Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-13 / 10. szám

AZ MSZMr SOMOGY HEOYMI ■ IZ O TT S A O Á N A K LAPJA XXVIII. évfolyam, 9. szám. Csütörtök, 1972. január 18. Veszett rókák Somogybán Az újságokból, a rádióból mostanában egyre többet hall­hattunk arról, hogy a környe­ző megyékben egyre jobban terjed a rókaveszettség. A fertőzés veszélye már több mint egy éve fenyegeti Somo- gyot, mivel a vándorló rókák főként a párzás idején hul­lámszerűen tovább viszik a veszettséget. Az elmúlt évek­ben a vadásztársaságok közre­működésével füstgyertyás ró­kairtást végeztek megyénk­ben. A védekezés a múlt év tavaszáig sikeres volt. de az­tán egyre erősödő fertőzési hullám érte Somogyot; előbb a siófoki, majd a fonyódi, leg­utóbb pedig a kaposvári já­rásba is betört a rókaveszett­ség. Ismert, hogy a veszettség iránt érzékenyek a húsevő há­ziállatok, a kutya, a macska. Ezek marásukkal fertőzhetik a hasznos háziállatokat és magát az embert is, oki ha­lálosan megbetegedhet ve­szettségben, és az oltássorozat elmulasztása esetén menthe­tetlenül elpusztul A veszett róka nem mu­tatja a veszettség közismert tüneteit, hanem éppen ellen­kezőleg, megszelídül, és nem­egyszer fényes nappal besétál a községek utcáira, az udva­rokba, sertésólakba, tyúkólak­ba. Legutóbb például az egyik Kaposvár környéki községben egy férfi agyonütött az utcán egy ilyen »szelíd« rókát azzal a szándékkal, hogy megnyúzva kitömeti. Csák az állatorvos ébersége akadályozta meg, hogy az elővigyázatlan »va­dász« veszettséggel fertőződ­jön. Ugyancsak a szerencsé­nek és az idejében érkezett »közbeavatkozásnak« köszön­hető, hogy nem történt tragé­dia abban az iskolában, ahol az udvaron a gyerekek a na­A könnyelműség végzetes lehet rótká­gyon szelídnek látszó val játszadoztak. Nagyon is intő, figyelmez­tető példák ezek! Éppen ezért a Somogy megyei Állategész­ségügyi Állomás nyomatékkai felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy óvakodjanak a sze­líd, a lakóépületek környékén kószáló rókáktól, mert azok minden bizonnyal veszettség­gel fertőzöttek. Ügy kell ár­talmatlanná tenni őket, hogy kézzel semmi szín alatt se ér­jenek hozzájuk! Ha valaki le­lőtt, agyonütött vagy elhullott rókát talál, azonnal jelentse azt a körzeti állatorvosnak, aki megteszi a szükséges jár­ványvédelmi intézkedéseket. Az Állategészségügyi Állomás felhívja a felvásárló szervek figyelmét, hogy a rókabőr át­vételét azonnal szüntessék meg, a vadásztársaságok pe­dig kövessenek el mindent a veszettnek látszó rókák irtá­sára. Ha pedig az elővigyázat ellenére valakit megmar gya­núsan viselkelö róka, kutya vagy macska, az azonnal for­duljon orvoshoz, mert minden óra késedelem végzetes lehet. Szombathely közelében akartak átszökni Csomagoltak, elindultak de nem ide készültek A húszéves Schäfer Sándor kőműves és a tizennyolc éves Nagy István foglalkozás nél­küli — mindketten dombóvári lakosok — régóta tervezget­ték, hogy »jó lenne világot látni«. Január 5-én találkoztak és határoztak: most vagy so­ha. Dombóvárról autóstoppal Kaposvárra utaztak, s itt az egyik könyvesboltban megvet­ték Magyarország autótérké­pét. Nem mertek a városban maradni, hátha egy rendőr megkérdi őket, mivégre tar­tózkodnak errefelé Kigyalo­goltak Kaposmérőbe, és a vas­útállomás várótermében ütöt­tek tanyát. Amikor elment az utolsó vonat is, a szolgálatié vő megkérdezte tőlük, hová utaznak. »Nyugat-Németor- szágba! Mi köze hozzá?« A jó érzésű vasutas úgy gondolta, mégis van köze hozzá, s ér­tesítette a rendőrséget. A fiúk nem is tagadták szándékukat, még aznap éjjel vallomást tettek a kapitány­ságon: Szombathely közelében akartak átszökni Ausztriába. A Kaposvári Járásbíróság Szilvást ryoUánné dr. tanácsa Schaf ért és Nagyot gyorsított eljárással tiltott határátlépés előkészülete miatt egyaránt Tv-jegyzet A hipochonder komédiája Túlságosan egyszerű lenne sebb formabontás, mintha ön­éi intézni A képzelt beteg idő- magát idézi a deszkákra « szerűségét azzal, hogy termé- szerző, s önmagát kárhoztatja, szetes a képernyőre kerülése miközben önmaga mulat, az infarktus, idegbaj, rák es egy sor más félelmetes ellen- Mikor legnagyszerűbb az ség elől futó, lassan mániákus előadás? Ha a néző is látja, korunkban. Annyi bizonyos, hogy a színész jól érzi magát mindez ad némi aktualitást. a darabban, száll mestersége A klasszikus Moliere azon- szárnyain. Ez a jó érzés su­bán azért klasszikus többek gúrozta be a képernyőt, üdén, között, mert mindig aktuális. könnyedérlí mégis SÚXyos doI. Meg ha hősei nem is midiben „ ^z6 fejéhez, ét hippi öltözékben jelennek . , . ... , , _­m eg estiünk. Az persze a ren- j hipochondna - a kepzelő- dezó szuverén joga, hogy mai des ~ gyengeség onmagunk- avagy néhány évszázad előtti k®l szemben, s lehetőséget maskarában vonultatja elénk adott mindez az együgyűség, ezeket az örök figurákat. Ha a tudálékosság, a tudományos ügyesen teszi — mint a kedd egoizmus, a szolgai fontosko- esti tv-adásban —, elismerés clás gúnyolására, miközben érte. fonódik a bölcsek szála, hogy Színészetünk szine-java bo- a komédia ősi törvényei sze- hókás örömmel, hevült komé- rint győzzön a jó, némi kin- diázással tolmácsolta nekünk lódás után tzeressenek a sze. Moliere-t, akinek színpadai relmesek és okuljon az ostoba, szemlelve okkal marad tatva sok merész mai formabontó Az ötletes rendezéshez mél- szája is. Mert kell-e fejbeütő- lósággal, hatalmas tudással, ____________________________rokonszenves grömmel zárkó­zott fel Ruttkai Éva bölcs szolgálója, Bessenyei Ferenc szinte önmagát tagadó bere- zelt urasága, Csákányi László és Sztankay István eleven ka­rikatúra-figurái, és a meg'.e- pő, de egyszersmind meg­győző Rátonyi Róbert ordí- tóan harsány, telibe talált já­téka. T. T. Új termel a félliteres kakaó háromhavi börtönre ítélte, és egy évre mindkettőjüket eltil­totta a közügyektől. Mától kezdve új tejterméke­ket lehet kapni Kaposvár és a megye több üzletében: a félliteres csomagolású sovány tejes kakaót. Minősége azoncc az eddig is ismert két és fél decis flakonos kakaóval, csak a rövid idő alatt közkedveltté vált polypack zacskóba cso­magolják. Mint Szondi István, a Kaposvári Tejipari Vállalat igazgatója elmondta, naponta 1100 zacskó, azaz 550 liter te­jes kakaót szállítanak az üzle­tekbe. Az új csomagolású kakaó mellett változatlanul lehet kapni a régi flakonosat is, bár a zacskós kakaó ára összeha­sonlíthatatlanul olcsóbb. Az új termékért darabonként 2 forint 40 fillért kell fizetni, a flakonos kakaóból fél liter 3 forint 40 fillérbe kerül. A kü­csóbb, mint a keményebb ha­zai gyártású műanyag fiákon. A két és fél decis kakaóból naponta mintegy három-négy­ezer darab kerül az üzletekbe és az iskolákba. A tejiparnál már korábban nagyarányú profilírozást hajtottak végre, ennek során a kaposvári üzem látja el az egész megyét zacskós tejjel, kakaóval. Két nagy teljesítmé­nyű (2200 litert adagol órán­ként), síkfóliás (a polypack zacskó anyaga), NDK gyárt­mányú gépen töltik a tejet és a kakaót. A két gép mintegy 25 ember munkáját szabadí­totta fel, s napi tízórás mun­ka mellett 44 ezer liter tejet képes adagolni. így talán le­hetőség nyílik arra is, hogv májusban megkezdjék a fél­literes tej töltését, s a nyári »A Törkölyt, Szilvát kiége­tés végett az Uraság Égető Gunyhójához vinni tartoznak szokás szerint« — olvasható az 1822. július 30-án Kozmánkéit -Kozmái Saőllőhegy Contract tussa«->bó(L A 150 esztendővel ezelőtti írás szerint sem vetették meg eleink a jó kisüsti szilva- vagy törkölypálinkát. Erről beszél­getünk a kutas! áfész kezelé­sében Nagykorpádon lévő »pá- llnkaház«-nál Burcsa József üzemvezetővel, aki már több mint 10 éve főzi a pálinkát. A pálinkaház mellett kisebb-na- gyobb hordók sorakoznak tör­köllyel és egyéb anyagokkal telve. — Honnan hozzák ide a főznivalót? — kérdeztem. — A környékről, de a távo­labbi Hen észről, Csökölyről sőt még Somogytamócáról is, Szerviz garanciális gépekhez Az asztalokon szétszerelt rádiók és magnetofonok, a polcokon televíziók. Vala­mennyi hibás készülék. A kis helyiségben szinte alig lehet megfordulni, az ember min­denütt a javításra váró gépek sokaságába ütközik. — Kellene már egy nagyobb helyiség — mondja Bayer Kálmán rádió- és televízió­műszerész, a kaposvári fo­gyasztási szövetkezet dolgozó­ja. A RAMOVILL-lai kötött megállapodás alapján ez az új, nemrég létrehozott szerviz- műhely végzi a Magyarorszá­gon forgalomba kerülő gépek garanciális javítását itt a vá­rosban. — A munka sok — mondja a műszerész. — Igaz, eleinte kevesen tudták, hogy itt meg­kezdődött a szervizszolgálat, most azonban szinte alig jut idő egyet fújni egy-egy na­gyobb javítás között. Sajnos, sok hiba van a garanciális készülékekkel. Különösen a magnókkal és a zsebrádiók­kal. Egy hónap alatt mintegy kétszázakétszázhúsz garanciá­ik Ja”**** «L a mennyiségben készpénzes javítások is vannak, de kis számban. A szövetkezet a napokban vásárolt egy huszonnégyezei iönbség elsősorban abból adó- idényre tovább szélesedjen a dig, hogv az olasz import po- tejtermékek választéka So- lypack anyag lényegesen ol-' mogy megyében. A pálinkaháznál ami pedig elég távol van Nagykorpádtól. — Valami oka lehet, hogy ilyen messziről is ide hozzák a főznivalót. Nincs közelebb pálinkafőzés? — Nem dicsekvésként mon­dom, de sokak szerint jó pá­linkát főzünk. Ezért keresnek Eöl ilyen távolról is bennün­ket. Bent a pálihkaházban rend. tisztaság van. A tagság kí­vánságára a múlt évben az áfész korszerűsítette a pálin­ka főzőt, és mintegy 80 ezer forintot költött az üzem fej­lesztésére, modernizálására. Olyan is, mint egy »mini« gyár. — Mennyit főztek ebben az idényben? — Eddig 3500 hl fokot. De még néhány hétre van anya­gunk. — Mi a véleményük a fő­zéssel kapcsolatban a gazdák­nak? — Azt mondják, jobb volt. amikor felesben történt a fő­zés, pedig így hektoliter fo­konként 20 forinttal olcsóbb csak hát egyszerre kell na­gyobb összeget kifizetni. — Látom, többen is jönnek ide. Bizonyosan érdeklődők? — Azok is. Aztán ha isme­rős főz, eljönnek így félidőben egy kis beszélgetésre. Ezenkí­vül a favágásnál, a »rakodás­nál segítenek is egymásnak. Persze, nem marad él ilyen­kor a szokásos »-kóstolgatás- sem, amikor nézegetik, ízlel­getik a gyöngyöző, ízletes pá­linkát. A kifőzött pálinka végül fo­nott korsókba kerül, s úgy vi­szik haza, hogy egy-egy korty- tyal reggeli előtt »megvessék az ágyát« a szalonnának, kol­básznak. A szomszédok, isme­rősök, ha betérnék valahová, úgy is köszönnek régi szokár szerint: »Pálinkás jó reggelt!« Ilyenkor aztán elő is kerü' az üveg és a kupicák, hogy egymás egészségére kívánjá' a jó, szívderítő törköly^ vggy szÉlvapálinkát forintos rádió Tester készül é két, mely a javítási munkáná’ fontos. Ezzel tudják nagy pon tossággal behangolni a készü lékeket. €0S0K Micsoda különbség Moliere halála után va­lamennyi francia költő arra pályázott, hogy fel­iratot szerkesszen a nagj^ író sírkövére. Az egyik kevésbé tehetséges poéta bemutatta művét egy fő­szerkesztőnek. A főszerkesztő elolvas­ta az írást, és a következő szavakkal adta vissza a szerzőnek: — Szép, szép, de azért jobban szerettem volna, ha Moliere mutatta volna be nekem az ön sírkövére szánt feliratot Kalimpálás — Ki kalimpál össze­vissza a zongorán? Talán a kislányom? — Igen ő! — Menj be tüstént és nézd meg mit csinál. Ha port törül get akkor jó, de ha zongorázik akkor azon­nal hagyja abba! Jogos felháborodás — Miért káromkodik a vendég tenorista az öltö­zőjében? — Mert csak tizenegy csokrot kapott. — Tizenegy néki nem elég? — Elég. Ö azonban ti­zenkettőt rendelt és fize­tett kil Filozófus Egy filozófus könyvelő volt az egyik eléggé kor­látolt kereskedőnél. Az egyik vásárló, aki mind­kettőjüket ismerte elég jól, beszélgetés köziben azt mondta a könyvelőnek: — A sors igazságtalan. Ön, aki olyan bölcs, en­nek az ostoba embernek az alkalmazottja. — Ügy hiszem — felel­te a könyvelő — ez így van rendjén: mert ha én volnék a főnök, őt semmi­re sem használhatnám. Dátum A soiingeni fegyvergyár régi intézmény. Egy utas, megtekintve az épületet és berendezését, megkérdez­te a kalauzoló tisztviselő­től, mikor alapították a gyárat? — Az évszámos nem tudjuk pontosan — felel­te ünnepélyes komolyság­gal a tisztviselő. — Két­ségtelen azonban, hogy az a kárd, amellyel az ark­angyal Ádámot és Évát kiűzte a paradicsomból a soiingeni gyárban készült. Vélemény Liszt Ferenc egy alka­lommal kénytelen volt vé­gighallgatni egy nagyon dilettáns énekesnő szűnni nem akaró operaáriáit. Az egyik ária végezté­vel szomszédnője megkér­dezte Lisztet: mi a véle­ménye a művésznőről? — Türelmesen és meg­adással élvezem a szóra­kozást — felelte Liszt. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, La tinea Sándor u. 2. Telefons 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-510. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Fé. Index: 25 í)67. Készült a Somogy megyei Nyomda- ipart Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinca Sándor u. i. Felelős vezető: íEfi&áieák József mb. igazgató k j.

Next

/
Thumbnails
Contents