Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-25 / 72. szám

Mér alapon piros betűkkel Emlékezés az első munkás fogyasztási szövetkezetre Másfél évvel ezelőtt kezdődött a munkás fogyasz­tási szövetkezetek szervezése Kaposváron. Országszerte az általános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezeteik kezdték meg a munkások szövetkeze­teinek megalakítását Kapos­váron a helybeli áfész-nek van helyi munkásszervezete a cseri városrészben, az ottani ABC-ár-uházra alapozva. Az öttagú vezetőség jól Irányítja ezt a részleget. Most szervezik a húskombinát dolgozóinak munkásszövetkezetét. A ka­posvári áfész a város más kör­zetében is igyekszik munkás­szövetkezeteket szervezni. Ilyen kezdeményezéseket ta­pasztalhatunk Somogy más vidékein is (Siófok, Marcali stb.). Kaposváron hagyományai vannak a munkás fogyasztási szövetkezetnék. 1917-ben ala­kította meg a szövetkezet Tóth Lajos, aki a szociáldemok­rata párt akkori elnöke volt Kaposváron. A Latinca Sán­dorral együtt mártírhalált halt Tóth Lajost választotta elnöké­vé a megalakult munkás fo­gyasztási szövetkezet. A mártír fiával, Tóth Lajos­sal beszélgettem az MSZMP megyed bizottságán. Ö a mun­kásszövetkezet megalakulása idején tizenhárom éves volt, és később e szövetkezetben vált kereskedővé. Tóth Lajos így emlékezett vissza az első ka­posvári munkásszövetkezet alakulására, működésének éveire: — Az első világháború utol­só éveiben országszerte, így Kaposváron is nélkülöztek a munkások. Az élelmiszer egy­re fogyott, és már jegyre sem kapták meg adagjaikat a ma­gánkereskedőknél, akik in­kább a feketepiacra vitték -portékájukat'“, ahol busás ha­szonnal adták tovább. A szo­ciáldemokrata párt, amely ek­kor egyedül képviselte a mun­kások érdekeit, elhatározta a munkás fogyasztási szövetke­zet létrehozását, ahol a gyárak dolgozói a legfontosabb élelmi­szereket, a szappant és más cikkeket legalább jegyre meg­kaphatták. Édesapám állt a mozgalom élére. A szervezett munkások nagy többsége meg­értette, milyen fontos a fo­gyasztási szövetkezet létreho­zása az ellátás szempontjából. 1917 .őszén alakult meg a szövetkezet, és tagjai 50 ko­rona részjegyet fizettek be az üzlet létrehozására. Nagy se­gítséget adtak a megalakulás­hoz a Kaposváron dolgozó nyomdászok. Elnökké apámat választották. Az üzlet meg­nyitásához a munkások anyagi ereje kevés volt, ezért bankhi­telt vettek igénybe. A Fő u. 12. sz. alatt — a jelenlegi bú­torüzlet alsó részén — volt a munkás fogyasztási szövetke­zet első üzlete és az emeleten az iroda. Itt árusították az el­látáshoz legszükségesebb cik­keket, a lisztet, a cukrot és a dohányt. A kaposvári munkás fogyasztási szövetkezet 1919- ben, a Tanácsköztársaság ki­kiáltása után töltötte be igazán feladatát. Még a Tanácsköztár­saság kikiáltása előtt átszer­vezték e szövetkezetei és ki­bővítették a vezetőséget. Ekkor kapott cégjegyzési jogot Latin­ca Sándor is. Megteremtették a szövetkezet bázisait, amelyek kétségtelenül az első szocialis­ta kereskedelmi szektorok voltak a megyében. Igénybe vették az elha­gyott üzleteket, főleg a mun- káslakta peremkerületekben, a Cserben, a Donnerban stb. Központi raktárukat a Fő u. 25. sz. alatt alakították ki. A szövetkezet borpinoéje a Géza utcában volt, és fatelepet is nyitottak. Az áruszállításhoz négy lova és egy teherautója is volt a szövetkezetnek. Ért­Népi ellenőrök a nagyatádi járás óvodáiban, napközi otthonaiban és a kollégiumokban A nagyatádi városi, járási Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban a város és a jiárás óvodáiban, napközi ott­honaiban és kollégiumaiban folytatott vizsgálatot Az volt a cél, hogy megállapítsák: milyenek a tárgyi és személyi feltételek, milyen ezeknek az intézményeknek a helyki­használtsága, valamint a ben­nük folyó oktató-nevelő mun­ka színvonala. A NEB megállapította, hogy Nagyatádon a kollégium he­lyeit betöltötték, ugyanakkor a kutasi diákotthont nem használják ki teljesen. Az óvodai és a napközi otthoni helyek kihasználtsága jó. Több helyütt találkoztak ki­elégítetlen igényekkel is: így például Berzencén, Csurgón, Görgetegen és Nagyatádon. Jó néhány község napközi otthonában nem tudták föl­venni valamennyi jelentke­zőt. A fölvételt nem nyert bejáró, igényjogosult tanuló felügyeletét Nagyatádon, Ber­zencén és Kutason jól szer­vezték meg, tanulószobát kaptak nevelői felügyelettel. Megállapították, hogy több intézmény helyiségei nem fe­lelnek meg a követelmények­nek. Ilyenek például a ber- zencei, a csurgói, a háromfai a kutasi és a lábodi óvodák, valamint a háromfai és aso- .••nogyszobi napközi otthonok A nagyatádi napközit erede­tileg 160 személyre tervezték és jelenleg 245 tanulót he­lyeznek el benne. A vizsgált intézmények rendeltetésszerű működteté­séhez szükséges berendezések és fölszerelések általában biztosítottak, pótlásukra azon­ban a költségvetésben kevés összeg áll rendelkezésre. Ál­talában rosszul ellátottak az intézmények szemléltető esz­közökkel és játékokkal. Az egészségügyi követelmények­nek sem felélnek meg mara­déktalanul. Háromfán a nap­köziben a tisztálkodásra csu­pán egy mosdótál áll a gye­rekek rendelkezésére. Ku­tason a diákotthon udvara mellett van a szomszéd nyílt szeméttárolója, de nem ki­elégítő a somogyszobi óvoda tisztasága sem. A személyi feltételek egyre több gyermekintézménynél kedvezően alakulnak. A ber- zeneei napközi és óvoda, a csurgói I., II. napközi, az I-es óvoda,a lábodi, a so­mogyszobi és a nagyatádi óvoda és napközi otthon óvó­női és nevelői valamennyien rendelkeznek az előírt szak- képzettséggel, sőt nyolc-tíz év óta a fluktuáció is meg­szűnt,. kialakulóban a törzs­gárda. Ugyanakkor több óvo­dában és napköziben kell ké­pesítés nélküli nevelőket al­kalmazni. A vizsgálatok során meg­állapították, hogy az intéz­ményekben munkaterv alap­ján végzik az oktató-nevelő munkát. Megszervezték a ta­nulópárokat, a tanulókörö­ket és a korrepetálásokat is. A napközikben alkalmazott módszerek kedvezően érez­tetik hatásukat a tanulmá­nyi előmenetelnél is. Berzen­cén 2, Csurgón 3, Láibodon egy tizeddel jobbak a tanul­mányi eredmények az iskolai átlagnál. Az iskolák és a napközi otthonok nevelői kö­zött jó kapcsolat alakult ki, kölcsönösen látogatják egy­más foglalkozásait, kicserélik tapasztalataikat, A NEB felhívta az iskolák igazgatóinak és a községi ta­nácsoknak a figyelmét a hiá- I nyosságok megszüntetésére. 1 D. S. hető, hogy a tanácshatalomtól a szövetkezet sole feladatot ka­pott. Az áruelosztás döntően reájuk hárult. A szövetkezet bonyolította a »-proletár áru­csere akcióit«, melynek lénye­ge, hogy mezőgazdasági ter­ményekért iparcikkeket kap­tak. Mivel Tóth Lajost, a szö­vetkezet ügyvezető igazgatóját nagyon lefoglalták a direktó­rium politikai ügyei, ezért he­lyettese, Szilárd Sándor irányí­totta a Somogy megyei munkás fogyasztási szövetkezetét. A Tanácsköztársaságot le­verték. Latinca Sándort és Tóth Lajost megölték a többi vezetővel együtt, a szövetkezet azonban tovább élt. A város nyolc pontján hirdette a bol­tok cégtáblája fehér alapon pi­ros betűkkel: »-Somogy me­gyei munkás fogyasztási szö­vetkezet«. Aztán következett a fehérterror. A szövetkezet több — börtönből szabadult — elvtársnak adott munkalehető­séget. Így lett a szövetkezet ügyvezető igazgatója dr. Hor­váth Ferenc volt pap, akit a Tanácsköztársaságban betöl­tött szerepe miatt ítéltek el. Apám meggyilkolása után munka nélkül maradtunk anyámmal és két testvérem­mel. Rajtunk is a szövetkezet segített. Anyámat pénztáros­nak alkalmazták, én pedig 1920-ban álltam a pult mögé a szövetkezet Fő utcai üzletében tanulónak. 1922-ben lettem se­géd. Munkásszövetkezetünket sze­rették az egyszerű kaposvári emberek, a vásárlók. A főleg élelmiszereket árusító szövet­kezetünket az »urak« megfoj­tották. Nem tetszett a város nyolc pontján cégtáblánk égő vörös felirata, mely a letepert, de beljil izzó munkásmozgal­mat, a munkások erejét hir­dette. A város urai összefogtak tehát a muníkás fogyasztási szövetkezet megsemmisítésére. Bizalmas utasítást adtak a ne­künk hitelt nyújtó banknak, hogy szüntesse meg az áru­készletünk nagyobb részére fo­lyósított kölcsönt. 1925 végén kérték a szövetkezetét, hogy árusítson ki, és január 1-én újabb hitelt fognak adni to­vábbi munkánkhoz. Mikor el­jött az újév, a hitelt megta­gadták, és ezzel a munkások szövetkezetét teljesen megbé­nították. Föl kellett számolni az üzleteinket. Még arra is alig akadt lehetőség, hogy az elmaradt béreket kifizessék. Hozzájárult még a szövetkezet felszámolásához a pénz rom­lása és más gazdasági ne­hézség. Megszűnt tehát Kaposváron az első munkás fogyasztási szövetkezet. Amikor minderre emléke­zem, örömmel hallottam, hogy Kaposváron és Somogybán is­mét létrehoznak munkás fo­gyasztási szövetkezeteket. Sze­rencsére ezek már a kezdettől fogva élvezhetik a munkásha­talom segítségét. További fej­lődésük is biztosított tehát. Dévai Zoltán Féleser ssál virág naponta A Somogy megyei Kertészeti és Parképítő Vállalat naponta 500—600 szál vágott virá­got szállít négy saját üzletébe. Ipari tanulók országos versenye Eredményhirdetés - elismeréssel ÁLTALÁNOS megállapítás volt tegnap, amikor az ünne­pélyes eredményhirdetéssel le­zárultak az ipari tanulók or­szágos versenyei, hogy a ren­dezés kitűnően sikerült. Az el­ismerés teljes mértékben jo­gos volt. Óramű pontosságá­val, olajozott gépezetként zaj­lott a vetélkedő, amelyben a szorosan vett versenyeken kí­vül kulturális és szórakoztató programokra is jutott idő. A versenyek záróünnepségé­re gyülekező tanulókat, taná­rokat és vendégeket az Ifjú­sági Ház úttörőzenekara fo­gadta az alkalomhoz illő mu­zsikával Elsőként Kéri And­rás, a KISZ kb osztályvezetője mondott ünnepi beszédet. Ez­után került sor az eredmény- hirdetésre, illetve a díjak át­adására. összesen harminchá­rom első, második és harmadik díjat ítéltek oda. 'A megfelelő fokozatú jelvényekkel, plaket­tekkel és díszoklevelekkel együtt az első helyezettek két­hetes külföldi nyaralást és hét­száz, illetve a tantárgyi verse­nyek győztesei ötszáz forint pénzjutalmat kaptak. Győzte­sek: Sinka Nándor (mechani­kai műszerész szakma) buda­pesti, Kábái Péter (elektromű­szerész szakma) budapesti és Marton Tibor (elektrolakatos szakma) budapesti tanulók. A mechanikai műszerészek kö­zött — nagy örömünkre — Sinkovics Mária kaposvári versenyző szerezte meg a má­sodik helyet. A magyar helyesírás győzte­sei: Kulcsár Anna budapesti, Szabó József mohácsi, Balosa Gabriella kaposvári, Ládonyi Judit budapesti tanulók, a ma­gyar irodalmi versenyben pe­dig Szabó Miklós kaposvári, Szolár Tibor pécsi, Rédai Ilo­na budapesti és Hídvégi And­rás budapesti versenyzők győztek. A győzteseknek a megyei KISZ-bizattság nevé­ben Stier Sándor első titkár kedves ajándékként egy-egy miniatűr Kapoavár-könyvet adott át A somogyi helyezet­teket külön jutalomban része­sítette. A versenyben igen jól helyt­álltak a somogyiak, ezzel szemléltetve a megyei intéz­ményekben folyó munka szín­vonalát, s azt, hogy az orszá­gos verseny megrendezését nem véletlenül kapta Kapos­vár. AZ EREDMÉNYHIRDETÉS utáni szünetben beszélgettem egy első és egy második helye­zett boldog versenyzővel, Ba­losa Gabriellával és Sinkovics Máriával. Az izgalom okozta feszültség még ott vibrált az arcukon, hangjuk még el-el- akadt, kezükben formátlanná gyúródott a zsebkendő. — A legizgalmasabb pillanat — gondolkodik egy kicsit Ba­losa Gabriella, a magyar he­lyesírási verseny B kategóriá­jának második évfolyamos győztese —, a legizgalmasabb az eredményhirdetés előtti hosszú várakozás volt. Aztán a helyesírásban győz­teshez illő pontossággal fi­gyelmeztet, hogy nevét feltét­lenül egy s-sel írjam ám! Gabriella női szabó szakmát tanul, de jövőre a ruhaipari technikumba készül. S aztán? — Jó lenne az Iparművészeti Főiskolára kerülni — leheli a nagy siker első boldogságában merészen. — Divattervező­nek ... A mechanikai műszerészek versenyében a második helyet Sinkovics Mária szerezte meg, akiinek különösen a gyakorlati munkája sikerült fényesen. — Hogyan jutott eszébe, hogy lány létére műszerésznek men­jen? — Életemhez tartozik a pon­tosság. Szeretem a rendet, a szépen és jól kimunkált ará­nyokat. S amikor elvégeztem a gimnáziumot, azt tanácsolták, próbáljam meg itt. Sikerült, és gyorsan hozzáteszem, nagyon szeretem, amit csinálok. A VERSENY azonban Mária számára mást is jelent, a má­sodik helynél is többet. Ezen a napon szakmunkás lett, há­rom és fél hónappal korábban, mint a többiek, mert ez dukál a helyezetteknek. — Jutalomüdülésen Siófokon fogok tölteni két hetet — mondja búcsúzóul —, aztán el­kezdem a munkát. A kaposvá­ri elektroncsőgyárhan. Cs. T. 14. rész — Ktlestél, mi? — mond- t tam neki. — Nem kellett leselkedni. [Láttam, mikor a biciklin hur- [ colászott. Odabújtál hozzá. Nem tudtam mit mondjak, hogy nagyon megsértsem. Sírva fakadtam dühömben. Odalépett hozzám, s a zse­béből kivett egy kis selyem­papírba burkolt valamit. — Ne sírj! Tessék. Ezt hoz­tam neked, mert helyes lány vagy. Kibontottam a papírost. Egy ezüstszínű nyaklánc volt, rajta egy nagy érem. Azt az egyip­tomi királylányt ábrázolta. A nevét nem tudom. Olyan, ami­lyet az Aidában láttam, mikor egyszer mór gyerek voltam. Szép volt a lánc és az érem. Hirtelen mozdulattal ledobtam a fűre. — Nem kell — mondtam, és elfordultam. De nem szalad­tam el. — Kár. Pedig jól állt volna neked — mondta, és lehajolt érte. — Nem érdekel — mond­tam így hátulról. — Persze, ha Dávid hozna neked ilyet, azt elfogadnád, ugye? — Honnan tudod a nevét? — Tudom. De nem válaszol­tál a kérdésemre. — Elfogadnám, igen — vá­laszoltam. — Mert szerelmes vagy, mi? — mondta. — Nem igaz. — Tagadod? — Én nem vagyok szerel­mes senkibe! — Mered neki is mondani? — kérdezte. — Merem — mondtam, és végignéztem ezen a Darkón. — Akkor gyere! Fölköltjük a barátodat. Kíváncsi vagyok, tényleg a szemébe mered-e mondani, hogy senkibe nem vagy szerelmes. Megfogta a kezemet, és húz­ni kezdett maga után. Nem ellenkeztem. Valami megbé­nított. Mentem vele, nem Is kellett nagyon húzni se. Anyucinak se mondtam, hová megyek. Nem is vette észre, hogy elmentem. Útközben nem szólt hozzám ez a Darkó. Én se szóltam egy szót se. Csak Dávidék háza előtt húztam ki a kezemet a kezéből. — Nyugodtan elengedhetsz. Nem szököm meg — mond­tam. — Szóval, mered neki mon­dani, hogy nem vagy szerelmes senkibe? — Merem. — Akkor kezdjél fütyülni. Hadd keljen fel, és hadd jöj­jön ki — mondta. — Mit fütyüljek? — kérdez­tem, mintha semmit se tudnék. — Ne tettesd magad! Azt, amit én olyan hamisan fütyü­lök — mondta. És várt. Fütyülni kezdtem a málna­dalt. A Kis éji zenét, reggel negyed hétkor, mert annyi volt. (Folytatjuk.) SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1972. március 25.

Next

/
Thumbnails
Contents