Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-10 / 59. szám

A z egyik városban a ta­nácstagoknak forma­nyomtatványt kézbe- Kitett a posta. Kissé szigorú, hivatalos mondat állt az élén: »A megyei tanács rendeleté­ben foglalt szabályozás értel­mében bejelentem, hogy a so­ron következő tanácsülésen a következők szerint interpellál­ni kí vánok...« Már megint valami hűvös hivatali gesztus! így terem a bürokrácia! — dünnyög az ember első mérgében. De ér­demes továbbjutni ennéd, s arra gondolni: hátha így egy­szerűbb, mint felállni a ta­nácsban, és élő szóval elmon­dani. S nem is csaik ennyi en­nek a hivatalos cédulának a haszna. Az interpellál ás új rendje szerint csak be kell nyújtani a tanács elnökének az ülés előtt három nappal ezt a kitöltött nyomtatványt, és a folytatás: a címzett osztályve­zetőt szólítják a tanácsban, hogy adja meg a választ! Egy­szerű, hatásos, gyors eljárás. A formaságokat sem kell te­hát mindjárt és mindig elát­kozni. Ez például olyan, ame­lyet azóta, hogy híre ment, máshol meg is irigyeltek. Ha­mar bebizonyosodott ugyanis, hogy praktikus, eredményes Az interpelláció becsülete eijáius: meghozza az inter - pelláaiós kedvet. Becsülete van tehát a vá­lasztottak szavának. Ezt pedig nemcsak a forma fejezi ki. Eltűnt a magyarázkodás — az intézkedés lépett a helyébe. A tanácstagok megnyugtató vá­laszokat vihettek a választó­körzet lakosságának. Pontos és megbízható válaszokat, ame­lyeknek erkölcsi és — szük­ség esetén — anyagi fedezetük van. Az interpelláció lehetősége elősegíti a közérdekű ügyele intézésének gyorsítását, a fej­lődés menetében szükségsze­rűen és naponta születő ellent­mondások időbeni észlelését, leküzdését, a körültekintő ter­vezést és az állandó informált­ságot. Ezt féltették többen, mikor a városi tanács szerve­zeti és működési szabályzatá­ba bekerült az új forrna, az írásos bejelentés. S lám, ép­pen az ellenkezője történt, ahogyan ezt a közélet demok­ratizmusa meg is követeli. Ha a tanácstagoknak nem kell ki­lincselniük a hivatalban — egyébként arra is van jogsza­bály, hogy a közérdekű ügyekben soron kívül kell fo­gadni őket —, energiájukat nem »kijárásokra« kell fordí­taniuk, jóval eredményesebb lesz a választók között végzett munkájuk. Hiszen így átgon­doltabban, alaposabban fog­lalkozhatnak a fontos város­politikai problémákkal: vá­lasztóik körében több figyel­met szentelhetnek ezek ismer­tetésére, magyarázására, a la­kosság észrevételeinek össze­gyűjtésére és hasznosítására. N em csupa öröm ez még, és nem maga a tökéle­tesség. erről nincs szó. Hiszen az új módszer próbá­ja a gyakorlat. Az első jelek azonban ígéretesek. Legtöbbet ígér az alaposság, amit az in- terpelléciós kérdések vizsgá­latánál a »hivatal« már most is tanúsított, s a tanácstagok — interpellációs kérdéseik megfogalmazásával — szintén bizonyítottak. Ezt az alapos­ságot mindenkitől meg kell követelni. így például nem szabad elfogadni — válasz he­lyett — magyarázkodásokat Húszmilliós beruházás a nagybajomi tsz-ben vagy ferdítéseket. Arra is volt példa ugyanis, hogy a ténye­ket elkendőző felvilágosítást adott az egyik vállalat főmér­nöke, s ha a tanács illetékes osztályának munkatársai nem végezték volna el a szüksé­ges ellenőrzést, bizony soroza­tos felsülés lett volna az ered­mény. Másrészt: a tanács ko­moly testület, az ott elhangzó interpelláció legyen tehát va­lóban odatartozó! Egyelőre kísért ugyanis az a veszély, hogy az initerpellá- lás viszonylag kényelmes mód­szere mindenre gyógyírnak tetszik. A kerületi hivatalok vagy az arra rendelt vállala­tok illetékességét kár lenne megkerülni; hozzájuk tartozó ügyeket nem célszerű felsőbb fórum elé vinni. Ha egy utcá­ban nem ég három villany­körte; ha betemetődött vala­hol a csatorna; ha nem taka­rítják rendesen valamelyik ut­cában az átjárókat — ez nem mterpellációs téma a városi tanácsban, hanem egyszerű technikai kérdés, melynek el­intézésére a megfelelő hivata­li szerv az illetékes, ezeknél kell tehát zörgetni. A z idén újjáválasztott ta­nácsok tevékenységé­ben — az új tanács- törvény és az annak elvi alap­jain nyugvó szervezeti és mű­ködési szabályzat eredménye­képpen — egyre több a de­mokratizmus szélesedését szol­gáló elem. Az interpelláció rendszere ugyan nem új, de becsületének, rangjának eme­lése, hatékonyságának bizto­sítása megérdemli a közvéle­mény, a társadalom fokozott figyelmét, ellenőrzését. Sz. S. I. MAI KOMMENTÁRUNK így is lehet Divattá vált szidni a fiata­lokat. Még• az olyan szervek vezetőitől is hallani elma­rasztaló ítéleteket, akiknek pedig kötelességük lenne a fiatalok mozgalmi munkájá­nak segítése. így például gyakran kapunk óvatosan vagy ingerülten megfogalma­zott véleményt a fiatalok helytelen, magatartásáról a községi tanácsok vezetőitől. Amikor azonban a segítés, az irányítás konkrét formáiról, a felnőtt-társadalom támoga­tásának megszervezéséről ér­deklődünk, legtöbbször meg­foghatatlanul általános vá­laszokat kapunk. Ezért is hallgattam öröm­mel a Pusztakovácsi Közös Községi Tanács két vezetőjé­nek — Csöndör József elnök­nek és Czuring József titkár­nak — lelkes tájékoztatóját az iffjúsági mozgalom helyi fellendüléséről. Elmondták, hogy évek óta nem sikerült otthont teremteni a fiatalok­nak, akikre így könnyen rá­sütötték a közömbösség, a visszahúzódás bélyegét. De hát valóban nem akadt a köz­ségben egy még oly parányi zug sem, amelyet igazán ma­gukénak mondhattak, saját­jukként használhattak. Az új kisvendéglő megépítésével azonban felszabadult a mű­velődési otthon egy helyisége. Ez nemcsak a körzetivé fej­lődött könyvtár kedvezőbb elhelyezését biztosította, ha­nem lehetővé vált egy KISZ- klub kialakítása is. És a fia­talok éltek ezzel. A kapott he­lyiséget hangulatos díszítés­sel tették vonzóvá, ottho'oos- sá — természetesen maguk barkácsolták a szükséges ele­meket —, s látogatottsága, a rendszeres összejövetelek, a gazdag program a KISZ-élet fellendülését bizonyítják. A fiatalok szórakozását az új berendezés mellett tv, rádió, magnó, társasjáték, sőt né­hány zenekari felszerelés is biztosítja. Beszerzésükhöz a helyi tanács jelentős mérték­ben hozzájárult. Maguk a fia­talok sem várták azonban ölbe tett kezekkel a felülről jövő támogatást, hanem a tsz-től kapott egy hold kuko­ricaföldet megmunkálva, ter­mését értékesítve számottevő anyagiakhoz jutottak. A fellendülés jele: a KISZ- tagok száma alig fél év alatt a duplájára, 15-ről 31-re emelkedett. A párt és a ta­nács vezetői azonban legalább ennyire örültek annak is, hogy nemcsak az olcsó idő­töltés vonzza a fiatalokat az új klubba. Nemrég például házi szellemi vetélkedőt ren­deztek, amelynek zsűrijébe a község vezetőit is meghívták. — Mondhatom, nagyszerű ta­nulság volt — emlékezett vissza e vasárnap délutánra Czuring József. — Hogy ezek a gyerekek mennyi mindent tudnak! És milyen komolyan vették a rendezvényt! Kitű­nően szórakoztunk magmik is. Ezután szívesebben plme­gyünk gyakrabban is közé­jük. Igen, így is lehet. Nemcsak szapulni, vagy legföljebb a hivatali kötelesség kényszeré­től indíttatva, hanem lelke­sen támogatni a fiatalokat. P. L. Tanácskozás a mezőgazdasági főiskolán Negyszaznyolcvan tehén számára építenek férőhelyet egy húszmilliós költséggel létesíten­dő telep részeként a nagyhajóim Lenin Termelőszövetkezetben. Az istállót a tsz salát bri­gádja építi, s várhatóan még az év első felében elkészül. A felkészülés és a közéleti szereplés Virágos, lesz Ordacsehi, Fenyves is Egy tanács, három népfrontbizottság együttműködése Szinte ünnepélyes időszak­ban tűzte napirendre a Fo- nyódd Nagyköségi Tanács teg­nap délelőtt a Hazafias Nép­front és a tanács kapcsolatá­ról szóló tájékoztatót, hiszen most választották újjá a bi­zottságait. Gépkocsikon, busz- szal, vonattal érkeztek az or­dacsehi, balatoníenyvesi ta­nácstagok, a népfrontslnökség tagjai a Kossuth-erdővel szemben levő klubhelyiségbe, a tanács és a népfrontbizott- ságok együttes ülésére. Első helyen a községfejleszfés Az új tanácstörvény szelle­me akkor valósul meg, ha sokkal szorosabb lesz a kap­csolat a második éve működő közös községi tanács és a há­rom népfrontbizottság között. Ez a tájékoztató is azt tűzte ki célul, s amint megfogalmazta, a nagyközségi közös tanács igényli, hogy a Hazafias Nép­front bizottságai megismerjék a lakosság véleményét, tolmá­csolják igényeiket, elgondolá­saikat, javaslataikat, ehhez azonban az is szükséges, hogy bevonják a lakosságot a fel­adatok megoldásába. Bala- tonfenyvesen, Ordacsehiben a népfrontbizottságok szorgal­mazták. hogy a helybeliek, a villatulajdonosok alakítsák meg a törpevízmű-társulatot. A közvélemény formálására jó példa a következő: a feny­vesiek a közös tanács megala­kulása után elégedetlenkedtek amiatt, hogy több ügyet Fo­nyódon kell elintézniük. Az egész település hangulata megváltozott akkor, amikor a népfroni elnökséget tájékoz­tatták — ők pedig a lakossá­got — a tanácskirendeltség feladatáról, bizonyítva, hogy nem kell mindenért a szék­helyközségbe utazni. Mi sem természetesebb, iránt az, hogy a községfejlesz­tési tevékenységben a legszo­rosabb a három népfrontbi­zottság és a közös községi ta­nács kapcsolata. Az emberek örülnek, ha fejlődik, szépül a település, jobb lesz a kereske­delmi, kommunális ellátottság. A népfronbtizottságok első­sorban e feladatok megvalósí­tására tudják legjobban ösz- szefogni a lakosságot. Sok hasznos javaslattal segítették például a községek arculatá­nak megváltoztatását. Hasznos tapasztalatok a falugyűléseken Mindenki azt várta, hogy lesz mondanivalójuk a ta­nácstagoknak, a népfrontel- nökségek tagjainak e fontos témáról. Hosszú hallgatás után Németh József tanácsel­nök lezárta a témát, mert sen­ki nem jelentkezett hozzászó­lásra. Az együttes ülés rátért a bárom község művelődési tervének megtárgyalására. S nagyon érdekesen ekkor ka­nyarodtak vissza a felszóla­lók az első témához. Szokola Károlyné dr. országgyűlési képviselő, a járási hivatal el­nökhelyettese kifejtette azt a véleményét, hogy a közelmúlt­ban megtartott falugyűléseken sok szó esett az együttműkö­désről, — A közeljövőben kötnek együttműködési megállapodást a tanácsok a népfrontbizott­ságokkal, s nagyon fontos, hogy ez szemléletesebb le­gyen, mint az együttes ülés elé terjesztett tájékoztató volt. Föltétien előbbre kell lépni például a székhelyközség és a két társközség jó viszonyának kialakításában. Eat az is elő­segíti, ha nem lanyhul el a tömegpolitikad munka attól, hogy Fonyódon van a tanács; Ordacsehibe, Fenyvesre men­jenek például a tanács veze­tői, munkatársai, tartsák meg rendszeresen a fogadónapokat. A rendezési tervek ismerteté­sében még szorosabb együtt­működésre van szükség. Fo­nyódon érdemes lenne össze­hívni az embereket, s megis­mertetni velük a most készü­lő rendezési tervet, hiszen en­nek az egyetemes Balaton-fej- lesztóst is szolgálnia kell. S bizony nem könnyű összehan­golnia a helyi lakosok, az üdü­lőtulajdonosok érdekeit, va­lamint az üdültetés távlati el­képzeléseit. Nándor Lajos, a fonyódi népfrontbizottság elnöke azzal egészítette ki a képviselő hoz­zászólását, hogy sok szépet végzett a népfront a négy év alatt, például társadalmi mun­kát szervezett a szabadtéri színpad, a sportöltöző építésé­nél, s ugyanilyen példákat so­rolhatna Bogdándi Zoltán fenyvesi, Lakos József orda­csehi népfrontelnök is. A nagyközség tanácsülése ezután elfogadta a három te­lepülés művelődési tervét, megszavazta az idei fejlesztési és költségvetési tervet, az 1971. évi zárszámadást, az idei üdülési idényre való fel­készülési tervet, valamint Ba- latonfenyves általános rende­zési tervét. Lajos Gáza fl KISZ-szervezet és az állami vezetés kapcsolata, a pártirányítás olyan téma volt a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán tartott tanácskozá­son, mely — mint azt a hoz­zászólások bizonyították — gyakorlati kérdés minden fel­sőoktatási intézményben. Dr. Veress László, a kapos­vári főiskola főigazgató-he­lyettese közvetlen hangú, saját tapasztalatok átadásával szí­nesített előadást tartott. Milyen igényeket támaszt egy-egy egyetem, főiskola ál­lami vezetése az ifjúsági szer­vezettel szemben? Mindenek­előtt norma az, hogy a tanul­mányi idő alatt megfelelő ak­tivitást tanúsítsanak a fiata­lok. A ma ifjúságának más fegyverekkel kell harcolni a közös célért, mint kellett a most negyven-ötven évesek­nek. Nem látványos akciók ju­tottak nekik, csak a minden­napok munkájában való bizo­nyítás. Az ifjúság természetes velejárója a türelmetlenség minden elavult iránt. A KISZ- szervezetek feladata, hogy a párt kitűzte célokat végrehaj­tassák. Ügy készítsék fel a fia­talokat, hogy azok ne csak a diplomájukat tudják megvé­deni, hanem az életbe kike­rülve is megállják a helyüket. Meg kell szüntetni a szak­emberszemléletet. Akit csak a szakma érdekel, egyoldalúvá lesz, s szakmájának sem vál­hat igazán tudójává. A világot, mélyet maguk körül teremtenek, otthonos­nak kell berendezni. Az intéz­ményekből kikerülő fiatalok­nak arra kell törekedniük, hogy a tömegek szolgálatába álljanak. Talán furcsán hang­zik, de a vezetés milyenségét az idegen már az első benyo­másokból le tudja mérni. Árulkodó lehet a termelőüzem konyhája vagy az irodák be­rendezése is. A közösségi szel­lem kialakítása elsőrendű fel­adat. Az emberi együttélés minő­sége az egyes emberektől függ. S hogy a fiatalok emberi magatartása, közösségvállalá­sa milyen minőségű abban nagy szerepe van a KISZ fel­készítő munkájának is. A felsőoktatási intézmé­nyekben már nincs olyan szo­ros kapcsolat az oktatókar és a fiatalok között, mint a kö­zépiskolákban. Az állami és pártvezetéssel kialakított jó kapcsolat közös érdek. Dr. Veress László sok sze­mélyes példát is hozott elő­adásában. A »NÉKOSZ-idők« még ma is számos kamatoz­tatható tapasztalattal szolgál­nak. A szobaközösségek pél­dás összetartása alapja lehet a nagyobb egység, a KISZ- alapszervezet jó munkájának is. Nagyfokú őszinteség szük­séges ehhez. Akiben tüske ma­rad a ki nem mondott véle­ménytől, az intrikussá, kese­rűvé válhat. Fontos feladat az etikai érzék fejlesztése is — ez következik az elmondottak­ból. Az önállóságra nevelés sem nélkülözhető, hiszen a felső- oktatási intézményekből kike­rülőknek a termelőüzemekben kell vizsgázniuk ebből a »tárgykörből«. A párt- és állami vezetés közös feladata, hogy a leg­megfelelőbb hallgatókat java­solja KISZ-funkcionáriusnak. Ellenőrzési jogukat is gyako­rolniuk kell az éves terv el­készítésénél, de megvalósítá­sánál is. fl második nap fő prog­rampontja Boda Jánosnak, a balatonszabadi November 7. Termelőszövetkezet főagronó- musának előadása volt. A té­ma, mely a meghívókon sze­repelt, Az agrárfelsöokiatási intézmények KlSZ-szerveze- teinek feladata a végzős hall­gatók közéleti tevékenységre való felkészítésében lett vol­na. Mint az az eddig leírtak­ból sejthető: a program e része nem kecsegtetett siker­rel. A termelőüzem főagronó- musa ugyanis nem lehet tisztá­ban az intézményekben folyó KlSZ-élettel — ás ez termé­szetes. így érdemiekben e te­rületen nem is tud megnyilat­kozni. Boda János — helyesen — nem a kijelölt témáról be­szélt. A mezőgazdasági üze­mek helyzetéről, a kikerülő fiatalok beilleszkedésének ta­pasztalatairól tartott lendüle­tes, magas szintű előadást. A vita viszont, mely ezt követte, meglepően alacsony színvona­lú volt. A fiatalok — mező- gazdasági jellegű felsőoktatá­si intézmények KISZ-titkárai — ugyanis nem az ifjúsági szervezet konkrét feladatait boncolgatták, hanem »elvesz­tek« annak a kérdésnek a »dzsungelében«: Kell-e a ki­kerülő szakembernek közéleti személyiségnek is lennie? Az első napi előadások és hozzá­szólások az egyértelmű »igen« mellett már hitet tettek, így fölösleges volt ennek részle­teibe bocsátkozni újra. Furcsállottam hogy néhány intézmény ifjúsági ve­zetője megkérdőjelezte a köz­életi szereplés fontosságát. Azzal sem lehet egyetérteni, hogy a fiatal várjon néhány évet, míg megkezdené e te­vékenységét. B’oda Jánossal értünk egyet, aki leszögezte: legfontosabb a szakmai felké­szültség, de a mindennapok megkívánják, hogy a tsz-ta- gokkal ne csak a munkáról beszélgessen a szakember, ha­nem hallassa véleményét más témáról, nevezetesen a gazda­sági, politikai kérdésekről is. Csak helyeselhetjük a kapos­vári részvevők állásfoglalását: a mezőgazdászoknak is szere­pet kell vállalniuk a falu szel­lemi arculatának megváltoz­tatásában. Tarkanyi Mártonná, a KISZ központi bizottságának tagja, szintén ezt az álláspontot tar­totta helyesnek — amint ezt rövid hozzászólásában kifej­tette. De utalt arra is: a vita csak akkor érte volna el cél­ját, ha a napirendi pont kerül megvitatásra. A kétnapos tanácskozás alatt született javaslatokat a tanácskozás részvevői a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba is eljuttatták. Leakö László SOMOGYI NÉPLAP Fejitek, 1992» március 19» 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents