Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-10 / 34. szám
Az elnök a falujáról iMAI KOMMENTÁRUNK Szeretnék ott lenni az új iskola aratásán.. Javakorabeli férfi, 48 esztendős. Munkahelye a községi tanács, amelynek elnöke most mái tíz esztendeje. Életútjá- ról, terveiről kérdezem. Önmaga helyett azonban inkább arról a változásról beszél, amelyen szülőfaluja, Csököly a felszabadulás óta keresztülment. Csököly régi település. Lakott helyként ismerték már évszázadokkal ezelőtt, pusztították a törökök, járt itt somogyi útja során Csokonai is, jó néhány vers megírására kapott e faluban ihletet. Valamikor a babócsai, majd a nagyatádi járáshoz tartozott, végül 1969-ben a kaposvárihoz csatolták,' s a csökölyi tanácshoz került 1970-ben közigazgatásilag Gige és Rinyaková- csi is. — Sok gondot jelent ez, hiszen ha egy-egy feladatot meg kell beszélni a lakossággal, akkor három községben tarthatunk falugyűléseket. Szerencsére mindenütt olyan tanácstagokat választottak, akik szívesen, örömmel vesznek részt a közösségi, a falujukat gazdagító munkákban. TőiTi Lajos csökölyi tanácselnök nemcsak saját faluját, hanem a hozzájuk tartozó másik két községet is nagyon jól ismeri. Tisztelettel szól azokról az emberekről, akik mint tanácstagok lelkiismereti kötelességüknek tekintik, hogy e fontos közéleti tevékenységüket becsülettel teljesítsék. — Itt Csökölyben Lengyel János, Horváth József, Gigé- ben Mátés Sándor és Mike József az, akire minden munkában számíthatunk. Rinyaková- csiban Csikós Irén, aki egyben KISZ-titkár is. Az 6 szervezésével a fiatalok 400 méter járdát készítettek el társadalmi munkában. Ugyanitt Csikós Ferenc népfrontelnök és még nagyon sokan vannak, akik nemcsak kérik, hogy előbbre lépjünk, hanem nagyon sokat is tesznek ennek érdekében... Érthetően szeretettel szól a csökölyi KISZ-isták tevékenységéről, s mint nevetve mondja, őt is tiszteletbeli KISZ-tag- ként tartják számon. A felszabadulás után a MADISZ-ban, az EPOSZ-ban kezdte ifjúsági tevékenységét. — Gerdelics László KISZ- titkár és Horváth József szervező titkár az összefogója, irányítója az ifjúsági szervezetnek, a KISZ-ben levő ötven csökölyi fiatalnak. Társadalmi munkában hozták létre az ifjúsági klubot, esténként megtalálni itt a község szinte valamennyi fiatalját. Segítettek az orvosi lakás, a váró-rendelő alapjának betonozásánál is. Csökölyt elmaradt községként tartották számon. Messze esik a nagyobb településektől, bár a rendszeres autóbuszjáratok ezt áthidalták — Amikor a termelőszövetkezeteket szerveztük, más jövőt, új életet ígértünk az embereknek. Ügy érzem, nem mondtunk valótlant, az emberek megtalálják számításukat a közösségben, amit a VII. Pártkongresszus Tsz egyre javuló gazdasági eredményei is bizonyítanak Sokat változott, fejlődött főleg az utóbbi másfél évtizedben Csököly. A lakóházak felét újjáépítették vagy felújították, sok az új ház is. Van óvodájuk, bölcsődéjük, öregek napközi otthona, épült állatorvosi lakás, most fejeződik be az orvosi rendelő, váró, tanácsadó. A 3400 kötetes könyvtárnak nagyon sok a látogatója az idősebbek és a fiatalok közül is. Épült a faluban köves- út, s egy út a tsz majorjához. Pedagógusok egészségügyi dolgozók kapnak szolgálati lakást, ezeket újonnan építik, illetve vásárolják Bővül az óvoda, az ősszel már két csoportban nevelődhetnek ott az apróságok Eredményeik önmagukért beszélnek Az idén nj üzem kezdi meg működését A tsz-ek gépjavító és szolgáltató vállalkozása 1968-ban alakult meg Kerekiben. A helybeli Üj Élet, a puszitasae- mesá Búzakalász, a hálványo- si Aranykalász Tsz hozta létre a Dél-balatoni Vízgazdálkodási és Talajjavító Vállalattal társulva. A vállalat azonban más irányú munkái miatt a múlt év végén bejelentette kilépését. A vállalkozásra tehát mindemképpen ráillik a jelző: »■fiatal«. Három év munkájával a hátuk mögött azonban már tanulságokat lehet levonni tevékenységükkel kapcsolatban. Zóka Sándor igazgató-főkönyvelő vezetett végig a műhelykomplexumon a társulás alapító termelőszövetkezetek vezetőivel. Hatalmas terem, vérvörös lángon izzik a vas. Villamos áramtól hajtott kalapács sújt a munkadarabra, szikrák pattannak. Az új termék »bölcsőjénél« állunk. — Ráspolyokat és reszelő- ket gyártunk — világosít fel Zóka Sándor. — A Nagykanizsai Finommechanikai Vállalattól vettük át a gépeket. Ezeket a szerszámokat egyedül Kecskeméten gyártják még Kerekin kívül. Ök exportra, mi pedig a hazai igényeket szeretnénk kielégíteni. A próbaüzemelésnél tartunk. A következő munkafázis a lágyítás. Kemencék melege. Hat óra a fűtési idő. Aztán három-négy napig hűl a vas. A lágyítás után óriás köszörűkövek teszik a munkadarabot simává. A vágóterem gépei viszont még mozdulatlanok. A villanyt szerelik a helyiségben. Az edzőkemencét is meg; néztük. Amikor a munkada- rab innen kikerül, már csak a meózás van hátra. Bekukkantottunk a kézügyességet kívánó vágást végzőkhöz is. Fatönkökre szíj szorítja az anyagot, kis lámpák fényénél dolgoznak az emberek. Most tanulják a szakmát. — Ez a kézi vágás. Furcsa alakú kalapács vág a vágóacélra, melyet itt »gyorsacélnak« neveznek. Egy-egy ütésre -borzolódik« a ráspoly felülete. — Ez a beruházás kereken hatszázhetvenezer forintba került. A séta után az igazgatófőkönyvelő elemezte a társulás jelenlegi helyzetét. Őszintén feltárta a gondokat, beszélt a sikerekről is. A tsz-ek gépjavító és szolgáltató vállalkozásának tevékenysége három területet ölel fel. Mezőgazdasági gépeket javítanak, szállítanak, s »egyéb tevékenység« címen működik néhány részlegük is. Ez utóbbihoz tartozik többek között a tekercselő-, a lakatos-, a villanyszerelő- s a tűzoltókészülékeket javító részleg. Lássuk munkájukat a számok tükrében! Tavaly 405 000 forint értékű javítást végeztek. Szállítórészlegük 138 000 forint értékű munkát fejezett be. Az egyéb tevékenység kategóriájába tartozó egységek összesen 5 317 000 forinttal járultak hozzá az év végi eredményhez. Viszonyítsuk az 1970-es és a tavalyi munkát! Míg a két évvel ezelőtti tevékenységük 2 100 000 forintot ért, az 1971- ben végzett munka 5 860 000-_ et. Ez 279 százalékos emelke-" dést jelent. A vállalati általános költség 735 000 forint. Ez az összes árbevételüknek 13,2 százaléka. Most sem szeretnék túllépni ezt az összeget. Természetesen egy új vállalkozásnak megfelelő partnereket is kell találnia. Ez időt követelt, s a kialakuló kapcsolatokat sem volt szabad türelmetlenséggel elrontani. Ha az áruért késéssel érkezett az ellenérték, udvarias figyelmeztető Levelet postáztak. Mert a késés az átfutási időt hosszabbítja meg. Ez pedig nehezíti a társulás munkáját. Negyvenhárom nap telik el, amíg az anyagból áru lesz Tavaly még ötven kellett ehhez. Az ideális a harminc nap lenne. A gyors eladás nagyot lendítene a társuláson. Célul tűzték a bérnövekedés és a termelékenység összhangjának megteremtését is. A munka folyamatossá tétele lenne fontos. Zóka Sándor beszélt a munkaerő-helyzetről is. Tavaly hatvannyolcán léptek be, harminchétén viszont elhagyták az üzemet. A nagy fluktuáció fő oka, hogy sokan gyorsan akartak »nagy pénzhez« jutni. A siófoki villanszerelő-részle- get pedig föl kellett számolni. A múlt év elején még a munkakörülmények sem voltak tökéletesek — folyóvíz, öltöző nem állt a dolgozók rendelkezésére —, sokan ezért mondtak »istenhozzádot« a fiatal vállakózásnak. A nehézségek ellenére is gyarapodott, fejlődött a társulás. A tiszta vagyonuk tavaly 1342 595 forint volt, 577 928-cal több, mint az induláskor. Hogyan fest a társadalmi tulajdon védelme a vállalkozásnál? Ahogy az igazgatófőkönyvelő elmondta: több ízben tartottak a dolgozókkal megbeszélést erről a témáról. Lopás, a társadalmi tulajdon elleni súlyosabb vétség a múlt évben nem fordult elő. Munkájuk 1970-ben 176 000 forint nyereséget hozott, 1971- ben pedig már 397 000-et L. L. Nem kielégítő Csököly kereskedelmi hálózata. Jövőre a MÉSZÖV támogatásával a fogyasztási szövetkezet 1,8 millió forintból kisáruházat épít. Nagyon szeretné a tanács elnöke, ha létesítenének egy melegkonyhás kisvendéglőt is. Munkája mindenkor Csö- kölyhöz kötötte. Kezdetben a tej szövetkezetnek, majd a földművesszövetkezetnek volt elnöke, most is vezetőségi tag a fogyasztási szövetkezetnél. Ezenkívül régebben a nagyatádi, most pedig a Kaposvári Járási Pártbizottságnak a tagja. Sokat tanult, hogy feladatát minél jobban elláthassa. Tsz-könyvelői tanfolyam, mezőgazdasági technikum, öthónapos pártiskola, tanácsakadémia, s most végzi a marxista esti egyetemet Tavaly, amikor a Munka Ér demrend bronz fokozatával tüntették ki, sokan köszöntötték, gratuláltak kitüntetéséhez, melyet a köz érdekében végzett munkájáért kapott Búcsúzóul terveiről kérdezem. Válasza is jelzi, hogy élete, egyéni célja elválaszthatatlan hivatásától: — Sokat kell még tennem nekem is, hogy Csököly, Gige és Rinyakovácsi tovább fejlődjön, gazdagodjon. Kétszáz gyerek jár ide a csökölyi, elavult régi iskolába. Nagyon kellene helyébe egy éj, korszerűbb. Szeretnék ott lenni, mint tanácselnök az új iskola avatásán. Mindent elkövetek együtt a tanácstagokkal, a községek párt- és társadalmi szervezeteivel, a lakókkal, hogy ez megvalósuljon. Szalal László Tájékoztató szemtől szembe Gyakran előfordul mostanában, hogy amikor jó ismerősök találkoznak késő délután, s megkérdik egymástól, honnan jössz, ugyanazt felelik: pártnapon voltam. A párbeszéd folytatása, hogy meghány ják-vetik, ki vofit az előadó, mint mondott, mit kérdeztek tőle, elégedettek voltak-e a válasszal. A nagy érdeklődés minden vá- rosbam, községben általános. Az eddig megtartott pártnapok jellemző vonása, hogy a gyárak, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, iskolák és intézmények dolgozói, tagjai és alkalmazottai szívesen veszik a meghívást erre a fórumra, ahol az ország, a megye, lakóhelyük és üzemük időszerű gazdasági kérdéseiről tájékozódhatnak, felvilágosítják őket mindenről, eloszlatják kétségeiket, az országos összefüggések tükrében vizsgálhatják ffl gyár, a tsz elképzeléseit. A párlnapek sorozata a politikai tömegagitáció kialakult, rendszerezett és jó formája megyénkben is. Ez bebizonyosodott a legutóbbi témáknál is, amikor az SZKP XXIV. kongresszusáról, majd a nemzetközi helyzetről adtak átfogó képet a somogyi embereknek. Az eddigi jó tapasztalatok arra serkentettek mindenkit, htfgy ne mulassza ti a részvételt, ha meghívják a tájékoztatóra. Ezért várják annyian szerte a megyében a pártnapokat. Ez az érdeklődés azt mutatja, hogy a tömegkommunikációs eszközök nem elégítik ki az embereket, szeretik, ha szemtől szembe ülhetnek az előadóval, helyeslőén bólinthatnak, közbeszólhatnak, aztán véleményt, tanácsot kérhetnek, kérdést tehetnek föl, elmondhatják kétségeiket. Sokkal nehezebb ez, amikor a tv előtt ülnek — vidékieknek még a Fórum-műsor esetén is —, vagy amikor újságot olvasnak. Az érdeklődést növeli, hogy általában jól választják meg a pártnapok előadóit. A hallgatóknak országos, megyei, járási, városi vezetők adnak tájékoztatást. Ha megnézzük, kívülük kik azok, akik a népes hallgatóság elé állnak, akkor országgyűlési képviselőtől gyárigazgatóig, párttitkártól tanácselnökig, állami gazdasági igazgatótól tsz-, ktsz-elnökig mindenkit megtalálunk, aki a gazdasági témáiban otthonosan mozog. Mondanivalóját a megye, a terület, az üzem adataival kiegészítve képes kihasználni az agitációs lehetőséget, okosan és meggyőzően érvelni, egyformán hatni a teremben ülők értelmére és érzelmére. Ez azért fontos, mert azt szeretnénk elérni az emberek tájékoztatásával és meggyőzésével, hogy mindent megtegyenek az idei tervek megvalósításáért, a termelékenység növeléséért, a költségek csökkentéséért, a jobb minőségű termékek előállításáért, a szervezettebb és fegyelmezettebb munkáért. Még sok helyen ezután tartják meg a gazdasági helyzettel foglalkozó pártnapokat. Jól teszik a pártszervezetek, ha nagy gonddal készítik elő e fórumokat, amelyek valóban jelentős helyet foglalnak él a lakosság szóbeli tájékoztatásában, Minél többen vesznek részt rajtuk, annál többen látnak neki úgy a munkának, hogy: jobban értem a feladatomat, s többet is teszek a magam lehetőségei szerint a megoldásukért. Ez nemcsak a munkahely, hanem a város, a megye, s természetesen az ország eredményeihez is hozzájárni, I* G. Zárszámadás után — tervezés közben a lábodi Zöldmező Tsz-ben A MÜLT HÉT ELEJEN tartotta zárszámadó közgyűlését a lábodi Zöldmező Termelő- szövetkezet tagsága. Azóta kiki »helyére tette« önmagában az ott hallottakat, s most már újabb eredmények érdekében, az 1972-es év sikeres zárszámadásáért munkálkodnak az emberek. A szövetkezeti irodán is már erről az esztendőről beszélgettünk Kiss László elnökkel és Balogh János fő- agronómussal, ám időről időre ismét a múlt év, annak szép eredményed kerültek előtérbe. Ezekre alapozzák az idei munkát. S ami a tagságot illeti: a siker lelkesít, még több és jobb munkára ösztö- n«z • • o Hétezer liter tej Budapestre A Marcali Sajtüzembe naponta 32 33 ezer liter tejet szállítanak a környékről. Ebből 7 ezer liter tejet Budapestre visznek gépkocsival. A többiből sajtot és tejfölt készítenek, azonkívül a nagyközséget látják eL — A tízórás munkanapra eső részesedés 95 forint volt, majdnem tíz forinttal több annál, mint amennyit terveztünk — mondják a vezetők. — A növénytermesztés összes árbevétele 17,6 millió forint volt, kereken ötmillióval toldotta meg ez az ágazat az előirányzatot. Néhány növény kimagaslóan jó terméssel fizetett. így például kenyérgabonáért 3,6 millió helyett 4,6 milliót, burgonyáért 5,4 millióval szemben 7,2 milliót, dohányért háromnegyed millió helyett több mint egymillió forintot kaptunk. Hogy az állattenyésztési ágazatnál kiesett 300 ezer forintunk, ez kellemetlenül érintette gazdaságunkat, de sikerült a kiesést ellensúlyozni, sőt olyan összegeket tartalékoltunk a különböző alapokban, amelyek a folyamatos termelést elősegítik, és javítják tagságunk szociális-kulturális körülményeit. A tájékoztató a sikeres túlteljesítések mellett kiesést is említ. Az elért hozamok pedig fokozhatok... — Tavaly 35 hold dohányunk volt, az idén ennél öt holddal többet ültetünk be palántával. Erre ösztönöznek bennünket a legutóbb megjelent rendelkezések, no és a munkaerő is megengedi, hogy az eddiginél nagyobb területen termesszük ezt a sok kézi erőt igénylő ipari növényt — kaptuk a felvilágosítást. — A repce és az anyarozs jól bevált tavaly, ezekkel az idén is foglalkozunk. Erő- és munkagépek vásárlására kétmilliót, építkezésekre ugyanennyit, talajjavításra egymillió forintot szánunk... Külön említést érdemel az építkezési terveken belül az, ami az állattenyésztést szolgálja. Akkor, amikor a múlt évi árbevételeket felsorakoztattuk kitűnt, hogy ebben az ágazatban háromszázezer forint a kiesés. Az indokolásnál a beruházások hiánya nyomott legtöbbet a latban: a sertéseket például hat helyen, tenyésztették, illetőleg hizlalták. Ez egyrészt megnövelte a költségeket, másrészt rontotta a munka eredményességét. Ami az egész állattenyésztést illeti, itt sem volt jobb a helyzet, hiszen az állomány tizenkét helyen került tető alá. Az »eredmény«: a tízmilliós árbevételi tervvel szemben 9,7 milliós a megvalósulás. Már tavaly megkezdték a sertések öeszetelepítését Er- zsébet-pusztára, a jövőben itt foglalkoznak a sertésekkel. Bekötő út építésére — ehhez a telephez is építenek — saját erőből 200 ezer forintot fordítanak. A csaknem egymillió forint költséggel építendő terményszárító gyakorlatilag a kukoricabetakarítás teljes gépesítésének a befejezését jelenti. A takarmánytermesztés fontosságát mutatja, hogy a tehénállomány a mostani létszámnak az egyharmadával növekszik, százötven sertéssel többet értékesítenek, mint tavaly. Ezen felül a háromfai serié »kombin át árukibocsátásából is részesülnek, következésképp a kombinát takarmányszükségletének kielégítéséhez is hozzá kell járulniuk. Összességében 37 milliós árbevételt kívánnak elérni az idén. Ennek érdekében kerül sor a számos intézkedés között az említett beruházásokra, s ezen felül két szolgálati lakás felépítésére is. A szakemberek részére. A tervek szerint még ebben az évben elkészül mindkét lakás. Hernesz Ferenc SOMOGYI NÉPLAP (DsüíörtSfe, 1972. február 10.
