ügyviteli rendszer tökéletesítése azt a célt is szolgálja, hogy az információ- áramlás összhangban legyen a döntési hatáskörökkel. Ahol a feltételek ezt megengedik, korszerű ügyviteli gépek, elektronikus számítógépek alkalmazására is ki kell dolgozni a programot. A vezetőknek kell biztosítaniuk a vállalati alapegységek hatékonyabb irányítását, és felülvizsgálniuk a művezetők jogait, kötelességeit. Csak így érhető el, hogy az alsóbb szintű vezetők a munka- és üzemszervezésben önálló feladatot kapjanak, összhangot kell teremteni a vállalati tervek és az irányítás, a vezetés között. Ennek érdekében a korszerű tervezési eljárások alkalmazására, a rendszer-szemléletű tervezésre, valamint a tervezés és irányítás szorosabb kapcsolatának megteremtésére kell törekedni. A gyártás tömegszerűségének növeléséhez szükséges feltételek megteremtése, az alkalmazott legcélszerűbb gyártási. rendszerek, a belső anyagmozgatás gépesítése, a munkaelemek folyamatos kapcsolódásának állandó javítása szintén e tevékenység része. Törekedni kell a korszerű termelésirányítás és termelésprogramozás módszerének alkalmazására. fl munkaverseny a niunkalieiy mozgalma A termelés gazdaságossága a munkaversenynek is a legfőbb célja. Éppen ezért munkahelyi mozgalommá kell tenni: konkrét versenycéllal innen induljon el a lehetőségek és az Hóromszázhúszezer forint bevételt terveztek Üveglapokkal, fóliával borított vázszerkezetek — ez a ta- ranyi Május 1. Termelőszövetkezet kertészete. Bőségesen jut :■ . 'hlyeknek a nap éltető sugaraiból, a meleget pedig 76 Celsius fokos víz adja. Az ágyásak földjén öntözőberuhézáisa volt ez a berendezés a tsz-nek, de úgy számítják: két év alatt megtérül. Az idén 320 000 forint bevételt terveztek kertészeti árukból — így mondta Németh József főkönyvelő. A jó szigetelésű íőliaháZban rendezés működik. Nagy be-13050 négyzetmétere« teremnek majd 'növények. A terület kétharmad részén cecei paprika, egybarmadán üboiika és paradicsom. Szántóföldi termesztés is lesz: ötven holdon keszthelyi sárga paprika, a többül sárgarépa, káposzta as egyéb keresett ám. i eredmények reális számbavétele alapján. A munkaversenyben azokat a kezdeményezéseket kell elismerni, melyek a népgazdasági és megyei célok, a vállalati tervfeladatok megvalósítását a munkaköri követelményeket meghaladó mértékben segítik. Éppen ezért a munkaverseny-mozgalom általános céljait a negyedik ötéves tervre alapozva kell meghatározni. A vállalatok, szövetkezetek vezetőinek — a szakszervezeti bizottsággal együtt — az egyes munkaterületek legfontosabb gazdasági céljait meg kell jelölniük. Az élenjáró közösségek és dolgozók az erkölcsi elismerésen túl jutalomban is részesüljenek. Lehetővé kell tenni azt is, hogy a közösségek a jutalmat — saját hatáskörükben — differenciáltan osszák el. A megyei pártbizottság leszögezte: az üzem- és munka- szervezés korszerűsítése a gazdasági vezetők feladata. E munkát a pártszervezetek segítségével végzik. A vezetők és a dolgozók együttműködését, a demokratizmus érvényesülését a végrehajtásban, valamint a dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatását a pártszervezeteknek is biztosítaniuk kell. Ezt elsősorban politikai munkájukkal segítik elő a párt- és tömegszervezetek. Elő kell mozdítani, hogy a közéletben, a közgondolkodásban, a propagandában, a termelés, a munka, a termelési költségek kérdése jelentőségének megfelelő helyet kapjon. Ismerjék meg a munkások vállalatuk helyzetét, gondjait. A vállalati rogramok kidolgozása és jóváhagyása után a párt- szervezeteknek politikai munkával segíteniük kell zökkenő- mentes végrehajtásukat. K. I. (Folytatjuk.) MAI KOMMENTÁRUHK Fórumot az országos problémáknak Nem tudom hányán kapcsolták be tegnap délután a rádiót, amikor a Hazafias Népfrontnál megrendezett sajtókonferenciát sugározta. Remélem, hogy a megye lakói közül sokan figyelemmel kísérték ezt az ötvenöt perces műsort, amelyet a népfrontmozgalomnak szenteltek éppen hét nappal a Hazafias Népfront V. kongresszusa előtt. Egészen biztos, hogy fölkeltette a közfigyelmet, s ez nem lankad, sőt majd fokozódik a három napig ülésező kongresszus idején. Az újságírók, a hallgatók kérdéseire a rádió nagy nyilvánossága előtt válaszoltak a népfront vezetői, s ezzel szinte mindenkit a kongresszus előkészítőjévé avattak, hiszen a legfontosabb témákat fogalmazták meg. Nagyon természetesnek tartom, hogy a beszélgetés elsősorban akörül kristályosodott ki, mint valósul meg a párt szövetségi politikája a népfront keretében, s hogyan válnak a népfrontfórumok a demokratizmus iskoláivá. A somogyi gyakorlat által is igazolt vélemények szerint elsősorban a népfrontfórumokon, -akciókban bontakozhat ki a szövetségi politika, itt ugyanis a lakosság minden rétege véleményt formálhat, részt vállalhat az elvégzendő feladatok megoldásában. Még pedig ki-ki úgy, olyan energiával, képességgel, ahogy *►beveti magát«. S hogy él a tenniakarás, a mozgalom munkájába való bekapcsolódás szándéka az emberekben, bizonyították azok az érdeklődések, hol hogyan és mit tehetnek a munkások, a háziasszonyok, a nyugdíjasok, a fiatalok. S ahogy ezt a sajtókonferencián részt vevő egyetlen vezetőnő mondta, ebben a mozgalomban mindenki olyan munkaterületen dolgozhat, amit a legjobban szeret, amit a legjobban tud. Egy valamire sokkal nagyobb figyelmet érdemes azonban szentelni a jövőben, s minden erővel szorgalmazni a megvalósulását. Egészen biztosan hangot kap a kongresszuson is, amire Darvas József író, a Hazafias Népfront országos tanácsának al- elnöke többször utalt a sajtókonferencián. »Ügy gondolom arra kell törekednünk, hogy a. Hazafias Népfront bizottságai olyan fórumokat teremtsenek, amelyeken országos problémákhoz is hozzá tudnak szólni az emberek. A községfejlesztés hallatlanul fontos dolog, a környezet rendbentariása hallatlanul fontos dolog, az élet apró dolgai, ami körülöttünk vannak, azok részei az életnek, de a Hazafias Népfront tevékenysége semmiképpen sem merülhet ki ebben, hanem a legfontosabb célra kell törni, minél több embert bevonni, hogy felelős véleménye legyen országos kérdésekben. Én azt hiszem, hogy a népfrontbizottságok műveltségben, politikai érettségben vannak olyan színvonalon, hogy ezt meg tudják tenni. A népfront legyen ott a maga szavával és véleményével — és ez a fő dolga, fő hivatása — az országos nagy problémák vitatásában, kiformálásában és végrehajtásában.« A somogyi bizottságok szintén akkor válhatnak igazi, s így felfogott közvéleménymozdító erővé, ha ebben a szellemben munkálkodnak már most, a kongresszus után pedig megkétszerezett erővel. _ L. G. Tudunk és akarunk segíteni Küldöttközgyűlés a KISZÖV-nél MA MAR nem éleg a rutin. — A hatékonyság növelése érdekében szükség van a belső tartalékok feltárására, a kapacitás gazdaságosabb kihasználására, megfelelő készletgazdálkodásra, a költségek ésszerű felhasználására is. Ez a mondat, amelyet Erdei Istvánná fogalmazott meg a KISZÖV küldöttközgyűlésén az 1971. évi tevékenységről szóló beszámolójában, egyaránt tartalmaz értékítéletet a múlt esztendő gazdasági eredményeiről és az idei célkitűzésekről. Huszonhat tag szövetkezet ötvennyolc küldöttéből ötvennégyen voltak jelen a Kisipari Szövetkezetek Somogy megyei Szövetsége küldöttközgyűlésén. Elöljáróban néhány adat: a kisipari szövetkezeteknél a termelési értéknövekedés 18 százalékos volt, ugyanakkor más iparágaikban 9—10. Volt olyan szövetkezet, mely az 1971-es tervidőszak során több évi előirányzatnak megfelelő teljesítményt nyújtott. Mit takarnak ezek a számok? Biczó Péter, a KISZÖV elnöke: Az ipari szövetkezetek nem meghatározói, hanem kiegészítői a népgazdaságnak. E helyzetükből adódik a lehetőség a rugalmasságra. Arra vagyunk hivatva, hogy a változó igényeket felismerve szolgáljuk mind a társadalom, mind saját dolgozóink érdekeit. Országh Zoltán, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa: — 1971-foen megyénk ipara minden tekintetben fejlődött. A kisipari szövetkezetek is. Az elhangzott beszámoló a szövetkezetek rugalmasságát, életképességét bizonyítja, azt, hogy mindinkább a szocialista szektor erősségévé válnak. A beszámolót követő hozzászólásokban többen felhívták a figyelmet arra, hogy az új pénzügyi szabályozók között egyre nehezebben igazodnak el a tagszövetkezetek. Elvárják a szövetségtől, hogy nyújtson e téren nagyobb segítséget, hiszen az üzletkötésekhez ma már nem elég a rutin, szükség van a megalapozott gazdasági számításokra is. Ez pedig csak a hitelpolitikai irányelvek betartása mellett lehetséges. Ugyanakkor a módosult szabályozók a hatékonyság növelésére ösztönöznek. A küldöttközgyűlés egyik napirendi pontja volt a közös fejlesztési alap felhasználásának (meghatározása. Az előadó szóbeli kiegészítőjében utalt rá: a korábbi években ez volt a legnagyobb vitával kísért napirend. Pomucz János sóifoki küldött: — A sajátunkról van szó. A KFA az, amivel a legRakodásgépesítési konferencia Szegeden Rakodasgepesitési konferenciát és bemutatót tartottak tegnap Szegeden, mintegy 150 közlekedési szakember részvételével. Megvitatták a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtása során kialakított úgynevezett kiemelt vasúti pályaudvarok működésével kapcsolatos tapasztalatokat. A részvevők megtekintették a MÁV és a Volán által több mint harminc millió beruházással korszerűsített, s maxi málisan gépesített Tisza nevű kísérleti pályaudvart. hatékonyabban lehet befolyásolni etgy-egy tagszövetkezet gazdálkodását. Az ilyen célra fordítható pénzösszegek fölötti rendelkezés a küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Biczó Pétert — Le keß mondani a »majd csak lesz valahogy« szemléletről. Tudunk és akarunk segíteni a tagszövetkezeteken, igyekszünk támogatást nyújtani, de megoldani mások helyett a feladatokat nem áll módunkban, és nem is akarjuk. Az önállóság nagyobb kihasználására, a vitás kérdések megtárgyalásánál nagyobb aktivitásra van szükség a tagszövet- kezeték részéről. 1972-ben nehezebb lesz gazdálkodni a szigorúbb pénzügyi szabályozók miatt. Az ezek alapján elkészített tervek kizárják a kényelmességet. Puskás Gyula, a felügyelő bizottság elnöke szerint »ma már az illetékes szervek joggal tételezik fel, hogy az egyes szövetkezetek, üzemek megfelelő szervezettséggel gazdálkodnak«. A küldöttközgyűlésen hiányosságként vetették fel, hogy nem küldik időre a terveket a tagszövetkezetek, s elmaradnak a KFA-hozzájárulás befizetésével is. Pedig ez az az összeg, amelyből fejlesztéseik egy részének fedezésére anyagi segítséget igényelhetnek a 'szövetségtől. ELFOGADTA a küldöttközgyűlés az új, most már véglegesnek mondható alapszabályt. Ennek értelmében megszűnik a »kisipari« megjelölés, és helyette a jövőben »ipari« lesz. Az ellenőrző bizottság megnevezést felügyelő bizottság váltja fel. M. A.
