Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-01 / 26. szám
Somogyi művészeti szemle ”72 Hangulatos téli esték Igáiban Munka után, besötétedéskor ismét megmozdul a falu: fiatalok, felnőtt férfiak és asszonyok indulnak a könyvtárba, az iskolába — próbára. Első érdeklődésünkre — hol tartják a próbát? — egy igali lány válaszolt, aki az irodalmi színpad tagja. Mögöttünk idősebb asszonyok szaporázták lépteiket, hogy el ne késsenek. Egyikük — ezt már a könyvtár ajtajában láttam — hóna alatt ruhába bugyolált hangszer lapult: citera. Rendszeresen látogatják a kaposvári járási hivatal művelődésügyi dolgozói a művészeti" szemlére készülő csoportokat. Mindenhol megkezdődtek és javában folynak a próbák — tájékoztattak —, szinte valamennyi műfajban találunk csoportokat, szólistákat. Horváth Piroska tavaly érettségizett a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnáziumban, utána telepedett le Igáiban. A gyógyszertárban dolgozik, asz- szisztensjelölt. Elmondta, hogy albérletben él. — Elviselhetetlen egyedül. Mielőbb felnőtt szerettem volna lenni, és most szörnyű nagy az önállóság, mindenről magamnak kell gondoskodnom. — Sikerül? — öt hónapja élek Igáiban, de már sok fiatallal megismerkedtem. Ügy érzem, sikerült beilleszkednem közéjük. Járok rendszeresen a könyvtárba, a sütő-főző tanfolyamra, és az irodalmi színpadnak is tagja vagyok. — Milyen szerepet kapott? — Lermontovtól a Kozák bölcsődalt mondom. — Nem izgul? „ — Most jobban ... A színpadon egyedül vagyok. Még csak szinte magamnak mondom a verset, nem látom — nem érzékelem — a közönséget. Ismerős arcot pillantok meg a könyvtárban, ahol ai igali pávakör próbál — élükön Károly János áll. Mellette lenni: zenés tanulás, éneklést tanulás — és lelkesedést tanulás. A somogyi művészeti szemle mozgalmát ilyen »talpakon« szeretnénk mindenhol látni. — Mit tanul az igali pávakor? — Két népdalcsokorral készülünk a szemlére. Az egyik kimondottan igali népdalokból áll: Ádám Jenő, Olsvai Imre feldolgozásait tanuljuk. A másikkal egy szélesebb . horizontot járunk be, somogyi népdalokat válogattunk össze egy csokorba. — Az igali népdalok közül hallhatunk most egyet? Az asszonyok mintha összebeszéltek volna, egyszerre kezdik: »Hol háltál az éjjel, cinege madár?« — Ismerős ... — De nem ebben a változatban, igaz? — néz rám Károly János. Itt van közöttünk özvegy Szajkó József né is; időközben megtudtam, hogy ő hozta a ci- terát. Élő nótafa — mondják. Százhetven dalt gyűjtött össze emlékezetből, leírta valameny- nyinek a címét. — Kiválogatjuk majd, hogy melyik népdal, melyik műdal beszél róla lelkesen Károly János. Az asszony máris a citera mellett terem, pengetni kezdi. — Az ősi magyar citera egész hangokat adó húrokból áll — magyarázzák, a mai hangszereken már félhangok is vannak, meg kell szokni. — Nincs annyi gitár a megyében, ahány citera — ékelődnek az asszonyok, de ez talán már nem is vicc ... Okunk van a reményre, hogy ezek a hangszerek nemcsak a szemléken szálnak, hanem a téli estéken unaloműző, kedves szórakozást teremtenek öregnek, fiatalnak egyaránt. Horányi Barna Somogyi helynevek Honfoglalás kori törzsnevek, vásárhelynevek BÍBORBAN született Konsz- tantmosz bizánci császár »A birodalom kormányzásáról-« című művében a következő magyar törzseket említi: Nyék, Megyer, Kürt, Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér és Készt A helynévanyag vallomása szerint a törzsnevekhez hasonlóan viselkedik a Var- sány, Tárkány és a Székely névcsoport. A honfoglaló törzsek letelepedésének meghatározása ma is vita tárgya. Eredeti szálláshelyüket a helynevek alapján úgy lehet körvonalazni, hogy azon a vidéken helyezkedtek el, ahol nevük a földrajzi nevekben nem fordul elő. Ahol mindenki a Nyék törzshöz tartozik például, ott csak azokat nevezik el nemzetségükről, akik nem a Nyék törzshöz tartoznak. Viszont csak ott találhatók Nyék helynevek, ahol más törzs szállásterülete volt, s a Nyék törzs ide települt elemei idegenek voltak. Moór Elemér: A honfoglaló magyarság megtelepülése és a székelyek eredete (Szeged, 1944) című művében a Balaton környékére, Zala és Somogy területére a Nyék törzset helyezi, Megyer a Duna két partját szállta meg a Csepel-szigettől délre (Fejér, Tolna, Pest megye), Kürt Baranyában, Jenő a Kisalföldön, a Székely törzs pedig a mai Vas megyében telepedett le. Somogy területén tehát nincs Nyék helynév, de van Megyer (Bábonymegyer), Gyarmat (Kaposgyarmat, Kér (Szentgáloskér). Régi községneveink érdekes csoportjai a vásár napját mutató nevek. A középkori kereskedelem itt bonyolódott le, s külön kiváltság volt a hetivásárok tartása. SAJÁTOS MAGYAR helynévadási mód, hogy a falut vagy várost a hétnek arról a napjáról nevezik el, amikor a hetivásárt tartják. Megyénkben ilyen: Kéthely (tulajdonképpen Kedd-hely), Kaposszerdáhely, Péntekhely (Balatonlelle mellett) neve. Dr. Király Lajos * * * Kálmán Béla professzor a Nevek világa című könyvében a hasonló eredetű nevek sorában említi a somogyi Jutát. Viselője — jutocsa, mint a magyarok egyik vezére — szerepel Konsztantinosz Porphyroge- netos említett munkájában. (Szerk.) Újítása ß adóiak, a vállalat újítási felelőse roppant egyszerűen érvelt a termelési tanácskozáson. — Kartársak! A keret célja és rendeltetése, hogy kimerítsük. Tessék engem megérteni, hiszen világosan fejezem ki magam! A pénz azért van, hogy okosan és céltudatosan elköltsük; egyaránt hasznát látja a vállalat, a népgazdaság, és természetesen az a dolgozó is, aki ésszerű újításával segíti a vállalatot. Újítsunk tehát bátran és merészen! A megérdemelt jutalom nem marad el... Egy hét múlva Hupka kartárs jelentkezett. Okosan és tartalmasán beszélt arról, hogy lisztcsomagolót újított, amely megkönnyíti a kiszerelést, és milligra.mmnyi pontossággal adagolja a réteslisztet. Bodolák áhítattal hallgatta szavait. Kétnapi szabadságot biztosított neki a műleírás elkészítésére. Hupka annak a rendje-módja szerint meg is kapta az ezer. forint jutalmat, de ámultán hallgatta néhány hónap múltán, hogy a masina nem ér egy ütet laplót. Nem mér pontosan És cafatokra szaggatja a zacskókat. A kerekek kenésére szolgáló olaj pedig belecsurog a lisztbe. —■ Nem baj! Nem baj! — vigasztalta Bodolák a mestert. — Egy hiba nem a világ... Ez nem sikerült! Annyi baj legyen, kiselejtezzük. És valóban szétszedték a csomagológépet. A farészeket felaprították gyújtásnak. A fémrészekért pedig kilónként húsz fillért fizetett a MÉH- telep. Bodolák néhány hónap múlva újra noszogatta a termelési tanácskozás részvevőit. Különös jelentőséggel nézett Hupka Bertalanra, aki többször is biztatóan visszakacsintott. Ez a gesztus valami olyasmit jelentett: — Tihamér, énrám mindig számíthatsz! A második számú újításnak sem volt nagyobb sikere. A szabadon futó kontrafékes öltözőszekrény arra volt hivatott, hogy az egységek szociális megoldásait korszerűvé tegye. Nem volt azonban biztosított a társadalmi tulajdon. A dolgozók holmijai naponta eltünedeztek. Hupka, a derék újító még el sem költötte az újításért járó összeget, már kimondták a drákói ítéletet: — Ki kell selejtezni! — Azért i nem esünk kétségbe! —- emelte fel a hangját Bodolák, az újítási felelős. — Tovább megyünk a megkezdett úton! — Ez a biztató mondat természetesen Hupka Bertalannak szólt, aki gondolatban már a legfrissebb újítás technikai megoldásán tűnődött. Azt hiszem, nem kell hangsúlyozni, hogy a harmadik s negyedik újításnak is ez volt a sorsa. Lelkes fogadtatás. A prototípus gyors elkészítése. Az újítási díj bürokráciamentes kifizetése, és utána jött — szokás szerint — a kiselejtezés. A tizediknél Hupka ugyancsak megemberelte magát. Gondosan elkészítette az önműködő bejárati ajtó műleírását. És sajátkezüleg végezte el a kivitelezést. Másnap reggel Bodolák kartárs csillogó tekintettel fogadta. — Üdvözlöm! Talán elkészült a legeslegújabb? — Igen! — simította Hupka az újítási felelős asztalára a műleírást, IBEMUTATÖ ELŐTT KOLDUSOPERA KAPOSVÁRON 1928-ban Bertolt Brecht úgynevezett »második« alkotói korszakában született — hosz- szas felkészülés és előtanulmányok után — első nagy világsikere, a Koldusopera. A mű, amelyet a kaposvári Csiky Gergely Színház társulata mutat be hamarosan, színháztörténetünk tanúsága szerint az első Brecht-darab, amelyet hazai színpadon játszottak. A világsiker elkísérte Magyarországra is. Olvashattuk A há- romgarasos regényben prózaként, s láthattuk filmen is. A kaposvári színháznak ez a második Brecht-bemutatója. Babarczy László, a Nemzeti Színház rendezője mint vendég rendezi a kaposvári előadást. öt kerestük fel próbaközi szünetben. , — Brechtet nem egy kor- társam magányos csillagnak, »utódlalannak« tartotta, sőt sokan jósoltak tiszavirág életet darabjainak. A siker az időállóság bizonyítéka is. Vannak azonban még ma is, akik száraznak, túlságosan didaktikusnak tartják. Mi erről a véleménye? — Szeretem Brechtet, mert izgalmas és érdekes, egyáltalán nem tartom száraznak. Színes, látványos az általa teremtett színpadi világ. Színpadi helyzetei szellemesek, dramaturgiai ötletei káprázatosán fordulatosak és vicceit, teszem azt Molnár Ferenc is megirigyelhette volna. Nem, Brecht egyáltalán nem unalmas, teoretikus szerző. Amit ír, az igaz, tehát aktuális. — Nemrég olvashattuk, hogy még ma is mennyire különbözőképpen ítélik meg a Brecht-előadásokat. — A Brecht-viták dühítek ' — Érdekes, Figyelemre méltó — olvasta Bodolák, majd a végén felkapta a fejét. — Sláger lesz belőle! Sürgősen gyártani kell. — Már elkészítettem! — jegyezte meg szerényen Hupka. — Hol vám? — A MÉH-telepen! — Nem értem! — piszkálta a fülét Bodolák. — Két hetet dolgoztam rajta esténként! — magyarázta Hupka. — Valódi mestermunka. Véleményem szerint büszke lehetek rá. Amikor elkészült, nekiálltam, és szétvertem. Négy forintot kaptam érte a MÉH-telepen. — Ember, meg van maga őrülve? — Nem. Egyáltalán nem! Kiselejteztem, ahogyan a másik kilenc újításomat is kiselejtezték, és leadtam a hulladéktelepen. — És akkor most miért jött ide? — Fel akarom venni az újításért járó tiszteletdíjat. Rossi Károly nek. Gyakran félreértelmezik, miként azt az ötvenes években is tették. Szerintem művei korántsem merev, logikai gépezetek. Véleményem szerint baj van az úgynevezett elidegenítő effektusok értelmezésével is. — A darabok színrevilelé- nél mennyire alkalmazható a brechti dramaturgiai gyakorlat? — Brecht számos nagyon érdekes tanulmányban (magyarul is megjelentek) megírta a drámaírásra és színjátszásra vonatkozó elképzeléseit. Ezeket vitte végig következetesen a Berliner Ensemble (a Brecht-színház). Az a baj, hogy voltak, akik ebből dogmákat gyártottak. Egyáltalán: a Brecht-eLőadások nem lehetnek ismétlések recept szerint, minden előadásra hat az adott ország színházi szemlélete is. — Szeretnék néhány szót hallani eddigi Brecht-rende- zéseiről. — Kétszer volt alkalmam színpadra állítani műveit Pécsen. Első ízben Az anyát, majd ezt követte A kaukázusi krétakör bemutatója. — Emlékezetesek Major Tamás Brecht-rendezései. Jelentettek önnek a Nemzeti Színház-beli előadások valamilyen impulzust? — Igen. Főleg formai szempontból. Major Tamás következetesen kikísérletezett egy, a hazai feltételekhez alkalmazkodó, de a szerzőhöz u játékmódot, s ez hatott rám. — Említette, hogy Brecht aktuális. Ezt miképpen értsük a Koldusoperára vonatkozóan? — Ez a darab a polgári társadalom tömegeket megtévesztő formái mögött meghúzódó brutalitást, a kíméletlen küzdelemre épülő világrendet Szocialista jogrendszerünk a közeljövőben nagy jelentőségű új jogszabállyal gyarapodik: befejezéshez közelednek az új egészségügyi törvény előkészítő munkálatai. Mi tette szükségessé és időszerűvé a törvénytervezet kidolgozását? — kérdezte az Egészségügyi Minisztérium illetékeseitől Vágó Tibor, az MTI munkatársa. A szakemberek válaszukban emlékeztettek arra, hogy a felszabadulást követően fokozatosan megindult a szocialista egészségügy alapelveire épülő egészségügyi jogszabályok megalkotása. A társadalmi, gazdasági fejlődés, a korszerű tudományos eredmények hasznosítása azonban szükségessé tette a korábban megalkotott jogszabályok rendszeres felülvizsgálatát. A jelenlegi szabálvozási módszer fenntartása viszont azzal a veszéllvel jár. hogy áttekinthetetlenné válnak a különböző jogszabályokban foglalt egészségű gvi rendelkezések. s nem lenne mód a jogi szabályozás egységes alapelveiBertolt Brecht. leplezi le. Játékosan, szellemesen, sokszor groteszk módon, de ehhez a világhoz méltó könyörtelen éleslátással Ezt közvetlenül a mi viszonyainkra aktualizálni ostobaság. Brecht szellemének meghamisítása lenne. Ugyanakkor, ha a jelenleg is folyó háborúkra, a kiélezett társadalmi-politikai harcokra gondolunk, arra, hogy még mindig eléggé távol vagyunk egy »emberhez méltó« játékszabályok szerint működő világrend kialakításától, akkor a Koldusoperában megfogalmazott mozgósító erejű felháborodás a mindennapi élet mélyén még mindig meglévő nyomorúságot és embertelenséget leplezi le. És ez aktuális. Aki a Koldusoperában ma nem lát többet jópofa mesejátéknál, az azt hiszem vak vagy pesszimista. A Koldusopera zeneszerzője Kurt Weill. A kaposvári előadás zenei vezetője Simon Zoltán, a Nemzeti Színház karnagya, több nagy sikerű Brecht-élőadás karmestere. A mostani előadást Orosz István vezényli. Főszerepben Szabó Kálmánt, Hőgye Zsuzsát — dupla szereposztásban — Kovács Jánost, Garay Józsefet —, Farkas Annyt, Molnár Piroskát, Andai Katit, Dánffy Sándort, Kiss Jenőt, Várkonyi Andrást, Verebes Istvánt, Wágner Richardot, Kardos Gábort, Somogyi Gézát, Tóth Bélát láthatjuk. Szerepéről Szabó Kálmán nyilatkozott: — Nem szívesen beszélek elméletekről a szereppel kapcsolatban ... A színész dolga a játék. Nem sokkal vagyunk az előadás előtt, a munka gyors ütemű. Játék, ének, tánc — főként koncentráció kell az előadáshoz. Hogy hol tartok? A munka jelenlegi szakaszában ez nehezen mérhető feL Ügy érzem magam, mint az ökölvívó a második menetben. Az ellenfél nagyon kemény, és még hátravan az utolsó forduló. Mindenesetre győzni szeretnék... ^ T nek megfogalmazására sem. Ez indokolja, hogy az ország- gyűlés megalkossa az új egészségügyi törvényt, amely nemcsak az egészségügy terén elért eddigi eredményeket foglalja majd össze, hanem tartalmazza az egészségügyre vonatkozó alapvető rendelkezéseket is. A felvetődött észrevételek szem előtt tartásával készítette azután el az Egészségügyi és az Igazságügyi Minisztérium képviselőiből alakult munkabizottság a törvénytervezetet. Az így formába öntött jogszabálytervezet összefoglalja azokat az elvi és általános jellegű rendelkezéseket, amelyek az állami szerveknek, a szövetkezeteknek, a társadalmi szervezeteknek, más jogi személyeknek és az államoolgároknak 3 lakosság egészségének védelmével kaocsolatos jogait és kötelezettségeit szabályozzák. A törvénytervezetet előreláthatólag az országgyűlés tavaszi ülésszakán tűzik napirendre. Próba közben: Babarczy László, Farkas Anny, Kovács János, Az új jogszabályt a tavaszi ülésszakon tűzik napirendre «OMOGYINÉPLAP Kedd. 1972. február L 5
