Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-10 / 59. szám
A z egyik városban a tanácstagoknak formanyomtatványt kézbe- Kitett a posta. Kissé szigorú, hivatalos mondat állt az élén: »A megyei tanács rendeletében foglalt szabályozás értelmében bejelentem, hogy a soron következő tanácsülésen a következők szerint interpellálni kí vánok...« Már megint valami hűvös hivatali gesztus! így terem a bürokrácia! — dünnyög az ember első mérgében. De érdemes továbbjutni ennéd, s arra gondolni: hátha így egyszerűbb, mint felállni a tanácsban, és élő szóval elmondani. S nem is csaik ennyi ennek a hivatalos cédulának a haszna. Az interpellál ás új rendje szerint csak be kell nyújtani a tanács elnökének az ülés előtt három nappal ezt a kitöltött nyomtatványt, és a folytatás: a címzett osztályvezetőt szólítják a tanácsban, hogy adja meg a választ! Egyszerű, hatásos, gyors eljárás. A formaságokat sem kell tehát mindjárt és mindig elátkozni. Ez például olyan, amelyet azóta, hogy híre ment, máshol meg is irigyeltek. Hamar bebizonyosodott ugyanis, hogy praktikus, eredményes Az interpelláció becsülete eijáius: meghozza az inter - pelláaiós kedvet. Becsülete van tehát a választottak szavának. Ezt pedig nemcsak a forma fejezi ki. Eltűnt a magyarázkodás — az intézkedés lépett a helyébe. A tanácstagok megnyugtató válaszokat vihettek a választókörzet lakosságának. Pontos és megbízható válaszokat, amelyeknek erkölcsi és — szükség esetén — anyagi fedezetük van. Az interpelláció lehetősége elősegíti a közérdekű ügyele intézésének gyorsítását, a fejlődés menetében szükségszerűen és naponta születő ellentmondások időbeni észlelését, leküzdését, a körültekintő tervezést és az állandó informáltságot. Ezt féltették többen, mikor a városi tanács szervezeti és működési szabályzatába bekerült az új forrna, az írásos bejelentés. S lám, éppen az ellenkezője történt, ahogyan ezt a közélet demokratizmusa meg is követeli. Ha a tanácstagoknak nem kell kilincselniük a hivatalban — egyébként arra is van jogszabály, hogy a közérdekű ügyekben soron kívül kell fogadni őket —, energiájukat nem »kijárásokra« kell fordítaniuk, jóval eredményesebb lesz a választók között végzett munkájuk. Hiszen így átgondoltabban, alaposabban foglalkozhatnak a fontos várospolitikai problémákkal: választóik körében több figyelmet szentelhetnek ezek ismertetésére, magyarázására, a lakosság észrevételeinek összegyűjtésére és hasznosítására. N em csupa öröm ez még, és nem maga a tökéletesség. erről nincs szó. Hiszen az új módszer próbája a gyakorlat. Az első jelek azonban ígéretesek. Legtöbbet ígér az alaposság, amit az in- terpelléciós kérdések vizsgálatánál a »hivatal« már most is tanúsított, s a tanácstagok — interpellációs kérdéseik megfogalmazásával — szintén bizonyítottak. Ezt az alaposságot mindenkitől meg kell követelni. így például nem szabad elfogadni — válasz helyett — magyarázkodásokat Húszmilliós beruházás a nagybajomi tsz-ben vagy ferdítéseket. Arra is volt példa ugyanis, hogy a tényeket elkendőző felvilágosítást adott az egyik vállalat főmérnöke, s ha a tanács illetékes osztályának munkatársai nem végezték volna el a szükséges ellenőrzést, bizony sorozatos felsülés lett volna az eredmény. Másrészt: a tanács komoly testület, az ott elhangzó interpelláció legyen tehát valóban odatartozó! Egyelőre kísért ugyanis az a veszély, hogy az initerpellá- lás viszonylag kényelmes módszere mindenre gyógyírnak tetszik. A kerületi hivatalok vagy az arra rendelt vállalatok illetékességét kár lenne megkerülni; hozzájuk tartozó ügyeket nem célszerű felsőbb fórum elé vinni. Ha egy utcában nem ég három villanykörte; ha betemetődött valahol a csatorna; ha nem takarítják rendesen valamelyik utcában az átjárókat — ez nem mterpellációs téma a városi tanácsban, hanem egyszerű technikai kérdés, melynek elintézésére a megfelelő hivatali szerv az illetékes, ezeknél kell tehát zörgetni. A z idén újjáválasztott tanácsok tevékenységében — az új tanács- törvény és az annak elvi alapjain nyugvó szervezeti és működési szabályzat eredményeképpen — egyre több a demokratizmus szélesedését szolgáló elem. Az interpelláció rendszere ugyan nem új, de becsületének, rangjának emelése, hatékonyságának biztosítása megérdemli a közvélemény, a társadalom fokozott figyelmét, ellenőrzését. Sz. S. I. MAI KOMMENTÁRUNK így is lehet Divattá vált szidni a fiatalokat. Még• az olyan szervek vezetőitől is hallani elmarasztaló ítéleteket, akiknek pedig kötelességük lenne a fiatalok mozgalmi munkájának segítése. így például gyakran kapunk óvatosan vagy ingerülten megfogalmazott véleményt a fiatalok helytelen, magatartásáról a községi tanácsok vezetőitől. Amikor azonban a segítés, az irányítás konkrét formáiról, a felnőtt-társadalom támogatásának megszervezéséről érdeklődünk, legtöbbször megfoghatatlanul általános válaszokat kapunk. Ezért is hallgattam örömmel a Pusztakovácsi Közös Községi Tanács két vezetőjének — Csöndör József elnöknek és Czuring József titkárnak — lelkes tájékoztatóját az iffjúsági mozgalom helyi fellendüléséről. Elmondták, hogy évek óta nem sikerült otthont teremteni a fiataloknak, akikre így könnyen rásütötték a közömbösség, a visszahúzódás bélyegét. De hát valóban nem akadt a községben egy még oly parányi zug sem, amelyet igazán magukénak mondhattak, sajátjukként használhattak. Az új kisvendéglő megépítésével azonban felszabadult a művelődési otthon egy helyisége. Ez nemcsak a körzetivé fejlődött könyvtár kedvezőbb elhelyezését biztosította, hanem lehetővé vált egy KISZ- klub kialakítása is. És a fiatalok éltek ezzel. A kapott helyiséget hangulatos díszítéssel tették vonzóvá, ottho'oos- sá — természetesen maguk barkácsolták a szükséges elemeket —, s látogatottsága, a rendszeres összejövetelek, a gazdag program a KISZ-élet fellendülését bizonyítják. A fiatalok szórakozását az új berendezés mellett tv, rádió, magnó, társasjáték, sőt néhány zenekari felszerelés is biztosítja. Beszerzésükhöz a helyi tanács jelentős mértékben hozzájárult. Maguk a fiatalok sem várták azonban ölbe tett kezekkel a felülről jövő támogatást, hanem a tsz-től kapott egy hold kukoricaföldet megmunkálva, termését értékesítve számottevő anyagiakhoz jutottak. A fellendülés jele: a KISZ- tagok száma alig fél év alatt a duplájára, 15-ről 31-re emelkedett. A párt és a tanács vezetői azonban legalább ennyire örültek annak is, hogy nemcsak az olcsó időtöltés vonzza a fiatalokat az új klubba. Nemrég például házi szellemi vetélkedőt rendeztek, amelynek zsűrijébe a község vezetőit is meghívták. — Mondhatom, nagyszerű tanulság volt — emlékezett vissza e vasárnap délutánra Czuring József. — Hogy ezek a gyerekek mennyi mindent tudnak! És milyen komolyan vették a rendezvényt! Kitűnően szórakoztunk magmik is. Ezután szívesebben plmegyünk gyakrabban is közéjük. Igen, így is lehet. Nemcsak szapulni, vagy legföljebb a hivatali kötelesség kényszerétől indíttatva, hanem lelkesen támogatni a fiatalokat. P. L. Tanácskozás a mezőgazdasági főiskolán Negyszaznyolcvan tehén számára építenek férőhelyet egy húszmilliós költséggel létesítendő telep részeként a nagyhajóim Lenin Termelőszövetkezetben. Az istállót a tsz salát brigádja építi, s várhatóan még az év első felében elkészül. A felkészülés és a közéleti szereplés Virágos, lesz Ordacsehi, Fenyves is Egy tanács, három népfrontbizottság együttműködése Szinte ünnepélyes időszakban tűzte napirendre a Fo- nyódd Nagyköségi Tanács tegnap délelőtt a Hazafias Népfront és a tanács kapcsolatáról szóló tájékoztatót, hiszen most választották újjá a bizottságait. Gépkocsikon, busz- szal, vonattal érkeztek az ordacsehi, balatoníenyvesi tanácstagok, a népfrontslnökség tagjai a Kossuth-erdővel szemben levő klubhelyiségbe, a tanács és a népfrontbizott- ságok együttes ülésére. Első helyen a községfejleszfés Az új tanácstörvény szelleme akkor valósul meg, ha sokkal szorosabb lesz a kapcsolat a második éve működő közös községi tanács és a három népfrontbizottság között. Ez a tájékoztató is azt tűzte ki célul, s amint megfogalmazta, a nagyközségi közös tanács igényli, hogy a Hazafias Népfront bizottságai megismerjék a lakosság véleményét, tolmácsolják igényeiket, elgondolásaikat, javaslataikat, ehhez azonban az is szükséges, hogy bevonják a lakosságot a feladatok megoldásába. Bala- tonfenyvesen, Ordacsehiben a népfrontbizottságok szorgalmazták. hogy a helybeliek, a villatulajdonosok alakítsák meg a törpevízmű-társulatot. A közvélemény formálására jó példa a következő: a fenyvesiek a közös tanács megalakulása után elégedetlenkedtek amiatt, hogy több ügyet Fonyódon kell elintézniük. Az egész település hangulata megváltozott akkor, amikor a népfroni elnökséget tájékoztatták — ők pedig a lakosságot — a tanácskirendeltség feladatáról, bizonyítva, hogy nem kell mindenért a székhelyközségbe utazni. Mi sem természetesebb, iránt az, hogy a községfejlesztési tevékenységben a legszorosabb a három népfrontbizottság és a közös községi tanács kapcsolata. Az emberek örülnek, ha fejlődik, szépül a település, jobb lesz a kereskedelmi, kommunális ellátottság. A népfronbtizottságok elsősorban e feladatok megvalósítására tudják legjobban ösz- szefogni a lakosságot. Sok hasznos javaslattal segítették például a községek arculatának megváltoztatását. Hasznos tapasztalatok a falugyűléseken Mindenki azt várta, hogy lesz mondanivalójuk a tanácstagoknak, a népfrontel- nökségek tagjainak e fontos témáról. Hosszú hallgatás után Németh József tanácselnök lezárta a témát, mert senki nem jelentkezett hozzászólásra. Az együttes ülés rátért a bárom község művelődési tervének megtárgyalására. S nagyon érdekesen ekkor kanyarodtak vissza a felszólalók az első témához. Szokola Károlyné dr. országgyűlési képviselő, a járási hivatal elnökhelyettese kifejtette azt a véleményét, hogy a közelmúltban megtartott falugyűléseken sok szó esett az együttműködésről, — A közeljövőben kötnek együttműködési megállapodást a tanácsok a népfrontbizottságokkal, s nagyon fontos, hogy ez szemléletesebb legyen, mint az együttes ülés elé terjesztett tájékoztató volt. Föltétien előbbre kell lépni például a székhelyközség és a két társközség jó viszonyának kialakításában. Eat az is elősegíti, ha nem lanyhul el a tömegpolitikad munka attól, hogy Fonyódon van a tanács; Ordacsehibe, Fenyvesre menjenek például a tanács vezetői, munkatársai, tartsák meg rendszeresen a fogadónapokat. A rendezési tervek ismertetésében még szorosabb együttműködésre van szükség. Fonyódon érdemes lenne összehívni az embereket, s megismertetni velük a most készülő rendezési tervet, hiszen ennek az egyetemes Balaton-fej- lesztóst is szolgálnia kell. S bizony nem könnyű összehangolnia a helyi lakosok, az üdülőtulajdonosok érdekeit, valamint az üdültetés távlati elképzeléseit. Nándor Lajos, a fonyódi népfrontbizottság elnöke azzal egészítette ki a képviselő hozzászólását, hogy sok szépet végzett a népfront a négy év alatt, például társadalmi munkát szervezett a szabadtéri színpad, a sportöltöző építésénél, s ugyanilyen példákat sorolhatna Bogdándi Zoltán fenyvesi, Lakos József ordacsehi népfrontelnök is. A nagyközség tanácsülése ezután elfogadta a három település művelődési tervét, megszavazta az idei fejlesztési és költségvetési tervet, az 1971. évi zárszámadást, az idei üdülési idényre való felkészülési tervet, valamint Ba- latonfenyves általános rendezési tervét. Lajos Gáza fl KISZ-szervezet és az állami vezetés kapcsolata, a pártirányítás olyan téma volt a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán tartott tanácskozáson, mely — mint azt a hozzászólások bizonyították — gyakorlati kérdés minden felsőoktatási intézményben. Dr. Veress László, a kaposvári főiskola főigazgató-helyettese közvetlen hangú, saját tapasztalatok átadásával színesített előadást tartott. Milyen igényeket támaszt egy-egy egyetem, főiskola állami vezetése az ifjúsági szervezettel szemben? Mindenekelőtt norma az, hogy a tanulmányi idő alatt megfelelő aktivitást tanúsítsanak a fiatalok. A ma ifjúságának más fegyverekkel kell harcolni a közös célért, mint kellett a most negyven-ötven éveseknek. Nem látványos akciók jutottak nekik, csak a mindennapok munkájában való bizonyítás. Az ifjúság természetes velejárója a türelmetlenség minden elavult iránt. A KISZ- szervezetek feladata, hogy a párt kitűzte célokat végrehajtassák. Ügy készítsék fel a fiatalokat, hogy azok ne csak a diplomájukat tudják megvédeni, hanem az életbe kikerülve is megállják a helyüket. Meg kell szüntetni a szakemberszemléletet. Akit csak a szakma érdekel, egyoldalúvá lesz, s szakmájának sem válhat igazán tudójává. A világot, mélyet maguk körül teremtenek, otthonosnak kell berendezni. Az intézményekből kikerülő fiataloknak arra kell törekedniük, hogy a tömegek szolgálatába álljanak. Talán furcsán hangzik, de a vezetés milyenségét az idegen már az első benyomásokból le tudja mérni. Árulkodó lehet a termelőüzem konyhája vagy az irodák berendezése is. A közösségi szellem kialakítása elsőrendű feladat. Az emberi együttélés minősége az egyes emberektől függ. S hogy a fiatalok emberi magatartása, közösségvállalása milyen minőségű abban nagy szerepe van a KISZ felkészítő munkájának is. A felsőoktatási intézményekben már nincs olyan szoros kapcsolat az oktatókar és a fiatalok között, mint a középiskolákban. Az állami és pártvezetéssel kialakított jó kapcsolat közös érdek. Dr. Veress László sok személyes példát is hozott előadásában. A »NÉKOSZ-idők« még ma is számos kamatoztatható tapasztalattal szolgálnak. A szobaközösségek példás összetartása alapja lehet a nagyobb egység, a KISZ- alapszervezet jó munkájának is. Nagyfokú őszinteség szükséges ehhez. Akiben tüske marad a ki nem mondott véleménytől, az intrikussá, keserűvé válhat. Fontos feladat az etikai érzék fejlesztése is — ez következik az elmondottakból. Az önállóságra nevelés sem nélkülözhető, hiszen a felső- oktatási intézményekből kikerülőknek a termelőüzemekben kell vizsgázniuk ebből a »tárgykörből«. A párt- és állami vezetés közös feladata, hogy a legmegfelelőbb hallgatókat javasolja KISZ-funkcionáriusnak. Ellenőrzési jogukat is gyakorolniuk kell az éves terv elkészítésénél, de megvalósításánál is. fl második nap fő programpontja Boda Jánosnak, a balatonszabadi November 7. Termelőszövetkezet főagronó- musának előadása volt. A téma, mely a meghívókon szerepelt, Az agrárfelsöokiatási intézmények KlSZ-szerveze- teinek feladata a végzős hallgatók közéleti tevékenységre való felkészítésében lett volna. Mint az az eddig leírtakból sejthető: a program e része nem kecsegtetett sikerrel. A termelőüzem főagronó- musa ugyanis nem lehet tisztában az intézményekben folyó KlSZ-élettel — ás ez természetes. így érdemiekben e területen nem is tud megnyilatkozni. Boda János — helyesen — nem a kijelölt témáról beszélt. A mezőgazdasági üzemek helyzetéről, a kikerülő fiatalok beilleszkedésének tapasztalatairól tartott lendületes, magas szintű előadást. A vita viszont, mely ezt követte, meglepően alacsony színvonalú volt. A fiatalok — mező- gazdasági jellegű felsőoktatási intézmények KISZ-titkárai — ugyanis nem az ifjúsági szervezet konkrét feladatait boncolgatták, hanem »elvesztek« annak a kérdésnek a »dzsungelében«: Kell-e a kikerülő szakembernek közéleti személyiségnek is lennie? Az első napi előadások és hozzászólások az egyértelmű »igen« mellett már hitet tettek, így fölösleges volt ennek részleteibe bocsátkozni újra. Furcsállottam hogy néhány intézmény ifjúsági vezetője megkérdőjelezte a közéleti szereplés fontosságát. Azzal sem lehet egyetérteni, hogy a fiatal várjon néhány évet, míg megkezdené e tevékenységét. B’oda Jánossal értünk egyet, aki leszögezte: legfontosabb a szakmai felkészültség, de a mindennapok megkívánják, hogy a tsz-ta- gokkal ne csak a munkáról beszélgessen a szakember, hanem hallassa véleményét más témáról, nevezetesen a gazdasági, politikai kérdésekről is. Csak helyeselhetjük a kaposvári részvevők állásfoglalását: a mezőgazdászoknak is szerepet kell vállalniuk a falu szellemi arculatának megváltoztatásában. Tarkanyi Mártonná, a KISZ központi bizottságának tagja, szintén ezt az álláspontot tartotta helyesnek — amint ezt rövid hozzászólásában kifejtette. De utalt arra is: a vita csak akkor érte volna el célját, ha a napirendi pont kerül megvitatásra. A kétnapos tanácskozás alatt született javaslatokat a tanácskozás részvevői a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba is eljuttatták. Leakö László SOMOGYI NÉPLAP Fejitek, 1992» március 19» 3