Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-11 / 35. szám
SZIGOR ES EMBERSEG A két fogalom nem zárja ki egymást. Inkább erősíti. Mindkettő az emberért van: a konkrét egyénért és a közösségért. Az egyik a törvények, a szabályok, a rend pontos betartásának igényét hordozza, a másik a jóindulatot, a segítőkészséget jelenti, elsősorban az arra rászorulókkal szemben. De tágabb értelemben az emberről való maximális gondoskodást, megfelelő körülmények teremtését — a szigor megalapozott alkalmazásához. »Az 1971. évi adatok alapján az üzemek rendszeresen minősítik a dolgozókat. Akik egész évben alacsony teljesítményt értek el, vagy selejtjük az előirányzatot jelentősen meghaladta, azokat — ha szorgalmuk kielégítő volt — a gyáron belül, képességeiknek megfelelőbb területre irányítjuk, a többit pedig elbocsátjuk. Szivattyú-mérő üzemünknél ez a dolgozók tíz százalékát érinti.« (Részlet az elektroncsőgyár 1972. évi tervéből.) Nagy Lajosról, a gyár igazgatójáról azt mondta az egyik adminisztratív beosztottja, hogy csak a fizikai munkásokat becsüli. Az irodában ritkán látni, annál többet az üzemekben. — Mindenkit egyaránt tisztelek, valamennyi dolgozó munkáját fontosnak tartom. Nem tagadom azonban, hogy a tapasztalt szakmunkásokat gyakrabban megkeresem, mert sokat segíthetnek a fejlesztésben. — Gondolom abban Ss, hogy a fokozottabb szigor ne okozzon törést a gyár életében. — Tesmésaetesea, — Az alkalmatlanság miatti elbocsátás ritkán szereplő kifejezés a tervekben. Hiszen a vállalatok, üzemek munkaerőhiánnyal küzdenek, és ha valaki az egyik helyről kilép, könnyűszerrel talál akár több munkahelyet is. — Valóban, tavaly nálunk is mintegy 300 fő hiányzott, és még jelenleg is 50—60 dolgozót kellene felvennünk. Mégis kénytelenek voltunk szigorító intézkedéseiket hozni. Tavaly ugyanis az építkezések, a költözködések miatt lazult az amúgy sem feszes munkafegyelem. Sokan nem használták ki a munkaidőt 10—15 perccel a műszak vége előtt a kapunál tolongtak, sok volt a csellengő, nagy volt a szervezetlenség. Ha valakire aztán erősebben rászólt a művezetője, azzal fenyegetőzött, hogy kilép. Többen meg is tették. Nem sajnáljuk őket. Azt tartjuk, hogy inkább kevesebben legyünk, de jobban dolgozzunk. A munkájukat elégtelenül végzők ugyanis azonkívül, hogy nem termelnek rendesen, még társaikra is kedvezőtlen hatással vannak. — Több mint egy hőnap telt el 1972-ből. Milyen konkrét intézkedéseket hoztak eddig? — Szivattyúüzemünkben tíz dolgozót találtunk alkalma: lannak beosztása ellátására. Ezt közöltük velük, és más munkahelyeket ajánlottunk fel számukra. Négyen elfogadták, hatan kiléptek. A szerelőüzemben az év nagy részében ugyancsak többen nem teljesítették a minőség követelményeket. Akiknél fegyelmezetlenséget is megállapítottunk ennek okaként, elbocsátjuk. Mások figyelmeztetésben, fegyelmi büntetésben részesülnek. Hangsúlyozom azonban, hogy minden esetben megvizsgáljuk a dolgozó egyéni körülményeit, és ha objektív tényezőket is találunk, ennek megfelelően intézkedünk. Még nagyobb szigorral járunk el e középvezetőkkel szemben. Nemrég váltottunk le például egy művezetőt, aká a lányoknál a teljesítmény megítélésénél a küllemet is figyelembe vette, továbbá egy diszpécsert, aki nem tudott megfelelni beosztásának. A napokban függesztettünk fel állásából egy üzemtechnikust. — Jelentkeznek-e az intézkedések eredményei? — A mennyiségi és minőségi mutaódnkat jelző januári grafikonok egyenletesen fölfelé ívelnek. Ez a legfontosabb. De ma már láthatóan is sokkal jobb a munkafegyelem az üzemekben, mint néhány hónappal. ezelőtt. — A fegyelmi eljárások, áthelyezések, elbocsátások többnyire nem járnak panasz nélkül. — Minden dolgozót meghallgatok, de teljesítménylapjának ismerete nélkül nem adok választ — Ss a társadalmi szervek? — Teljes összhangban működnek a gazdasági vezetéssel. Harcolnak a dolgozók érdekeiért, felkarolják egy-egy munkás vagy alkalmazott ügyét de náluk is első a feladat minőségi és mennyiségi teljesítés. Rosszul dolgozók érdekében nem emelnek szót. A termékek minősége iránti követelmények egyre nőnek. Teljesítésükhöz a gyárhoz kötődő, megbízható munkások kieJlenek, akik jól érzik magukat a kedvező szociális környezetben. '»Tavasszal az éj gyártelepünkön átadjuk a kultúr- és sportkombinátot, ahol sportpályák, öltözők, fürdők, kondicionáló üzem, könyvtár, klubhelyiség, tv-szoba áll a dolgozók rendelkezésére. Dimitrov úti telepünkön elkészül a tavaly megkezdett negyven lakás, ugyanott 50 személyes óvodának biztosítunk helyet. Barkácsműhelyt alakítunk ki, ahol szakmunkásaink a maguk és — csekély térítés ellenében — dolgozótársaik háztartási gépeinek javítását, karbantartását végezhetik ei.« (Részlet a gyár tervéből.) — A szociális és kulturális körülmények állandó fejlesztése mellett az egyéni jövedelmek növelése is feladataink között szerepel. Különösen a jó minőségű munkát szeretnénk kiemelkedően megfizetni. Ennek megfelelően olyan prémiumrendszert dolgoztunk ki, hogy egy-egy betanított munkás jövedelme tíz százalékkal is emelkedhet A gyárban optimális körülmények között dolgoznak. A megyeszékhelyen és környékén kedvelt munkahelyként emlegetik. A munkaerőhiány is átlagon aluli. A követelmények azonban — és velük a szigor — egyre fokozódnak. Az intézkedések, a rend, a fegyelem szabályozói azonban az emberről való gondoskodás jegyében születnek. Paál László Szárítódob és szecskavágó Üj, nagy teljesítményű gépek sorozatgyártását végzi a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Kaposvári Gyára. Termékeinek nagy részét a Szovjetunióba exportálják. 12 Hegesztik a hatalmas fékdobokat melyekben a magokon kívül szálas takarmányt is tudnak szárítani. Ebben az évben huszonhárom komplett berendezést készít el a gyár. Szerelik a szeeskavágó egyes részeit. Ezt gépet külön, de a szárítóberendezéshez reive is tudják használni. A városból a szabadba Fejlődik a kertbarát-szövetkezei Tavaly szeptemberben alakult meg Kaposváron, a MÉSZÖV keretén belül a kertbarát-szövetkezet Ennek az országosan is elterjedő mozgalomnak a célja, hogy azokat a családokat, akik városban laknak, kas földterülethez juttassa. Hogy legyen egy »saját kis hely«, ahova a hét végén kirándulhatnak, s ahol nemcsak kellemesen, hanem hasznosan is el tölthetik idejüket. — Nyolcvan -kilencven tagunk van — kezdte a beszélgetést Kovács György, a kertbarát-szövetkezet elnöke. — Legutóbb húsz új tagunk számára parcelláztunk Kapos- homokon. Szerződést kötöttünk a hatéi egyesült termelőszövetkezettel, az is biztosít földterületet. Egyelőre még bérleti díjat fizetnek a tagok, később, amikor megtörténik a földrendezés, a földterület a tagok tulajdonába megy át, meglehetősen olcsón. Ennek lebonyolítását — adás-vételi szerződés — a kertbarát-szövetkezet végzL Elkészült már az alapszabály is. Megalakult a négytagú elnökség és a háromtagú ellenőrző bizottság is. Mindezt természetesen társadalmi munkában végzik. A szövetkezet igen sok segítséget nyújt tagjainak. Beszerzi számukra a telepítendő növényeket, később gépek vásárlásával és azok kölcsönzésével könnyíti meg az egyes munkafolyamatok elvégzését, ugyanakkor elintézte azt is, hogy a tsz jutányos áron felszántat ja a tagok földjét. No persze kötelezettséget is kell vállalniuk. Ha valamelyikük Zárszámadás Telekiben A siófoki járás legkisebb termelőszövetkezete is megtartotta zárszámadó közgyűlését. Legkisebb, mert csak 1100 hold területen, 600 hold szántán gazdálkodnak, és a 118 tag közül 50 nyugdíjas. Cseh Imre elnök nagyon körültekintő, alapos, minden részletre bírálóan, önkritikusan kiterjedő beszámolóját öröm volt hallgatni. Elmondotta többek közt, hogy a vezetőség igyekezett jól élni a nagyobb önállósággal, s a lassú, de biztonságos előremenetelt tűzte ki célul. Nem csalódtak, mert az időjárási viszontagságok ellenére is kedvező évet zártak. Á legnagyobb gondot a készpénzfizetésre való áttérés okozta, de az őszödi és a szabadi példák alapján ezt is sikerült jól megoldaniuk. Amikor bejelentette, hogy az 1970. évi 6 millió 406 ezer forint összes bevétel 1971-ben elérte a 6 millió 974 ezer forintot, a tiszta vagyon 7 millió 320 ezer forintról 8 millió 700 ezer forintra nőtt és az egy tagra jutó tiszta vagyon elérte az 55 ezer forintot, a megelégedés csendes mosolya látszott az arcokon. Bejelentette, hogy az egy tagra jutó átlagos jövedelem 18 900 forintról 19 775 forintra emelkedett, és a 10 órás munkanap értéke így elérte a 86 forintot. A beszámolót teljessé tette, hogy az értékelés után az 1972. évi terveket is vázolta az elnök. Az ellenőrző bizottság elnökének, Bolovácz Ernőnek jelentése után megkezdődött a vita. A hozzászólásokban Sü- ‘ megi Lajos tsz-tag a szerző- 1 dött munkásoknál néha tapasztalható »üres járatot, áll- dogálást« ' kifogásolta és a traktorosok gépkarbantartása munkáit hiányolta. Cseh Lajos azt hangsúlyozta, hogy a háztáji állattartás mennyire fontos egyéni és népgazdasági érdek, hiszen ezt saját helyzetén is tapasztalta. Ugyanezt a példát vilá-g'totta meg alapos gazdasági indoklással Székely Elemér, az Észak-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára. Hajós Gusztáv a járási hivatal nevében köszöntötte a közgyűlést és külön megdicsérte a számvitel csendes, de sok felelősséggel dolgozó munkásait. Szabó Lajos nagycse- pelyi tsz-elnök a két tsz közti jó kapcsolatokat emelte ki hangsúlyozva, hogy a jövőre nézve is fontos a barátság és az egymás segítése. Élénk taps közben kapott szót Farkas István, aki a régi patronáló üzem, a Likőripari Vállalat részéről volt jelen. Jóleső érzéssel hallgatta az eredményeket, különösein az emberek, a tagság tudatában történt változásokat. Tóka Kálmán közgyűlési elnök válasza után a vezetőség és az ellenőrző bizottság beszámolóit a tagság egyhangú határozattal elfogadta. A borítékokat a becsü’etesen végzett munka jóleső tudatában vették át a tagok. H. P, nem műveli meg a kapott földet, akkor azt visszaveszik tőle. — A MÉSZÖV alaptőkét biztosított a kertbarát szövetkezetnek, melyet a későbbiek folyamán utak javítására és kutak építésére szeretnének felhasználni — folytatta a tájékoztatást Kovács György. — További célunk, hogy a város környékén levő hasznosítat- lan földterületeket megszerezzük tagjaink számára, s ott kertkultúrát hozzunk létre. Gy. L. „Madárlátta** panaszok Rossz helyen kereskednek a dolgozók Nem ismerik a kollektiv szerződést — Százhuszonegyből hetven jogtalan! TÁLÁN A PORTAS tudná a legpontosabban megmondani, hányán keresik föl naponta a szakszervezeti székhazat valamilyen felvilágosításért, tanácsért, ilyen- olyan panaszuk ügyében. Bármelyük ajtón kopogtatnak, többnyire elégedetten indulhatnak haza. Róluk nem vezetnek nyüvántartást, azt viszont pontosan számon tartja a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, hány munkáslevél és -panasz érkezik egy évben, örvendetes, hogy évről évre csökken a számuk: 1968-ban kétsaáznegyvenötöt iktattak, tavaly százhuszonegyet kaptak. Különösen érdekes, hogy közvetlenül a munkásoktól mindössze huszonkettő jött, viszont a rádiótól, a televíziótól, a Nép- szabadság, a Nők Lapja szerkesztőségétől hetvenhét, a felső szervektől pedig tizenegy. Sok panasz tehát kerülő úton jut oda, ahol elsősorban segíthetnek írójának. Még mindig erős az a hit az emberekben, hogy sokkal nagyobb a nyomatéka, ha nem az üzem, a gazdaság, az intézmény szakszervezeti bá- zottságához, a szakmai szak- szervezethez fordulnak, hanem Pestre. Persze az is közrejátszik ebben, hogy egynémely üzemben nem beszélnek a panaszossal, bejelentését nem követi gyors intézkedés. A MEDOSZ megyei bizottsága ezért a közeljövőben megvizsgálja, hogyan intézik a panaszokat az üzemekben és a gazdaságokban. Olykor ugyanis a szükségesnél nagyobb utat járnak be a panaszoslevelek, s ezzel több embert kötnek le, mint arra szükség volna. Az emberek tájékozatlansága és értetlensége szüli a panaszsokszorosi - tást. Gyakran előfordul, hogy tömegével küldi a leveleket, akit jogosan elutasítottak az üzemben, a szakszervezetnél, hátha valahol mégis neki adnak igazat Igazuk van-e azoknak, akik többségükben a megyét megkerülve Budapestre ím^k panaszügyüfcben ? A Szakszervezetek Megyei Tanácsának felmérése szerint a százhuszonegy panaszból hetven nem jogos. A legtöbben azért fognak tollat, mert a munkabérrel, a túlórával, a bérpótlékkal vagy a prémiummal elégedetlenek. Huszonnyolc ilyen témájú levél közül csak kilenc írójának volt Igaza. Elsősorban a felvilágosítás hiánya miatt fordulhat elő, hogy jogtalan a követelés, ki szeretnék fizettetni az üzemmel például a nem járó éjszakai pótlékot. Elsősorban a helybeli szakszervezeti bizottság segíthetne azon, hogy mindenki forgassa a kollektív szerződéseket. Előfordul ugyanis, hogy a dolgozók azért küldik tovább a panaszukat, mert nem ismerik, milyen bérformákat rögzít az üzemi alkotmány. A szakszervezet a jogosan felszólaló dolgozóknak viszont kifizettette a nekik járó bért. MÁSODIK HELYEN állnak a munkaügyi panaszok. Többségük szintén nem megalapozott, s ha a munkaviszonnyal kapcsolatos jogszabályokat, a kollektív szerződést ismernék, ugyancsak nem kereskednének másutt. Nagyon érdekes viszont, milyen fontos jelzéseket adott több levél. A dolgozók kifogásolták például a rossz munkaszervezést, azt, hogy nem adnak nekik munkát, s így csak állásidőt fizethetnek. Mások a vezetésbeli hiányosságokra, az emberek kel való rossz bánásmódra panaszkodtak. Nyugdíjügyben aránytalanul sokan fordultak panasz- szal az SZMT társadalombiztosítási bizottságához. Legtöbben a nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj megállapításával, a munkaképesség csökkenésének véleményezésével kapcsolatban tesznek panaszt Azok az asszonyok, akik a gyermekgondozási segélyük ügyében írnak — mindössze egyiküknek volt igaza! — nincsenek tisztában azza" hogy a nyolcórás munkanap tói eltérő munkaviszony ess tén (szerződés, részmunka iuő, meghatározott munkaviszony) milyen formában vehetik igénybe a gyermekgondozási segélyt. Elég sok a kifogás a szabadság kiállásával kapcsolatban. Megszívlelendő tapasztalatokat szerzett az SZMT a levelek révén. Dr. Rétsági Béla, az SZMT szervezési és káderbizottságának vezetője elmondta, hogy nem magyarázzák meg érthetően a dolgozóknak, mennyivel csökken a szabadság a szabad szombatok miatt. Azok, akik állami oktatásban vesznek részt, nem ismerik, mennyi tanulmányi szabadságot adhat nekik a vállalat. Két és fél évvel ezelőtt még nagyon sokan fordultak a szakszervezethez a segélyezés, a nyereségrészesedés, a kollektív szerződés, a lakásügyek miatt. Ezeknek a száma jócskán csökkent azóta. Száztizenhárom dolgozó közvetlenül a szakmai szak- szervezetek megyei bizottságához címezte panaszát tavaly. Három területről érkezett a legtöbb: a mezőgazdaság dolgozóitól, az építőktől és a kereskedőktől-vendéglá- tósoktól. A MEDOSZ, az építők, a KPVDSZ megyei bizottsága kilencvenhét levelet iktatott, míg a többi megyebizottság mindössze tizenkilencet. Sári Nándor, a MEDOSZ megyei titkára szerint legalább háromszázra tehető az olyan panaszosok száma, akiket csak útbaigazítottak, ügyüket egy telefonnal elintézték. A SZAKSZERVEZETEK minden ügyet körültekintően, alaposan megvizsgálnak, megállapításaikat átlagosan két hét alatt közük a panaszossal. Most már elsősorban az üzemekben kellene javítani a munkán. Minél többször térjenek vissza arra, mit tartalmaz a kollektív szerződés. A szakszervezeti bizottságait szervezzék meg a panaszosok rendszeres fogadását. Egészen b'ztos, hogy így továbl* ísökkenhetne a »madárlátta« panaszok száma. Lajos Géza SOMOGYI NÉPLAP JPéssSek, SSÍR íebroár 1L 0
