Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-23 / 70. szám

AZ MSZMP SOMOGY MIOYII IIZOTTIAOAN AR LAPJA XXVIII. évfolyam, IS. szám. Csütörtök, 1972. március S3. Kiadvány a népművészeti hétről Az áj megyei kiadvány az első dél-dunántúli népművé­szeti hét anyagát tárja az ol­vasó elé publicisztikák, előadá­sok, hozzászólások, tanulmá­nyok formájában. Az első olda­lakon A népművészetek szere­pe a közművelődésben címmel Molnár János megnyitóját ol­vashatjuk. Hogyan hasznosít­hatók a népművészeti hét köz- művelődési eredményei a mú­zeumokban — erről tájékoztat tanulmányában dr. Wraveczky Balázs. A népdal és a művészet kap­csolatáról, egymáshoz való vi­szonyáról olvashatunk dr. Kiss Lajos érdekes írásában. Kiegészíti a gondolatsort Vár- gyám Lajos A népdal a mai magyar társadalomban omű tanadmángo. A magyar áskffttészet kér­déshez és A magyar népi li­ra legrégibb rétegei chnű írá­saival brvja tel az érdeklődők figyelmét Katona Imre tudo­mányos kutató, Ízelítőt ka­punk a Röpülj páva vitából is. A kiadvány a Somogy nrvc- fjes Tanács gondozásába je­lent meg. Befejeződtek az általános iskolai tanulmányi versenyek Csaknem kétszáz úttörő vett részt a városi és járási" dön­tőket követő megyei tanulmá­nyi versenyeken. A városi és járási versenyeken első és má­sodik helyezést elért diákok mérték össze tudásukat. A legtöbb tantárgyból Kaposvár város, a kaposvári járás és a siófoki járás indította ver­senyzőit. A legeredményeseb­ben Kaposvár, Siófok és a bar­csi járás általános iskolás ta­nulói szerepeltek. Jelentős tudásszint-emelke- dés tapasztalható az orosz nyelvi tantárgyból. Ebben a kategóriában főleg a hetedik osztályosok bizonyítottak. Színvonalas küzdelem alakult id a magyar, kémia és élővi­lág tantárgyban. Matematiká­ból a hetedik osztályosok kö­zül Barna Gyöngyi Veséről bi­zonyult a legjobbnak. A nyol­cadik osztályosoknál Tóka Jó­zsef szerezte meg az első he­lyezést Németh Gabriella, a siófoki I. sz. iskola hetedik osztályos tanulója orosz nyelv­ből lett első; a nyolcadikosok közül Szabó Márta, aki szintén a siófoki iskolában tanul. Történelemből Bíró Judit nyolcadikos tanuló kapott első díjat Magyar nyelvből a hete­dikesek közül Torma Ildikó, a nyolcadikosok közül Pál Ildi­kó bizonyult a legjobbnak. Fi­zikából Huszt István lett az első. a siófoki általános iskola nyolcadik osztályos tanulója. Földrajzból Part Gábor, élővi­lágból pedig szintén Bíró Ju­dit kapta az első díjat. Mind­ketten nyolcadik osztályos ta­nulók. A megyei vetélkedők győzte­sei az országos versenyen mé­rik össze tudásukat. A máso­dik, harmadik helyezést elért tanulók tíznapos jutalomtábo­rozáson vesznek részt. Tavaszi szünet: április 2-től 13-ig Májas tf-éa kezdődnek oz Írásbeli érettségik , Ebben a tanévben április el­sejére, szombatra esik a tava­szi szünet előtti utolsó tanítási nap. Hazánk valamennyi álta­lános iskolájában, gimnáziu­mában és szakközépiskolájá­ban április 2-án kezdődik a tanítási szünet, s 13-ig, csü­törtökig tart Az érvényben levő rendel­kezések szerint a tavaszi szü­net idején is kijelölnek az is­kolák egy-egy napot, amelyen irodai ügyeletet tartanak. A húsvéti ünnepnapokat és áp­rilis 4-ét kivéve a napközibe járó 221 ezer általános iskolás ugyanúgy igénybe veheti az iskola gondoskodását, mint más alkalommal; a napközik­ben egész nap pegógus felügye­letével folyik a szakszerű fog­lalkozás. Azok a szülők, akik egyébként nem íratták napkö­zibe a gyerekeiket, de a szü­net idején nem tudják felügye­letüket megoldani, jelenthetik kérelmüket az iskolák igazga­tóságain. A tavaszi szünet elsősorban az aktív pihenést szolgálja, te­hát minél több szabad levegőt, kikapcsolódást, pihenést kell biztosítani a gyerekeknek, hogy ismét felfrissülve kezdhessék meg tanulmányaikat április 14-én, pénteken. A középiskolák negyedik osztályaiban* május 8-a lesz az utolsó tanítási nap, s ekkor tartják a ballagásokat is. Az írásbeli érettségik ideje: má­jus 11—19. Május 11-én ma­gyarból, május 12-én mate­matikából, május 13-án a sza­kosított tantervi osztályok ide­gen nyelvből, az egyéb tantár­gyakból pedig május 15-e és 19-e között írásbeliznek a diá­kok. A szóbeli érettségik or­szágszerte június 1-én kezdőd­nek. Most, a tanulmányi kirán­dulások időszakának kezdetén a Művelődésügyi Minisztérium ismételten felhívja a figyel­met: az osztályok szülői mun­kaközösségeivel közösen úgy kell megállapítani a kirándu­lások költségeit, hogy azok s szülőket csak a legkisebb, a legszükségesebb mértékben terheljék. A rendelkezések sze­rint a kirándulásnak a szülők­re egyénileg hárítható költsé­gei nem haladhatják meg a szállásdíj és a 300 kilométeres távolságra szóló félárű, gyors­vonat másodosztályú menetje­gyek árának összegét — vagyis jelenleg 50 forintot. Gondos­kodni kell a kirándulásokon a pedagógus kísérőkről is: annyi tanárkísérőt kell biztosítani, amennyi a kirándulás zavar­talanságát garantálja, önkén­tes álapon szülök és- ifivezetők is bevonhatók, de nem helyet­tesíthetik a pedagógusokat. Noteszlap Öltözzön divatosan — meztelenül! A Kereskedelem-Technika — a SZÖVOSZ szakmai lapja — márciusi számának hátsó bo­rítóján a legszebb tavaszi nyakkendőket mutatja be. S hogyan mutathat a leghatáso­sabban egy szép tavaszi nyak­kendő, mint egy meztelen, a nyugdíjkorhatártól jól látha­tóan még távol lévő nő hátán. Ennek a szakmai lapnak cél­ja segíteni a szövetkezeti ke­reskedelem fejlődését, ismer­tetni a legújabb, legjobb mód­szereket, ötleteket, segítséget adni egyes árucikkek propa­gálásához, értékesítéséhez. Nos, reméljük, fogyasztási szövetkezeteink kapva-kap- na.k a »szédületes« ötleten, s követik a szaklap példáját. Előre látom, hogy az Atád és a Sió meg a többi áruházban ezentúl a férfizoknikat, nyak­kendőket és más árucikkeket a jövőben lengén, vagy egyálta­lán föl sem öltözött hölgyek fogják majd népszerűsíteni. En magam — többi férfikol­légám nevében is ígérem — szívesen részt veszek, részt ve­szünk ezeken a divatbemutató­kon, s a látottak alapján fel­hívjuk olvasóink figyelmét egy-egy divatos árucikk meg­vételére. Sz. L. A népi Magyarország negyedszázada 1970 márciusában nemzetkö­zi tudományos ülésszakot ren­dezett az MSZMP Központi Bizottságának Párttörténeti In­tézete és Politikai Főiskolája Magyarország felszabadulásá­nak 25. évfordulója tiszteletére. Az ülésszak plenáris és két szekcióban megtartott ülésein elhangzott előadásokat jelen­tette most meg Blaskovits Já­nos és Zsilák András szerkesz­tésében az Akadémiai Kiadó. Hazánk legújabbkori törté­nelmének negyedszázada — s ezt az előadások bizonyítják — rengeteg föltárásra, elemzésre váró politikai és gazdasági negyven előadás olyan kér­désekre kereste a feleletet, mint a koalíció ellentéteinek kiéleződése, a kétfrontos harc tapasztalatai az ötvenes évek­ben, a népi demokrácia gazda­ságpolitikája az újjáépítés idő­szakában, a szocialista nem­zeti egység értelmezése. A hazai és külföldi előadók kö­zött szép számmal találunk olyanokat, akik egy-egy té­makör nap' tudású művelői­nek számítanak, s ennek kö­szönhető, hogy az ülésszakra készített munkájuk sok áj ténnyel, összefüggéssel gazda­kérdést kínál. A több mint gítja az olvasó ismereteit. Janus Pannonius- ünnepségek Pécsett Janus Pannonius költészete közkincs. Hogy mégis Pécsen rendeznek ünnepségsorozatot a költő halálának ötszázadik évfordulóján, az érthető, hi­szen Janus Pannonius, a köl­tő, pécsi püspök ebben a vá­rosban töltötte életének nagy részét. Az ünnepségek előkészítése és tartalma azonban nem korlátozódik Baranyára. Csaknem minden magyar múzeum ajánlott fel anyagot a Janus Fannomius és ‘kora című kiállításhoz, amelyet Pécsen, a Tudomány és Tech­nika Háza nagytermében március 27-én nyit meg Ga- ramvölgyi József művelődés­ügyi miniszterhelyettes. Or­szágos jelentőségű esemény­nek számít Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászmű­vész Janus Pannoniusról ké­szített szobrának' avatása. A Pécsi Nemzeti Színház Panegrycius címmel rendez díszelőadást a költő tisztele­tére, amelyen fellép a Pécsi Balett is. Az. ünnepségsorozat jelen­tőségét növeli, hogy a Ma­gyar Tudományos Akadémia Pécsen tartja tanácskozását, a jogi egyetem aulájában. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság pedig a Doktor Sándor Művelődési Központ nagytermében ülésezik. Janus Pannonius latin nyelvű verseiből eddig csu­pán 3600 sornyi jelent meg magyar fordításban. Költőink most 12 000 sor terjedelem­ben tették hozzáférhetővé a fél évezred után a mai em­ber számára is élvezhető életművet A Posta Vezérigazgatósága 1 forintos címletű Janus Pannonius bélyeget bocsát ki a jubileum alkalmából. II Átrendeztek lapjával a buszon U Az utolsó vonatom is el­ment, így . hát felszálltam a pécs—kaposvári buszra. Még tíz perc volt az idulásig, de hely már annyi sem, hogy a kezemben levő kis retikült »le- pihentethettem« volna. A lép­cső viszont az enyém volt. Legalábbis azt hittem. De a rendezkedő kalauz meggyőzött, hogy rosszul állok, elfoglalom a helyet, nem férnek fel a többiek. Végre elindultunk. Minden falvacskában, településnél megálltunk. Hol az első, hol a hátsó ajtót nyitották ki, hogy a felszállók bepréselődhesse- nek. 30 forint ellenében ne­kem is adtak egy jegyet. Aztán »álmodozni-« kezdtem. Halászat után V: . \ .J fi ■ $$& : Id 4S UmM >'* , 81 Milyen jó lenne, ha legalább mindkét lábamat letehetném a földre. Tudom, nagyon igényes vagyok, de szerettem volna néha mélyeket is sóhajtani, de rám szóltak, hogy ne »düllesz- kedjek-«. »Nem kocsma ez, kérem.« Timsós fürdő után sem le­hettem volna kisebb, s mát meg is békéltem szerencsétlen sorsommal, amely előrelátha­tólag egy-két óráig tart majd. Megint elmerültem. De felráz­tak. — Tessék hátrább menni, mert elöl akarnak felszállni! Nem lát a szemétől? Sánta veréb módjára, fél lépésnyire hátraingadoztam, de ez sem felelt meg nekik, mert a következőkben viszont hátul szálltak fel, akkor meg: — Miért nem tud előremenni? Nem hagytak »unatkozni«. Később egy idősebb kalauz lé­pett föl, aki szolgálatba igye­kezett, s látva, hogy milyen »kényelmesen terpeszkednek«, akik állnak, tanácsokkal, uta­sításokkal látta el az akkor éppen szolgálatban levő fiatal kollégáját. — Át kell rendezni a népet. Lapjával kell állítani őket! Nagy testét befúrta a tö­megbe, és a munkát matemati­kai pontossággal, hátulról kezdve, »elrakosgatott« ben­nünket. Reménykedtem! Most már biztosan elégedettek velünk talán ez az utolsó helyzet, me­lyet itt gyakorolnom kell. Azonban nem. A busz féke­zett, megálltunk, de nem a/ első, hanem a hátsó ajtót nyi­tották ki, pedig már egy tűt sem lehetett volna ledobni. A rendcsináló pedig 'elordította magát: — Fene egye meg a sok ér- tetlen embert, nem érzik, ho­gyan kell utazni!? V, R. www <oe ok Kérdés Előadás fiatal jogászok­nak; — Mondják, milyen büntetés vár arra, aki bi­gámiában él? — Két anyós. Vendéglőben — Kérem pincér úr, ha az a lötty, amit most vitt a szomszédos asztalhoz kávé, akkor nekenj. hoz­zon teát, de ha az tea, ak­kor viszont kávét kérek. Telefon — Halló, itt Eszter be­szél az utcai bódéból. — Nem hallom. Ki be­szél? — Eszter. Na majd be­tűzöm. E mint Elemér, sz mint Szabolcs, t mint Ta­más, e mint Endre, és r mint Róbert — Mire a másik hang: — Úristen, hogy fémek he ennyien egy bódéba. Üzletben A könyvesboltba betér egy vevő. — Kérem szépen, meg­kaphatnám a Boldog há­zasság című könyvet? Mire az elárusító: — Legyen szíves meg­kérdezni az emeleten. Ott árulják a mesekönyveket Kérdés Egy fiatal színésznővel beszélget az újságíró. Töb­bek között megkérdi a csi­nos nőtől: — Szereti ön Shakes­peare t? A színésznő rövid gon­dolkodás után válaszol: — Írja meg, hogy csu­pán barátság van köztünk. Üdülőházban Egy férfi és egy nő ér­kezik az üdülőházba. A portás félrehívja a férfit: — Mondja uram, maga üdülni jött vagy a felesé­gét is magával hozta? Női dolgok — Tudjátok, nem bírtam tovább. Elmondtam a fér­jemnek az egész múlta­mat. — Csodálom a bátorsá­godat, Vera. — Én pedig az emléke­zőtehetségedet, Verácska. * Utcán — Fiatalember, vegyen ennek a csinos nőnek vi­rágot! A férfi legyint: — Minek. Ez az asszony a feleségem. , Kérdés — Mindig hű leszel hoz­zám, Béla? — No de sávi, mi va­gyok én, jós? Somogyi Néplap ék.2 MSZMP Somogy megye) Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztóseg: Kaposvár, Latuica Sándor u. 2. Telefon? 11-510. 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. ieleion: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem órzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéL Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 967 Keszuu a Somogy megyei Nyomda­ipari VáiiaJai kaposvári üzemeben Kaposvár Latiiica Sándor u. fi- Felelős vezető: ,rai*kas Béla igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents