Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-01 / 78. szám
Felszabadulási ünnepség az Elektroncsőgyárban Ára: 80 fillér XXVIII. évfolyam 78. szám 1972. épr lís I., szombat Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Hozzájárult ahhoz, hogy az 1971-ben egyetemet végzettek közül a következőket kitüntetéses doktorrá avassák: Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen : Korenchy Éva magyar-latin nyelv- és irodalomszakos középiskolai tanár, Hátai Mária, magyarorosz nyelv- és irodalomszakos középiskolai tanár, Sólyom Jenő fizikus, Szűcs Judit (Ré- nyi Istvánná) fizikus. A Kossuth Lajos * adományegyetemen: Dévai György biológia-földrajz szakos középiskolai tanár, Kiss Sándor francia-latin szakos középiskolai tanár. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen: Mészáros Ildikó orvos, Széchenyi Béla fogorvos. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen: Szeveréityi Miklós orvos. Az Elnöki Tanács továbbá egyéb ügyeket tárgyalt. „Hálás szívvel gondolunk a nagy szovjet népre és dicső hadseregére ff Hazánk felszabadulásának közelgő 27. évfordulója alkalmából tegnap délután ünnepi megemlékezést tartottak Kaposváron, az elektroncsőgyárban. Az elnökségben helyet foglaltak: Szigeti István országgyűlési képviselő, a megyei pártbizottság titkára, dr. Sólyom Gábor megyei rendőr- főkapitány, Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára, a megyei párt-vb tagjai, Rostás Károly, a városi tanács elnöke, Magyar Lászlóné és Orsós Etelka, a gyár szocialista címmel többszörösen kitüntetett brigádjának vezetői. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Szilágyi Dezső, a gyár párttitkára köszöntötte az ünnepségen megjelenteket, a gyár dolgozóit, a megye és a város vezetőit, s a meghívott egykori vöröskatonákat, régi munkásmozgalmi harcosokat. Ezt követően Somogyi József, a városi párt- bizottság első titkára mondott ünnepi megemlékezést. Somogyi József beszéde A szónok költők verseiből kiragadott idézetekkel elevenítette föl a múltat, a munkások, parasztok nyomoráV, nehéz sorsát, majd így folytatta: — Ennek vetett véget 1945 tavaszán a felszabadító Szqvhelyzetre, az új élet kezdetét jelentő első néhéz évekre, a kommunista párt által irányított és vezetett harcra, amelynek célja volt a háború által összerombolt, kirabolt, gazdaságilag elmaradt országban az élet megindítása, majd a szebb, boldogabb élet alapjainak lerakása. (Folytatás a 3. oldalon.) Berlini látogatások „Gördülékenyen és barátságosan* A tegnapi napon — munkaszünet lévén mind az NDK- ban, mind Nyugat-Berlinben — megindult a látogatók áradata Nyugat-Berlinből a demokratikus Berlinbe és az NDK más helységeibe. Az NSZK és Nyugat-Berlin között az NDK területén át vezető tranzitutakon is nagy a forgalom. A nyugat-berlini Telegraf című lap pénteki száma ezt a címet adja a látogatásokról szóló beszámolójának: »Gördülékenyen és barátságosan." A nyugat-berlini lapok kiemelik, hogy a Springer-sajtónál vagy a Deutsche Welle rádióadónál alkalmazott nyugatberlini újságírók is megkapták a határátlépési engedélyt az NDK hatóságaitól. Walter Sickert, a nyugat- berlini SPD parlamenti csoportjának elnöke, a nyugatberlini szakszervezetek elnöke is átlátogatott az NDK fővárosába, sőt felkereste a vörös városházát, a berlini magisztrátus épületét is. Amint erről a Der Tagesspiegel című nyugat-berlini lap beszámol, a városházán Sickertnek előzékenyen megmutattak mindent, amit csak látni kívánt. Sőt — mivel az élet néha különös eseteket produkál — Heinrich Lummer, a nyugatberlini CDU parlamenti frakciójának elnöke, az NDK mostani, egyoldalú akciójának egyik leghevesebb támadója, ugyancsak élt a lehetőséggel, és felkereste a demokratikus Berlint. Klaus Schütz nyugat-berlini kormányzó polgármester »pró- bautat" tett az NDK-n keresztül a Nyugat-Berlinből az NSZK-ba vezető egyik tran- zituton és vissza, s Nyugat- Berlinbe való hazatérése után ő is elismerő szavakkal szólott az NDK hatóságai részéről tapasztalt nagyvonalúságról és előzékenységről. Magyar ratifikációs okmány Rapai Gyula, a Magyar Népiköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete tegnap délelőtt a szovjet kormánynál letétbe helyezte az Inferszputnyik nemzetközi űr-távközlési rendszer és szervezet létrehozásáról szóló megállapodás magyar ratifikációs okmányát. Az okmányt I. ÍV. Zemszkov, a szovjet külügyminisztérium főtitkára vette át. Megválasztották a területi szerveket, tisztségviselőket Véget ért a mezőgazdasági szövetkezetek második országos kongresszusa — Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársnők, elvtársak! — Huszonhét évvel ezelőtt még nem csitultak el a fegyverek, még nem honolt béke hazánkban, de már megvoltak a feltétlen biztosítékai annak, hogy 1945. április 4-én az egész országban véget érjen a szörnyű háború, a pusztítás. A felszabadulás előtti állapotokra ma már csak az idősebb nemzedék emlékezik. A felső tízezer, az uralkodó osztály palotáit, kastélyait, fényűző életét, a munkások, parasztok, cselédek kizsákmányolását, a városi ínségkonyhát, a munkanélküliség rémét — ennek következtében a létbizonytalanságot —, a fasizmus és a második világháború borzalmait csak könyvekből, dokumentumokból, szüleik elbeszéléseiből ismeri fiatalságunk. Tegnap befejezte nagy munkáját a termelőszövetkezetek II. kongresszusa. A három nap alatt új barátságok, ismeretségek kötődtek, rengeteg élménnyel, tapasztalattal gazdagodva hazaindultak a küldöttek. Bizonyos vagyok benne, hogy a három nap alatt nem volt olyan fél óra, ami ne adott volna valami nagyon maradandót, emlékezeteset. Bizonyára sokaknak visszacsengett a fülébe, ahogy tegnap délelőtt Kovács József gyulavári elnök a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzetéről beszélt. Akaratlanul is arra kell gondolni, mennyire azonosak a gondok a Körösök vidékén épp úgy, mint Somogybán. S milyen jó volt visszahallani ezen a fórumon, a kongresz- szusi teremben, amit Edig László Tolna megyei küldött mondott: — Erről a helyről is meg kell emlékezni arról a példás támogatásról, segítőkész- tégről, melyet a Kaposvári jetunió győztes Vörös Hadserege. Ezért mondjuk,- hogy 1945. április 4-e súlyos és nehéz korszakot zárt le életünkben. A levert forradalmak, a sikertelen szabadságharcok, a vérbe fojtott Tanácsköztársaság, a 25 éves ellenforradalmi népelnyomás után 1945 tavaszán az emberi haladás, a szocializmus építésének lehetőségei tárultak fel népünk előtt. Nagy elődeink álmai csak a felszabadulás után válhattak valóra. A mi nemzedékünk valósítja meg azokat az eszméket, amelyeket a szocialista mozgalom már egy évszázada a zászlajára írt, s amelyekért annyi magyar vöröskatona, kommunista mártír és más haladó emberek áldozták életüket. 1945. április 4-e a magyar nép számára nemcsak a háború végét, a felszabadulást, hanem az új korszak kezdetét is jelentette. Emlékeztetett Somogyi elvtárs a felszabadulás utáni Cukorgyár tanúsít — és tesz is, a cukorrépatermelés fejlesztéséért, korszerűsítéséért. Igen, az élmények, a tapasztalatok hegyként tornyosulnak mindenkiben, aki részese volt ennek a felelősségteljes munkának. A tegnapi nap az összegezés, a választás, a kitüntetések átadása és a búcsú napja volt. És egy kérdésé, amelyre három somogyi küldött adott választ. — Mi a legemlékezetesebb élménye, melyet a kongresz- szusról visz haza magával? Horváth László nagybajomi elnök: — Végtelenül magas szintű, szakmailag, társa- dalompolitikailag művelt megnyilatkozások hangzottak el ezen a kongresszuson. Ez egyrészt elősegíti a tisztán látást, helyzetünk reális megítélését, másrészt hozzájárul ahhoz, hogy világosan felisA parlamentben tegnap megkezdődött a mezőgazdasági szövetkezetek második országos kongresszusának záró ülése. Győré Sándor, az abo- nyi Ságvárj Tsz elnöke nyitotta meg a kongresszus ülését. A munkaértekezlet záró napján megjelent a tanácskozáson Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormány több tagja, valamint a hazai, gazdasági, polimerjük további feladatainkat. A tanácskozás során ténylegesen felvetődtek azok a jogos problémák, ellentétek, melyek megoldásra várnak, és igen nagyszerűnek tartom, hogy a felszólalók hozzátették azt is, hogy ebben a mun- ká.ban mi a mi saját belső feladatunk. A legnagyobb élmény? Az, hogy voltaképpen ez a kongresszus megfelel egy tudományos szintű konferenciának. Alsecz Jánosné szabást főkönyvelő: — Életem egyik legnagyobb élménye marad ez a kongresszus. Azok a küldöttek, akik szót kaptak, őszintén elmondták mindazt, amit én is szerettem volna elmondani, — így megnyugvással megyek haza. Valahogy úgy éreztem, bárki állt is a szónoki emelvényen, mintha, otthon a saját tagjainkat tikai és társadalmi élet sok kiválósága. A három utolsó felszólalás után Szabó István, a TOT elnöke adott választ a hozzászólásokra. Szabó István zárszava után szavazás következett. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a beszámolót,, a vitában elhangzott javaslatokat, a választ és állásfoglalást. Szintén egyhangúlag fogadta el a kiadott alapszabály-tervezetet és az ehhez fűzött javaslatokat is. • hallgattam volna. A mi szívünkből beszéltek a felszólalók. Ugyanazt fájlalja, ugyanannak örül a Bács, a Szat- már, s a Győr megyei, mint a somogyi tsz-tag. Bártfai Imre somogybabodi elnök: — A legemlékezetesebbről elég nehéz nyilatkozni. Első alkalommal veszek részt ilyen irányú tevékenységben, és azt hiszem, az a nagyon őszinte légkör, ami itt kialakult, az kapcsolja igazán össze az élettel ezt a kongresszust. És a szünetközi beszélgetések, viták a miniszterekkel, országos vezetőkkel — igen, ez felejthetetlen marad. Konkrét dolgokon vitatkoztunk, és ez jó, mert vita nélkül nem lehet elképzelni a fejlődést. Tegnap a széksorok kiüresedtek, a sziporkázó csillárok kihunytak, a nagy munka befejeződött. De a kongresszusi gondolatok tovább élnek, a kongresszusi beszélgetések tovább folytatódnak.vörös Márta A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának módosított alapszabálya meghatározza a TOT célját, feladatát, működési elveit, a TOT és a termelő- szövetkezetek, valamint a területi szövetségek viszonyát. Az MSZMP X. kongresszusának határozatai, az egységes szövetkezeti törvény és a TOT működésének eddigi tapasztalatai indokolták az alapszabály korszerűsítését. A kongresszuson elnöklő Győré Sándor ezután felkérte Fierpasz Károlyt, a jelölőbizottság elnökét, hogy ismertesse annak a 23 jelöltnek a névsorát, akikkel 125-re egészül ki a termelőszövetkezetek tanácsa. A bizottság javaslatát a kongresszus elfogadta, a jelöltek nevét felvették a szavazólapokra. Ezután Pesir István, a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette a szavazás rendjét, majd a kongresszuson részt vevők a parlamentben kijelölt szavazóhelyiségekben titkosan választották meg a jelölteket. A szavazás eredményét ezután a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette, majd az újonnan megválasztott Termelőszövetkezetek Országos Ta nácsa visszavonult, megtartotta első ülését és megválasztotta testületi szerveit és tisztségviselőit. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke: Szabó István; elnökhelyettesek: Moharos József, dr. Nyíri Béla és dr. Simka István. A TOT elnökségének 11 tagja van. A TOT állandó bizottságai: az ellenőrző-, a nő-, a közgazdasági, a fejlesztési, valamint a társadalmi és önkormányzati bizottság. A termelőszövetkezetek II. országos kongresszusa Szabó Istvánnak, a TOT elnökének zárszavával ért véget. Vasárnapi számunk tartalmából: HERNESZ FERENC: »Emlékezetes idő uolt __« ( 3. oldal) SZALAI LÁSZLÓ: Vágyak a távolbál (4. oldal) TRÖSZT TIBOR: Visszhang (5. oldal) HUNYADY JÓZSEF: A tűbe fűzött fiú (7. oldal) BÓRA FERENC: Zichy és Macsabeli (&. oldal) Kongresszusi gondolatok, beszélgetések Egy kérdés — három válasz
