Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-24 / 46. szám

Sötétedéskor, ködben automatikusan kapcsol A magyar gyártmányú automatikus fénykapcsoló Sarwaicz László és Simándi Péter villamosmérnökök újítása nyomán született a Ganz Kapcsoló és Készülékek Gyárában, s az ‘»■alkonykapcsoló-« nevet kapta. A fénykapcsoló neve már elárulja rendeltetését is. Sötétedéskor, ködben automatiku­san bekapcsolja a világító testeket, de ki is kapcsol, ami­kor világosodik, vagy ha felszáll a köd. A nem központi kapcsolású városok, községek közvilágításánál, valamint ki­rakatok, reklámok világításánál jól használható, mert keze­lőszemélyzetet nem igényel. Az első sorozat már elkészült, és az év során az igényeknek megfelelően további szériákat gyártanak. Megyei tanácskozás a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről Ai wiiHnoMoar marii »izottíAoAha* lapja XXVIII. évfolyam, 46. szám. Csütörtök, 1972. február 24. Gyárlátogatás, baráti találkozó KISZ- és Komszomol-fiatalok az elektroncsőgyárban Mezőgazdasági üzemek és tudományos intézetek illetékes szakvezetői, illetőleg munka­társai részére a szarvasmarha­tenyésztés helyzetéről és fej­lesztésének lehetőségeiről ren­dezett tegnap ankétot Kapos­váron a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület Somogy megyei szervezete és az Agrárgazda­sági Társaság agrárökonómiai szakosztálya. A Kilián György Ifjúsági és Űttörőházban tar­tott összejövetelen Ízinger Pál, az Állami Gazdaságok Orszá­gos Központja üzemfejlesztési főosztályának vezetője tartotta a vitaindító előadást. A tanácskozás jelentőségét mutatja, hogy az időszerű té­mához számos hozzászólás hangzott el. A vitavezető dr. Mados András, az Országos Tervhivatal mezőgazdasági fő­osztályának a vezetője volt. Az előadást követő vitában részt vett többek között dr. Magos László, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszérium fő­osztályvezető-helyettese, dr. Guba Sándor, a Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskola főigazga­tója és dr. Magyari András, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyete­mi tanára is. Az ankéton a Üzem krónika-írók klubja alakult az ÉDOSZ-ban A kaposvári élelmiszeripari vállalatok dolgozói közül ki­lencen vállalkoztak arra, hogy az ÉDOSZ üzemkrónika-írók klubjában elsajátítják a mun­kájukhoz szükséges ismerete­ket. Dr. Draveczky Balázs mu­zeológus az első foglalkozáson arról tartott előadást, hogy az üzemkrónika-íróknak milyen fontos adatokra van szüksé­gük, tehát mit gyűjtsenek és milyen eszközökkel, módsze­rekkel. A klub tagjai minden második hétfőn rendszeresen találkoznak, s hamarosan be­mutatják és megbeszélik gyűjtött anyagot. Az üzemkrónika-írókn; több évre terveznek progrs mot. részvevők kicserélték vélemé­nyüket a szarvasmarha-te­nyésztés időszerű prbolémái- ról, ennek az ágazatnak a gaz­daságosságáról és a fejlesztési témához kapcsolódó jövőbeni tennivalókról is. Lapunk 1972. évi január hó 23-i számában »Villamos tar­goncát, korszerű csomagrak­tárt a somogyszobi postások­nak!« címmel cikk jelent meg. Ezzel kapcsolatban Kántor Sándor, a Pécsi Postaigazgató­ság igazgatóhelyettese levél­ben fordult hozzánk és kifej­tette, hogy a nehézségek is­mertek és a megoldás előké­szítése már folyik. A jelenle­ginél nagyobb csomagraktár létesítésére mind ez ideig csak azért nem kerülhetett sor, mert a megoldás összefügg a Tíztagú Komszomol-küldött- ség látogatott Káposvárra az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet csapatok fia­taljainak képviseletében. A katonákat a szovjet had­sereg megalakulása 54. évfór- dulójának alkalmából hívta meg a KISZ városi és az elekt­roncsőgyár üzemi bizottsága. A küldöttséget Galamb László, a KISZ városi bizott­ságának titkára köszöntötte. Beszélt a város ifjúságáról, a fiatalok előtt á’^ó feladatokról, melyeket a KISZ-kongresszus határozott meg. A vendégek ezután az elektroncsőgvárba látogattak, ahol nagy érdeklő­déssel figyelték a munkafolya­matokat, a korszerű gépeket. Sokat kérdeztek a szocialista, elsősorban az ifjúsági szocia­lista brigádok életéről, mun­kájáról. A brigádnaplókban bejegyzéseikkel örökítették meg a látogatást. A gyár párt­titkára és KISZ-esei albummal és a gyár plakettjével aján­dékozták meg a vendégeket. A klubteremben mintegy hatvan elektroncsőgyári fiatal gyűlt össze, hogy találkozzon a szovjet katonákkal. Az ünnep­ségre meghívták a KlSZ-szer- vezet »testvér« honvéd KISZ- szervezetét is. A szovjet és a magyar katonák együtt ünne­folyamatban lévő MÁV fej­lesztési munkákkal. A MÁV üzemi épület jövő évre terve­zett befejezése már a postai csomagraktár elkészítésére i lehetőséget ad. A villamos targonca beszer­zése az idei tervben szerepel, így valószínű, hogy a csomag- raktár-bővíféssel annak üzem­be helyezésére is sor került et. A tervek a cikkben említett könnyítések megvalósítására irányulnak, és remélhető, hogy a végrehajtásnak nem lesz akadálya. pelték a szovjet hadsereg év­fordulóját. Az ünnep jelentőségét Völgyi László, az üzemi KlSZ-bizott- ság titkára méltatta. Beszélt a hadsereg megalakulásának kö­rülményeiről, az országát vé­dő, majd felszabadító harcai­ról. Arról a fejlődésről, amely során ez a hadsereg a világ legerősebb, legkorszerűbb, leg­több tapasztalattal rendelkező hadseregévé lett. A magyar fiataloknak nagy élményt jelentett találkozni Nyikolaj Alekszandrovics Bi- tyuckijjal, aki elkísérte a fia(­Tematikus összeállítású kis- filmestekef rendez a Latinca Művelődési Központ. Péczeli István népművelési előadó el­mondta, hogy főleg az iskolák érdeklődnek a rendezvények iránt. A turizmus fejlődésé­vel egyre nagyobb a fiatalok igénye, hogy minél több oldal­ról megismerjék Európa or­szágait. A művelődési köz­pont fölvette a kapcsolatot a különböző országok hazai kul­turális intézeteivel. Először francia filmestet rendeztek, s A levelet a kaposvári Siket­néma Intézet igazgatójának címezték, és tizenegy nő írta alá. Eddig csak somogyi szocia­lista brigádok segítségére szá­míthatott az intézet, bár öt megye hallási fogyaték gyerekeivel foglalkoznak itt. Most első ízben jelentkezett segítség a megyehatáron túl­ról. A paksi áfész Egyetértés szocialista brigádja figyelt föl arra, hogy Fodor Ágnes nyolc­tal katonákat a találkozóra. N. A. Bityuckij végigharcolta a második világháborút. A moszkvai csatától Berlinig küzdött a Vörös Hadseregben. Magyarország felszabadításá­ban is részt vett. Ahogy a be­szélgetés során kiderült, meg is tanult egy-két magyar szót. Kaposváron is járt — emlék­szik a régi főutcára, melyen bevonultak a városba. Beszélt a régi harcokról, a székesfe­hérvári, nagy páncélos csatá­ról. A találkozó énekkel, tánccal fejeződött be. ezt követi majd a bolgár film­est. A rózsaolaj országa című film bemutatja Bulgária jele­nét, ezt történelmi, művészet- történeti kisfilmek követik. A későbbiekben Leningrád- ról rendeznek filmestet. A tematikus filmestek sorá­ban művészettörténeti és ter­mészettudományos ismeret- terjesztő filmeket is vetítenek majd. A megyei könyvtár könyvjegyzékkel csatlakozott a kezdeményezéshez. éves siketnéma kislány ren­dezetlen családi körülményei miatt nem Paksra, a szülei­hez, hanem Bogyiszlóra, a nagymamájához megy másik két — ugyancsak siketnéma — testvérével együtt a téli, tavaszi és nyári szünetben. Idős nagyszülei szintén szű­kös anyagi körülmények kö­zött élnek, úgyhogy csak he­lyeselhetjük az Egyetértés brigád felajánlását: »Szeretnénk pótolni Ágika számára a szülői szeretetet, amelyre egyre nagyobb szük­sége lehet fejlődése során. Arra gondoltunk, hogy segít­jük a ruházkodásban, és na­gyobb ünnepeken egy-egy bri­gádtag látná vendégül, vala­mint kisebb ajándékokkal szereznénk örömet neki.« A tizenegy nő gondoskodása megszépítheti a kislány — in­tézeten kívüli — életét. Három téglagyár már dolgozik Befejezés előtt áll a tégla­gyárak téli nagyjavítása. A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat szere­lői február 25-re végeznek a téglagyárak gépeinek javításá­val. Mint Fehér József igaz­gató elmondta, ilyen gyorsan talán még egyetlen télen sem dolgoztak. A jó idő miatt a három legmodernebb gyár, a balatonszentgyörgyi, a kőrös­hegyi és a teskándi még ja­nuárban is dolgozott. Aztán három hét nagyjavítási szünet következett, és ismét meg­kezdték az égetést. Az enyhe télnek köszönhető, hogy eb­ben az évben már tízmillió téglát égettek a gyárak. A több mint hárommillió forintba kerülő téli nagyjaví­tás a végéhez ér ezekben a napokban. A tervek szerint március közepén megindítják valamennyi téglagyárukat T4EK4 SOROK Bosszantó vendégek Jean Gabin, aki régóta pipázik, a Cote d’Azur-ön nyaralt. Egy alkalommal megkérdezte a szobapin­cért: — Mondd csak Antonie, véleményed szerint kik a legbosszantóbb vendégek? — Hát... Monsiuer Ga­bin, a pipázók. — Igen? Es miért? — Mert mindig azt hi­szem, hogy engem hív­nak, pedig csak a pipájuk tartalmát ürítik a hamu­tartóba. Megtorlás A férj váratlanul ér haza, a felesége meghitt beszélgetést folytat egy is­meretlennel. A férj egy pillanatig döbbenten nézi a jelenetet, rámered az is­meretlen férfire, majd galléron ragadja és indu­latosan ráordít: — Most ismerlek csak meg, te piszok csirkefogó. Te nem engedted, hogy megelőzzelek vasárnap az autósztrádán! Hirdetés Egy brüsszeli napilap­ban az alábbi hirdetés je­lent meg: »Kivételesen olcsó áron eladom fiam Pop-lemez- gyűjteményét. Telefon- hívást kérek a megadott számon. Ha gyermekhang jelentkeznék, hívjanak később.« Az érem másik oldala A feleség keservesen sirdogál. Férje igyekszik megvigasztalni: — Ugyan Giovanna, szedd össze magad, igazán nem olyan borzasztó, hogy a lányunk férjhez megy. — Tudom, tudom — mondja könnyeit törölg'et- ve az asszony. De olyan szomorú az a gondolat, hogy elhagy minket. Olyan árva lesz nélküle a lakás. — Ugyan, ugyan Gio­vanna — mondja a férj. azért ennek a házasság­nak megvannak a pozitív oldalai is. Gondold csak meg például, hogy végre mi is használhatjuk a te­lefont és akkor mehetünk be a fürdőszobába, ami­kor nekünk tetszik. Majd meglátjuk Enrico Simonetti, a ne­ves zongoraművész a múlt nyáron Angliában töltötte a szabadságát. Amikor a kis vidéki szálloda tulaj­donosnője közölte a mű­vésszel a szoba árát, Si­monetti megkérdezte: — Ezért a pénzért játsz- hatom a szalonban levő zongorán is? — Játszón előbb vala­mit — válaszolt az idős hölgy — aztán majd meg­látjuk. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511, U-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telelőn: 11-516. Felelős kiadó: Doniján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 967. Készült a Somogy megyei Nyomda, ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinca Sándor u. ö. Felelős vezető: Farkas Béla igazgató. 4 Dózsa-évfor dúló r a készül Cegléd ízsa György születésének 500. évfordulója alkalmából a ceglédi Kossuth Lajos Mú­u ni ban kiállítást rendeznek Dózsa György emlfVére. A ceglédiek különös szeretettel ké­szülnek az évfordulóra, hiszen Dózsa György, az 1514-és magyaron - :gi parasztháború vezetője az ún. Ceglédi Kiálí ;«yban foglalta össze a paraszti«óbor-.' antifeudális prog- I ramjat. Képünkön; Látogatók a Dózsa-teremben. Válaszol az illetékes Csomagraktár épül jövőre Somogyszobon Filmestek a Latinka Művelődési Központban Levél Paksról 9

Next

/
Thumbnails
Contents