Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-19 / 42. szám
A MEGYE FEJLŐDÉSE 1971-BEH A gazdasági helyzet alakulása 1971-ben — a IV. ötéves terv első évében — a megye gazdasága és társadalmi fejlődése általában kedvező eredménye két ért el, és ezzel jó alapot teremtett a tervfeladatok meg valósításához. Bár egyes területeken kedvezőtlen tendenciák is tapasztalhatók, több vonatkozásban kiemelkedő, az előző évieknél jobb eredmények születtek. Az építőipar kapacitásának jelentős fejlesztése eredményeként csökkent az építési igények és a kivitelezési kapacitás közötti feszültség. A gabonatermés meghaladta a korábbi rekordot jelentő 1969. évit is. A sertéstenyésztés fejlődési tendenciája nem tört meg, az állomány még az 1970. évi ma gas szám után is tovább növekedett A lakásépítés az előző évi csökkenés után 19 százalékkal emelkedett. A megyében 1969 óta tapasztalható élénk beruházási tevékenység a múlt évben is folytatódott. Az 1971. évi beruházási ráfordítás (folyóáron számolva) 3,5 milliárd forintra tehető, amely volumenét tekintve 18—20 százalékos — az országosnál nagyobb arányú — növekedésnek felel meg. Az összesen belül az állami beruházások növekedése a 20 százalékot is megha’adta, míg a szövetkezeti és a magánszektoré az átlagnál jóval mérsékeltebb volt. Az állami beruházások közül a tanácsi jellegű emelkedett jelentősen, ami nagyrészt abból adódott, hogv lakásépítésre az 1970. évinél lényegesen nagyobb összeget használtak feL Az adatok és a tapasztalatok arra utalnak, hogy a beruházások koncentráltságában, a kivitelezés elhúzódásában, a tervmódosításokban — bár egyes területeken tapasztalható javulás — alapvető változás nem következett be. Erre utal az, hogy az év végén kivitelezés alatt álló létesítmények értéke csaknem háromszázmillió forinttal meghaladta az egy évvel korábbit, de az is, hogy a múlt évi, vagy korábbi befejezésre tervezett legfontosabb beruházások többsége nem készült eL TERMELÉSI EREDMÉNYEI A megye szocialista iparának termelése 1970-hez viszonyítva 8 százalékkal, az országosnál jóval nagyobb arányban emelkedett. A termelésnövekedés üteme a minisztériumi és a szövetkezeti iparban mérséklődött, a tanácsi szektor termelése pedig az előző évi szinten maradt. Különösen a könnyűiparban • volt mérsékelt a fejlődés, ezen belül a textiliparban folytatódott a termelés csökkenő tendenciája. Ez az előző évinél alacsonyabb nagykereskedelmi rendelésállomány-emelkedéssel, átmeneti alapanyag-ellátási zavarokkal, a textiliparban pedig munkaerőhiánnyal függőt; össze. Az élelmiszeripar termelésemelkedése sem érte el az 1970. évit (több nyersanyagból a szükségesnél kisebb mennyiség állt rendelkezésre). A megye szocialista építőiparának 1971. évi termelési értéke meghaladta az 1,2 milliárd forintot, ami — a megelőző három évi stagnálás után — mintegy 15 százalékos növekedésnek felel meg. (Az árváltozások hatását figyelembe véve.) Míg az állami építőipar termelése kb. 18 százalékkal emelkedett, addig az énít'ina- ri szövetkezeteknél, a TÖVÄL- oknál — a tanácsi költségvetési üzemek, a mezőgazdasági üzemek saiát építési tev^kőny- só<j£nek bővülése, valamint az állatiéról elvek énítésének lassulása következtében —• a növekedés üteme mérséklődött. A mezőgazdaság 1971. évi termelési eredménye összessé • gében (részben becsült a ’atVk ra támaszkodó bruttó termelési érték alapján számolva) nagyon kedvező, annak ellenére, hogy a nyár közepétől kezdődő szárazság sok növényféleség termésátlagát erősen rontotta. A szántóföldi növénytermesztés bruttó termelési értéke az előző évit mintegy 8 százalékkal meghaladja. Ebben döntő szerepük volt a gabonafélék múlt évinél átlagosan 5—6 q/kh-val magasabb termésátlagainak. Az őszi betakarításé növények legtöbbjéből viszont — a szárazság következtében — a legutóbbi évekénél gyengébb termés eredmények születtek. így kukoricából az előző évinél nagyobb vetésterületen 4 százalékkal kevesebb mennyiség termett, továbbá a cukorrépa és a burgonya vetésterülete és termésátlaga egyaránt csökkent (cukorrépából 11, burgonyából 14 százalékkal kevesebb termett, mint 1970-ben) Az állattenyésztés termelési eredménye is magasabb volt az 1970. évinél. Bár az állomány előző években tapasztalt csökkenési folyamata lelassult, továbbra is megoldatlan prob léma a szarvasmarha-tenyésztés. (Az év végi állomány 2 százalékkal kevesebb volt az 1970. év véginél.) Az összállo- mányon belül a tehénállomány is csökkent A sertésállomány a múlt évben — a kiemelkedően magas induló szint ellenére — tovább növekedett, s az év min den időszakában magasabb volt az elmúlt évek azonos időszaki maximumainál. A kocaállomány viszont az év végén nem érte el az egy évvel korábbit Az állattenyésztés termelési eredményeit az aszályos időjárás mérsékelte. A tejhozam összességében is és a tehén- állományhoz viszonyítva is visszaesett. (A szálas takarmányokban keletkezett kiesés megnehezíti az állatállomány átteleltetését.) A hústermelés elsősorban a sertéshizlalási tevékenység megnövekedésének eredményeképpen jóval magasabb volt az előző évekénél. Az állattenyésztés fejlődésével együttjáróan tovább emelkedett a takarmánynövények vetésterülete. LÉTSZÁM, TERMELÉKENYSÉG megfelelően alakult, bár éven belül egyes időszakokban kedvezőtlen jelenségek (kiszállítási késedelem, készletnövekedés) is adódtak. A belke.eske- delemnek történt értékesítés aránya csökkent, míg a külkereskedelmi átadás (főként csontos nyershúsból, konzervfélékből, egyes ruházati cikkeikből) jelentősen nőtt. Ugyanakkor — piac hiánya miatt — a kefe- és ecsettömőanyagok, valamint a sportlabdák kivitele csökkent. A mezőgazdaság által értékesített termékek volumene a múlt évihez viszonyítva több mint 10 százalékkal növekedett A kenyérgabona-értékesítés több mint másfélszerese volt az 1970. évinek, ugyanakkor a takarmánygabonáké, s a kukoricáé alig haladta meg a felét annak. A burgonya értékesítése számottevően a zöldségféléké kisebb mértékben csökkent. A vágóállatok eladása az 1970. évihez képest 25—30 százalékkal nőtt. Az állati termékekből azonban 10 százalékkal kevesebbel adtak el, mint 1970-ben. Előzetes számításaink szerint az állami iparvállalatok nyeresége több, mint az 1970. évi volt. A könnyű- és élelmiszer- iparban a nyereségtömeg az esv évvel korábbi összeg körül alakult, a nehézipari vállalatoknál azonban jelentősebben nőtt. Áz állami énftő- inarban az 1971. évi 21 millió forint+al szemben tava’y rrvnt- »gv 50 millió forint nyereség képződött. Az előző évinél jobb termelési eredmények a termolőszö vetkezetek jövedelmét is kedvezően alakítják. A gazdálkodási eredmény mintegy kétszerese az előző évinek, a tagság jövedelme kisebb arányban nőtt. (Folytatjuk.) ABC-áruház épül Zamárdiban A Balaton-parton ez lesz a legnagyobb áruház. 500 négyzetméter alapterülettel. 270 négyzetméter eladótérrel, légkondicionáló berendezéssel készül. A szezon elejére adják át rendeltetésének. AZ IDEI FELADAT Csaknem kilenc és fél ezer hold zártkert rendezése M ind a termelőszövetkezetek gazdálkodásában, mind a tsz-tagok életében igen jelentős a zárt- kertek rendezése, melyet 1969 óta folyamatosan végez a földhivatal a VI. földtörvény alapján. A program szerint öt év alatt, 1973 végéig kell felülvizsgálni a zártkerti földek tulajdon- és használati viszonyait, és végrehajtani a zártkertek rendezését. Megyénkben ez különösen nagy feladat, hiszen 194 községben csaknem harmincnégy és fél ezer hold zártkertet kell rendezni. Ilyen fontos és nagy munkát csak nagyon pontos ütemterv alapján, a feladatok ás a határidők gondos betartásával lehet elvégezni. Ha az eddigi munkát vizsgáljuk, akkor mindenekelőtt két tényt kell megállapítani. Az egyik: a földhivatal 1969 óta minden évben maradéktalanul teljesítette feladatait. A másik: minden évben nagyobb célt tűztek maguk elé, először 11, aztán 27, tavaly pedig 53 községben végezték el a zártkert rendezést. Ebben az évben már 61 község 9468 holdján, a program utolsó évében, jövőre pedig 42 közcég több mint tizenháromezer holdján végzik el a zártkertek felülvizsgálatát. A munka oroszlánrésze tehát az idei és a következő évben vár a földhivatalra, ám a felkészültség, az eddigi tapasztalat, a gyakorlat biztosítók ahhoz, hogy A KSH Somogy m-gyei Igazga lóságának összefoglaló jelentése. . A foglalkoztatottak számának növekedési üteme az ipar mindhárom szektorban csökkent. Az összfoglalkoztato.tak és ezen belül a munkások száma a megelőző két évi 10, illetve 5 százalékos emelkedéssel szemben csupán 2 százalékkal nőtt. Tovább mérséklődött az iparban a munkaerő-vándorlás, s a tanácsi ipart kivéve némileg javult a munkaerő kihasználása. E körülmény is szerepet játszott abban, hogy a túlórák száma — a korábbi növekedéssel szemben — a múlt évben csaknem 10 százalékkal csökkent. Az építőipar munkaerőhelyzetében a múlt év jelentős változást hozott; míg a megelőző években az állami építőipar létszáma nem nőtt. addig 1971-ben 6 százalékkal emelkedett. Ennek ellenére egyes munkahelyeken tavaly is előfordult átmeneti munkaerőhiány. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma a múlt évben tovább csökkent. (Ezen belül a termelőszövetkezeti közös gazdaságokban mintegy 6, az állami gazdaságokban 1—2 százalékkal.) A korábbi éveknél kedvezőbb termelési körülmények javulása következtében az iparban és az építőiparban egyaránt nőtt a termelékenység. ÉRTÉKESÍTÉS, NYERESÉG Az állami iparvállalatok és. szövetkezetek értékesítési tevékenysége a termelésnek Két évvel a párthatározat után Nők, közélet, beosztás második műszak Csaknem hatszáz nőfelelős1 vett részt azon a továbbképzés-sorozaton, melyet a megyei pártbizottság szervezett a járásokban augusztustól februárig. A tanfolyam időtartama öt nap volt. Az utolsó turnus, melyet a kaposvári járásban tartottak, a múlt héten fejeződött be. A tapasztalatokról, az eredményekről beszélgetünk Kossovics Gyu- lánéval, a megyei pártbizottság nőreferensévéL — Ezt a folyamatot így, egy- hetes formában az egész megye alapszervezeti, esúcsvezetőségi, pártbizottsági nőfelelősei részére csak nálunk, Somogybán szer* vezték meg. Mi volt a célja? — A Központi Bizottság 1970 februárjában hozott határozata óta a nők társadalmi, gazdasági, szociális helyzete Somogybán is javult. A tanfolyam egyik feladata az volt, hogy ezeket a tényeket megismertessük a nőfelelősökkel, részben az előadók, másrészt a hallgatók elmondhassák, hogy hol, milyen eredményeket értek el, milyen módszerekkel. A másik cél pedig az, hogy felkészítsük őket a további munkára. — Milyen eredményeket ért el a nőmozgalom 1970 óta Somogybán? — A határozat sok helyen érezteti hatását. A legszembetűnőbb például a tavalyi nőnap, amikor jóval többen kaptak jutalmat, kormánykitün- tetésf, mint eddig bármelyik évben. Az egyik legnagyobb eredmény pedig az eddig is oly sokat hangoztatott egyenlő munkáért egyenlő bért elv alapján: a megyében a dolgozó nők hatvan százaléka kapott béremelést. Kiemelkedő példa az élelmiszer-kirkeres kedelmi vállalaté, ahol a nők kilencven százalékának emelték a fizetését. A bért sok helyen éppen a nőbizottságok kezdeményezésére emelték föl, ilyen volt például a Cso- konyavisontai Építőipari Ktsz. Javítottak a nők munkakörülményein is. Ezt azonban különösen a tsz-ekben, az állami gazdaságokban tovább kell fokozni. Az egészségügyi ellátottság is jobb lett, több üzemben, gyárban, orvosi — köztük több helyen nőgyógyászati — szakrendelést vezettek be. Nagy gondot jelent azonban a kisgyermekes anyák munkarendje. Nem mindenütt tudták a munkakezdést az óvoda, illetve a bölcsőde kezdéséhez igazítani. A megyében több helyen — a Böhönyei Vegyesipari Ktsz-nél, a Nagyatádi Konzervgyárban, a Delta Ktsz lengyeltóti részlegében — úgy oldották ezt meg, hogy a kisgyermekes anyák később kezdenek, miután a gyereket elhelyezték az óvodában. Munkaidejük délután ennyivel természetesen tovább tart. Évente egyszer vagy kétszer (vállalatonként változó) segélyben részesítik a több gyermekes családokat, vagy a gyereküket egyedül nevelő szülőket— Ezek sa eredmények vajéban figyelemre méltóak. De nőtt-e a nők közéleti aktivitása, többen kerültek-e vezető beosztásba? — Ez nagyon érdekes. Tudniillik a társadalmi életben valóban »-zöld utat« kaptak. Ott, ahol társadalmi munkát kell végezni — emelkedett a nők száma. Nem mondhatjuk ezt el ugyanilyen mértékben a szakmai vezetésről. Ennek több ismert oka van. Persze az az igazság, hogy gyakran a nők maguk is félnek ettől, a vezetői beosztás több időt ■nergiát igényel, kevesebb I marad a második műszakra.« eredményesen megbirkózzanak a feladattal Az elmúlt években olyan gyakorlatot, olyan módszert alakítottak ki, amelyik megteremti a fontos munka zökkenőmentes elvégzésének a feltételét. A földhivatal dolgozóival, a földrendezést végző bizottságokkal egy tanfolyamon rendszeresen megvitatják a feladatokat, eldöntik, hogy milyen módszer szerint és milyen sorrendben végezzék a munkát. Az előkészülethez tartozik ez, de annak csak egyik része. Legalább ilyen fontos a tsz-tagokkál, a községek lakóival folytatott tanácskozás. Ezeket a gazdagyűléseket a járási és a községi pártszervezet, a tanács, a tömegszervezetek segítségével szervezik meg. Megbeszélik a zártkertrendezés módját, célját, és nyomban a helyszínen, még a munka megkezdése előtt tisztázzák az esetlegesen felmerülő problémákat. Fontos mozzanat ez, hi— Az ötnapos tanfolyam»» ml- I szen így egy sor későbbi vi— —"—■— tát, nehézséget előznek meg. Jellemző a gazdagyűlések hasznosságára é® a nagy érdeklődésre, hogy tavaly 53 községben 6500-am vettek ezeken részt. Ezt a gyakorlatot folytatja az idén is tovább a földhivatal. Kihasználva a téli időszakot, már megkezdődtek és javában folynak a gázdagyű- lések azokban a községekben, ahol az idén végzik el a felelősségteljes munkát. Rendezni a földeket, a tulajdon- viszonyokat — « tisztán látó, zavartalan gazdálkodás fontos előfeltétele ez. Ennek a gondolatnak a kapcsán feltétlenül szólni kell egy figyelemre méltó tapasztalatról. Ugyancsak a földhivatal hatáskörébe tartozik a művelési ág megváltoztatásának engedélyezése. Tavaly megközelítőleg háromezer holdon engedélyezte ezt a hivataL Ám a vizsgálatok során kiderült az is, hogy a mezőgazda- sági üzemek egy része, figyelmen kívül hagyva a rendelkezést, önkényesen, engedély nélkül is megváltoztatja egyes területek művelési módját. Meg nem engedett gyakorlat ez, mindenképpen föl kell hívni a figyelmet a szabálytalanságok mielőbbi megszüntetésére. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos termőföldjeink megőrzése, hiszen még a legkörültekintőbb vigyázat mellett is évről évre csökken a mezőgazdaság termőterülete. A kkor , amikor a mező- gazdaság előtt álló feladatok egyre nőnek, a gazdálkodási színvonal gyorsabb ütemű emeléséről beszélünk, nem szabad megfeledkezni az alapvető • ermelé- si eszköz, a termőföld védelméről sem. V. M lyen előadásokkal készítették fel a ««felelősökéi a további munkáira? — Különböző témájú előI adásokat tartottunk, de úgy II igyekeztünk, hogy az általános előadásokból a nőkre vonatkozó problémákat emeljük ki. Például a negyedik ötéves terv célkitűzéseiből a nők szociális helyzetének javítását szolgáló intézkedésekkel foglalkoztunk. Hasonló feldolgozásban ismertettük a párt életszínvonal- és szociálpolitikáját. Volt jogi tájékoztató,,és beszéltek az előadók a család megváltozott helyzetéről, szerepéről társadalmunkban. A kaposvári tanfolyammal egy időben a második műszakot megkönnyítő árubemutatót rendeztünk. Elmentünk üzem- látogatásra a ruhagyárba is. — A pártalapszervezetek és nő- bizottságok nőfelelőseinek feladatuk, hogy munkahelyükön figyelemmel kísérjék a nőkkel kapcsolatos határozatok végrehajtását, képviseljék érdekeiket. Ezt a feladatot több helyen férfi látja el. Nem zavaró ez? — Egyáltalán nem. A tanfolyamon is meggyőződhettünk arról, hogy a férfiak ugyanúgy ellátják ezt a feladatot, mint a nők. — A tanfolyamot bentlakásosra tervezték. Bevált-e? — Sajnos, csak részben Azért választottuk a bentlakásos formát, hogy a továbbképzés mellett egy kicsit pihenjenek is az asszonyok. Nem így történt. Aki csak tehette, este hazautazoft, és reggel jött vissza. Nem merték a családot egyedül hagyni öt teljes napig. Még azok sem, akiknek nagy gyerekük van. Van még mit tenni az egyenjogúságért. Maguknak a nőknek is ... S. M. SOMOGYI SÍPLAP Szombat, 1972, íebnsár 19. I
