Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-31 / 77. szám
fILAG PROLETÁRJAI, E G Y E S ö L J E T E K I Ára: 80 fillér AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam 77. szám 1972. március 31., péntek Folytatta munkáját a termelőszövetkezetek országos kongresszusa A mezőgazdasági szövetkezetek II. országos kongresszusa tegnap délelőtt folytatta munkáját. Az elnökségben helyet foglalt Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és a kormány több tagja, valamint más jelentős közéleti személyiségek. A kongresszus szerdai napján Fehér Lajos, az MSZMP KB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott nagyfontosságú beszédet. Fehér Lajos? Az elmúlt években fellendült a szövetkezeti mozgalom munkás—pa— Wszteft kongresszus* Ezen a kongresszuson, öt év elteltével megállapíthatjuk, hogy a szövetkezeti parasztság megfelelt a bizalomnak, jól sáfárkodott a lehetőségekkel, s ennek eredményeként jelentősen fejlődött a termelőszövetkezetek gazdasági tevékenysége, tovább erősödött a szövetkezett parasztságunk társadalmi tudata, egysége, nőtt gazdasági ereje és ezzel tovább erősödött népi államunk politikai alapja, a raszt szövetségi Örömmel állapíthatjuk meg: az elmúlt évek során az egész magyar szövetkezeti mozgalomban, az elméleti és a gyakorlati tevékenységben nagy fellendülés következett be. A szövetkezetpolitikai elvek a két kongresszus között a szövetkezetek fejlődésével párhuzamosan — egymásra gyakorolt dialektikus kijjesön hatás alapján — tovább korszerűsödtek. Az irányelveknek már az első mondata tulajdonképpen magában foglalja a szövetkezetekkel kapcsolatos egész álláspontunkat. »Pártunk szövetkezeti politikája a lenini elvekre épül, folytatni és tovább fejleszteni akarja az elmúlt huszonöt év fejlődését, ugyanakkor arra irányul, hogy a szövetkezeti mozgalom különböző ágai szervesen beilleszkedjenek a szocialista népgazdaságba, előrevigyék a szocializmus építését hazánkban«. Az irányelvek alapján, valamint a párt X. kongresszusa határozatának megfelelően egy sor jelentős intézkedés történt az egész szövetkeze' mozgalom s ezen belül a tér melőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése érdekében. A múlt évben szövetkezeti mozgalmunk igen jelentős eseménye volt az egységes szövetkezeti törvény, valamint a fogyasztási és az ipari szövetkezetek működését szabályozó, s a termelőszövetkezeti törvény korszerűsítését szolgáló törvényerejű és kormány- szintű rendeletek megalkotása. A legmagasabb szintű jogszabály, az országgyűlés által alkotott törvény kimondja: »a szövetkezet a szocialista gazdálkodás egyik — az állami vállalattal egyenrangú — vállalati formájává fejlődött. A szövetkezetek jelenleg és a jövőben is a társadalom számára szükséges és hasznos szerepet töltenek be a szocializmus építésében, erősítik hazánk gazdasági, társadalmi alapját«. E megállapítás az egész magyar szövetkezeti mozgalom társadalmi elismerését deklarálja, amire, úgy gondolom, méltán büszke lehet minden szövetkezeti tag. alapján — vegyék bátrabban és jobban igénybe a tagság pénzügyi segítségét. Határozat a tsz öregségi járadékról Az új termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény minden tekintetben a munkaviszonyban állók nyugdíjrendszerének elvét vette át. Az új nyugdíjbiztosítási törvény — tartalmát tekintve — az ipari nyugdíjrendszerrel azonos értékűnek tekinthető. Már akkor világosan kellett látnunk azonban, hogy az ipari és a mezőgazdasági munka még mindig meglevő eltérése miatt a két nyugdíjrendszer teljes egyesi tése egy ütemben nem lehetséges, csak hosszabb távon és fokozatosan. A kormány a múlt héten határozatot hozott arra, hogy a jövő évtől kezdve a tsz-öregsé- gi, munkaképtelenségi járadékot havi 100, az özvegyi járadékot havi 60 forinttal kell emelni, hogy a tsz-nyugdíjak ■ne!1állapításának alapjáu1 szolgáló havi átlagjövedelem felső határát az ipari nyugdíjak szintjére kell emelni, továbbá, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagos jövedelmet annak a három évnek a nyugdíjosztály szerinti jövedelme alapján kell megállapítani, amely a tag számára a nyugdíjazást megelőző öt naptári év közül a legkedvezőbb. Megmondjuk azonban teljes nyíltsággal és őszinteséggel azt is, hogy a Minisztertanács mostani döntéseit széles körű vizsgálatok, számvetések előzték meg, s ezek alapján arra a megállapításra kellett jutnunk, hogy a nyugdíjkorhatár öt évvel történő leszállításának feltételeit a jelenlegi ötéves terv időszakában sem szövetkezeti, sem állami forrásokból nem tudnák megteremteni. A korhatár leszállítása ugyanis tetemes — egy milliárd forintot meghaladó — költséggel járna, amelynek előteremtésére a termelőszövetkezeteket terhelő jelenlegi 7,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot csaknem kétszeresére kellene emelni. Ilyen mértékű jövedelemelvonás a közös munkában rendszeresen részt vevő tagok személyi jövedelmét számottevően csökkentené, másrészt az alacsonyabb jövedelmek a nyugdíjba menők számára is alacsonyabb nyugdíjakat eredményeznének. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a nyugdíjhatár öt éves leszállításával kereken további 100 ezer termelőszövetkezeti tag válna nyugdíjassá, válna ki a közösben végzett rendszeres munkából. Ilyen jelentős élő munkaerő kiválását nem tudnánk rövid idő alatt gépekkel és kémiai anyagokkal pótolni. A messze ágazó közgazdasági összefüggések figyelembevételével a nyugdíjkorhatár leszállításának valamennyi szükséges feltételeit a későbbi időben csak több irányú intézkedések sorozatával lehet teremteni. Tisztelt kongresszus! Befejezésül további eredményes jó munkát kívánok a kongresszus minden részvevőjének, szövetkezeti parasztságunknak és szövetkezeti veze(F oly tatás a 2. oldalon) Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottsága Németh Ferenc első titkár elnökletével tegnap kibővített ülést tartott, melyen a párbizottsági tagokon kívül részt vettek a járási és a városi pártbizottságok első titkárai, a megye több Ipari és mezőgazdasági üzemének gazdasági vezetői és párttitkárai, valamint államigazgatási szervek és intézmények vezetői. A kibővített pártbizottsági ülésen Bogó Lászlónak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztése alapján megvitatták a vállalatok üzem- és munkaszervezésének korszerűsítésére, valamint a munkaverseny fellendítésére indított mozgalom alapszervezeti feladatait. Ezt követően Németh Ferenc a Központi Bizottság 1972. március 15-i üléséről tartott tájékoztatót. A kibővített megyei pártbizottsági ülés első napirendi pontjaként tárgyalt témára, az azzal kapcsolatos vitára lapunk egy későbbi számában visszatérünk. Aláírták a magyar—NDK tudományos-műszaki tárgyalások jegyzőkönyvét Dr. Herbert Weiz miniszterelnök-helyettes nyilatkozata Dr. Ajtói Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese és dr. Herbert Weiz, az. NDK Minisztertanácsának elnök- helyettese tegnap a Parlament delegációs termében aláírta a magyar és az NDK delegáció tudományos, műszaki együttműködési tárgyalásainak jegyzőkönyvét. Az aláírásnál jelen volt dr. Herbert Plasch- ke, az NDK budapesti nagykövete is. A jegyzőkönyv aláírása után dr. Herbert Weiz a következőket mondotta: — Baráti légkörben folytatott tárgyalások után igen fontos jegyzőkönyvet írtunk alá. Egész sor együttműködési kérdésben állapodtunk meg a közös alapkutatásoktól a tudományos eredményeknek a termelésben való együttes felhasználásáig. Ez az együttműködés a KGST-országok szocialista integrációja jegyében jött létre, s országaink számára l^etővé teszik, hogy intenzívebben fejleszthessük népgazdaságunkat. — Egyébként rövidesen megkezdődik Budapesten a magyar—német kormányközi együttműködési bizottság új ülésszaka, amely a most aláírt jegyzőkönyvben rögzetítt eredményeinket jóváhagyja, mintegy jogerőre emelve az újabb megállapodásokat. Dr. Herbert Weiz nyilatkozatához dr. Ajtai Miklós hozzáfűzte, hogy mindenben osztja tárgyalópartnerének véleményét, a most zárult tárgyalások a magyar álláspont szerint is igen sikeresek voltak, s tovább bővül a két ország együttműködése, amely igen széles és szilárd alapokon nyugszik. Hivatalosan is megszűnt Észak-írország autonómiája Tegnap jogerőre emelkedett az Észajt-írország autonómiáját felfüggesztő törvény. Az alkotmánymódosítást a királynő is szentesítette. William Whitelaw, a kabinet új észak-írországi biztosa Wind- sorban átveszi II. Erzsébettől a hatalom jelképét, a miniszteri pecsétet, majd Belfastba utazik. Whitelaw elutazása előtt újabb megbeszélést folytatott Heath miniszterelnökkel. A brit hadügyminisztérium közölte, hogy a húsvéti ünnepekre Észak-írország helyőrségeit újabb ezreddel erősítik meg. A protestáns tüntetések és a kétnapos szrájk miatt erősen kiéleződött a légkör, unionista érzelmű bandák gyújtogattak és fosztogattak. Coopert, a feloszlatott parlament ellenzéki képviselőjét protestáns terroristák megpróbálták tőrbe csalni, de pokolgépük akkor vetette szét Cooper kocsiját, amikor a képviselő nem foglalt helyet benne. Kölcsönös támogatási alap A párt, a kormány részéről szívből üdvözöljük és támogatjuk a TOT beszámolójának, a kongresszusi állásfoglalástervezetnek azt az indítványát, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben is vezessék be és rendszeresítsék a kölcsönös támogatási alap képzését; olyanformán, hogy a szövetkezetek közgyűlési határozattal, önkéntesen vállalt kötelezettség alapján biztonsági alapjukból évente befizeMunkatársunk telefonjelentése a kongresszusról Elmaradt' felszólalások tett saját pénzösszegükkel területi szövetségük mellett létrehozzák a kölcsönös támogatási alapot. Helyesnek tartjuk és támogatjuk azt a törekvést is — és erre a szövetkezeti törvény lehetőséget ad —, hogy a termelőszövetkezetek kisebb befektetéseik, átmeneti gondjaik megoldásához tagsági kölcsönként vagy egyéb módon — természetesen ugyancsak önkéntesen vállalt kötelezettség Tegnap reggel a tanácskozás megkezdése előtt egy csoportban találtam a somogyi küldöttek többségét. Szirmai Jenővel ,az OTP vezérigazgatójával 'beszélgettek. S mi másról esett volna szó, mint az eddig elhangzottakról. Persze tegnap már így kezdődtek a. mondatok: — Igaza volt, nálunk is az a helyzet ... — Azt hiszed, a mi tsz-ünk adminisztrációjában rend van? Dehogyis! Egyszóval ki-ki már a saját körülményeire, saját gondjaira vonatkoztatja, ami itt elhangzik. — Én mást nem tudok mondani: nagyszerű ez a kongresszus — fordult hozzám Nyári Pál tótújfalui elnök —, csak egy a baj, túl hosszúak a felszólalások, így kevesen mondhatják el gondolataikat. Az elnöknek szabályozni kellene ezt. Nos, a tegnapi nap első szó.- nokának, dr. Dimény Imre miniszter hozzászólásának végén a tanácskozást vezető elnök ezt mondta: — Hetvenen kértek szót, ezért javaslom, hogy a küldöttek hozzászólásának időtartamát 15 percben határozzuk meg. Összenéztünk Nyári Pállal. Mosolygós szeme mintha azt mondta volna: — Ez igen! Bár csak ilyen sebességgel teljesülne minden kérés, oldódna meg minden gond, amely a gazdaságokat nyomasztja! Mindenesetre azt hiszem, akik a kongresszusi teremben ültek, valamennyien egyetértéssel fogadták a bejelentést. Hiszen mindenkinek sok a. mondanivalója. A somogyiak között már tegnap reggel megindult a találgatás, vajon a jelentkezők közül ki kap szót? Estére kiderült, hogy a »szerencsés« egyedül Losonczi Mihály, a barcsi szövetkezet elnöke lett. Nincs túlzás a megalapításban, hogy felszólalását nemcsak a somogyi küldöttek, hanem a kongresszus minden részvevője nagy odaadással, figyelemmel hallgatta. A gondolatok, amelyeket elmondott, egyetemesen jellemzőek egész szövetkezeti mozgalmunkra. Szólt a mezőgazdaságban használatos ipari eszközök nem éppen kedvező árviszonyairól, a forgalmazás problémáiról, a szakemberhelyzetröl. Elénk helyeslés kísérte, mikor azt kérte, hogy az írók alkotásaikból irtsák ki a paraszti álromantikát, hiszen annyira szép, annyira megörökítésre méltó a falu mai, valódi élete. Csak életközeibe kell menni, meg kell ismerni ezt. Ezekkel a mondatokkal csak utalni kívántam Losonczi Mihály felszólalására, valójában azt a beszélgetést szeretném lejegyezni, amelyet Varga Sándor hetesi és Pap p László tapsonyi elnökkel folytattam. — Kicsit rossz érzés lehet, hogy nem jutottak szóhoz! — Ha azt nézem, hogy így megmenekültem egy nagy izgalomtól, mert azon az emelvényen én még soha nem álltam, és ez szűz beszéd lett volna, akkor jó így — mondta Varga Sándor, majd komolyra fordította a szót. — Persze, jó lett volna, ha a kongresszus Tallja a mi gondjainkat is. íornogy eszközcüátottságaról, a beruházásokról, a zselici, a tabs tájegység, egyszóval a dombvidéki gazdaság problémáiról akartam szólni. Széttárt karok jelzik — nem sikerült. — Valójában a sajátos somogyi gondoknak akartam én is hangot adni — a tapsonyi elnök fűzi tovább a szavakat —, és a helyzetünk elemzése mellett azt a kérést kívántam tolmácsolni az egész megye nevében, hogy a gazdasági szabályozók lehetőleg alkalmazkodjanak a tájadottságokhoz. Hiába, mint minden, a kongresszus munkaideje is véges. Sokan nem jutottak fel a szónoki emelvényre, tegnap estig a mintegy 70 jelentkezőből 28 kapott szót. És ma már csak egyórás lesz a vita. Ami mégis megnyugtató és jó — nem egy szünetközi beszélgetésen voltam tanúja a véleménynek —, ha nem is kapott mindenki szót, szövetkezeti mozgalmunk, valamennyi fontos, általános gondja, megoldásra váró problémája felszínre került. Azzal zárom a tegnapi nap krónikáját, hogy különösen szép élménnyel fejeződött be ez a nap. Ügy vélem, a kongresszushoz kapcsolódva felejthetetlen élmény marad a Spartacus című balett megtekintése az operaházi esten... Vörös Mari*
