Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-12 / 36. szám

MAI KOMMENTÁRUNK Zsúfolt, cte világos szo­bában, irathalmazzal teli író­asztal mellett fogadott dr. Kovács Gyula, a Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Kaposvári Gyára igazgatási és jogi osztályának vezetője. A szobában hatal­masra nőtt vízipálmák, csere­pes növények, a falon a KISZ kib ifjúmunkás osztályának elismerő oklevele az ifjúsági házépítési akcióban kifejtett jó munkáért. Fiatal ember, vidám és közvetlen. Minden kérdésre tömören, csak a lé­nyegre figyelve válaszol. — A gazdaságirányítás mostani rendszerének beveze­tése óta a jogtanácsosi mun­ka a reneszánszát éli. Sokré­tű és érdekes. Tavaly hatvan­öt tárgyalási napom volt bí­róságokon, gazdasági döntő­bizottságoknál, az ország kü­lönböző részeiben, Egertől Mohácsig. Emellett itt vannak a telek-, fegyelmi és kártérí­tési ügyek is. A beosztásom­ból következik, hogy nem­csak a szoros értelemben vett jogászi teendőket látom el: igazgatási feladataim is van­nak. Én vagyok a gyár »ház­mestere-« — mondja nevetve. — Megbecsülik a jogi mun­kát? Csak szeretettel lehet művelni Beszélgetés egy jogtanácsossal — Ennek természetesen fel­tételei vannak. Ezt a munkát csak nagy felelősséggel lehet végezni. Hitvallásom: állan­dóan tanulni, törődni az em­berek gondjaival. Ha egy jo­gászt mellőznek, ez saját munkája eredménytelen­ségének, vagyis felkészület­lenségének a következménye. Ma már általánosan elismert az, hogy a jogász munkája nélkülözhetetlen egy-egy vál­lalat gazdálkodásában. — Mi a jogtanácsos helyze­te a vállalati hierarchiában? — A jogász közvetlenül az intézmény, a vállalat vezető­jének az irányítása alatt dol­gozik. Ez emeli tekintélyét, de növeli a felelősségét is. Ha a vállalat vezetőség^ — az igazgató, főmérnök, fő­könyvelő, pérttitkár — meg­fontolt tanácsokat, véleményt hall á jogásztól, növekedni fog a tekintélye és megbe­csülése. Ha a dolgozók ügyes­bajos dolgaival is törődik, meghallgatja panaszukat és 40 ezer négyzetméter területen termesztenek fólia alatt pri­mőröket: salátát, paprikát, pa­radicsomot, hónapos retket, ka­ralábét és egyebet. Arra szá­mítunk, hogy 200 ezer fej ko­rai salátát, 100 ezer csomó pri­mőr hónapos retket és 2 millió korai paprikát szállíthatunk az üzleteknek — mondotta tájé­koztatója végén Jovánczai Fe renc. D. Z. ezek megoldásában segítséget nyújt, tekintélye mellett az iránta megnyilvánuló szeretet is nő. összegezve: a jogász munkaköréből adódó bármi­lyen feladatot lásson el, el­sősorban a munkájával ér­demli ki az elismerést és a megbecsülést. — Mennyiben változtatta meg az új szabályozás a vál­lalati jogászok helyzetét? — Meghatározott Célkitűzé­sei voltak a rendeletet előké­szítő bizottságnak. Amikor a jogászok helyzetét rendezni akarták, a következő szem­pontokat tartották szem előtt: az új rendelet mondja ki a tiszta profi] elvét: állapítsa meg, hogy a jogtanácsos ve­zető állású dolgozó; bizonyos esetekben tegye kötelezővé a jogi képviseletet; rendelkez­zen jogtanácsosi képviseleti szerv (kamara) létrehozásá­ról; állapítsa meg a jogtaná­csosok jogait is, ne csak a kötelességeit. Ezek a célkitűzések majd­nem mind bekerültek a jog­tanácsosokról szóló kormány- rendeletbe. Jelenleg a legfon­tosabb feladat: a képviseleti szerv létrehozása, amely a Magyar Jogász Szövetség szakosztályaként fejtené ki érdekképviseleti tevékeny­ségét. Miközben beszél, jó né­hányszor nyitják ránk az aj­tót, többek között a főköny­velő. öt meg is kérdeztem: miben látja a vállalatnál a jogászi munka jelentőségét? — Nagy szükség van a jó jogtanácsosra. Elég, • ha csak a pénzügyi behajtások során kifejtett tevékenységét ve­szem figyelembe. Ezen a te­rületen is egyre inkább nő a jogász szerepe, aki a vállalat pénzügyi érdekeit hathatósan tudja védeni és képviselni — mondta Vass József. — Természetesen munkánk kudarcokkal is jár — veszi át ismét a szót dr, Kovács Gyula. — Ennek megelőzésé­ben nagy szerepe lehet példá­ul annak, ha a jogász véle­ményét egyes szerződések megkötése előtt is figyelembe veszik. Nem ismeretlen ugyanis az a gyakorlat, hogy csak akkor fordulnak a vál­lalati jogtanácsoshoz, amikor már esetleg el sem kerülhető a per. Szerencsére nálunk, a Mezőgépgyárban ezt nem le­het mondani. Jól együtt dol­gozik a kollektíva, és ahol erre szükség van, időben hoz­zám fordulnak, hogy ne hagy­junk támadási felületet. Ez pedig a jogászi munka »fino­modását« jelzi. — Bű lehet mondani, hogy ön elégedett a munkájával? — Szeretem a jogot. Pedig eredetileg tanárnak készül­tem. Közös a kettőben az, hogy mindkét területen em­berekkel kell foglalkozni. Né­ha természetesen vannak kel­lemetlen percek is. Egy levelet mutat, me­lyet az egyik szerződéses partnerüktől kaptak. Valóban, az ebben leírtak egy kissé szokatlan és sértő hangvételű- ek az üüeti levelezésben. Valamire megkért dr. Ko­vács Gyula beszélgetésünk során. Ne Írjam le ezt az adatot: több mint másfél mil­lió forint, fiz ugyanis azt az összeget jelöli, melyet tavaly perein megnyert a gyárnak (Bár ő ezt így fogalmazta- »kerestem«.) Most én kérem őt: ne haragudjon, amiért nem álltam szavam. Szüksé­gesnek tartottam leírat így már teljes a kép erről az ol­dalról is, bizonyítja és dicséri a jogászi munka eredményes­ségét. Mészáros Attila A tavalyinál többet vállalnak a kertészek Februárig 2560 vagon zöldségre szerződtek a gazdaságok Somogynak jelentős kötele­zettségei vannak a zöldségter­mesztésben. Kaposvárnak a többi somogyi városnak és ß Balaton-partnak az ellátása egy évben sem volt könnyű, ezenkívül a főváros, több ipar­város várja a zöldséget So­mogyitól, és exportkótelezett- ségek is vannak. Az ősz meg a tél a zöldségtermelés előkészí­tésének, a szerződések kötésé­nek az időszaka. Hol tartanak jelenleg Somogybán? Ezzel a kérdéssel kerestük föl Jován­czai Ferencet, a MÉK főagro- nómusát. — Hogyan készítették elő a szerződéskötéseket? — Már a múlt év októberé­ben, novemberében felkeres­tük az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az áfész-ek vezetőit, szakembe­reit. Tavaly a kertészetek több­sége — a rossz idő ellenére — nyereséges volt Több nagy­üzem új gépeket vásárolt. Volt olyan gazdaság, ahol 20—40 ezer forintot, vagy ennél is több bevételt adott a kertészet egy-egy holdja. Ez is elég meg­győzőnek tűnik, de a felvilá­gosító szóra is szükség volt. Ügy érzem, ilyen alaposan még egy évben sem sikerült a szer­ződéskötéseket előkészíteni. — Mennyi termést kötöttek le eddig? — Csaknem valamennyi áfész-szel, 96 termelőszövetke­zettel és két állami gazdaság­gal való aláírt megállapodá­sunk zöldségtermelésre, össze­sen 2560 vagonra. Februárban lesz még 140 vagonra szóló szerződésünk, erre kötelező ígéretet kaptunk. A 2700 va­gon szép teljesítmény, hiszen tavaly az összes szerződésünk csak 2102 vagon volt. Bízom abban, hogy az aláírásokat tet­tek követik. Igyekszenek a fo­gyasztási szövetkezetek is, egyes nagyobb községekben az áfész-ek öt-tizenöt háztáji gazdasággal is megállapodtak zöldségtermelésre. Az áfész-ek többsége a megtermelt árut nekünk adja tovább. Sok pél­da van arra, hogy a gondosan kezelt háztáji kertészetben 15 —30 ezer forint bevételt is el­értek 200—300 négyszögölön. — Hova továbbítják majd az átvett zöldségféléket? — A felvásárolandó áru többségét már lekötöttük. A medvén kívül vária a somogyi zöldséget a főváros és több vidéki város is. Kilátások van­nak exportra. A leszerződött rpennviségre feltétlenül szük­ség van. — Hol tartanak a acizdasá- nak a termelési előkészületek­kel? __ Aí>o1 morfVóWiV ej s>goi*7Íí------- — r akják tápkockákba. Az idén Műanyag plombák és reklámtáskák Finom női kezek szerelik össze a zöld színű műanyag házakat Egyiket a másik után. Belehelyezik az apró fémlemezeket, majd összera­gasztják a két műanyag tes­tet A . budapesti Horizont ÁFÉSZ gyártja a műanyag házakat — mondja Vágó Lajos, a Csurgó és Vidé­ke ÁFÉSZ ipari előadó­ja. — Nemsokára azonban ezeket is itt fogják préselni, s akkor már minden munka­folyamatot egy helyen vég­zünk. — Az üzem 1970 január el­sejével költözött Zákányte­lepről Csurgó központjába. Jelenleg tizennyolc fővel dol­gozunk — valamennyien nők. Egy év alatt körülbelül más­fél millió kocsizárplombát gyárt az üzem, s ezt mintegy Készfii a zár. W Szeletelik a fémlemezeket háromszáz-négyszáz megren­delőnek szállítjuk az ország egész területére. Mintegy másfél millió az árbevétel a plombákból, amelyek többféle kivitelben készülnek. Van olyan, amelyik fémlemezzel záródik, vagy pedig spárgá­val, damillal. Az utóbbiak igen keresettek a gabona­trösztöknél, könnyen le tud­ják zárni velük a zsákokat. Az üzem másik terméke a műanyag táska, több színben és formában készül. Ezeket tavaly kezdte gyártani az üzem, s a kis- és nagykeres­kedelmi vállalatoknak szállít­ja. Különösen kedveltek a reklámtáskák. Nagy mennyi­séget rendelnek fehér mű­anyag tasakokból is. A leg­több vállalat ezekben szállít­ja külföldre a termékeit. Az éves terv csaknem 1 millió műanyag tasak és het- ven-nydlcvanezer darab rek­lámtáska. Ezeket a megren­delő kívánsága szerint készí­tik el. Nemsokára bővítik az üzemet, s akkor minden részlegüket, a lemezvágóktó' a műanyagzacskó rágás tó’ ig 4#y helyen tudják elhelyezni. A lakosság ellátásának javítása — közügy Olvasom a szerkesztősé­günkbe érkezett tudósítást arról, hogy a MÉK milyen nagy mennyiségű zöldségre és gyümölcsre szerződött február elejéig a somogyi termelő­szövetkezetekkel, állami gaz­daságokkal, áfész-ekkel. A termeltető és termelő között kötött megállapodások arról az előrelépést szándékról győznek meg, amely hangot kapott egy, a múlt héten a megyei pártbizottságon ren­dezett tanácskozáson is. Ott jelentette be ugyanis néhány gazdasági vezető, hogy növe­lik a kertészet területét. Illés János kapospulai tsz-elnök például elmondta, hogy 25 hold helyett 45—50 holdat szánnal^, e célra. A berzen- ceiek a kertészet termelési ér­tékét a tavalyi 1,5 millióról az idén 4 millióra emelik, s Varga János tsz-elnök azt is elmondta, hogy a magas ho­zamok révén kifizetődő volt számukra a kertészkedés. (De akkor sem szüntették meg a kertészetüket, amikor rosszul fizetett...) Az előrelépés nem megy se­gítség nélkül, legalábbis a kí­vánt mértékű fejlesztés nem nélkülözheti a hatékony tá­mogatást. Erre lehetőség nyí­lik, mindezt megszerezhetik a gazdaságok, ha ők maguk megteremtik ehhez a feltéte­leket. Miről van szó? Egy­részt a területet kell olyan méretűre kialakítani, hogy ré­szesüljenek a támogatásból, s itt jut szerephez a kertészeti társulás létrehozása. Járható ez az út: ha a szakemberek végiggondolják, hogy mit le­het »kihozni« egy ilyen tár­sulásból, ahol a beruházáso­kat kedvező hitellehetőségek könnyítik, bizonyosan egyet­értenek vele. Az. hogy há­rom-négy termelőszövetkezet kooperációjában 300—500 hektáros zöldségkertészetek jöhetnének létre, megfelelő gépesítéssel, mindenképpen célravezetőnek látszik. Ez jó­val több logikát takar, mint az a tapasztalat, amely szerint általános gazdálkodási prob­lémákat egyes gazdaságok a kertészet felszámolásával akartak megoldani. Az emlí­tett társulási forma módot ad arra, hogy egy-négy növény­re specializálják kertészeti termelésüket, s a területet alaposan kihasználják. Előfordul, hogy egy-egy ter­melő gazdaság, amikor a ker­tészkedés ráfizetését bizony­gatja, megfeledkezik arról, hogy az adott esetben éppen a szervezetlenség vezetett idáig. Igaz, hogy a felvásár­lásban és kereskedelemben is elő-előbukkannak olykor szervezési fogyatékosságok, ám néha a termelés sem men­tes ettől. Példa erre a már említett területhasznosítás is: nem mindig és nem minde­nütt törekszenek arra. hogy az adott területegységről a jobb hasznosítás érdekében minél többet »levegyenek«. Csele József, a kaposvári járási hi­vatal vezetője mondta ezen a tanácskozáson, hogy a szer­vezés javítása indokolt mind a termelésben, mind a felvá­sárlásban, a szállításban, sőt, az egyes fajták beszerzésénél is. Ilyen vonatkozásban, a le­hetőségek alaposabb kihasz­nálása kapcsán tette szóvá, hogy a táskái meleg víz nem egyedüli ilyen hasznosítható hőforrás a megyében, ezen­kívül még vagy tucatnyi akad, csak éppen — nagyon értékes adottságként — be kellene vonni a zöldségter­mesztésbe. Ismerve ezeket a kedvező körülményeket, mellé állítva az egyéb adottságokat — a déli járások termelőszövet- kezetetiben például a Drávát, mint víznyerő helyet az ön­tözéshez — és a már említett állami segítséget, valószínű az előrelépés a somogyi nagy­üzemi zöldségtermesztésben. Ez kiegészül majd az ugyan­csak állami támogatásban ré­szesülő háztáji, szakcsoport- beli áruértékesítéssel. Ha közüggyé válik a lakos­ság ellátásának javítását cél­zó minden erőfeszítés, és ez szervezett összefogással való­sul meg, több fs jobb áru ke­rülhet a fogyasztó asztalárai. H. r. wHeljpénzK Űj rendeletek a közterület-használati dijakról A PIACOK jól ismert alak­ja a helypénzszedő. Általában nagy táskával jár és hely­pénzt, azaz »közterület-hasz­nálati díjat« szed az árusok­tól. Mivel azonban nemcsak piaci árusok használnak köz­területet, hanem üzemek, vállalatok és több magánsze­mély is, az igénybevételhez szükséges engedélyek beszer­zését, a díj mértékét és fize­tésének módját tanácsrende­letek szabályozzák, így a Ka­posvári Városi Tanács is az 1/1968. számú rendeletével. Ez azonban elvesztette létjo­gosultságát az 1971. január 1-én életbe lépett 22/1970. (XI. 18.) ÉVM KPM számú együttes rendelettel. Ez előír­ja, milyen esetekben kell en­gedélyt beszerezni közterület használatához, és mikor nem kell. Meghatározza a díjfize­tési kötelezettség alóli men­tesség eseteit, rendelkezik va­lamennyi egyéb lényeges kér­désről, így az engedélyező ha­táságról is. A közterület-használati díj mértékéről, fizetésének mód­járól, valamint az esetleges felmentésekről továbbra is a végrehajtó bizottságok hatá­roznak, de a miniszteri ren­deletben megadott irányelvek alapján. Ennek keretei között rögzített összeget kell megál­lapítani, de lehetőség van a közterület fekvésének figye­lembevételével megkülönböz­tetett díjszabásra is. így a ta­nács végrehajtó bizottsága I és II. területi övezetre osztó' a a várost Az első területi övezetben, a belvárosban természetesen magasabb közterület-haszna- lati díjakat szabott ki. Ugyan­akkor új tanácsrendeletben kellett szabályozni azokat az eseteket, amelyek a miniszte­ri rendeletben nem szerepel­nek ugyan, de léteznek Ka­posváron. Ezek közé tartoznak például a közterületre magán­erőből épített garázsok is. Ko­rábbi tiltó rendelet hiányában engedélyezték közterületre a garázsépítést úgy, hogy a fel­építmény magántulajdonban maradt, havonta négyzetméte­renként 3 forint területbér fi­zetése mellett. 1970. június 7. óta közterületre nem lehet garázst építeni, de a már meg­lévő garázsok közterület-hasz­nálati díját tanácsrendeletben rögzítették, amely négyzetmé­terenként évi 80 forint dijat állapít meg. Nem szerepelt ed­dig a közterület-használati díjtételek között az üzleti szállítás, mint például az út­testre vagy a járdára lerakott tüzelő. Továbbra sem kell érte bértfizetni, ha 24 órán belül behordják, eltakarítják a közterületről. Huszonnégy órán túl azonban a területfoglalás egész időtartamára behajtják a napi 10 forint díjat négyzet- méterenként. UGYANAKKOR csökkent az építési munkával kapcsola­tos állvány, építőanyag által elfoglalt közterület használati dijának mértéke. Az eddigi négyzetméterenkénti 15 forint ’’“'vet* havonta 4 forint az L ■rületi övezetben a II. terü­leti övezetben pedig 2 forint. a. z. 1 SOMOGYI NÉPLAP «gffiKLhst. 1972 február 12.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents