Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-19 / 42. szám
A sípoló macskakő A második — idén bemutatott — új magyar film, melynek szereplői amatőrök, akik a vászonra hoztak egy izgalmas, új játékformát, a feszélyezettséget és üde természetességet, a nyelvbotlásokat, elharapott félszavakat és az eredeti, csiszolatlan, de értékes gesztusokat, grimaszokat. Az életből Valókat. De nemcsak ezért hasonlít a film a Jelenidőhöz... Sőt nem ezért elsősorban. Hanem indítása, igénye, látásmódja, őszintesége miatt. Az alkotók kutató szembogarának fókuszában most ifjúságunk kérdései izzottak fel. Ma, amikor róluk, helyzetükről, megítélésükről és arról, hogy véleményük, javaslataik által ők mit mondanak rólunk, felnőttekről, rengeteg szó esik, hallatlanul aktuális, megint csak: akár a Jelenidő. ízes, diákos, tréfás, kama- szosan groteszk, pattanásos »■üdesége« van ennek a filmnek. Igazi diákfilm. Nem kívülről, a jó humorú felnőtt nosztalgiájától indíttatva fényképezi végig egy nyári, építés nélküli építőtábor kalandjait a kamera, hanem be- lapózik a sátrakba, belopózik a fiúkba, mintha hosszú hajat, izgága mozdulatokat, farmert viselne az egész alkotógárda. A fiatalokért, a fiatalok által protestál — de tanulságai nemcsak a fiatalok érdekében születnek. Sokan hitték kijővet a moziból — ez a nyár, ilyen figurákkal, Ilyen kalandokkal, ilyen dologfalansággal egyszerűen elképesztő és lehetetlen. Bizonyos szempontból minden filmtörténet lehetetlen, hiszen kitalált; az más kérdés, hogy vannak fokozatok. Érthető módszer, hogy néhány ifjúsági akciónk puskaportalanságát, üres formaságát látva az abszurdumig viszi az ötletet az alkotó; egy építőtábort teremtve filmre, ahol »véletlenül« nincs munka. Ahol a tábor- vezetők dolog híján közösségformáló izékbe kezdenek... De tévedés ne essék, nem a gyermeteg izék, hanem a munka (életkorhoz Illő munkaformák) állal formálódik minden embercsoport közösséggé. Olyan dolog ez így mint amikor a gyerek az orra alatt billegeti ujjait, és azt hiszi: furulyázik... Ebből a magból aztán kisarjad a konfliktus; tiltakozásul három fiatal unalmában munkát vállal egy parasztnál a szomszédos kukoricatáblán. Ezért hazaküldi őket a táborvezető ... Szép és egy kicsit megható is a történetnek ez a része. Hittétel fiatalságuk mellett. Akaratuk mellett, vitakészségük mellett, érthető tanácstalanságuk és elhatározásuk mellett. Jóakaratuk mellett. Érettségük mellett. Előkerül ugyanis a sípoló macskakő — francia diákok barikádjainak emléke. Megnézik, földhöz verik, hogy sípol-e. Aztán kimondják, hogy érdekes dolog, de voltaképpen számukra használhatatlan. Ez a film nagyon jól érti nemcsak logikailag, hanem pszichológiailag is a fiatalokat. (Egy pillanatra átlépik a cseh határt is. Nem, nem disz- szidálási szándékkal — mint azt sokan látná vélték —, egyszerűen ezért, mert minden fiatal vágyik a külföld látására. Tág szembogárral falják a cseh falu látványát, s hiába a cinikus megjegyzés, mégis hiszik, tényleg külföldön voltak.) Nem passzív, hanem politizáló fiatalok, gazdag egyéni vonásokkal, nem sablon ka- maszságba öltöztetve, hanem eredeti figurákká teremtve látjuk Őket. Gazdag Gyula első nagy filmje. Bár fekete-fehér, mégis sok színből állította össze. Lírai hangulatok, komikus, diákos ziccerek, szatirikus képsorok. (Kiderül például, hogy a titokzatos jódlizők a kukoricásban: egy tanár és egy tanárnő,) Sikerült dramaturgiával, mértéktartóan egyszerű, de mindent feltáró képsorával, hű állapotrajzával figyelmeztet. Tanár—diák viszonyt rajzol elfogulatlan hűséggel, diáktársadalmat rajzol értelmes tettek példázatáért kiáltva. Ezt a filmet vetítése előtt mendemondák sora kísérte. Ügy vélem nem erre, hanem megint az őszinte véleményekre vagyunk kíváncsiak. Azok véleményére, akikről szól. Tröszt Tibor s zemes Ma rí Szakmaszerzés középiskolai fokon A tabi Rudnay Gimnázium ad otthont immár tizenkét esztendeje a mezőgazda iágl gépészeti szakközépiskolának, ahol a fiatalok négy év alatt sajátíthatják el a mezőgazda- sági gépész szakma minden csínját-bínját. Hosszú utat tett meg az iskola e tizenkét év alatt. Sok gonddal, problémával küzdött, mint minden új iskola. Az indulás óta megváltozott a tanterv Is. Kezdetben mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskola volt, mely az érettségi bizonyítvánnyal együtt szakmunkás-bizonyítványt is adott a hallgatóknak. 1960-ben aztán módosult tanterv. Űj típusú szakköz'pis- kolai oktatás kezdődött a mezőgazdasági gépészeti szakközépiskolában. Műszakilag szélesebb elméleti alapokat ad ez a hallgatóknak, mint a régi. Ugyanakkor a gyakorlati foglalkozás kevesebb lett. Az iskola életéről, munkájáról, terveiről Horváth János igazgatóhelyettessel beszélgettem. Az elméleti tananyag bővülése mellett a tanműhelyi gya korlat kevesebb lett, helyette a fiatalok a termelőszövetkezetben töltik gyakorlati Idejüket. Traktort vezetnek, a má sodik év gyakorlati idej j alat1 szántanak, később nóvényápo lási munkákban vesznek részt, majd a vetés különböző formáit ismerik meg. A helyi termelőszövetkezet kicsi ahhoz, hogy egyszerre negyven fiatalnak nyúitson gyakorlati lehetőséget, így aztán a fiatalokat abban a tsz-ben helyezték el gyakorlatra, ahol a lakhelyük Képzettség és iogosíiváni Sokan főitették a kérdést, vajon az új típusú érettségi milyen képzést ad a fiataloknak. Erre az 1971-ben megjelent szakközépiskolai érettségi vizsgaszabályzat ad feleletet. A fiatalok az iskola elvégzése után középiskolai végzettséghez kötött munkaköröket tölthetnek be, valamint középfokú szakmai végzettséget igénylő mezőgazdasági gépjavító. karbantartó és üzemeltető munkaköröket. Ugyanakkor felsőfokú oktatási intézményekbe felvételi vizsgára jelentkezhetnek, de emellet' szakmunkásként is alkalmazhatók. Sok helyen rosszul értelmezték a szakmunkásként is alkalmazható kijelentést, és a fiatalokat nem foglalkoztatták ilyen munkakörökben. Erre Végül is a tantervi rendelkezés adja meg véglegesen a választ, mely kimondja, hogy a végzett tanulók a mezőgazdasági üzemekben a gépjavítás, karbantartás, üzemeltetés területén helyezkedhetnek el szakmunkásként, vagy olyan részirányító munkakörben, melynek betöltését a jogszabályok magasabb képzettséghez nem kötik. Tehát műhelyrész- leg-vezetők vagy szakcsoportvezetők is lehetnek a végzősök. Ehhez kapcsolódik egy újabb probléma, a fiatalok jogosítványszerzése. A négy év le éltével nem kapják meg a traktorvezetői jogosítványt. Az iskola ideje alatt traktorvezetést, javítást, karbantartást tanulnak a hallgatók magas szinten. így aztán igényt tartanak arra, hogy képzettségüket ilyen formában is elismerjék. Az iskolában most háromhó- napos traktorvezetői tanfolyam van tsz-dolgozók részére, melyen olyan fiatalember is részt vesz, aki pár évvel ezelőtt itt végzett az iskolában így aztán a termelőszövetkezetnek hatezer forintjába kerül, hogy a fiatallal megszereztesse a jogosítványt, holott ő már azelőtt is tudott traktort vezetni. Felszerelés és tanműhely A fejlődés egyik akadálya az iskola hiányos fölszereltsége. A megyei tanács kérésére fölmérték, hogy mi minden hiányzik. Az eredmény: a fölszereltség huszonöt százalékom azaz egynegyede van meg á szükségesnek. A pótlás mintegy kétmillió-nyolcszázezer forintos beruházást jelent a tanácsnak. A megvásárolandó tárgyak jegyzékét még tavaly október tizenkettedikén elküldték az illetékeseknek, mert a felszerelésre igen nagy szükség van. Ezelőtt hat éyvel határozták el, hogy az iskola mögött egy új tanműhelyt építenek, mivel a jelenlegi a tabi gépgyártó tulajdona. Megkezdődtek a tárgyalások és a tervezés. Az utóbbi mintegy százötvenezer forintot emésztett föl — eredménytelenül. Eddig három variáció született arra, hogy hol legyen az új tanműhely. Mint azt az iskola igazgatóhelyettese mondta, a napokban jártak itt felmérni a terepet, de hogy mikor kezdődik el az építkezés, arról fogalma sincs. Középiskolából az egyetemre Az új típusú szakközépiskolai bizonyítvány tág lehetőségeket biztosít a hallgatók számára. Innen mindjárt jelentkezhetnek az egyetemre. Az első ilyen típusú osztály harminckét fiatallal jövőre végez. A tanárok több felmérést is tettek, vajon milyen felsőfokú intézmény érdekli őket. A tá- nulók közül tizenkét tő-tizen- négy szeretne továbbtanulni például a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, a gépészeti szakon, vagy más műszaki jellegű felsőoktatási intézményben. A többiek szakmunkásként helyezkednek el. Az iskola tanárai sok gonddal nevelik a jövő szakmunkásait. S az eredmény: a fiatalok megállják helyüket, jó képzett ségű szakemberekké válnak. Gyertyás László MELEGET, biztonságot sugárzó, szép asszony. Őshittel megáldott művész. Hangja fátyolos és érces egyszerre, aszerint változik, ahogyan hajlítják a szavak. Mi lehet a nyitja egy személyiség varázsának? Miért rejtőzik megfejthetetlen titkok homályába az egyik ; ember, és miért' tárja elénk nyíltan önmagát a másik? A titokzatosság izgalmas. A nyíltság megható. És szeretetet, gyengédséget vár. Szemes Mari, a József Attila Színház művésznője ez utóbbi típushoz tartozik. Vas megyében született, Sárváron, ám kétéves korától Gyöngyösön nevelkedett. A Mátra-vidék színeit, álmokat tisztító emlékét vitte magával a főiskolára. A főiskola: itt meg kell állni a beszélgetésben. Egy ember emléke előtt, aki zuhanó haláléval magával húzta, anélkül, hogy tudta volna, a feléje. Szemes Mari felé áramló szeretetet is. Gellért Endre tanár úr volt ez az ember, akinek óráin oly sokat megtudtak hivatásról, szépségről a növendékek. A színész magasba száll és mélybe zuhan. Középút nincsen. Érzékeny-fogékonyán magába szív mindent a körülötte lévő világból, hailamns elhinni a dicsérő szót, és hajlamos hosszú időre megdermedni az első rossz kritikától. A SIKER jó érzés. De meddig? A tapsoló közönség előtt meghajolva már a másnapi -sikerre gondol. Vaion holnap "is sikerülni" fog? És mi lesz, ha nem? Szemes Mari Budapesten, a József Attila Színházban Móricz Zslgmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című. köny- nyes-mosolyos színművének Pólika szerepében mutatkozott be. ő rácsodálkozott a szerepre —* a közönség rácsodálkozott a különös. Izgalmas egyéniségű színésznőre. És ez a kettős csodálkozás azóta is tart. A színésznő — ez nála természetes — minden szerepénél a felfedezés, a megismerés útját járja végig. A közönség pedig újból és újból fölfedezi magának a színésznőt. Szemes Mari a nehezebb, de biztonságosabb útját járja a művészéíetnek. — Szeretnék emléket hagyni az emberekben — mondja — Hogy megtartsanak emlékezetükben akkor fa, ha ■» múzsák földi helytartói éppé» megfeledkeztek rólam. Hat nem kapok szerepet, ha nem vagyok a fókuszban. Népszerűsége, a feléje irányuló szeretet, amely megnyilvánul a levélírók, ismeretlen telefonálók kedves szavaiban — mind bizonyíték arra, hogy ez a vágya valóra vált. Játszott Qsztrovszkij-drá- mában és modem, zenés vígjátékban, kitűnő és silány szerepekben, amelyeket — a közönség számára mindig észrevétlenül — felöltöztetett igazsággal, emberséggel őszinte rajongással beszél utólag is a »nagy« szerepről, Németh László Nagy családjának főszerepéről. AZT HISZEM, képtelen t hazugságra. Az élet nyers,, igaz valósága számára az egyetlen közeg, ahol jól érzi magát. Hogy a valósághoz hozzátartozik a rossz is, azzal tisztában van, felkészült rá. Munkával. Egyetlen kívánsága van; szeressék. L. L A könyvkiadók terveiből Tizenkilenc kiadó foglalkozik ma Magyarországon könyvkiadással. Év eleji terveikből kötöttünk egy kis csokorrava- lót, hogy jó előre tudjuk, milyen új, vagy újra kiadott művekkel gazdagíthatjuk otthoni könyvtárunkat. A versek kedvelőinek a Magvető elkészítette a Szép versek 1971 című antológiát. Aki eddig is megvásárolta a sorozatot, máris gondolhat a legújabb válogatásra. Ugyancsak a Magvető adja ki Csorba Győző Időjáték című kötététét, a Janus Pannonius évfordulóra a Szépirodalmi Könyvkiadó megjelenteti a nagy humanista költő műveit. A regények közül néhányat népszerűvé tett az utóbbi időben ismét a televízió, Mikszáth: A fekete város című műve is ezek közé tartozik. Az előbb említett kiadó vállalta a kötet megjelentetésit. Tímár Máté: És akkor a tizenhetedik napon címmel írt regénye egy 76 éves parasztasz- szony utolsó napjairól és emlékképekben fölelevenedő egész életéről szól. A KOtmoSz Könyvek sorozatban Jelent meg. Fekete Gvula: Éljünk magunknak? .című munkája fá<-sadalmunk jelenlegi tudat- állapotáról, erkölcsi arculatából rajzol kápet. A kötet a Magvarország fölfedezése sorozatban kapott h°lvet. Bertha Bulcsu tizenöt írót muta^ be sajátos írói eszközzel a Meztelen a király című interjúkötetében. A Dózsa-évforduló emléké nek Derkovits Gyula: 1514 című sorozatával tiszteleg a Magyar Helikon áriadó. Használjuk helyesen testünket, győzzük le a fájdalmat és az ideges feszültséget. Seyffarth, Henrik: Lazíts és légy egészséges című művét a Gondolat adja ki, melyben hasznos leírást kapunk a megelőző tornáról, a lazításról Lomb Kató méltán népszerű tanulmánya a nyelvtanulóknak ad segítséget: így tárulok nyelveket — mondja a szerző a kötet címében, tehát támaszkodhatunk az ő tapasztalataira. A könyv rövid Idő alatt másodízben jelenik meg. Janouch, Gustav cseh Irodalomtörténész posztumusz munkája a Beszélgetések Kafkával. A Kossuth Könyvkiadó jelenteti meg Volgt Vilmos: A folklór esztétikája című tanulmányát, melyre valóban ráillik az úttörő jelző, mivel arról ad képet, hogy miként kell marxista módon értelmeznünk feldolgoznunk a folklórt. Mircea Malita, Románia művelődés- ügyi minisztere, az ismert tudós a szocialista irodalomban először vállalkozott arra, hogy tudományos alapokra támaszkodva, de a hipotéziseket sem kerülve felvázolja a 2000. évig várható változásokat. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó jelenteti meg a művet. Lipták Gábor Hévízről írt munkáját a Panoráma sorozatban kapjuk kézhez. A Móra Könyvkiadó egy érdekessége: hetedik kiadásban jelenik meg Tatay Sándor: Kinizsi Pál című történelmi regénye. mii 1 HARMAT ENDRE: 0 Raszpntyin-rejtély 7. ALEKSZANDRA AGGODALMA Alekszandra tudta, hogy népszerűtlen, hogy nem fogadták be ebben az országban, s ez csak fokozta az amúgy is félszeg, idegileg kiegyensúlyozatlan és ideges természetű szívpanaszokkal bajlódó asz- szony ingerültségét. Mikor egymás után négy lányt szült, nemcsak a férje miatt esett kétségbe, hanem amiatt is, hogy okot adott ellenségei kárörömére. Amikor megszületett a várva várt fiú, öröme nemcsak az anyáé, a feleségé és a dinasztia érdekeit szívén viselő cérnáé volt, hanem az ellenfeleken felülkerekedő hisztérikáé is. És amikor már nyilvánvalóvá vált a. cárevics vérzékenysége, az újra legyőzött asszony mindent megtett, hogy eltitkolja vereségét. S jött egy paraszt Pokrovszkojeból, aki erős volt, magabiztos, reinkarnációja azoknak a régieknek, akikről Alekszandra egy XIV. századbeli kódexben egyszer azt olvasta, hogy közvetítenek az ég és a föld fejedelmei között. Ez az ember azt ígérte neki, hogy életben tartja egyetlen diadalát, a fiát, és többször be is bizonyította, hogy megtartja ígéretét. Raszputyinnak volt természetes esze. Bámulatosan hamar megtalálta azoknak a gyenge pontjait, akiktől akart valamit. Azonnal felismerte, hogy Oroszország cárnéját neki teremtette az isten, aki különben is számos tanújelét adta jóindulatának. Sokan azt mondják, a szibériainak Janus-arca volt. Fü- löp-Miller ennak érzékeltetésére adta a róla szóló könyvnek A szent ördög címet. Azt hiszem, a Janus-jelzŐ Is kevés: a sztarecnek — mint a legtöbb tehetséges embernek — nem két, hanem sok arca volt. De Carszkoje Szelóban mindig csak egyet mutatott: az Űr Emberiét. Tudta, hogy ez hatalma fő forrása, és az egész életében botladozó itt sohasem botlott meg. A VÁLASZ KULCSA Ez egyben a valószínű válasz is arra az évtizedek óta divatos kérdésre: vajon Alekszandra Fjodorovna, Oroszország cárnéja a szeretője volt-e Grigorij atyának, a muzsiknak. Amikor Rodzjanko, a Duma elnöke és a sztarec egyik legnagyobb ellensége megkérdezte Goremíkin minlszte-elnököt, ml a véleménye Alakszandra és Raszoutyin kapcsolatának jellegéről, a különben jelentéktelen öregúr életének — alighanem — legszellemesebb válaszával tapintott rá a lényegre: — C’est une ouestion clinl- que (klinikai kérdés). Nemcsak olvan szempontból volt igaza, mert a kulcs a cárevics betegsége, sőt nem is csak azért, mert maga a cárné sem volt egészséges. Hanem azért is, mert ez az ember sehol másutt nem csinálhatott volna olyan karriert, mint az akkori Oroszországban. Alekszandra és a sztarec viszonya politikai értelemben is klinikai tünet volt. VI. FEJEZET Az igaz Oroszok felhördülnek Az Igaz Oroszok Szövetsége elégedetten figyelte annak a férfiúnak a feltörését, akit ők juttattak be a palotába. Eddig tökéletesen úgy alakult minden, ahogy legszebb álmaikban elképzelték. A nyugato- sok, az átkozott liberálisok dühönghetnek: a trónra egy jámbor, igazi orosz paraszt árnyéka vetődik. Ha minden jól megy, közel az Idő, amikor Oroszország teljhatalmú uralkodója államügyekben — például a kinevezéseknél — is meghallgatja majd a muzsik tanácsát. És a paraszt — hiszen azért paraszt — azt mondja, amit parancsolnak neki. (Folytatjuk.) SOMOGYI NÉPLAP «mahnt, aJW». taferato IS. 5
