Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-16 / 39. szám
Ki mit tud? művészeti szemle Nagyatádon, Barcson SOMOGY LEGIFJABB vá- zosa, Nagyatád első művészeti szemléjét rendezte a tisztiklub színháztermében. Mintegy 200 főnyi közönség volt kíváncsi a rendezvényre. A kezdet biztató: harmincegy számot látott a közönség. Szeretik a verset Nagyatádon. Több tehetséges versmondót hallattunk. Az áfész, a ktsz és a művelődési ház, valamint a gimnázium irodalmi színpada egyaránt »-arany« minősítést kapott. Először lépett színpadra citerazenekar. Játéka kitűnő, segíteni kell, hogy népdalok szólaljanak meg az ősi hangszereken. Eredeti volt a nyírfasípot megszólaltató Fakó Ferenc. A tánczenekarokat a fiatalság fogadta szívesen. örvendetes, hogy a gimnázium diákjai, tanári kara is sokat tett a szemle sikeréért. A zsűri részletesen elemezte a rendezvény eredményeit, hibáit Hiányzott a tánc. Jól szerkesztett műsor volt a barcsi is. A kilenc zenei, ének- és kórusszám mindegyike »aranyat ért«. Ezek közül is kimagaslott a homokszent- györgyi áfész ladi kórusának műsora, a szövetkezeti Dráva délszláv együttes zene- és énekszámai. A Dráva táncban is bizonyította, hogy ott a helye a legjobbak között. Először jelentkezett és nagyszerűen szerepelt a patosfai Röpülj páva-kör, melynek vezetője a ladi kórus karnagya, Stix József. A szólisták közül Esküdt Gabriella figyelmet érdemel. Nagyon merész, ugyanakkor dicsérendő vállalkozással lépett színpadra a barcsi szövetkezeti irodalmi színpad. »Sokan vagyunk a kapukon kívül« címmel a cigánykérdést dolgozták fel. A 11 tagú együttes nyolc szereplője cigány. Verset mondtak, táncoltak, énekeltek. Vértes György összeállítása aranyat kapott. A versmondók valameny- nyien ezüstöt értek. A gimnázium több szólista és a kórus fellépésével jelentős részt vállalt a járási bemutatón. A járási művelődési ház, a KISZ, a tanácsi hivatal művelődésügyi osztálya és a szövetkezetek megtalálták az együttműködési formát. TÖBB EGYÜTTEST, szólistáit javasoltak a Ki mit tud? megyei döntőjére. Kár, hogy olyan nagy községek, mint Babócsa, Csokonyavisonta, SzUlok, Kálmáncsa és István- di szereplői nem jutottak el a járási döntőig. D. Z. Lenini óra a laktanyában Komszomolisia és KISZ-fiatalGk találkozója A találkozóra meghívottakat az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok ifjúsági osztályának fiatal vezetője, Alekszej Grigorjevics Medvegyev fogadja. A laktanya klubtermének puritán egyszerűséggel berendezett fő falát vörös drapérián függő Lenin-kép és egy orosz—magyar nyelvű jelmondat díszíti. A terem másik falán színes képekből álló tabló mutatja be Lenin életének főbb állomásait. A találkozóra egymás után érkeznek a meghívottak, a szovjet és a magyar katonafiatalok. Amikor az ifjúsági Korszerű társadalmi ismeretek könyvtára Szigeti József: Bevezetés a marxista-leninista osztályvezetője feláll, a terem elcsendesül, a részvevők érdeklődéssel figyelik bevezető szavait: — Kedves barátaim! Ma egy lenini órán veszünk részt, amelynek keretében számot adunk arról, hogyan tartottuk meg Lenin tanítását az ifjúsági szövetségünk kongresszusán elmondott felszólalása alapján. A Komszomol vezetőinek egyik legfontosabb feladata az ifjúság kommunista szellemű nevelése. A lenini eszmék jegyében folyó kommunista nevelésnek a legjobb formái a lenini órák. Ezután az internacionalista nevelésről, a szovjet ás a magyar nép barátságáról beszél szenvedélyesen A. G. Medve- gyev. A Magyar Tanácsköztársaság dicső 133 napjáról megemlékezve forrón köszönti a — Hazánk és a szocialista tábor védemére való felkészülés katonafiataljaink legfontosabb feladata. A szovjet nép internacionalista kötelességét teljesítve mindent elkövet a béke fenntartásáért, azért, hogy a mi korosztályunk sohase ismerhesse meg, milyen a háború. Utána Szél József őrvezető a magyar katonafiatalok munkájáról, helytállásáról szól. Elmondja élményeit is, amelyeket mint a KISZ VIII. kongresszusának küldötte szerzett. Vlagyimir Bicskov őrvezető a Komszomol munkájáról és a szovjet katonafiatalok életéről, művelődéséről és szórakozásáról ad tájékoztatót — Hűek leszünk Lenin tanításához, az idősebb nemzedék hagyományaihoz — mondja beszéde végén. Szemlék közben A versszerető esztétikába A középiskolás fiú lázas odaadással figyelte a magyar tanár minden szavát. Mert a szavakból az irodalom szeretet«, becsülése áradt. Nemcsak a tankönyv versei, hanem az életben mindenütt fellelhető irodalomé. Mintha kézen fogta volna a tanári szó: megnézte a Doktor Sándor Művelődési Központban a műkedvelők előadásait. S a csodálatba sóhaj vegyült. Acs József gimnazista megszerete a színpad világát, az érces-erősen kimondott szavakat. A gyermek.paralízis a kétkerekű kocsihoz kötötte. S mégis akarata, tehetsége győzött Ma is mondja a verset, ma is irodalmi színpadot vezet valamennyi szabad perce ma is az irodalomé, csoportjáé. Nem szereti a nagy Szavakat, inkább szívesen idéz. De nagyon egyszerű csendességgel kimondta azért: — Az ember értékét — úgy vélem — tettei adják ... — Töíbb mint tíz éve vagyok Nagyatádon ... Már ide- érkezésem után tagja lettem az irodalmi színpadnak, s azóta is az vagyok. — Mondják tag is, vezető is. — Igen, tagja vagyok a Gábor Andor Művelődési Ház irodalmi színpadának, s nemrégiben itt az áfész-központ- ban is szerveztem egy műDózsa-est Szófiában Dózsa-estet rendezett hétfőn Szófiában Dózsa György születésének 500. évfordulója alkalmából a Magyar Kulturális Intézet és a Bolgár Kultúr- munkások Klubja. Az ünnepségen bemutatták az Ítélet című magyar filmet. Az ünnepségen részt vettek hazánk nagykövetségének diplomatái is. kedvelő művészeti együttest. Minek tagadni... szeretem a verset, s az öröm csak akkor nagyobb, ha többen mondják. A mostani szemle lesz az első nagy erőpróbánk. — Mit mutatnak be? — Szovjet költők szerelmes verseit. Ügy vélem a szerelmi líra sokáig hiányzott a szemlék műsoráról. — A legkedvesebb költő? — Váci Mihály. Ezt a választ körülbelül tizedszer kapom irodalmiszín- pad-vezetőktől ezen a télen. Nemrég elhunyt nagy költőnk népszerűsége mutatja, hogy volt kortársunk — halhatatlan. Acs József fiatal színpadával az első nagy próba előtt áll. Mögötte azonban már sikerek sora húzódik. Nincsenek nagy tervei. Ahogy mondta; a szemle után szorgalmas hétköznapok kövér- keznek. Beszédtechnika, hosz- szú-hosszú gyakorlatok... A színpad egyik fiatal tagja mondta el, hogy az általa vezetett kis közösségben sikerült rátalálnia a versek szépségére. Látszólag ez kevés, mégis a legtöbb talán. Ács József versszeretete, lelkesedése közismert Nagyatádon, tisztelettel említik akaraterejét mindenütt a városban. Szervez és szerepel. Oratórikus színpadában megelevenedik a négerek éneke, a tiszai árvíz okozta szenvedés. Most a szerelmi líra tölti be a termet. Egy a lelkes népművelőik sorábóL T. T. Lili már régóta gyanította, hogy férje csalja öt valakivel. Igaz, Kázmér továbbra is minden réggé1 csókkal búcsúzott tőle, és csókkal köszöntötte, ha hazaérkezett, fizetését — csekély zsebpénze kivételével — egy fillérig nekiadta, és a Mucikám megszólítást se hagyta abba. Lili mégis érezte, hogy valami nincs rendben. Időközben ugyanis rájött, hogy a kutyájuknak is csákót dob minden elmenetelkor, hogy tudta nélkül könyvelést vállalt egy maszeknél, és hogy a szomszéd házban levő fuvaros trampli lovát is Mucinak hívják ... Csak a nő nevét nem tudta kideríteni sehogy se. De elhatározta: ha addig él is, rájön a titok nyitjáról Azzal kezdte, hogy vett egy rejtvényújságot, s amiA szerzőnek az Eötvös Lo- ránd ' Tudományegyetemen elhangzott élőadásgyűjteményét — mely a Korszerű társadalmi ismeretek könyvtára sorozatban jelent meg második, bővített kiadásban — talán szigorúan sajátos szempont alapján olvastam: azt vizsgáltam, hogy — népszerűén mondva — napjaink tö- megfelvllágosítását szolgálhatja-e a mű vagy sem. Azért választottam ezt a nézőpontot, mert az már közismert, hogy napról napra nő azoknak a száma, akik a hétköznapi életben is »fogyasztói« a társadalom szellemi, anyagi javainak, ennek folytán közvetlenül fennáll az a lehetőségük, hogy találkozzanak a széppel, hogy csak egy esztétikai kategóriát emeljek ki a sok közül, ám a legismertebbet. Nemcsak a televízióra, a rádióra, a folyóiratokra, a könyvekre gondolok, tárgyi környezetünkben is meglelhetjük az esztétikumot, amelynek tudományos rendszerét az esztétika hozta létre. Ugyanakkor egyfajta félelmet is tapasztalhatunk azok körében — és ez a kör széles sugarú —, akik csak annyit tudnak, hogy »nem értünk mi a művészethez«. Hermann István egyik tanulmányában — Esztétikai alapelveik és művészeti ismeretterjesztés — helyesen mutat rá éppen arra, hogy milyen módon foglalkozhatunk azokkal, akik kevésbé tudatos befogadói az esztétikumnak, így mondja: . »Másképp ugyanis nem lehet esztétikát kiépíteni és bármilyen ismeretterjesztést esztétikailag megalapozni, mint úgy, hogy ha az alapvető, a kiinduló kategóriák megfelelően dinamikusak, sokoldalúak, és benső összefüggésük már eleve sejteti, hogy az áltáluk megköt Kázt&ér este egy aetek- tívregénybe mélyedt, ő — láthatóan nagy igyekezettel — rejtvény]'ejtéshez fogott. Vagy negyed óra múlva hangosan tűnődni kezdett: — Női név: öt betű... Női név: öt betű... Vajon mi lehet? — közben óvatosan oldalt pillantott a férjére, de ő meg se hallotta a kérdését. Elmerülten tovább olvasott, Lili legnagyobb bosszúságára. Másnap este folytatta a manővert. Ezúttal Kázmér a hintaszékben ülve falta tovább a tegnapi regényt, Lili pedig a rekamién hason fekve új rejtvényt húzott maga elé. Megint kívánta a kellő időt. aztán elgondolkodva megszólalt: — Női név: négy betű... Érdekes. Most meg négy betű és női név§ ragadott tárgy, vagyis a művészi alkotás strukturált és nem rendezetlen jellegű.« Szigeti József munkája valóban: bevezetés — oly módon, hogy szól az esztétika alapjaival ismerkedő olvasónak is, és ahogy a szerző írja előszavában: »A tárggyal hivatásszerűen foglalkozó kutató is nyerhet belőle gyümölcsöző, elméleti gondolkodásra és további kutatásra ösztönző nézőpontokat.« A szélesebb rétegigényeknek abból kell kiindulniuk, amit így fogalmaz meg Szigeti József: »A problémák nem a művészetből kerülnek át az életbe, hanem az életből a művészetbe, jóllehet a művészet visszahat az életre-. így kiderülhet, hogy — az alapismereték elsajátítása után — nem is olyan megismerhetet- len terület az esztétika, és korántsem kell »félni« attól a világtól, amelyet eddig ismeretek hiányában elzártunk magunktól. A cél az, hogy az olvasó, a néző eljusson a felismeréshez: a kép, a leírás áttételes módon jelenti a valóságot, hasonlít a valósághoz. Ennek a felismerésnek a lényege — idézzük ismét Hermann Istvánt —: »közünk van az életproblémák alapján, viszonyunk van a műalkotás által elénk tárt világhoz-. »A mese tehát rólad szól vagy rólunk szól, noha a mese mese, és semmi köze nincsen közvetlenül a valósághoz.« Szigeti Jóizsef könyve nemcsak mai világunk megértéséhez vezeti el olvasóját, a legkorszerűbb, a marxista—leninista esztétikán keresztül közelebb kerülhetünk mindahhoz, amit eddig az emberiség bárhol és bánmikor létrehozott. Ismét válasz nélkül maradt a körmönfomlt kérdés. A következő este újabb rejtvénybe kezdett. Kázmér, persze, falta tovább az izgalmas krimit, és az asszony is sokáig csendben maradt, csak egyszer-egyszer érintette meg, szinte észrevétlenül, selymes hajával a férje karját. Talán egy óra is eltelt, amikor Lili hirtelen és ellenkezést nem tűrő hangon felkiáltott: — Női név: három betű! Mondd már, ki az? Es Kázmér végre megszólalt, mintha egy hipnotizőr kérdésére válaszolt volna, öntudatlanul: — Ida, drágám... — s a következő pillanatban már hiába szívta volna vissza meggondolatlan szavait, mert Lili mindent tudott. Legföljebb azon csodálkozott kicsit: H hitte volna, hogy az egyik legjobb barátnője van a buliban? Németh Géza vUeqfejtés: & betű találkozón részt vevő Frányó Ferenc hetvenhárom éves nyugdíjast, 19-es veteránt, aki a magyar vörös hadsereg tagja volt. Hosszan tartó taps köszönti az Ősz hajú, szikár embert, amikor szólásra emelkedik. Tizenkilences emlékeiről beszél, aztán a meghurcoltatásról, majd a felszabadulás óta megtett útról. A Komszomol képviselője egy orosz nyelvű emléklappal kedveskedik a veterán harcosnak. És a lenini óra tovább folyik. Most egy kerekképű, barna hajú fiatalasszony, Lido Papko emelkedik szólásra. A Szovjetunió munkasikereiről, az ifjúság szerepéről beszél. Felföldi Károly KISZ-vezető a szovjet és a magyar fiatalok barátságáról, eddigi kapcsolataikról szól. — Szeretném, ha a jövőben több ilyen találkozóra kerülne sor, ha gyakrabban cserélhetnénk ki tapasztalatainkat az ifjúsági munka eredményeiről. Majd ismét Alekszej Grigorjevics Medvegyev emelkedik szólásra, a két nép barátságát élteti, és megköszöni valamennyi részvevő megjelenését Ab Óra véget ért. Jelvénycserékre, igazi baráti kézfogásokra kerül sor. A lenini óra sokáig emlékezetes lesz a találkozó részvevőinek. D. S. T v-müsor — képlemezről Nincs messze az idő, amikor a tv képernyőjén megjeleníthetjük majd a készen vett filmeket, műsorokat vagy saját felvételeinket. A világ legnagyobb, elektronikával foglalkozó cégei már sikeresen túljutottak e »műsorkonzervek« rendszereinek és készülékeinek fejlesztési nehézségein. Helyenként gyártják és árusítják az ún. video-rekordere- ket, a magnetofonhoz hasonló, de annál jóval bonyolultabb és drágább képvisszajátszó készülékeket A szakemberek nagyobb jövőt jósolnak a műanyag fóliából készült lemezről visszajátszható felvételeknek. A lemezek tömeggyártásban készülhetnek, és viszonylag egyszerű a lejátszó berendezés is. A képlemezek barázdasűrűsége milliméterenként 120—140, mindegyik teljes körbarázda egy képet tartalmaz, s mivel a tv-készülék egy másodperc alatt 25 képet produkál, a lemeznek percenként 1500 for- dulatnyi sebességgel kell forognia. A lejátszófej egy pie- zo-keramikus jelátalakítóból áll, amely mechanikai elmozdulás nélkül érzékeL A lejátszókart egyébként egy vezetőszerkezet viszi odább fordulatonként egy barázdányi szélességgel (0,008 mm). A képlemez lejátszónak nincs lemezforgató korongja, egy központi orsó forgatja a fólialemezt egy álló korong fölött, s a kettő között vékony légpárna van. A forgás leállításakor a készülék álló képet ad. A sebesség változtatásával gyorsítható vagy lassítható a képmozgás. Egy 300 mm-es átmérőjű képlemezre több mint 15 perces műsor fér el. Lemezváltó segítségével több órán keresztül is folyamatosan működhet a képlemezjátszó. A ‘ kétórás programhoz például nem egészen 5 mm vastag lemezcso- mag szükséges. lOMOOTl NÉPLAP «aarflx» 1972. f ébrei* U.
