Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-29 / 50. szám

Jarring beszámolt Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a genfi Interkontinental Szállóban találkozott Gunnar Jarring közel-keleti ENSZ- megbízottal, aki beszámolt a főtitkárnak a közel-keleti tár­gyalások előkészítésének jelenlegi szakaszáról. Képünkön jobbról: Kurt Waldheim, a baloldalon Gunnar Jarring. (Telefotó: AP—MTI—KS) flnyagatBémeíkozvéleméav támogatja a szerződések ratifikálását A nyugatnémet—szovjet és a nyugatnémet—lengyel szer­ződések ratifikálását — jelenti a TASZSZ Bonnból — egyre szélesebb körök támogatják az NSZK-ban. A Német Kommunista Párt sajtószolgálata közzétette a párt vezetőségének nyilatko­zatát. A nyilatkozat hangoz­tatja, hogy mindkét szerződés az NSZK lakosságának béké­jét és biztonságát hivatott szolgálni, s a szerződés ellen­zése egyértelmű a Szovjet­unióval, az NDK-val és más szocialista államokkal való kapcsolatok rendezésének meghiúsítására irányuló kísér­lettel. A Német Békeunió Párt nyi­latkozata rámutat: a Szovjet­unióval és a Lengyel Népköz- társasággal kötött szerződés ratifikálása hatékonyan segít­heti az európai béke és együtt­működés ügyét. Bochumban, a Ruhr-vidék egyik ipari központjában kon­ferenciát tartott, a nyugatné­met szakszervezetek több mint kétmilliós észak-Raj na— wesztfáliai szövetsége. A ta­nácskozáson elfogadott hatá­rozat leszögezte, hogy a béke­politika érdekében támogatni kell a szerződések ratifikálá­sát. (MTI) izraeli invázió Libanon ellen (Folytatás az 1. oldalról) irodája jelezte, hogy a harco­sokat nem sikerült kiűzni az arkubi térségből: Habbarija például — jelentették — aho­vá az izraeliek az elmúlt há­rom nap során többször is be­törtek, vasárnap este ismét a palesztinok ellenőrzése alá ke­rült. Izrael 1967 óta még nem in­dított ilyen méretű hadmüve­RÖVIDEN AZ EURÓPAI biztonsági és együttműködési konferencia mihamarabbi összehívása mel­lett fogúdt állást a Szovjetunió és Finnország. BOHUSLAV CHNOUPEK csehszlovák külügyminiszter a szovjet kormány meghívására Moszkvába érkezett. Jelenleg Gromikóval tárgyal. FOLYTATTA hivatalos tár­gyalásait Tepavac jugoszláv külügyminiszter és Ho Dam, a Koreai NDK külügyminisztere. ÜLÉST TARTOTT hétfőn Brüsszelben a NATO állandó tanácsa, hogy megvitassa a máltai brit támaszpontok jövő­jének kérdését. MERÉNYLETEKET köve­tett el a hétfőre virradó éjsza­ka plasztikbombával a Re- nault-művek három párizsi ki- rendeltsége ellen egy ultra­balos csoport. letet Libanon ellen. Erre vall a harcok időtartama, a beha­tolás mélysége és a halálos ál­dozatok feltehetőleg jelentős száma. A Palesztina! Felszabadítás! Szervezet nyilatkozatban álla­pította meg, hogy az izraeli agresszió célja: az ellenállási mozgalom likvidálása, a Pa­lesztinái gerillák é3 a libanoni hatóságok szembeállítása. A szervezet az Arab Liga védel­mi tanácsának rendkívüli ösz- szehívását kérte. Az arab országok tájékozta­tásügyi minisztereinek Kairó­ban ülésező tanácsa Frangié elnökhöz intézett üzenetében fejezte ki elismerését a Palesz­tinái ellenállók hősies harca, valamint az eseményekkel kapcsolatos libanoni álláspont iránt. * * * A palesztinai ellenállási szervezet bejrúti irodája hét­főn közölte: az izraeli száraz­földi haderő a légierő támo­gatásával tovább folytatja hadműveleteit Délkelet-Liba- nonban. A harcok a bejelentés pillanatában Habbarija és Ra- saja al-Fukhar községek kör­zetében folytak. A libanoni kormányt Fran­gié elnök rendkívüli ülésre hívta össze az elnöki palotá­ba. A negyedik napja folytatódó izraeli agresszióról a Tel Aviv-i sajtó bőséges — de nem izraeli forrásból származó — beszámolókat közölt. A hiva­talos Izrael továbbra is hír­zárlatot tart a hadműveleteik részleteiről. Ennek ellenére a hétfő reggel megjelenő izraeli lapok úgy tudják, hogy a Li­GYORSLISTA az 1972. február 28-án megtartott lottó-jutalomsorsolásról, melyen 8. heti lottószelvények vettek részt. 3 398 446 ki mit választ, 3 398 928 az NDK-ban nagy körutazás, 3 409 502 magnó, 3 421 670 mosógép, 3 421 7<i7 ruházati cikk. 4 600 997 hűtőgép, 4 605 547 bútor-lakbér., 4 606 540 éléskamra-utalv., 4 610 940 ki mit választ, 4 610 389 éléskamra- utalv., 4 620 375 éléskamra utalv., 4 623 234 az NDK-ban nagy kör­utazás. 4 634 2:3 éléskamra utalv., 4 643 296 tv, 4 638 550 rádió. 4 610 618 háztart. g.. 4 652 110 háztart. g., 4 660 318 méteráru, 4 673 432 élés­kamra-utalvány, 4 676 149 éléskam­ra-utalvány, 4 682 343 hűtőgép, 4 693 2011 ruházati cikk, 4 606 160 utalv., 4 709 763 táskarádió. 4 712 643 magnó, 4 717 9B4 bútor, 4 728 913 ru­házati cikk. 4 739 088 ki mit vá.1., 4 740 501 mosógép, 4 730 646 magnó, I 750 099 varrógép, 4 763 375 oroTt'.HT-utalV., 1 769 752 rádió. 1 772 098 tv. 4 785 005 Utalv., 4 700 008 rádió. 4 017 701 háztart. g., 4 828 869 hűtőgép. 4 835 323 bútor. 4 836 353 mosógép, 4 043 735 éléskamra-ut.. 4 844 666 lemezjátszó, 4 851 849 tás­karádió. 4 085 796 méteráru. 4 893 149 tv, 4 094 938 varrógép, 4 921 302 rá­dió, 4 927 150 hűtőgép, 4 931 125 tv, 4 941 529 hűtőgép, 4 942 857 színes tv, 4 953 026 varrógép, 4 974 671 ru­házati cikk, 4 990 529 éléskamra- utalv., 4 999 528 ki mit választ. s oan 467 varró/m, 5 016 052 élés- kamra-ut., 5 020 397 méteráru, 5 026 280 ki mit vál„ 5 025 792 mé­teráru, 5 054 690 Utalv., 5 058 288 varrógép, 5 059 133 lak-tex., 5 060 507 ruházati cikk, 5 073 457 fényképe­zőgép, 5 075 601 magnó, 5 093 390 éléskamra-ut., 5 106 897 bútor, 5 127 917 méteráru, 5 129 645 élés­kamra-ut., 3 133 801 éléskamra-ut., 5 138 548 hűtőgép, 5 142 304 bútor. 7 092 481 tv, 7 095 177 varrógép, 7 098 959 ruházati cikk, 7 100 131 táskarádió, 7 111 556 hűtőgép, 7 112 121 rádió, 7 116 371 éléskam­ra-ut., 7 117 283 rádió, 7 125 388 ut., 7 127 033 bútor-lakbér., 7 13« 216 OFOTERT-ut., 7 1«1 »53 háztart. g., 7 164 476 tv, 7 163 030 lák.-tex., 7 168 491 éléskamra-ut., 7 188 355 hű­tőgép, 7 174 202 utalv., 7 248 139 8 091 309 éléskamra-ut., 8 101 076 cléskamra-ut., 6 105 834 bútor, 8111 391 tv, 9 124 725 méteráru, 8 126 273 utalv,. 8 133 119 lak.-tex., 0 144 800 mosógép. 8 146 399 magnó, 8 149 492 tv, 8 157 267 tV, 8 813 870 méteráru, 8 836 24« varrógép, 9 030 068 hűtőgép. A nyertes szelvényeket 1®72. március 20-ig kell a totó—lottó ki­rendeltségek, az OTP-ílókok vagy a posta útján a Sportfogadási ás Lottó Igazgatóság lebonyolítási osztályához (Budapest, V., Mün- nlch Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorsllsta közvetlenül a sor­solás után készült, az esetleges hibákért feleléssget nem vállalunk! hibákért felelősséget nem válla­lunk 1 banonban »operáló* alakula­tok elfoglalták az egész »Fa- tah-vidéke-t* és elérték a Haz- bani folyót. (A »Fatah-vidék« a Hazbani és Litani folyók, valamint a Hermon hegység által határolt terület. Az 1969. évi libanoni—palesztin megál­lapodás értelmében ezen a te­rületen létesültek gerillatá­maszpontok.) A kaliforniai San Jósában Megkezdődött Angela Davis pere A kaliforniai San Jóséban hétfőn megkezdődött a világ­szerte ismert kommunista fi­lozófusnő, Angela Davis pere. Angela Davis megmentésére világméretű mozgalom indult, s ennek eredményeképpen a múlt hét szerdáján több mint 102 000 dolláros óvadék elle­nében szabadlábra helyezték a filozófusnőt. Angela a bör­tönben töltött 16 hónap alatt — azonkívül, hogy felkészült önmaga védelmére — a tudo­mányos munkával sem hagyott fel, s »Az erőszak elve a né­met idealista filozófiában* cí­men doktori értekezést írt. A hivatalos szervek a hét­főn kezdődő tárgyalásra a vád­lott »veszélyességének* hang- súlyozása céljából óriási biz­tonsági intézkedéseket ter­veznek. A tárgyalás előreláthatóan hat hónapot vesz igénybe. KÖZÖS PIAC A „tízekft-ké bővült „hatok“ az Egmont-palólábán JVf on é* Mao késfos'áaa után A „papírsárkány bűvölése44 Pék ingben A brüsszeli Egmont-palotá- ban, ahol a Közös Piac négy új tagállama aláírta a csatla­kozási szerződést, hétfőn dél­előtt összeültek az -immár »ti­zekké* kibővült Európai Gaz­dasági Közösség miniszterei, hogy megkezdjék a várható­lag ősszel lezajló közöspiaci csúcstalálkozó előkészítését. A tagországokat külügyminisz­terek képviselik, csupán Ang­lia küldte el a csatlakozári tárgyalások vitelével megbí­zott miniszterét, Rippont a külügyminiszter helyett Gaston Thorn luxemburgi külügyminiszter, a Közös Piac miniszteri, tanácsának.sö­rös elnöke — az ülés előtt hangsúlyozta, hogy csupán nem hivatalos »az előkészüle­tet előkészítő* találkozóról van szó. A nyugatnémet DPA tudósítója viszont úgy értesült, hogy megvitatják a csúcsérte­kezlet egyik legfontosabb na­pirendi pontját, a tízek szoro­sabb külpolitikai együttműkö­dését is. (MTI) Példa nélkül álló esemény- sorozat színhelye volt Pe­king, ahol a világtörténelem­ben először tárgyalt amerikai elnök — Nixon személyéoen — a népi Kína 750 milliós lakosságának vezetőivel. A legnagyobb ellentmon­dást önmagában hordó tény, hogy a világimperializmus legnagyobb hatalmának poli­tikai vezére fogott kezet az általa képviselt erők és esz­mék legádázabb ellenfelével, a »legbaloldalibb forradal­már teoretikussal*, a nagy Maóval, s a diplomáciai érint­kezés gyakorlatában szokat­lan mozzanatok sorozata a világ közvéleményének amúgy is eléggé fölcsigázott érdeklődését még tovább fo­kozta a látogatásnak váratlan bejelentésétől kezdve a kínai ENSZ-jogok helyreállítását az utolsó percig otrombán gátol­ni igyekvő amerikai taktiká­záson át a rendkívüli techni­kai apparátust felvonultató tömegkommunikációs kara­vánig és magánák a Nixon- látogatásnak protokolljáig. Mert két, egymással diplomá­ciai kapcsolatban nem álló állam vezetőinek a (legmaga­sabb szinten folytatott tár­gyalására nem volt példa még. És arra sem, hogy a látogatá­sok »megkoronázása« — a személyes találkozó Maóval — megelőzte volna a lényegi eszmecserét. Titkolózás és mosoly Általános meglepetést kel­tett már az első hivatalos fo­gadáson — épp az eléggé hű­vös repülőtéri fogadtatás után —, hogy Csou En-laj »szélesre tárva a kaput* három eléggé nyílt utalással a két ország közötti normális államközi kapcsolatok létrehozásáról szólt pohárköszöntőjében. A látogatás első napjának meglepetésén túl a vendég­látók udvariasan hűvös, majd rejtélyesen szívélyes moso­lyának váltakozása mellett a közös közlemény ■ kiadásáig csupán" ennyi szűrődött ki. A látványosságban bővelkedő eszmecsere lényegéről Nixon kínai tárgyalásainak utolsó napjáig nem szivárgott ki semmiféle részlet, a seregnyi újságíró és riporter munkája során végig »a hallgatás fa­lába ütközött*. Feltevések és találgatások serege látott napvilágot a saj­Ismét barikádok Londonderryben Hecflüh „sí SoScsS“ Az amerikai kongresszus javaslata Edward Heath brit minisz­terelnök a New York Times tudósítójának adott nyilatko­zatában a jelenlegi észak-íror­szági helyzet kilátásairól szól­va távoli és rossz megoldás­nak nevezte a két Írország egyesítésének gondolatát. »Sem történelmi, sem jogi igazolást nem találhatunk an­nak kijelentéséhez, hogy ezt a két országot egyesíteni kelle­ne« — mondotta Heath. Az amerikai kongresszus külügyi bizottságának európai albizottsága hétfőn meghall­gatta Edward Kennedy és Abraham Ribicoff demokrata párti szenátorok Észak-lror- szágra vonatkozó beszámolóját és javaslatait. A két.szenátor állásfoglalásában síkraszáll a brit csapatoknak Észak-Iror- szágból történő kivonása mel­lett, követeli a bírósági eljá­rás nélküíi internálások meg­szüntetését, a stormont (az északír parlament) feloszlatá­sát és a Két Írország egyesíté­sét. A kongresszusi bizottság ezenkívül megvitatott egy olyan javaslatot is, amely az Egyesült Nemzetek Szerveze­tét sürgeti az észak-íróra? \fi helyzet megvizsgálására, és azt indítványozza, hogy az küldjön békefenntartó erőket Ulsterbe. (MTI) Ismét barikádok emelkednek az észak-írországi Londonderry utcáin. A második legna­gyobb északír város szervezete tömegtüntetést szervezett, az elsőt azóta, hogy január 30-án 13 embert agyonlőttek egy demonstráció során. (Telefotó: AP—MTI—KS) tóban, s a tudósítók a tár­gyalásokon részt vevők moso­lyából próbáltak nagyon óva­tos következtetéseket levonni. A csendet először Nixon tör­te meg, a kínai nagyfalnál. Közölte, hogy »rendkívül ér­dekes« tárgyalásokat folytat, és több mozzanat szól amel­lett, hogy »érdemes volt Kí­nába jönni«. Csak egy Kína... Ezekhez képest — annyi megbeszélés után — nagyon is gyatra eredmény (ha egy­általán eredménynek nevez­hető!), hogy — a kiadott köz­lemény szerint — csupán »rendszeres kapcsolatokat« tartanak fenn egymással, »különböző csatornákon át, és a közös érdekű problé­mákkal összefüggő eszmecse­rék fenntartása érdekében konkrét konzultációkat foly­tatnak majd«. A tárgyalások rendkívüli titokzatosságát és a két tár­gyaló fél közléseinek óvatos­ságát megtartva némi tám­pontot mégis ad ez a közle­mény Egyetlen mozzanat érde­mel Ázsia szempontjából kü­lönös figyelmet. Az a megál­lapítás, amelyet Wasshing- ton tett Pekingnek a tajvani vitában. Az Egyesült Államok elismerte, hogy a tajvani szo­ros két oldalán élő összes kí­nai számára »csak egy Kína létezik«, s Tajvan Kína ré­sze. Peking ezzel szemben, tudomásul vette, hogy meg­határozatlan ideig még Taj­vanon marad az amerikai haderő, Vietnammal kapcsolatban (és a koreai kérdéssel is) Kí­na hangoztatta, hogy támo­gatja a dél-vietnami ideigle­nes forradalmi kormány hét pontos javaslatát; az ameri­kai fél leszögezte, hogy »az indokínai népeknek lehetősé­get kell biztosítani arra, hog külső beavatkozás nélkül döntsenek sorsukról*, és ez­zel’ összefüggésben álsfént ci­nizmussal még hangoztatja is, hogy az Egyesült Álla­moknak »állandó célja« a tárgyalásos megoldás. A„ békekövet“ Nixon ugyan már az uta­zás előtt is óvott a »túlzott reménykedés«-től, ámde egy dolog iránt nem hagyott két­séget. Hét hónappal ezelőtt — látogatásának bejelentése­kor — útját így magyarázta meg: »A tartós béke érdeké­ben kifejtett erőfeszítéseink eredményeként« jött létre e találkozó lehetősége, mivel­hogy — így mondta — »ne": lehet tartós békét elérni »a Távol-keleten* a Kínai Nép­köztársaság 750 milliós nép» nélkül... Ezért tettem töb > területen kezdeményező lépé seket. Mi barátságos kapcso­latokra törekszünk vala mennyi nemzettel. Bármel- nemzet a barátunk lehet. Az amerikai elnök tisztek éré rendezett bankettjén tengeren túlról érkezeti e1 köztük maga Nixon is, a Ír ' nagyobb gyönyörűséggel ha! gatták a kínai zenekar sz: mait. »Sehol a világon ilye/ tökéletesen amerikaiul nem játszák az amerikai da’okat- — áradoztak a vendégek. Nixon egyhetes tartózk » ■ dása után, az első összegez felénél óhatatlanul felötlik e a szituáció az emberben. Pc king — a hivatalos Kína - hamar rátalált az amerik- hangnemre, szinte átmenet nélkül azután, hogy jó ké évtizeden keresztül minden­fajta kínai dokumentumban, cikkben igencsak más, har ciasnbb. az imperialista >• pa - pírt'irist* átkozó és ellen» végső harcra hívó nótát zeng­tek az üstdobok. Most pe-Iig »békekövei ként« ott ;árt Pokmgben, mo sollyal bű "ölte a »paoírsár kényt* S közben near/bum bázói példátlan számú beve tésekben bombázták Viet nam, Laosz es Kambodzsa földjét. (Folytatjuk.) Kurucz Ferenc SOMOGYI NfiPfeAF Kedd, 1972. február 29.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents