Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-24 / 46. szám

Konsztantyin Fegyin 80 éves Emelkedik a gyógypedagógiás gyermekek száma Védőréteg a szobrokon UNESCO-konferencia a műemlékek védelmében Ma tölti be nyolcvanadik életévét Konsztantyin Fegyin, a nagy szovjet író, A szovjet irodalom meg­születését és lendüle­tes fejlődését a for­radalmi események indították meg. A forradalom ereje nemcsak a háborús frontokon mutatkozott meg, hanem a kultúra területén is. A fiatal irodalom 1921—1922-ben már országszerte azokról a forra­dalmi eseményekről szólt, amelyek teljesen megváltoz­tatták Oroszország arculatát. A forradalom ifjú írói tele voltak korukat meghaladó élettapasztalattal, melyet a háborúkban és a forradalom­ban szereztek, és a fiatalok mellett ott haladtak az idő­sebb írónemzedék ama tagjai is, akik összekötötték sorsukat a nép sorsával. A fiatalabb nemzedékből első pillanattól fogva kiemelkedett a ragyogó tehetségű Konsztantyin Fe- gyin. Még 1919-ben történt, hogy Makszim Gorkij, a tehetséges fiatalok pártfogója és tanító- mestere nagy jövőt jósolt a petrográdi »Bojevaja Pravda« című lap munkatársának, Konsztantyin Fegyinnek. Máig emlékszem, milyen lelkendez­ve újságolta Fegyin: — Gorkij azt mondta, író lesz belőlem! Fegyin mindenkit megdöb­bentett »-Kert« című elbeszélé­sével. A fiatal irodalmárok körében az idő tájt rengeteg szélsőséges újító akadt. Ezek az égvilágon mindent tagad­tak, természetesen a klasszi­kus irodalmat is. És egyszerre kiderült, hogy egy halk, de magabiztos hang erősebb ha­tást tehet, mint a kiabálás, a handabandázás. Mintha zaj és lárma közepette egyszerre megszólalna egy hegedű, és eljátszana egy végtelenül egy­szerűnek tűnő dalt. Fegyin írásában a külsőre hagyomá­nyos forma új hangzásokat hordozott: a mű egyszerre volt lírai és viharos, gyengéd és haragos. Az első akkori irodalmi pá­lyázaton Fegyin »Kert« című elbeszélése első díjat nyert. Aztán hamarosan, 1924-ben megjelent »Városok és esz­tendők« című regénye, mely­ben a szerző az elsők között állított emléket a kor viharai­nak, és emlékezetesen meg­formált alakokban ábrázolta a jövőért folytatott éles harc összeütközéseit. Ez a regény egyszerre jelentős és ismert íróvá tette Fegyint. Műveit lefordították idegen nyelvek­re, neve kezdett ismertté vál­ni külföldön is. A stílusok, irányzatok és áramlatok kavargásában Fe­gyin állhatatosan törekedett a forradalmi valóság realista ábrázolására. Fegyin mindig aktív irodalmi szervező és szerkesztő volt Évtizedekig dolgozott tevékenyen és gyü­mölcsözően folyóiratoknál, kiadóknál, írói szervezeteiméi. Nagy energiát áldozott annak idején a leningrádi folyóira­toknak és almanachoknak, a Leningrádi írók Könyvkiadó­jának. Mind a mai napig részt vesz az állami ügyek intézésé­ben, mint a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának képviselője. Minden újabb könyvében nőtt és erősödött Fegyin kife­jező ereje. A háború utáni időszakban új felfogásban for­málta meg az elmúlt nagy tör­ténelmi korszakot, regénytri- lógiája köteteiben: az »Első örömök«-ben, a »Különös nyár«-foan és a »Tábortűz« - ben. M ost, amikor Konsztan­tyin Fegyin 80 esz­tendős, az évtizedek távlatúiból újra látom azt az egykori, beesett arcú, kék sze­mű fiatalembert, vállán vö- röskatona-köpeny; újra hallom hangját: — Gorkij azt mondta, író lesz belőlem. Mihail Szlominszkij Emelkedik a gyógypeda­gógdás gyermekek száma. Egy a sajnálatos tények sorából, amelyet nem vehetünk egy­szerűen tudomásul, nem me­gyünk el mellette, hanem ten­ni akarunk ellene. Ez a tenni akarás érződött a pedagógus, az orvos szavaiból is. A hely­zetkép alapján világosan lát­szik, hogy hol a legégetőbb a gond. Nemcsak Somogybán, ha­nem országosan is emelkedik a szám. Megyénkben a nagy­atádi járás helyzete a legrosz- szabb. Dezső hászlóné, a Nagyatá­di Városi Tanács művelődés- ügyi csoportvezetője elmond­ta, hogy az utóbbi években rohamos volt az emelkedés, s ez csak nehezítette az amúgy is zsúfolt nagyatádi általános Iskola helyzetét. A járásban még két úgynevezett »kisegí­tő« iskola működik a nagy­atádi igazgató irányítása alatt. A feladat és a felelősség nagy a pedagógusok vállán, hiszen azok közül, akik itt tanítanak, nem mindenki végezte el a gyógypedagógiai szakot. To­vábbképzésük rendszeres, azonban a pedagógusok elis­merésre méltó felkészülése még nem oldja meg a gondot, hiszen az a legfőbb törekvés, hogy minden lehetséges mó­don gátat emeljenek a roha­mom emelkedés elé. A' gyógypedagógiai oktatás­ra küldött valamennyi gyer­meket a Somogy megyei gyer­mek-ideggondozó intézetben vizsgálják meg. Dr. Báthy Sándorné, az intézet vezetője elmondta, hogy tapasztalataik alapján megfelelő a somogyi gyógypedagógiai oktatás szín­vonala. Az iskolai »áttelepítésre« kerülő gyermekek csökkent képességeinek okai között el­sősorban az alkoholfogyasztás szerepel. Nagyatád, Berzence, Inke, Pacsérvisnye környéke jár élen az alkoholfogyasztás­ban. Nem véletlen tehát, hogy IBUSZ-szal az olimpiára A magyar sportélet az olim­piai felkészülés jegyében zaj­lik. Várakozással tekintenek a nyári játékokra a versenyzők, edzők és a közönség is. Ahogy közeledik az olimpiai játékok időpontja, úgy nő az érdeklődés a versenyek, a szín­hely, az utazási lehetőségek iránt. Érthető, hiszen ilyen kö­zel se volt még Magyarország­hoz az olimpia! S ahogy előre látni lehet — egyhamar nem is lesz. Münchenben, a XX. nyári olimpiai játékokra a magyar sportrajongók is könnyen el­juthatnak. S bár az olimpiai szervező bizottság csak ezer magyarországi utasnak jutta­tott helyet, az IBUSZ többféle lehetőséget is kínál az érdek­lődőknek. Kérdésünkre a következő információt kaptuk: Két különvonatot indítanak, az egyiket augusztus 25-én, a másikat szeptember 3-án. A két csoport utasainak nagyjá­ból hasonló a programja, ré­szükre szállást teljes ellátást és az olimpiai játékok színhe­lyére közlekedést biztosítanak. Az IBUSZ különáutóbuszokat bérel, s azok éjjel-nappal az utasok rendelkezésére állnak. Az augusztus 25-én induló csoport 10 napot tölt az olim­piavárosában. tagjai nyolc be­lépőjegyet kapnak a játékokra — 12 öf's forintért. A. szedtem bér 3-i csoport programja ki- lencnapos hat limpiai jeirye’ — 10 900 forintért. Min !két csoport autóbuszos müncheni városnézésen is részt vesz. Gondoskodnak az autós tu­ristákról is. A Münchenben München városa nagy építkezésekkel készül az 1972-es olimpiai játékokra. A város központjától alig négy kilo­méterre új sportcentrumot alakítanak ki. Itt épül az olim­piai stadion és a többi sportág versenyének lebonyolításá­ra alkalmas létesítmény. A pályáktól mindössze néhány száz méterre lesz az olimpiai falu járó-rendszereket építenek a lítására. tartózkodás napjai alatt teljes ellátást, szállást és nyolc olimpiai belépőt kapnak az utasok. Az IBUSZ biztosítja a saját gépkocsival utazóknak az útlevelet, a vízumot, a költő­pénzt, az üzemanyagköltséget is. A részvételi díj tizenegy napra (szabadon választva az olimpia ideje alatt) — oda- vissza útban salzburgi, illetve bécsi éjszakázással — 10 500 forint. Az olimpiai szervező bizott­A városban új utakat, felül- forgalom zavartalan lebonyo­ság komputerrel osztotta el a játékok jegyeit az igénylő or­szágok között. Magyarország tizennégy sportág versenyeire, a megnyitó és a záróünnepély­re kapott jegyeket. Az IBUSZ egy-egy részvevőnek járó jegy összeállítását közjegyző előtt lepecsételt borítékokba zárja Ebből húzhat magának egyet- egyet az utas. Minden boríték­ban megközelítőleg azonos összértékű jegy kerül. K. M. Pusztulásnak indult Buddha-szobor Vientia- neban. itt a legtöbb gyógypedagógiás gyermek. A környéken sok a direikttermő noah szőlő, s köztudomású, hogy az ilyen borok hatása, utóhatása még súlyosabb. A társadalmi, egészségügyi szerveknek kell tehát a jelenség alapján szembenézniük és sokkal eredményesebben küzdeniük az alkoholizmus ellen. A csökkent szellemi képes­ség okai között van a sok terhességmegszakítás követ­kezménye, a koraszülés. He­lyesebb lenne, ha a családter­vezés nem kizárólag erre a lehetőségre épülne, s e téren egyre nagyobb a felvilágosí­tás, az egészségügyi ismeret- terjesztés szerepe. Többször leírtuk már, a csökkent szellemi képességű gyermek »állapota« nem je­lent okvetlenül gyógyíthatat- lanságot, vagy azt, hogy a gyermekből csökkent értékű ember válik. A gyógypedagó­giai képzés után — természe­tesen megfelelő tanulmányi eredmény birtokában — je­lentkezhet a tanuló szakmun­kásképző intézetbe is. Az eredményes fejlő­désben nagymértékben közre­játszik a szülői gondosság is. A szakorvos tapasztalatai sze­rint: iskolaorvosi javaslat alapján szívesen viszik felül­vizsgálatra a gyermeket, de ha az az orvisi vélemény, hogy gyógypedagógiai oktatásra kell átíratni, még sok az ellenke­zés. Kaposvár külvárosában történt, hogy a szülők semmi­képp sem akarták az általá­nosból átíratni a tanulót, in­kább közömbösen szemlélték ahogy az — a jobb képességé osztálytársak között — a si­kertelenségek hatására bús­komorrá, teljesen befelé for­dulóvá vált. A végeredmény öngyilkossági kísérlet lett. (A gyermeköngyilkosságoknak nagy részben ilyen okuk van.) Pedig lehet, ha időben átírat­ják, a gyermek nem válik bús­komorrá és a gyógypedagógiá­ra járás nem jelent intézeti el­különítést! Oda csak a súlyo­sabb állapotú gyermekek ke­rülnek — az összes gyógype­dagógiára járó gyermek mint­egy tíz százaléka. Egy bizonyos, mint minden gyógyításban, itt is a megelő­zésnek van nagy szerepe, az eredményesebb harcnak az al­koholizmus ellen, és a helyes családtervezésnek. T. T. PÁRIZSBAN egy UNESCO- konferencia nemrégiben a szabadban ál­ló és a pusztu­lásnak foko­zottan kitett műemlékek helyzetével foglalkozott. Nagyon sokfé­le veszély fe­nyegeti eze­ket. Az épüle­teket, szobro­kat — földraj­zi helyzetük­től függően — a szennyezett atmoszféra, az eső, a fagy, a szél, az algák, a moszatok, baktériumok stb. károsít­ják. A tudomány és a technika számára első­sorban a sza­badban élló műemlékek megmentése je­lenti a nagyobb gondot. A műemlékvédelem területén mérnökök, vegyészek fognak össze, és igyekeznek orvossá­got találni a szabadban álló épületek és szobrok megmen­tésére. Idővel a kövek is meghal­nak. Nemcsak Velence példa erre, hanem szerte a világon pusztuló székesegyházak, me­csetek, nagy értéltű Buddha- szobrok... Francia és kambodzsai szak­emberek két évtizede dolgoz­nak Angkor romváros meg­mentésén. Jelenleg nehéz kor­szakában van ez a munka, mert Angkor időnként had­színtérré változik. Templo­mait, szobrait, épületmarad­ványait helyenként fekete színű oxidációs réteg vonja be. Évszázadok alatt számos épület, szobor és relief elpor­ladt. Megmentésük ma igen nehéz feladatot jelent, mivel nagy felületek restaurálásáról van szó. Mit lehet tenni annak érde­kében, hogy a szabadban levő műemlékeket megvédjék az eső, a baktériumok, a szenny­anyagok pusztításától? A hat­vanas évtizedben számos or­szágban végeztek kísérleteket olyan vegyi anyag előállítása érdekében, amely — mint egy filmréteg — bevonná a sza­badban álló műemléket, és védené a különféle korróziós hatásoktól. A legutóbbi hírek szerint cseh mérnököknek si­került olyan szilikonbevonatot kikísérletezniük, amelynek segítségével be lehet vonni a szobrokat, épületeket. A szi­likon régóta ismert víztaszító hatásáról, de jól ellenáll a kü­lönféle vegyi hatásokkal szem­ben is. A PRÁGÁI Lőportornyot pél­dául ezzel a módszerrel vé­dik. A szilikon bevonatot 4000 négyzetméter felületre kellett rávinni, amely kb. másfél évtizedre nyújt tartós védelmet a műemlék számá­ra. Tartósabb és hatásosabb módszer tehát ez, mint az épületek mosdatása, amelyet Párizsban végeznek, és amely csak átmeneti megoldás a műemlékvédelemben. Más or­szágokban is folytatják azokat a kísérleteket, amelyek a sza­badban álló műemlékek meg­mentésének technikájával kapcsolatosak. Varlen Sztrongin: Rendkívüli Rudik feleségét az egész hivatal rendkívüli teremtés­nek tartotta. — .Az én feleségem az olyan, de olyan... — han­goztatta Rudik. — Hozzá fog­ható társadalmi munkás ta­lán nem is létezik. Azt is tudta a hivatal valaí- mennyi dolgozója, hogy Ru­dik nagyon szereti a feleségét. — Úgy szeretem, de úgy — áradozott Rudik. — Minket csak az ásó meg a kapa vá­laszt el. Ezek után aztán senki sem csodálkozott azon, hogy a nőnap előtti gyűlésen a helyi szakszervezeti bizottság előre kijelentette: — Büszkélkedhetünk azzal, hogy a mi kis közösségünkből kiemelkedik egy olvan ember, aki módfelett, szereti a felesé­nét. Még a módfelettet is nemzetközi mérce szerint keV -rf.eni. Más szóval' hozzájuk r'tjrf'le 7?nrnon po Talárt r»noi &s Valentvivn. At, asszonyok el voltak rn- nadtatva Rudiktól. A hivatal 1 znQ-znhh Icámig T.énncske a. titkárnő pedig envpnest bu­kott, rá. s menvróbálta meg­babonázni azzal, hogy napon­ta változtatta a toalettjét, cserélgetve a minit a midi­vel, maxival és feszesebbnél feszesebb nadrágokkal: — Ez a Rudik nem normá­lis — adta fel a végső re­ményt is Lénocska. — Vagy az igazság az, hogy ő még mindig a tizenkettedik szá­zadban él. — Jól felvértezte magát! — jelentette ki a főnök, és el­küldte Rudikot jó messzire, és hosszú időre kiküldetésbe. — Takarékoskodni kellett a napidíjjal — jelentette ki a teljesen lesoványodva, el­nyúzva hazaérkezett Rudik. — Viszont teljesítettem minden rám bízott feladatot. Megtet­tem minden tőlem telhetőt, s felkerestem mindenkit, min­dig csak a feladatomra gon­doltam. — ön nagyszerű ember — dicsérte a főnök. — Csak ilyen lelkesedéssel tovább Mellesleg városunkban terv be vettek »a legjobb fé-j« ki tüntető címért indí'andó ver seny megrendezését. Erre ön az első számú jelölt. A főnökség szavai látno- kiak voltak. Rudik fölényesen megnyerte a versenyt. — Meghívjuk önt kedves feleségével együtt a stúdiónk­ba — közölte Rudikkal a Verseny végén a televízió munkatársa. — A riportot kedden készítenénk el. — Kedden a feleségem fog­lalt — szabadkozott Rudik. — Hisz önök megértik: munka után ott a bevásárlás, este segíteni kell a tanulásban a fiunknak, főzni kell. — Akkor kérjük, hogy fá­radjanak be szombaton, és élőben adjuk a riportot! — Hogy képzel ilyet? Szombaton az asszonytársnak ott a nagytakarítás, a mosás, a vasalás, a stoppolás, a gye­rek elkísérése a korcsolyapá­lyára, és még ezer apróság... — De hát ön besegít majd a kedves feleségének. Mond­juk: elkíséri a gyereket a kor­csolyapályára — tanácsolta a tv-riporter. — Én? — csodálkozott rá Rudik. — En azt nem tehe­tem. Én már hozzáláttam a menyei versenyre való előké­születekhez, és a legjobb fér­jek várost csapatának egyik oszlopos tagjaként hamarosan elutazom Szocsiba az edzőtá­borba ... Fordította: Sigér Imre SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1972. február 24. 5

Next

/
Thumbnails
Contents