Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-15 / 38. szám

Közlemény az MSZMP KB első titkárának Szovjetunióban tett látogatásáról Olaszország Kongresszusra készül a kommunista párt (Folytatás az 1. oldalról.) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának meghívására feb- ruár 11. és 14. között nem hivatalos baráti látogatást tett a Szovjetunióban. Moszkvai tartózkodása során Kádár Já; nos találkozott és megbeszélése­ket folytatott Leonyid Brezs- nyevvel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával A szívélyes barátság és a teljes, kölcsönös egyetértés lég­körében folytatott megbeszé­léseken Leonyid Brezsnyev és Kádár János tájékoztatták egymást a Szovjetunióban, il­letve a Magyar Népköztársa­ságban folyó kommunista és szocialista építés eredményei­ről, megvitatták a szovjet— magyar kapcsolatok további fejlesztésének kérdéseit. Véle­ményt cserélitek a gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működés időszerű kérdéseiről, a két ország közötti termelési kooparáció és szakosítás bőví­téséről, a szocialista gazdasági Integráció komplex program­jának megvalósításában való Kanada elismerte a Bangla Desbt Kanada hétfőn hivatalosan elismerte a Bangla Desht, és Mudzsibur Rahman sejk kor­mányát — jelentették be hét­főn Ottawában. Az erről szóló döntésről Trudeau miniszter­elnök tájékoztatta Mudzsibur Rahman sejket. RÖVIDEN Moszkvába érkezett tengap & Finn Kommunista Párt kül­döttsége, amelyet Aarne Saa­rinen, a párt elnöke vezet George Leber, az NSZK közlekedésügyi minisztere hétfőn Moszkvában a polgári repülésügyi miniszterrel foly­tatott megbeszélést, majd a postaügyi miniszterrel tár­gyalt. Genfben megnyílt az ENSZ nőbizpttságának 24. ülésszaka. Napirendjén a nők egyenjogú­sága szerepel. A londoni szovjet nagykö­vet, Szmirnovszkij, aki egy- személyben hazája máltai nagykövetének tisztét is be­tölti, megbeszélést tartott Dom Mintoff miniszterelnökkel. Kim ír Szén Üzenetét Ho Dam, a KNDK külügyminisz­tere tegnap nyújtotta át Ni- colae Ceausescunak, s ebben tájékoztatja a Koreai NDK- nak az ország békés újraegye­sítése érdekében kifejtett te­vékenységéről. Felbocsátották a Luna—20 automatikus űrállomást a Szovjetunióban. Rendeltetése, hogy további kutatásokat vé­gezzen a holddal és a hold körüli térséggel kapcsolatban. Amnesztiát hirdetett Szíria mindazoknak, akik a »-koráb­bi kormányzatok hivatali ide­je alatt« elhagyták az orszá­got. *00 millió dollárt fizet a lisszaboni kormánynak a wa­shingtoni kormány az Azorl- szlgeteken létesített amerikai légi és haditengerészeti tá­maszpont használatáért. A Tupamaro-gerillák hétfőn megtámadták és elfoglalták a fővárostól 50 kilométerre északra fekvő Soca városka egyik rendőrőrsét. ügy szicíliai munkanélküli tegnap fölmászott a Piazza Venezia közelében az Ismeret­len Katona emlékművének csúcsára, s kijelentette: addig nem száll le az 50 méternyi magasból, amíg munkát nem adnak neki. közős részvételről. Megállapo­dás született arról, hogy e kérdésekről a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kor­mánya tárgyalásokat folytat. Megállapodás született arról is, hogy az MSZMP Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának meghívására 1972- oen szovjet párt- és kormány­küldöttség tesz látogatást a Magyar Népköztársaságban. Megvitattak a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom néhány kérdését is. Hangsúlyozták a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt eltökéltségét, hogy a jövőben is hozzájárulnak a szocialista országok sokoldalú együttmű­ködése és egysége megerősí­tésének ügyéhez, az antlimpe- rialteta erők megszilárdítá­sához a békéért, a demokrá­ciáért és a társadalmi hala­dásért vívott harcban. Leonyid Brezsnyev és Ká­dár János megbeszélései is­mételten megerősítették az SZKP és az MSZMP közötti teljes nézetazonosságot vala­mennyi megvitatott kérdés­ben. (MTI) A XIII. országos komgresz- szusára készülő Olasz Kom­munista Párt legnagyobb me­gyei szervezetei már megren­dezték megyei kongresszusu­kat Vasárnap Rovigo, Livomo, Perugia, Le Spezla, Milano, Bologna, Velence, Matera és Savona volt többek között megyei kongresszus színhe­lye. A megyei szervezetek küldötteinek részvételével az országos kongresszus március 11-én kezdődik Milánóban. A vasárnapi kongresszusi pártórtekezleteket mindenütt heves antifasiszta tüntetések kísérték. »Gazdasági csőd fenyegeti Angliái“ hogy a bizottság »tekintély- mentő" ítéletével béremelést javasol, de jóval kevesebbet a szakszervezet követelésénél. * • • A hétfői nyugatnémet tápok véleménye szerint Súlyos politikai következ­ményei lehetnek az ang­liai szénbányászok sztrájk­jának, sőt a Heath-kor- mány helyzete is megren­dülhet. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung megálla­pítja, hogy Heath angol kor­mányfőnek »vastagon kijut" a | bajokból, mert Észak-lrország- i ban naponta vannak véres | összecsapások, a parlament- l ben e héten nehéznek ígérke- ! zik az »Európa-vita«, a leg- j nagyobb gondot pedig a bá- 1 nyászsztrájk következtében tá­madt energiaellátási zavarok okozzák. »Olyan erőpróba van kibon­takozóban, amilyet a szigetor­szág már évek óta nem élt át« — írja a lap. A liberális Frankfurter Rundschau élesen bírálja az angol konzervatív kormányt, és úgy vélekedik, hogy »Ed­ward Heath alaposan elszámi- totta magát«. Megmutatta ugyan hajthatatlanságát, de milyen áron! »Ha nem sikerül hamaro­san megegyezésre Jutni, Angliát gazdasági csőd fe­nyegeti ... Heath dogmatikus merevségé­vel a saját népszerűségét is kockára tette. Az energiaellá­tásban támadt válság minden angolt közvetlenül érint, és mindenki a bűnöst keresi.« Az angolok, — akik vacsorá­jukat gyertyavilágnál és tv nélkül fogyasztják el, »nem annyira a bányá­szokra haragszanak, ha­nem inkább a kormány­ra." Ez a kormány »hűvösséget és érzéketlenséget tanúsít a kisemberek igényei iránt* — lírja a lap. (MTI) Sazli körútja az arab országokban (Folytatás az 1, oldalról.) szebbmenő önkéntes áramta­karékosságot kérte a lakos­ságtól; a hivatalos közlés sze­rint a 18 millió villanyóra­tulajdonos egytizedét vágják el egy-egy alkalommal az energiától, de a feszültség is csökken. Hétfőn délre kiderült, hogy a reggeli áramszünet gyakor­latilag az ország egyharmad részére terjedt ki. A konzervatív kormány sze­rint három hét múlva az or­szág egész munkaereje, húsz­millió ember kiesik a terme­lésből, és minden háztartás áram nélkül marad, ha az események ebben az ütemben haladnak tovább. A kabinet vizsgálóbizottsága hétfőn ma­ga elé Idézte a feleket tanú­ságtételre: lord Wilberforce, a bizottság elnöke egy hét alatt végezni akar a tárgyalásokkal. A kormány azt fontolgatja. Bolivia Barbie „elf űri i” Szabadlábra helyezték Bo­líviában Klaus Altmannt (alias Klaus Barbie-t), a lyoni Gestapo egykori véres kezű főnökét, aki több száz francia ellenálló és békés polgári személy haláláért felelős. Emlékezetes, hogy Franciaország hivatalosan‘is kérte Bolíviától a háború után — távollétében — ha­lálra ítélt Barbie kiadatását, tekintettel a kilétére vonat­kozóan összegyűjtött megcá­folhatatlan bizonyítékokra. A háborús bűnösből üzlet­emberré átvedlett Barbie-t a bolíviai hatóságok — mint írtuk — az"rt tartóztatták le február 4-én. mert nem fi­zette ki az igazgatása alatt álló, de csődbe jutott hajó­zási vállalat négyezer dollá­ros adóhátralékát. Klaus Altmann a La Paz-i San Pedro fogházban töltött néhány nan útin telj^san el­tűnt. Szombaton kora haj­nalban helvezt*k szabadláb­ra. s a börtön bejárata köze­lében génkocsi varia. Azóta senki sem tudja, hol tartóz­kodik. Hétfőn az etióp fővárosban megnyílt az Afrikai Egység­szervezet 18. miniszteri érte­kezlete. A konferencia szín­helye Addlsa Abeba-i Africa Hall, ahol nemrég a Biztonsá­gi Tanács első afrikai üléssza­kát tartották. Az AESZ-tltkárság tisztvi­selői közölték, hogy a tagorszá­gok képviseletében jelen lévő külügyminiszterek és más (Folytatás az l. oldalról.) I diákmegmozdulásokkal kap­csolatban folytatott vizsgalat további két ügyre derített fényt. Az egyikben 16, a má­sikban 8 személyt vonnak fe­lelősségre. A lap hangsúlyozza, hogy a két csoport ugye füg­getlen a diákok ügyétől. Figyelemre méltó esemény Sazli egyiptomi vezérkari fő­nöknek — egyben az Arab Li­ga helyettes főtitkára is! — több arab országot átfogó kör­útja Sazli algériai és marok- j kői látogatását követően Lí­biába utazott, majd a továb­biakban — mint az A1 Akti­ban írja — Kuwaitba, Szaúd- Arábiába, Jordániába és Irak- | ba utazik. Sazli sikeresnek mi- 1 nősítette eddigi látogatásait, ! amelyek során — kairói érte- ! sütések szerint — az arab or- ! szágok katonai együttműködé­sének fejlesztéséről folytatott tárgyalásokat. * * » Andrej Grecsko, a Szovjet­megbízottak a Biztonsági Ta­nács által végzett munkát elemzik, s megvitatják, mi­ként járulhat hozzá az AESZ a BT-határozatpk végrehajtá­sához. A Biztonsági Tanács — mint korábban hírül adtuk — határozatban sürgette Portu­gália afrikai gyarmat rend­szerének és a dél-afrikai apar­theidnek a felszámolását. unió honvédelmi minisztere, a hét vége felé négynapos hiva­talos látogatásra Kairóba ér­kezik. A lap emlékeztet rá, hogy Grecsko részt vett azo­kon a tárgyalásokon is. ame­lyeket Szadat e hó elején foly­tatott a szovjet vezetőkkel, Tüntetés a Trafalgar Square-en Több ezer részvevővel Va­sárnap tüntetés zajlott le a londoni Trafalgar Square-en a brit kormány és a rhodeslal fehér telepesek között létre­jött szégyenletes megállapo­dás elleni tiltakozásul. A nagy­gyűlés egyik szónoka, Abel Muzorewa érsek, az Afrikai Nemzeti Tanács elnöke, ke­mény szavakkal bírálta az öt­millió színes bőrű rhodesiai lakos érdekeit semmibe vevő brit—rhodesiai megállapodást. Muzorewa kijelentette: »Bár­mi legyen is e javaslatok sor­sa, népem nem fogadhatja és nem is fogadja el őket.* A demonstráció után a nagy­gyűlés részvevői a volt Rhode- sia-ház elé vonultak, kövek­kel dobálták meg homlokzatát, s betörték ablakait. A rendőr­ség 23 személyt őrizetbe vett, közülük hatan sérüléseik miatt kórházi ápolásra szorulnak. (MTI) Afrikai miniszterek Addisz Abeba-i értekezlete A Versailles-! világtalálkozó határozata: Harc a háború ellen „A népek válaszoltak Nixonnak“ Vigyétek el a világ min­den részébe e találkozó üze­netét: »Győzni fogunk, ha egységesek vagyunk!« — ki­áltotta a záróbeszédében Ra- mes Csandra, a Béke-világ- tanács főtitkára a vensaílles-i konferencián. — Annak tu­datában kell megvalósítanunk a hozott határozatokat, hogy Indokína hős népei nemcsak saját magukért harcolnak, hanem értünk is, és az a harc, amit közösen vívunk: egy és oszthatatlan.« — E szavakkal ért véget az a tanácskozás, amelynek közel 1200 részve­vője három napon át — föl­mérve a tényeket — megvi­tatta, majd határozatba fog­lalta Indokína békéjének és függetlenségének lehetősé­geit elemző s a további ten­nivalókat összefoglaló nyilat­kozatát. Olyan Időben ült össze ez a konferencia, amikor az Egyesült Államok indokínai háborúja döntő szakaszhoz érkezett. Felélénkültek a harcok Dél-Vietnamban, a szabadságharcosok új meg új csapásokat mérnek az ame­rikai hadi bázisokra és a Sai­gon! rezsim seregére; amikor állandósult Kambodzsa ellen Thieu zsoldosainak Invázió­ja, Laoszbam egyre több ve­reség éri az USA-bérenc kor­mánycsapatokat, Thaiföldön pedig egyre véresebb tettek­kel próbálja hatalmon tartani magát — az erősödő népi partizánmozgalommal szem­ben — a Kittikacsorn-téiíie katonai junta. A világ lelki­ismeretét a napokban is föl­borzolta a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság sűrűn lakott területei ellen — is­kolák, gyárak, lakóházak el­len! — meg-megújuló, ame­rikai terrorbombázás, és Ni­xon elnök farizeus üzenete, amelyben előterjesztette nyolcpontos »béketervót«. Viliágnézetre, vallásra és bőrük színeire nézve külön­böző volt a versaillee-i ta­nácskozás részvevőinek tá­bora, a négy bizottság ta­nácskozásain kikristályoso­dott) álláspont azonban egy: haladéktalanul adja fel ag- ressziós terveit az Egyesült Államok, s Indokína népei­nek saját maguknak kell dönteni sorsukról. A gazdasági bizottság je­lentésében részletesen elemzi az indokínai háború külön­böző gazdasági kihatásait, és rámutat: az Egyesült Álla­mokban egyes nagy monopó- lista társaságok busás hasz­not húznak a háborúból, s ugyanakkor a katonai kiadá­sok, amelyek 1985 óta több mint 140 milliárd dollárt emésztettek fel, súlyosan érintik a dolgozók életszín­vonalát. Az indokínai hábo­rú ugyanakkor nyomasztólag hat más országok gazdasági életére Is, és különösen sújt­ja a fejlődő országokat. Egye­nesen katasztrofális hatása van a háborúnak az indokí­nai országokra és különösen Dél-Vietoamban okoz fel­mérhetetlen károkat. A bizottság, amelyik az in­dokínai háború jellegét vizs­gálta, jelentésében rámuta­tott: Az egész háború leg­jellemzőbb vonása a tömeg- pusztító bombázások foko­zódása. S ez a légi terror amely nem tesz különbséget a polgári lakosok és a har­cosok között, valamint égés* falvak lakosságának elhur­colása — az 1948-ban kidol­gozott nemzetközi megálla­podás szerint — immár ki­meríti a népgylikos háború ismérveit. Bizonyítják ezt a következők: — A konfliktus egyre in­kább gépesített háborúvá lesz; az amerikai légi haderő széles' táma&zponthálózata gi­gászi pusztító gépezetet ho­zott létre, s egyre több olyan fegyvert használ, amelynek egyedüli célja a tömeges gyil­kolás. — A cenzúra béklyójába fogják a sajtót, hogy eltitkol­ják a vietnami tömegmészár­lásokat, és fenntartsák a szá­razföldi csapatok kivonásá­val a »deeszkaláció« míto­szát. — Eközben totális háború­vá lesz a harc: a bombázá­sok mindenre kiterjednek; egyaránt sújtanak embert, állatot, pusztítanak erdőt, falvakat, földeket, iskolákat, védőgátakat és műemlékeket — mindent, amit csak em­beri kéz alkotott. — Se háború célja — ezt az amerikai vezetők nem Is titkolják — az, hogy Hatal­mazza neokolonialista érde­keiket Indokína térségében. Egyhangúlag elfogadta a konferencia a politikai bi­zottság által előterjesztett határozati javaslatot Is, amely részletesen elemzi a jelenlegi helyzetet, s rámutat: a Ni- xon-kormány meg akarja té­veszteni a közvéleményt; el akarja hitetni, hogy véget vet a háborúnak, holott az utób­bi három évben állandóan fokozta és kiterjesztette had­műveleteit. Az elemzés vilá­gosan megfogalmazta: »1972. január 25-ém Nixon ismét a közvélemény megtévesztésé­vel próbálkozott; új, nyolc­pontos tervet, terjesztett elő a háború újabb eszkalációjá­val való fenyegetőzés kísé­retében«. Nixonnak e tervbe foglalt javaslatai képmuta- tóak és csalárd jellegűek, s a valódi rendezés érdekében egyetlen lépést sem tesz elő­re. A konfliktus megoldását csak azon az úton lehet ke­resni — hangsúlyozza a ha­tározat —, amelyet a DIFK 1971. július 1-én előterjesz­tett javaslatai mutattak meg. Ezt az utat még közelebbről körvonalazta a DIFK 1972. február 2-i nyilatkozata. Vagyis: az Egyesült Államok vessen véget a légiháborúnak és minden katonai tevékeny­ségnek Vietnamban, vonjon ki teljesen Dél-Vietnamból minden csapatot, katonai tá- nácsadót, fegyvert és hadi­anyagot, s jelölje meg a ki­vonulás idejét A határozat ezután hang­súlyozza: a szocialista orszá­gok, a béke- és szabadság­szerető népek, a különböző szolidaritási mozgalmak sok­formájú segítsége és támoga­tása eddig is kézzelfoghatóan megmutatta, hogy Indokína hős népei nincsenek egye­dül abban a küzdelmükben, amelyet a világ minden né­péért vívnak. A találkozó részvevői irány­mutató határozatokat hoztak; ez nem a szép szavak, ha­nem a nagyfokú felelősség- tudat s a tettek konferenciája volt. »Versailles-ben a népek válaszoltak Nixonnak« — írja a L’Humaníté. — »választ adtak a nyolcpontos háború tervére-«. Ez a minden eddi- ginnél reprezentatívabb nem­zetközi fórum a világ népei­hez intézett felhívásban es politikai határozatában egy­értelműen agresszornan bé­lyegezte az indokínai Hábo­rút folytató amerikai impe­rializmust, amely felelős — már nem csupán az indokí­nai népek, hanem — az em­beriség ellen elkövetett bű­nökért. Mert Indokína el­szántan küzdő, hős harcosai élcsapatát alkotják egy olyan küzdelemnek, amely min­den embert érint, a világ minden szabadságszerető né­pének szívügye. K. F. 2i SOMOGYI NfiPLAP Kedd. 1912. fefera&r K

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents