Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-20 / 43. szám

> ■ MEGYE FEILÜDÍSE 1971-BEN A lakosság életkörülményeinek alakulása A megyében lakó népesség száma a múlt évben lényege­sen nem változóit, a megyében állandó lakóhellyel rendelkező­ké viszont néhány száz fővel csökkent. Mivel az élveszüle- isések és a halálozások száma egyaránt emelkedett, a kettő különbségéből adódó népesség­szám növekedése (az ún. ter­mészetes szaporodás) 100—200 főre tehető. Az el- és ideköl- tözések tovább mérséklődtek, az ilyen irányú mozgás 1971- bem a lakosság számát alig változtatta. Faglalkoztafottsás. jövedelmek A megyében foglalkoztatot­tak száma — az előző évek tendenciájához hasonlóan — tavaly is kb. egy százalékkal növekedett A létszámváltozás ütemét tekintve azonban az egyes népgazdasági ágakban az előző évekhez viszonyítva je­lentős. változások tapasztalha­tók. A megyéből dolgozni eljá­rók és idejárok száma nem változott jelentősebben. Az átlagkeresetek növekedé­si üteme — egyes rétegek (pe­dagógusok, egészségügyi, köz­lekedési dolgozók) és a mező- gazdasági termelőszövetkezeti szektor kivételével — általá­ban csökkent, ami részben a bérszabályozás változásával kapcsolatos. A létszámnöveke­dés és az átlagkeresetek emel­kedésének hatására a bérből és fizetésből élők bére és bér­jellegű jövedelme kb. hét szá­zalékkal nőtt. E jövedelmek reál- (valóságos, vásárló-) ér­téke — a kb. két százalékos fogyasztói árszínvonal-növeke­dést figyelembe véve — 4—5 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. A mezőgazdaságból szárma­zó (elsősorban a paraszti la­kosság jövedelmét képező) pénzbevétel 18 százalékkal ha­ladta még arz 1970. évit, ennek nagyobb hányada a fokozott állatértékesítésből származott. Mivel a saját termelésből szár­mazó javak inkább csökken­tek, ezért a parasztság összes jövedelme a pénzbevételnél ki­sebb arányban emelkedett A bevételnövekedés értékét to­vább csökkentette az a körül­mény, hogy — a háztáji, kis­üzemi állattartás fellendülése miatt — a parasztság termelé­si (üzemi) költségei is nőtték. E két tényezőt figyelembe vé­ve a parasztság (tényleges fo­gyasztását szolgáló) jövedelmé­nek növekedése tíz százalék alatt marad, s jövedelmének valóságos (reál-) értéke hat­nyolc százalékkal haladja meg az előző évit. Kereskedelmi ellátás helyeken egyaránt néhány százalékkal növekedett. Az 1971-es év az idegenfor­galom szempontjábó sikeresnek tekinthető: a szállodákban és egyéb (közhasználatú) szállás­helyeken megfordult vendégek száma hét, az általuk eltöltött idő 15 százalékkal volt több. mint az előző évben. A megyei forgalmon belül a Balaton- oart látogatottsága és a külfö' diek forgalma az átlagosnál nagyobb arányban nőtt. lakás, kozma Az év folyamán felépített la­kások és nyaralók szárra együttesen 14, ezen belül az ál­landó lakásoké 19 százalékkal több volt (2300). mint 1970-ben Az állandó lakásokon belük az állami és szövetkezeti lakások száma az 1970. évnek csaknem kétszeresére, a magánerőbő! építetteké 8 százalékai nőtt. A lakások 40 százaléka a váro­sokban épült. A lakosság közműellátása 1971-ben az előző évinél mér­sékeltebben feilődött. A ház­tartási villany fogy asztok szá­ma 3, a vezetékes gázfogyasz­tóké pedig 20 százalékkal nőtt Az általuk felhasznált villamos energia 11, a földgáz 27 száza­lékkal volt több, mint 1970- ben. A közüzemi vízműve1 rendelkező települések száma kettővel gyarapodott. A vízhá­lózatba bekapcsolt lakások szá­ma 18 százalékkal, a nekik szolgáltatott víz mennyisége 19 százalékkal emelkedett. KözegésrsjgM. kulturális helyzet A megye egészségügyi háló­zata tavaly több új létesít­ménnyel gyarapodott. A szak­orvosi ellátás javulása nagyobb arányú volt, mint 1970-ben: a szakrendelői órák napi átlaga 3 százalékkal nőtt, a tervezeti növelésnek azonban így is csak kisebb hányada valósult meg. A hálózatfejlesztéssel egy időben az egészségügyi szolgál­Rohamosan növekszik a me­zőgazdaságban a villamos­energia felhasználása. Az el­múlt három évben átlag 23 százalékkal emelkedett a fo­gyasztás, ami a növekvő nagy- üzemesítés következménye. Az összes elosztó vezetékhálózat egy ötödét (kereken 10 ezer kilométer!) már kizárólag a mezőgazdaság használja, s az összegezések szerint a tsz-ek és állami gazdaságok 99 száza­léka villamosítva van. tatások igénybevétele is tovább fokozódott A rendelőintézetek betegforgalma S százalékkal, "a kórházi betegforgalom 2 szá­zalékkal növekedett, melyhez az év végén fellépő influenza- járvány érezhetően hozzájárult 1971-ben a bölcsődei elhelye­zés iránti igények tovább fo­kozódtak. Az óvodahálózat két új létesítménnyel és mintegy 300 hellyel gyarapodott. Az in­tézmények zsúfoltsága mégis jelentősen emelkedett, Kapos­vár óvodáiban pl. a beírt gyer­mekek száma egyharmaddal több a helyeknél. Az igények kielégítését azonban az óvodák ilyen arányú telítettsége sem oldotta meg, sőt a helyhiány miatt elutasított gyermekek száma a megyeszékhelyen másfélszerese volt az 1970. évi­nek. , Az általános és középiskolai oktatás feltételei főként Ka­posváron javultak. Az osztály­terem-ellátottság kedvező ala­kulását a középiskolákban a tantermek számának növeke­dése, az általános iskolákban pedig elsősorban a tanulólét­szám 5 százalékos csökkenése eredményezte. A szaktanár-el­látottság a megye általános is­koláiban kis mértékben javult, a középiskolai tanerők száma az előző tanévhez viszonyítva 5 százalékkal nőtt A középiskolai tanulók szá­mán belül a szakközépiskolá­sok aránya valamelyest nőtt az előző tanévhez képest. Az álta­lános iskolai diákotthonban el­helyezett tanulók száma ha­sonló az előző évihez, a vi­dékről bejáróké viszont — a tanulólétszám csökkenése kö­vetkeztében — 11 százalékkal kevesebb. A mozi előadások és a láto­gatók száma tovább csökkent. A színházi előadások és láto­gatók száma — az 1970. évben bekövetkezett növekedéssel szemben — ugyancsak vissza­esett. A napilap-előfizetés a korábbiakhoz hasonlóan kissé tovább emelkedett, ezen be1ül elsősorban a Somogyi Néplap olvasóinak száma gyarapodott. Az előrejelzések szerint az igények tovább nőnek. 1975- ben az 1970-es évi fogyasztás­nak másfélszeresét, 1980-ban pedig két és félszeresét hasz­nálják feL Ezért tovább fej­lesztik a hálózatot is. Az idén 60 millió forintot fordítanak új vezetékek és transzformá­torállomások építésére, s az év végéig 300 kilométernyi új ve­zetéket adnak át a mezőgaz­daságnak. Rohamosan nő a mezőgazdaság vilianyíogyaszlása Növényevő hálák as alsó-somogyi tavakban Keltetőgépekben a kacsatojások Lámpázzák a keltetésre szánt tojásokat — Igencsak rosszul sikerült a múlt év — fogadott Nagy­atádon az Alsó-somogyi Hal­gazdaság igazgatója, Csordát János. — A legtöbb tóban víz­hiány volt, sőt egyes tavaink még ki is apadtak, öreg ha­lászmesterek sem emlékeztek még ilyen szárazságra. A halgazdaság tavaly het- venhárom vagon hal termelé­sére készítette el terveit. Ehe­lyett csak hatvankét vagonnal tudtak lehalászni. így is tizen­kétmillió forint volt az árbe­vétel. — Tulajdonképpen mi a halállomány teljes kipusztulá­sára számítottunk az időjárás miatt — folytatta az igazgató. — Mintegy tizenhét vagonnyi meszet kellet a tavakban fel­oldani, hogy a halaknak oxi­gént fejlesszünk. S hogy ezt az eredményt mégis sikerült elérnünk, azt dolgozóink oda­adó munkájának köszönhet­jük. A gazdaság ebben az évben visszatért a növényevő halak szaporítására. A Bikali Álla­mi Gazdaságtól és a Szarvasi Mezőgazdasági Kutató Intézet­től vásároltak tenyészhala- kat, köztük amurt, valamint fehér és pöttyös busát. Ha az idő is engedi, akkor öt-hat va­gonnyi kerül belőlük a piac­ra még az idén. A negyven­négyezer harcsaivadékot rész­ben tavakban nevelik fel, részben pedig a társgazdasá­goknak adják tovább. — Nem dicsekvésképpen mondom, de tavaink többsé­gében ' igen ízletes húsú hala­kat nevelünk. Olaszország ta­valy öt, az NSZK tizenhat, Ausztria egy, az NDK öt és fél vagonnal szállított el tő­lünk. A halgazdaság sok nehézség közepette végzi munkáját A tavak többsége gondozatlan, a töltéseket emelni kell. Az elmúlt huszonhét év alatt csak minimális javításokat végez­tek. — Tárgyalunk a tavak fel­újításáról — mondta Csordás János. — Ha minden jól megy, akkor negyvenmillió forintos költséggel sikerül rendbe hoz­ni a vízterületet. Ennek az összegnek a fele állami támo­gatás, húsz százalékot adnánk saját erőből, és harminc szá­zalékot hosszú lejáratú hite! formájában szerzünk meg. 1973-ban talán el is tudjuk kezdeni a munkát, és öt év alatt fejezzük be. Kitisztítjuk a tavakat emeljük a töltése­ket, biztosítjuk* a haltárolási lehetőségeket. Tavaly már belvízrendezés címén néhány munkát elvég­zett a gazdaság. Ez egymillió- hétszázezer forihtba került 1972-ben, a további munka négymillió forintot emészt fel. Mindezt a vízgazdálkodá­si társulással közösen végzik. Mintegy négymillió forintos költséggel elkészült a Nagy­atád—Simongát—Görönd kö­zötti bekötő út is. Ezzel meg­oldódott a központi telep megközelítése. A gazdaság nemcsak halak­kal, hanem pecsenyekacsák­kal, valamint csirkékkel is foglalkozik. Tavaly kezdték el a háztáji gazdaságok számára a naposkacsa értékesítését, ki­lencvenezer darabot adtak el az áfész-eken kérésziül. Eddig csak pekingi kacsát neveltek, de ebben az évben már dán Larsen-íajtával is foglalkoz­nak. Ebből huszonötezer elő­neveltet értékesítettek belföl­di, tízezer darabot a kishafár- menti forgalomban. — Tavaly ötven vagonnal szállítottunk a húskombinát­nak, s ebből tizenkétmillió fo­rint volt az árbevétel Erre az évre 6200 darabos törzstenyé­szetünk gondoskodik az után­pótlásról ötszázezer tojásra számítunk tőlük. Emellett azonban csirkekeltetéssel is foglalkozunk a korszerű kel­tetőházunkban. Negyvenkilenc­ezer tojás vár keltetésre — mondta, s körbemufatott a helyiségen. — Március közepé­re — ha az idő megengedi — már az első kaesafalkát kien­gedhetjük a tóra. Kacsafarm. Gyertyás László A lakosság pénzbevétele együttesen tíz százalékkal volt nagyobb, mint a megelőző év­ben. Ennél némileg nagyobb arányban (tizenegy százalék­kal) nőtt a megye kiskereske­delmi forgalma. A növekedési ütem jelentősen csökkent, ami az iparcikk-értékesítés mérsé­keltebb növekedéséből adódott. Bár az áruellátás egészében véve kiegyensúlyozott volt, egyes cikkcsoportokban vagy árufélékben nem elégítette ki az igényeket. így az élelmisze­rek közül az idényáras cikkek — elsősorban a zöldségfélék — kínálata nem követte a meg­növekedett keresletet. Jelentős mértékben kielégítetlen ma­radt az igény az építőanyagok­ból is. A fogyasztói árszínvonal nö­vekedése 1971-ben az előző évit meghaladta, s két százalék körül alakult. (Ehhez jelentős mértékben járult hozzá az idényáras élelmiszerek hat százalékos áremelkedése.) A kiskereskedelmi hálózat- oan a múlt év folyamán csak nagyon szerény mértékű fejlő­dés következett be. A vendég­látóhelyek száma két százalék­kal nőtt, a boltoké pedig 1971 végén tizennéggyel kevesebb volt, mint 1970. december 31-én. 'A forgalmat lebonyolító • A KSH Somogy megyei Igazga {óságának összefoglaló jelentőse, hálózati alkalmazottak száma a boltokban és a vendéglátó­A marcali kommunisták törekvése Meggyorsítani nagyközségük fejlődését Többször is megállapított tény: iparosodik, gazdagodik Marcali, külső képében is egy­re inkább városi jelleget ölt. Tízezer ember él itt a csatolt községek lakosságával együtt. Az új üzemekben, a termelő-, fogyasztási és kisipari szövet­kezetekben csaknem ötezer ember dolgozik. Noha a mun­kalehetőségek száma az utób­bi években jelentősen növeke­dett, sokan vannak, s egyre többen lesznek, akik nem ta­lálnak maguknak megfelelő munkalehetőséget, , s ezzel együtt biztos keresetet, — Ezért tűztük ki célul, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel segítjük nagyköz­ségünk fejlődését, városiasadá­sát, a meglévő üzemek bővíté­sét, újak letelepítését Olyan módon kívántuk és akarjuk ezt a jövőben is megvalósítani, hogy magasabb színvonalon, a végrehajtó, valamint a pártbi­zottság minden tagját bevon­va végezzük munkánkat, hogy ezzel tekintélyt szerezzünk valamennyi kommunistának — mondotta Szabó István, a nagyközségi pártbizottság tit­kára. Haxmiacöit pártalapszerve­zetben csaknem kilencszáz kommunista tevékenykedik, s ez igen nagy erőt jelent, ak­kor, ha sikerül őket a közös eél megvalósítására összefog­ni. Ennek érdekében létrehoz­tak egy, a pártélettel—párt­építéssel, az agitáci ós-propa- ganda és a gazdaságpolitikai feladatokkal foglalkozó bizott­ságot a pártbizottság tagjai­ból. Feladatuk, hogy az alap- szervezetek számára segítséget nyújtsanak. E bizottságok tagjai segítet­tek az alapszervezeteknek a beszámoló taggyűlések előké­szítésében, s körültekintő, ala­pos vizsgálatot folytattak an­nak érdekében, hogy Marcali üzemeiben, vállalatainál és a szövetkezeteknél, hogyan ala­kult tavaly a termelés, milyen feladatok várnak rájuk ebben az évben, valamint milyen ta­pasztalatok vannak a szocia­lista közgondolkodás fejlődé­sében. — Egy-két üzem kivételével mindenütt teljesítették a múlt évi tervet, emelkedett a ter­melékenység, de tapasztalható szervezetlenség raktárra való termelés, anyaghiány, munka­erő-vándorlás, elhelyezkedési és más gond, A gazdasági fej­lődés, az új munkahelyek megteremtése kedvezően ha­tott az emberek tudatának formálódására, mégis tapasz­talni a ‘közéleti tevékenység lebecsülését. Elsősorban az a gond, hogy a gazdasági fej­lődéshez képest viszonylag lassú a szocialista tudat térhó­dítása. Ez a megállapítás szerepelt a bizottságok jelentésében, s ezt vitatta a legutóbbi ülésén a nagyközségi pártbizottság. Az alapos, körültekintő, sok fontos részletre kiterjedő je­lentések, a pártbizottsági ülés vitája és az elfogadott határo­zatok jelezték a pártbizottság minden tagjának felelősségér­zetét. Ezen a pártbizottsági ülésen, majd a Szabó Istvánnal foly­tatott beszélgetésen szóba ke­rült mindaz, ami a nagyközség kommunistáinak idei és jövő­beli feladatait meghatározzák. Aggodalommal szóltak arról, vajon nincs-e abban el­lentmondás, hogy új üzemeket kívánnak letelepíteni, bővíteni a meglévőket, ugyanakkor né­hány helyen anyag- ás piachi­ány miatt akadozott a folya- ] matos munka, s ez kedvét szegte az embereknek. A járá­si székhely építőipari vállala­tainak, szövetkezeteinek tevé­kenysége is szóba került, hogy miért kell megyén kívül, ese­tenként még a Balaton túlsó oldalán is munkát vállalniuk. Nagyobb szervezettségre, jobb anyagellátásra, a veze­tők és minden üzem kommu­nistáinak nagyobb felelősségé­re van szükség, hogy javuljon termékeik minősége, gyorsab­ban vezessék be az új gyárt­mányokat, versenyképesek le­gyenek a piacon — ez hang­zott el válaszként, amivel tel­jesen egyet lehet és kell is ér­teni Megszívlelendő, amit a párt­bizottsági ülésein Király Fe­renc, a járási pártbizottság el­ső titkára mondott. —• A nagyközségi párt- és végrehajtó bizottság tagjai jól látják feladataikat Azonban bátrabban és hatékonyabban kellene a jövőben dolgozniuk, néha lassú egy.-egy fontos do­logban az intézkedés. Jobban kelteié támaszkodniuk a köz­ség kommunistáinak erejére, és a lakosság társadalmi Ösz- szefogására is. Ne csupán azért tevékenykedjen a pártbizott­ság, hogy munkahelyük legyen az embereknek, hanem azért is, hogy ez állandó, folyama­tos munkát és biztos keresetet jelentess* Példaként említette, hogy régi gond az óvodai, bölcsődei helyek számának növelése. Ebben segítséget jelentene, ha az egykori cipész ktsz meg­szűnt üzemét erre a célra át­alakítanák, azonban többszöri tárgyalás ellenére sem szüle­tett még megfelelő döntés. A pártbizottságnak jobban kelle­ne ösztönöznie ebben az ügy­ben is a tímácsot, mint aho­gyan fáradozik az új lakások, kereskedelmi egységek és más célok megvalósítása érdeké­ben. Őszinte, a fejlődést gátlő, a hibákat feltáró légkört ki­alakítani mindenütt, mint amilyet a beszámoló taggyű­léseken is tapasztaltunk, ezt kívánjuk elősegíteni — mon­dottá Szabó István. Ez azonban nem csupán a nagyközségi pártbizottság, ha­nem minden alapszervezet, s Marcali valamennyi kommu­nistája számára igen nagy fel­adatot jelent.. Ezért is szere­pel a pártbizottsági ülésen el­fogadott határozatokban a kö­vetkező : Fontos feladat # gazdaságpolitikai irányító, szervező és ellenőrző munka javítása. Törekedni kell az olyan munkahelyi légkör ki- . alakítására, amely kedvezően hat az emberek, a közösségek szocialista közgondolkodásá­nak további alakulására. Szalai László »»HOGY!Blrtáí ®|

Next

/
Thumbnails
Contents