Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-10 / 59. szám
fliAG PROLETÁRJAI. E G Y E S 0 L J E T E K I Ára: 80 fillér ]Az NDK fővárosában AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam 59. szám 1972. mátcius 10., péntek Mongol kitüntetés magyar vezetőknek A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága és a Mongol Népiköztársaság nagy népi kúrálja elnöksége a mongol népi forradalom 50. évfordulója alkalmából — a magyar és mongol nép, a két párt közötti barátság és testvéri együttműködés elmélyítésében, az internacionalista kapcsolatok erősítésében kifejtett tevékenységükért — Barátság Érdemérem és Jubileumi Emlékérem kitüntetéseket adományozott Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pálnak, az MSZMP KB tagjának, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, F ock Jenőnek, a-Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökiének. Jubileumi emlékéremmel, illetve Barátság Érdeméremmel tüntették ki a Politikai Bizottság tagjait, valamint párt-, állami, tömegszervezeti és gazdasági vezetőket, tudósokat, művészeket, munkásokat és aktivistákat, összesen 128 személyt. P. Sagdarszüren a mongol nagykövetségen adta át a kitüntetéseket. (MTI) Ülést tartott a Minisztertanács Együttműködés, kereskedelem, vállalati üzem- és munkaszervezés Jóváhagyták a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának alapszabályát — Az ENSZ fejlesztési programja Magyarországon Kohl-Baltr találkozó Csütörtökön délelőtt Berlinben találkozott dr. Michael Kohl, az NDK és Egon Bahr az NSZK államtitkára, hogy folytassa a két német álam közti általános közlekedési egyezménnyel kapcsolatos megbeszéléseit. A két delegáció most 35-ször találkozott a tárgyalások megkezdése — 1970 márciusa — óta. Bahr nyugatnémet államtitkár a találkozó előtt az újságíróknak kijelentette: véleménye szerint a bonni ellenzék nem hiúsíthatja meg a szovjet—nyugatnémet és a lengyel —nyugatnémet szerződések ratifikálását, és így a két német állam közti tárgyalások sem kerülnek veszélybe. A megbeszélések 35. évfordulójának első napja dr. Michael Kohl és Egon Bahr négyszemközti tárgyalásával ért véget. Az NDK és az NSZK küldöttsége ma folytatja megbeszéléseit Berlinben, a demokratikus Németország fővárosában. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, tájékoztatta a kormányt a magyar párt- és kormányküldöttség február 24 és 26 között a Román Szocialista Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatásáról. A két ország vezetőinek találkozója, az őszinte, baráti légkörben folytatott tárgyalások, valamint a látogatás során aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés jelentős állomás a két szomszédos szocialista ország közötti kapcsolatok további fejlődésében. A kormány meggyőződését fejezi ki, hogy küldöttségünk hivatalos baráti látogatása és a megkötött új szerződés jól szolgálja a két nép testvéri barátságát, gyümölcsöző együttműködését és az egész szociaPUJA FRIGYES SZOVJETUNIÖBELI LÁTOGATÁSA Konzultáció nemzetközi kérdésekről A Magyar Népköztársaság külügyminiszterének első helyettese, Púja Frigyes, a Szovjetunió külügyminisztériumának meghívására március 5—9. között Moszkvában tartózkodott. Púja Frigyest fogadta K. F. Katusev, az SZKP KB titkára, A. A.Gro- miko, a Szovjetunió külügyminisztere megbeszélést folytatott vele. lista közösség egységének további erősítését. A kormány a tájékoztatást jóváhagyólag tudomásul vette. Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormány- küldöttségének február 25 és március 1 között hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról. A küldöttséget Pák Szong Csői, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a KNDK minisztertanácsának másoúik elnökhelyettese vezette. A szívélyes, elvtársi légkörben, a kölcsönös megértés szellemében lefolytatott tárgyalásokon a felek véleményt cseréltek a két ország kapcsolatairól és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A kormány egyetértéséről és támogatásáról biztosította a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának Korea békés egyesítésére tett kezdeményezéseit. A kormány megelégedéssel állapította meg, hogy a KNDK kormányküldöttségének magyarországi látogatása hozzájárul a két ország baráti együttműködése további fejlődéséhez, a szocialista országok és valamennyi antiimperial ista erő összefogásának erősítéséhez. A tájékoztatót a kormány jóváhagyólag tudomásul vette. A fejlődés jelentősnek ítélhető Gyorsjelentés a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodásáról 1971-ben 83,6 milliárd forintot realizáltak A vállalatok és szövetkezetek elkészítették mérlegbeszámolóikat, amelyek 1971. évi gazdálkodásuk eredményességét, vagyoni helyzetüket tükrözik. A csaknem 7500 önállóan működő gazdálkodó szerv beszámolóinak összesítése, ellenőrzése, valamint az adatok van. A vállalatok és szövetkezetek gazdálkodásáról a következőket mondották a Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatóságán: A vállalatok és szövetkezetek tavaly teljesítményeik ütemének növelését — az 1970. évi jelentős felgyorsulás után — tovább fokozni nem tudták. Ennek ellenére a fejlődés jelentősnek ítélhető. Az átlagot meghaladó mértékben növekedett a vegyipar, az építőipar, valamint a mezőgazdaság teljesítménye. Különösen kedvező, hogy a termelés növekedése csaknem kizárólag a termelékenység javulásából származik. A népgazdaság gazdálkodó egységed a múlt év folyamán 83,6 milliárd forintos eredményt (a nyereség csökkentve a vesztes-ég összegével) realizáltak, ami 8 százalékkal több ugyan az előző évinél, a tervben számításba vett összeget azonban nem érte el. A nyereség emelkedésének üteme a múlt évekhez viszonyítva lelassult, a reform első három évében ugyanis a növekedés dinamikája 9 százalék fölött volt, 1970-ben pedig elérte a 12 százalékot. elemzése még folyamatban A vállalatok között a gazdaságirányítási reform első három évében megkezdődött differenciálódás 1971-ben tovább folytatódott. A veszteségesen gazdálkodó szervek száma tavaly tovább emelkedett (44-ről 74-re), s 440 millió forintról 660 millió forintra növekedett a veszteség összege. A nyereség megosztása az állam és a vállalatok között a megelőző éveikhez képest némileg megváltozott. Az 1971. évi gazdálkodás eredményeként 100 forint nyereségből átlagosan — a múlt évi 38 Ft helyett — 37 forint maradt a vállalatoknál. Az 1971. évi nyereségből képződött részesedési alap több mint 8 milliárd • forint, ami a bérfejlesztési befizetési kötelezettség levonása után 6 milliárd forint. Az 1971. évi nyereségági részesedési alap népgazdasági szinten átlagosan 22—23 napi bér összegének felel meg. A 6 milliárd forint részesedési alapból az ipar 3,2 milliárd, a belkereskedelem 830 millió, a szállítás-hírközlés 725 millió, az építőipar 560 millió, a mező-, erdő- és vízgazdálkodás pedig 476 millió forint tai részesül. A tartósabb érdekeltséget biztosító béremelés a személyi jövedelem növelés másik lényeges eleme. A vállalatok és szövetkezetek 1971-ben éltek ezzel a lehetőséggel, sőt sok esetben a hatékonyság javulás által lehetővé tett mértéken felüli béremeléseiket hajtottak végre. Az 1971. évi nyereség alapján képződött fejlesztési alap a népgazdaság egészében ösz- szesen 18,5 milliárd forint, az előző évinél 8 százalékkal' a tervben előirányzottnál pedig 6 százalékkal alacsonyabb. A kisebb összegű fejlesztési alap a korábbi évekhez viszonyítva a tervben már számításba vett — a beruházási piacfeszültségét feloldó — szabályozó módosításokkal, az előirányzotthoz képest pedig az alacsonyabb nyereséggel függ össze. A nyereségági fejlesztési alap összege az iparban 11,2, az építőiparban 1,4, a belkereskedelemben 3,4, a szállításhírközlésben, valamint a mező-, erdő- és vízgazdálkodásban csaknem 10 milliárd forint. Az 1971. évi gazdálkodás eredményessége néhány Vonatkozásban a tervezettől ugyan elmaradt, de — az előzetes megítélés szerint — ösz- szességében nem kedvezőtlen. A vállalati és szövetkezeti gazdálkodás alapce elemzése a mérlegbeszámoló teljes összesítése alapján még hátravan. A kormány meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a külkereskedelmi miniszter előterjesztését az ez évi szocialista viszonylatit árucsereforgalmi megállapodásokról és a jegyzőkönyvekben foglaltak végrehajtására teendő intézkedésekről. (Folytatás a 2. oldalon.) IZRAELI GÉPEK A MENEKÜLTTÁBOROK ELLEN Támadás Libanon határán Szadat már Kuwaitban tárgyal Az izraeli harci repülőgépek csütörtökön délután mintegy 20 percig tartó támadást hajtottak végre Libanon déli részén, a határtól 11 kilométerre fekvő Kafr Azait Palesztinái menekülttábor ellen. Az izraeli légierő gépei sátrakra és barakképítményekre zúdították bombáikat. Csütörtökön hajnalban Libanon déli határain tűzharcra került sor Palesztinái ellenállók és izraeli alakulatok között. Az összecsapás részletei nem ismeretesek. DZSIDDA Anvar Szadat egyiptomi elnök, aid szerdáin érkezett hivatalos látogatásra Szaúd- Arábiábain, Dzsiddában tárgyalt Fejszal királlyal. (Folytatás a 2. oldalon.) A cél: egységes szemlélet kialakítása a végrehajtásban Közlekedéspolitikai koncepció a közúti közlekedés javítására Kétnapos országos munkaértekezlet Budapesten A közlekedéspolitikai koncepció és a közúti közlekedés összefüggéseivel, eredményeivel és további tennivalóival foglalkozik az érintett társadalmi és állami szervek, a közlekedés mintegy 350 vezetőjének részvételével a KPM kétnapos közúti közlekedési munkaértekezlete. Az országos tanácskozást csütörtökön dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter nyitotta meg Budapesten, az ÉDOSZ-szék- házban. Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes bevezető előadásában kiemelte a közúti közlekedésnek mindinkább növekvő társadalmi szerepét, népgazdasági jelentőségét. Az országúti, a közúti közlekedés eddig a közlekedéspolitikai koncepció előírásainak megfelelően fejlődött. Tavaly a hazánkban fuvarozott 581,5 millió tonna áruból 442,8 millió tonnát a közutakon — körülbelül fele-fele arányban a Volán és a célfuvarozási vállalatok, illetve a közületek járművein — továbbítottak. A megfelelő munkamegosztás nyomán a vasúti és a közúti közlekedés ma már képes a népgazdaság fuvarozási igényeinek kielégítésére. A közúti közlekedés nemzetközi kapcsolata, tratzitfor- galma is fejlődött az elmúlt esztendőkben. Évente most már mintegy 40 000 külföldi kamion, ugyanannyi autóbusz, egymillió személygépkocsi közlekedik a magyar utakon, s ez növeli egyebek közt az úthálózatért felelős szervek munkáját. A javuló szállítási teljesítmények mellett a közúti közlekedéshez kapcsolódó ágazatok, az úgynevezett infrastruktúra fejlesztése elmarad a kívánt szinttől, és sürgősen pótlásra szorul. Ellentétes a koncepció céljaival — amely a biztonságos közlekedést írja elő — az elmúlt években kialakult baleseti helyzet. A viszonylag alacsony személygépkocsi -forgalom mellett a múlt évben 1800 halálos áldozata és 40 000 sebesültje volt a közúti közlekedési baleseteknek. A forgalom rendszeres és szigorú ellenőrzése, amely éppen az elmúlt hetekben szolgáltatott jó példát a balesetek elleni hatásos védekezésre: Budapesten egy hónap alatt 25 százalékkal csökkent a balesetek száma. A gépkocsiállomány növekedésével összhangban gondoskodni kell az autó- és alkatrész-kereskedelem. az üzemanyag-ellátó hálózat, a karbantartó t-s javító ipa., a közúti hálózat és a közúti közlekedéshez kapcsolódó valamennyi egyéb népgazdasági a gépjárműállomány nagy javítási kapacitását költi le. A rossz járművek gyors cseréjével a számítások szerint például 10 ezer ember szabadulhatna fel a javítási munka alól. A munkaerő-gazdálkodás javítását segíthetné annak a régebbi javaslatnak a megvalósítása is, amely szerint az Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter nyitotta meg a tanácskozást. ágazat arányos fejlesztéséről. A XV. ötéves terv meghatározta az ezzel kapcsolatos teendőket. Egyebek között 1975-ig 41,7 milliárd forintot fordítanak járműbeszerzésre, 41,3 milliárd forintot az úthálózat építésére, korszerűsítésére és fenntartására, 8,3 milliárd forintot az autófenn- tartás és karbantartás, az üzemanyagellátás, a gépkocsitárolás feljesztésére. Mintegy 30 000 teherautó érett meg például a kiselejtezésre, s ez (Képtávírón érk. — MTI—KS) állami személyautókat, a kis teherutókat azokra bíznák, akik használják. Sok a tennivaló, s ugyancsak sok a lehetőség arra, hogy a közlekedéspolitikai koncepciónak a közúti közlekedésre háruló feladatait a kívánt szinten valósítsák meg. A kétnapos országos munka- értekezlet is azt a célt szolgálja, hogy az érdekelt vezetők egységes szemléletet alakítsanak ki a végrehajtás módozataira, s eszközeire. (MTI) Megalakult a kereskedelmi kamara fuvarozási és szállítmányozási szakbizottsága Üj ágazati képviseleti testülettel gyarapodott a magyar kereskedelmi kamara: 82 tagvállalat részvételével csütörtökön megalakult a fuvarozási és szállítmányozási szakbizottság. Elnökévé dr. Mészáros Károly miniszterhelyettest, a Magyar Államvasutak vezér- igazgatóját választották meg. Az alakuló ülésen, amelyen részt vett, a szakbizottság alapvető feladatait határozták meg. A kamara fórumjellegéből adódó lehetőségeikre támaszkodva célul tűzték ki a nemzetközi áruszállításban érdekelt fuvaroztató és fuvarozó vállalatok, illetőleg a szállítmányozás hatékonyabb együttműködésé,t a fuvarszolgáltatáKallós Ödön. a Magyar Ke-1 sok színvonalának további j?- reskedelmi Kamara elnöke is vitását.
