Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-30 / 76. szám
¥ILAG PROLETÁRJAI. EG Y E S 0 L J ET E K ! M SZM P S Ö M OGVM EöYÉP BL2pC*TT SÁG Á N AK LÁPJA Ára: 80 fillér XXVIII. évfolyam 76. szám 1972. március 30., csütörtök Megkezdőin a termelőszövetkezetek országos koogresszusa A több mint kétezer küldöttválasztó gyűlésen felhatalmazott 442 kongresszusi küldött, 2373 mezőgazdasági termelőszövetkezet, 235 mezőgazdasági szakszövetkezet és 21 halászati termelőszövetkezet képviselőjeként foglalt helyet szerdán reggel a Parlament kongresszusi termének padsoraiban, a mezőgazdasági termelöszovetk ezetek II. országos kongresszusának színhely én. Á kongresszus elnökségében helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, valamint Fehér haj os, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának t itkára, az MSZMP Politikai Bizottságának t agjai, topábbá a, kormány több tagja, a TOT elnökségének tagjai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a hazai szövetkezet; testvérszövetségek, az QKISZ, és a 'SZÖVŐSZ vezetői, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek több veteránja, kitüntetett tagja, megyei vezetők, tudósok, írók és jelentős közéleti személyiségek. Berki Sándor, a mezőszilasi Mezőíjöld Termelőszövetkezet elnöke, a TÓT elnökhelyettese nyitotta meg a kongresszust, majd a tanácskozás részvevői egyperces néma felállással adóztak a magyar termelőszövetkezeti mozgalom nagyjai közül az utóbbi években slSzabó István: hunytak emlékének. Berki Sándor előterjesztésére ezután megválasztották a kongresszus munkabizottságait, a mandátumvizsgáló, a jelölő, a szavazatszedő és a szerkesztő bizottságot. Majd Berki Sándornak a TOT nevében benyújtott előterjesztésére a jelenlevők egyhangú szavazással elfogadták a napirendet. Ezután Szabó István, a TOT elnöke megtartotta a termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának beszámolóját a mező- gazdasági szövetkezeti mozgalom helyzetéről. rendszer alapjaiban véve megfelelő, majd a tsz-ek gazdálkodásáról számolt be. Módot kell adni arra, hogy a helyi gazdasági és társadalmi erők, a tanácsok, a tsz-ek a falusi ellátást, az alapvető szolgáltatásokat saját erőből javíthassák. Ezzel szemben nem lehet egyetérteni azzal a szemlélettel, amely csak a tsz-ek anyagi áldozatvállalásától várja a tanyai, falusi viszonyok kulturálódását. Ebben a tekintetben csak az állam, a tanácsok, a szövetkezetek és a vállalatok együttműködésével lehet előbbre lépni, de kétségkívül a szövetkezeteknek kell a legtöbbet kezdeményezniük. Hazaérkezett Moszkvából a magyar kormányküldöttség Tegnap hazaérkezett Moszkvából a magyar kormányküldöttség. A delegációt, amely a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására látogatott a szovjet fővárosba, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke vezette. A küldöttség tagjai voltak: Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter és Párái Imre, az Országos Tervhivatal elnöke. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Jelen volt a® érkezésnél V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. A Somogyi Néplap vendégei Dunántúli főszerkesztők táj értekezlete Kaposváron Az osztályszövetséget a mindennapok gyakorlatában is erősíteni kell Szabó István bevezetőben emlékeztetett arra, hogy a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa óta eltelt öt év bővelkedett a közös gazdaságok szempontjából kiemelkedő eseményekben. A kongresszusnak éppen az a feladata, hogy számba vegye azokat a változásokat, az eredményeket, és feltárja azokat a tényezőket, amelyek a tsz-ekben segítik, vagy éppen akadályozzák az előrehaladást. Ezután arról szólt, hogy a kongresszus nemcsak a termelőszövetkezeti mozgalom »ügye«. A tanácskozás minden bizonnyal érezteti majd hatását a munkás—paraszt szövetség további fejlődésében. Rámutatott: a munkás—paraszt szövetségnek napjainkban nagyon jelentős anyagi jellegű tartalma is van. A szövetség szempontjából is lényeges, hogy a tsz-ek jól kihasználják erőforrásaikat és feltárják tartalékaikat. A munkás- osztály teljes joggal várja el a tsz-parasztságtól, hogy minden lehetőséget használjon ki, amely az élelmiszerellátás színvonalát tovább javítja. — A munkásosztály és a szocialista úton haladó termelőszövetkezeti parasztság kapcsolatában az érdekazonosság a meghatározó elem — mondotta ezután. — Az osztályszövetséget a mindennapok gyakorlatában is erősíteni kell. A szövetség lényegét még átmenetileg sem homályosíthat- ják el zavaró tényezők; ezeket — ha vannak ilyenek — kölcsönös jóakarattal, szóértéssel el lehet kerülni. A két osztályt szorosan összefogó érzelmi köteléknek a jövőben tovább kell erősödnie, a kölcsönös tisztelet és a megbecsülés szellemében. Ezt kívánja a munkás—paraszt szövetség nagy ügye, amely hazánkban a szocializmus teljes felépítésének szakaszában a néphatalom pillére. Ezután Szabó István arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban a gazdasági ösztönzésnek megfelelően hogyan módosult a tsz-ek mezőgazda- sági termelése. Majd a szövetkezetek kiegészítő tevékenységével foglalkozott. Kitért a háztáji gazdaságok jelenlegi és , jövőbeni szerepére is, majd a kedvezőtlen természeti viszonyok között gazdálkodó tsz-ek helyzetét elemezte. A termelőszövetkezetek árutermelésével kapcsolatban pedig elmondotta, hogy öt év alatt csaknem 7 milliárd forinttal emelték az általuk értékesített áruk értékét. A TOT elnöke kitért arra, hogy a tsz-ek egyre nagyobb értékű ipari eredetű anyagot használnak fel. Termelési költségeik 60 százalékát ilyen jellegű vásárlások teszik ki, és arra lehet számítani, hogy ez az arány a következő években tovább nő. Megállapította, hogy az adó- és támogatási Befejezésül kérte a kongresszust: tanácskozásával adjon iránymutatást az érdek- képviseleti szerveknek, a termelőszövetkezeteknek, s tegye meg a további fejlődéshez szükséges javaslatokat az állami szerveknek, majd az országos tanács nevében megköszönte a párt és a kormány politikai és erkölcsi támogatását, amellyel segítették a termelőszövetkezetek érdek- képviseleti szerveinek munkáját. „Szép itt, Mondják, hogy tegnap reggel még az időjárás is a kongresszust köszöntötte: kara reggel a nagyon várt bő esővel, aztán a termést nevelő napsugárral. Az Országház virággal díszített kongresszusi termében sorra foglalták el helyüket a küldöttek, kinn a folyosón nyüzsgés, halk beszélgetés. Érkezők és régen látott ismerősök köszöntötték egymást. Kézfogások, baráti szavak, derű és sokrsok mosoly. A tiszteletet parancsoló környezetben érezhető volt a várakozás izgalma. A 442 küldöttből a kongresszusra megérkezett 438 küldött, több mint egymillió parasztember várakozását, őszinte mély érdeklődését, figyelmét hozta magával. — Érdekes lesz ez a kongresszus — jegyezte meg Losonczi Mihály, a barcsi tsz elnöke —, már csak azért is, mert nagyon figyelemreméltóak, sokszínűek voltak a területi küldöttválasztó értekezletek is. Az előzmények egy kicsit mindig meghatározzák a fő cselekedetet. S nem termelőszövetkezeti kongresszus lenne, ha ezt a tényt nem az a hasonlat jelképezné: a búza is akkor terem sokat, ha az előkészítő munkák — szántás, vetés, ápolás — kifogástalanok. Kilenc óra után néhány perccel elfoglalta helyét az elnökség, számos magas ranTest véri apók főszerkesztői látogattak tegnap Kaposvárra. Az MSZMP KB agitációs és propaganda-osztályának sajtóalosztálya itt rendezte meg a dunántúli főszerkesztők tájértekezletét. A Somogyi' Néplap szerkesztőségének klubjában délután kezdődött a kétnapos találkozó, amelyen nyolc megyei és egy városi lap főszerkesztője vett részt. Jávori Béla, a Somogyi Néplap főszerkesztője köszöntötte az értekezlet részvevőit, a szerkesztőség vendégeit. Ezután Gerencsér Jenő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztálya sajtóalosztágú párt- és állami vezetőt köszöntöttek a részvevők. A sorok között huszonkilenc somogyi küldött, akik közül hármat, Papp László tapsonyi elnököt, Kovács Istvánná ber- zencei csúcstitkárt és Losonczi Mihályt beválasztották a kongresszus különböző munkabizottságaiba. Aztán megkezdődött a beszámoló. A nagy kongresszusi számvetés, amely nem valaminek a végét és valami másnak a kezdetét jelenti, hanem — ahogy Szabó István, a TOT elnöke mondta — a mezőgazdaság dinamikus, állandó fejlődésében egy mérföldkő, amikor az összegezés alapján bölcs, értelmes munkakollektíva vitatja meg a feladatokat. A szünetben, amikor a folyosókat igazi kongresszusi nyüzsgés töltötte be, fényképezőgépek villantak, újságírók izgatottan vadásztak az »érdekes pillanatokra«, engem megállított egy megjegyzés. — Milyen szép ittl És mi itt dolgozunk. Dolgozunk, igen, így mondta az asszony, akit. a következő pillanatban elvesztettem szem elől, de ebben a röpke mondatban benne volt minden, ami valódi jellemzője a kongresszusnak. Benne volt a délutáni megfontolt, a tenni akarás lázától fűtött vita is, amiről íme néhány vélemény: Bognár József hala ton ősacxft lyának munkatársa tájékoztatta az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről a pécsi Dunántúli Napló, a székesfehérvári Fejér megyei Hírlap, a zalaegerszegi Zalai Hírlap, a szombathelyi Vas Népe, a veszprémi Napló, a szekszárdi Tolna megyei Népújság, a győri Kisalföld, a dunaújvárosi Dunaújvárosi Hírlap, valamint a Somogyi Néplap fő- szerkesztőjét. A tájékoztató után válaszolt a táj értekezlet részvevőinek kérdéseire. A dunántúli főszerkesztők ma megismerkednek a megye néhány nevezetességével. elnök: — Őszinték a hozzászólások, a felszólalók higgadtan, de nagyon határozottan szólnak gondjaikról. Dr. Knoll László balatonszentgyörgyi tsz-elnök: — Kimondottan élvezetes, nagy élmény ezeket az értékes gondolatokat hallgatni. S míg szavaikat jegyeztem, akaratlanul is tanúja voltam egy izgatott párbeszédnek, Köletár Józsefné (Kaposfüred) és Kovács Istvánná (Berzence) között. — Igen figyelemreméltó, amit Fehér Lajos elvtárs mondott. Ha a kormány foglalkozik a parasztság szociális helyzetének javításával, az már önmagában is megnyugtató. — És az is sokat jelent, ahogy ő mondta, hogy 1973- tól emelik az öregségi járadékot meg az özvegyi nyugdíjat, és hogy a nyugdíjkorhatár előtti öt éviből azt a három évet választhatja ki a tsz- tag, amelyik számára a legkedvezőbb a nyugdíj megállapításánál. — Felszólalsz? — Valószínűleg nem. Hiszen sok mindenre választ kaptam már, amit el akartam mondani. A párbeszéd és az első nap munkája véget ért. Holnap újra találkozunk. (Folytatás a 2. oldalon.) Kongresszusi gondolatok, beszélgetések és mi itt dolgozunk" ■ <►***•. lift* ■ifei&'qggs Vörös Mart#
