Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-08 / 6. szám
PEZSGŐBBE VÁLT A PARTELET Beszélgetés Somogyi Józseffel, a Kaposvári Városi Pártbizottság első titkárával a beszámoló taggyűlésekről Mai kommentárunk Gazdasági ösztönzés A kaposvári pártszervezetek zöme megtartotta az év végi beszámoló taggyűlését. A megyeszékhely tapasztalatai nemcsak azért érdekesek, mert százhetven, aiapszervezet működik itt, hanem azért is, mert nem. egy üzem, hivatal tevékenysége az egész megyére kisugároz. Éppen ezért nagyon fontos, hogyan képviselik a párt politikáját az ott dolgozó kommunisták. Somogyi Józsefjei, a megyei párt-vb tagjával, a Kaposvári Városi Párt- bizottság első titkárával arról beszélgettünk, milyen légkörben tartották meg a taggyűléseket a városban. — Megfeleltek-e a beszámoló taggyűlések annak a követelménynek, hogy elősegítsék a párton belüli demokrácia szélesítését, a határozatok végrehajtását és ellenőrzését? — A X. kongresszuson módosított szervezeti szabályzat alapján vámsunkban, szintén először tartottak beszámoló taggyűlést a pártszervezetek. Ennek megfelelően Városi bizottságunk és apparátusa nagy figyelmet szentelt e fontos munka jó elvégzésére, s mondhatom, hogy most is napi feladataink közé tartozik. Az alapezervezecek munkájának segítése, önállóságuk növelése egyébként is állandó kötelességünk. Jelentőségének megfelelően titkári értekezleten megbeszéltük a tennivalókat, aztán írásos segédanyagot bocsátottunk rendelkezésre, amely segítséget nyújthatott az első beszámoló taggyűlés megtartásához. Az alapszervezetekkel közösen elkészítettük a vezetőségi ülések és a taggyűlések ütemtervét abból a célból, hogy azosegítették a taggyűlés munkáját, elismerő és bíráló szóval hozzájárultak a munka javításához. örömmel tapasztaltuk az alapszervezeteik tagsága helyesli — s ezt kinyilvánította —, hogy a vezetőségnek évente be kell számolnia saját és az alapszervezet egy év alatt végzett munkájáról. A vezetőségek kollektíván készítették a beszámolókat, s néhol például azt a módszert alkalmazták, hogy a pártcsoportok előzetesen véleményezték, kiegészítették a beszámolót. A beszámolók kritikusak és önkritikusak voltak, a való helyzetet értékelték, s véleményünk szerint hozzájárultak a párton belüli demokrácia továbbfejlesztéséhez, erősítéséhez. Most valóban a helyi üzemi hivatali, szövetkezeti, iskolai valamint a fontos politikai., gazdasági és kulturális kérdéseket tárgyalták. A vita a munka javításáról folyt s olyan állásfoglalások, határozatok születtek, amelyek az idei feladatok jó elvégzését segítik elő. — Ha ennyire alaposak voltak a vezetőségek beszámolói, akkor a vita is színvonalas volt a taggyűléseken. — Valóban, az átlagosnál ténylegesen nagyobb volt az aktivitás, élénkebb vita bontakozott ki, érződött a kommunisták nagy felelőssége. Ez azon is lemérhető, hogy a taggyűlésen részt vevő párttagok 32,7 százaléka felszólalt. Véleményükben a kommunistákra jellemző őszinteség tükságpólitikával. Az utóbbival kapcsolatban elmondták a kommunisták, hogy a jövőben sokkal több kezdeményezést várnak a fiataloktól. Nagy j,e- lentőségű, hogy a vezetőségválasztó taggyűléseken elhangzott javaslatok sorsára is visszatértek. Esetenként előfordult az aktivitás hiánya, ennek oka azonban a taggyűlés nem megfelelő előkészítésében, illetve a tapasztalatlanságban rejlett. — Hogyan ítélték meg a kommunisták a kongresszus előtt megválasztott pártvezetőségek munkáját? — A párttagság úgy értékelte, s ez volt a jellemző hogy hatékonyabb, aktívabb volt a munkájuk a választások óta. A tagság azonban további, s jóval nagyobb igényeket támasztott néhány alapszervezetben. Néhol azért marasztalták el a vezetőséget, mert nem volt rendszeres a munkája. Máshol azt javasolták, hogy az eddigieknél jobban támaszkodjanak a párttagok munkájára, igényeljek segítségüket, vegyék figyelembe javaslataikat, vonják be őket jobban a döntések előkészítésébe, mert mindezek hozzájárulnak a jobb helyi tájékozottságukhoz, javítja az üzemi demokráciát, erősíti a szocialista tulajdonosi érzést. — Sok szó esik mostanában arról, hogyan képviselik a kommunisták a párt politikáját. Ennek szellemében értékeiték-e a taggyűléseken a kommunisták munkáját, a pártmegbízatások teljesítését? — A korábbinál jobban szára hivatkozva nem vállaltak pártmunkát. Azokat szintén, akik elhanyagolják politikai képzésüket, a taggyűléseken pedig passzív magatartást tanúsítanak. Egyébként a kaposvári párttagok hetven százalékának van állandó pártmegbízatása, s többségük becsületesen eleget tesz annak. A különösen jó munkát végző párttagokat a vezetőség ' dicséretben részesítette a taggyűlésen, sok helyen jutalmat adtak át nekik. — Ez azt jelenti, hogy jól vizsgáztak a kaposvári pártszervezetek a beszámoló taggyűlés körültekintő és tartalmas előkészítésével és megtartásával? — Igen. Meggyőződtünk arról is, hogy a szervezeti szabályzat módosítása helyes, szükséges volt. Az a'apszerve- zetek pártélete pezsgőbbé vált, s ez föltétien biztosítéka a jobb, hatékonyabb, gazdaságosabb munka végzésének. így alapszervezeteink mind jobban betöltik a fejlődés »motorja«, az élcsapat szerepét. A felszólalásokból, a taggyűlések hangulatából érződött hogy a párttagság nagyfokú felelősséget érez a X. kongresszus határozatainak hatékonyabb, gyorsabb megvalósításáért. s buzog benne a tenniakarás — fejezte be nyilatkozatát Somogyi József. Mezőgazdasági üzemeink irányítói e napokban minden bizonnyal nagy érdeklődéssel tanulmányozzák azokat a közleményeket, melyek az új felvásárlási árakkal kapcsolatban látnak napvilágot. Ezek az új rendelkezések, intézkedések nagymértékben hatással vannak, illetve lesznek arra, hogyan alakul egy- egy üzem ez évi termelési terve. A gazdasági ösztönzés, az árintézkedés a munkaigényes növények jövedelmezőségén igyekszik javítani, illetve ezzel együtt fellendíteni az egyre lankadó termelési kedvet. Nem véletlen, a megye adottságaiból érthetően következik, hogy a figyelmet elsősorban a cukorrépa új felvásárlási ára vonta magára. Az új ár tíz forinttal emelkedett, mázsánként hatvan forint leit. De az alapáremelésen felül mázsánként még külön öt forint felárat kapnak azok az üzemek, melyek múlt évi tényleges termőterületüket tíz százalékkal növelik, vagy az 1969. évi arányt változatlanul tartják. Mindkét esetben akkor illeti meg a felár őket, ha erre vonatkozóan négyéves időtartamra szóló szerződést írAkaratlanul is ide kívánkozik az a gondolat, hogy a fel- vásárlási ár emelése és az új feltételek mellett, kidolgozott felár ismét csak azt bizonyítja, hogy jó úton indultak el azok az üzemeink tavaly, melyek a cukorgyárral egyszerű társulást alakítottak. Ismert, hogy kormányunknak nem ez a mostani árintézkedése volt az első lépése a cukorrépa-termesztés fellendítésére. Az 1970-es és 71-es rendelkezések elsősorban a komplex technológiai színvonal emelésére ösztönöztek. Voltaképpen ennek érdekében jött léire tavaly, az országosan is példaként emlegetett kaposvári TJrebe- tin társulás. Most az új ár- intézkedések minden bizonynyal újabb ösztönzést jelentenek, nemcsak a társulásban részt vevő mezőgazdasági üzemeknek, hanem azoknak is, akik ebben a közösségben nem vettek részt. Bízvást lehet mondani, hogy a to-vábbi intézkedések és ez a mostani 30 százalékos árnövelés jelentősen emeli ennek a fontos élelmiszeripari növényünknek a jövedelmezőségét, versenyképességét más növények jövedelmezőségével szemben. L. G. nak alá. Nem célunk az árintézkedés részletes ismertetése, az elmondottakkal csupán arra kívánunk utalni, hogy eléggé jelentős többletbevételhez jutnak azok a gazdaságok, melyek hosszabb távon stabilizálják, illetve növelik a cukorrépa termőterületét. A számvetés, a Tervezés és á döntés időszakát éljük. Az új felvásárlási árak megérdemlik, hogy elmélyülten tanulmányozzák és a nagy munkánál messzemenően figyelembe vegyék őket. V. M. Élelmiszer-gazdaságunk számvetése Az 1971-ts év eredményei, gondjai kon a pártbizottság, az apparátus tagjai, a pártmunkán- kat segítő aktíváink részt vehessenek. A személyes tapasztalatok alapján, a kapcsolat, az ellenőrzés révén kialakítottuk saját véleményünket az egyes alapszervezetekről. A pártfórumokan részt vevő kiküldöttek ennek szellemébe®. röződött. A tagság élesen bírálta például azokat, akik lazítják a munkafegyelmet; az olyan gazdasági vezetőket akik nem biztosítják a megfelelő szervezettséget, anyagot, az egyenletes, folyamatos termelés föltételeit. A beszámoló taggyűlések nagy felelősséggel foglalkoztak a nő- és ifjúmon kérték a pártmegbízaíá- sok teljesítését, többet beszéltek az ezzel kapcsolatos felelősségről. A pártszervezetek többségében személy szerint értékelték a párttagok munkáját. A vezetőség bírálta azokat a kommunistákat, akik nem végezték el pártmegbiza- tásukat, vagy különböző okokA galvánüzem ezermestere Brábecz Alajos, a Csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet galvánműhelyében dolgozik. Szőke, középmagas ember, fakókék munkaruhát visel. ö képviseli a fizikai munkásokat a szövetkezet vezetésében. Ha valahol baj van, ő már »veri a vasat«. Sokat újít, kiváló szakember. — Hol is kezdjem?... — Mióta dolgozik a szövetkezetben? — Tíz éve vagyok itt. — A szakmája? — Géplakatos. Pécsen tanultam, a gépgyárban. — És hogyan jutott ide? — Hát... a feleségem csurgói. — Több üzemnek is gyártottak galván-kádsorokat, ka- tódmozgató kocsikat. — Igen. Nemrég a Finomszerelő Gyárnak készítettünk egy nagy volumenű berendezést, és a helyszínen — Egerben — szereltük össze. Hogy mennyi az értéke? Meghaladja az ötmillió forintot. Dolgoztunk Debrecennek is, galván- harangokat szállítottunk. — Bocsásson meg, de mi az a galvánharang? — Apró fémalkatrészek felületkezelését végezzük velük. Öt—tíz—tizenöt kilogrammosak ezek a harangok. — Milyen újításai vannak? — Nem nagy dolog. A galvánharangokhoz terveztem hajtóművet. Korábban az NDK tói kaptuk, de nagyon keleset A t >’vá',harangok hal űlteii, elfeküdtek Hajtómű nélkül nem érnek egy fabatkát sem. Hát ezért csináltam. Valamivel egyszerűbb, mint az NDK-im- porí, de ugyanannyi a fordulatszáma. Vegyük még azt hozzá, hogy 1000 forintot takarítunk meg darabonként. Ezenkívül a fővárosi Óra és Ékszer Vállalat szekszárdi üzemének adtunk át egy egész gaiván- üzemet. Dolgoztunk exportra is. Vietnamba küldtünk például egy komplett üzemet. — Mindezt hányán? — Nyolcán dolgozunk a galvánműhelyben. Munkatársaim fiatalok. (Még nem idős ő sem, mindössze negyvenegy éves.) Hogy mennyi az átlagos életkor? Huszonnégy év. — Mit akarnak megvalósítani az új évben? — Nagyobb gondot fordítunk majd a gyártáselőkészítésre. Növelni szeretnénk a galváncsoport létszámát, nagyobb műhelyben, még több. korszerűbb géppel dolgozni. Nagyon hiányzik egy élhajlító gép. Magunk ugyan csináltunk egy lemzehajlítót, de csak nehezen tudjuk hajlítani ezzel a kádak vastag lemezeit. A szövetkezet'tagjai elmondták, hogy mintegy harminc fiatalt tanított meg a szakmára. Akik kikerültek a keze alól, mind jó szakemberek lettek. Brabecz Alajos tagja a pártvezetőségnek, a járási pártbizottságnak és — tizenöt év óta — munkásőr. Nemcsak vezeti a részleget, hanem dolgozik is. Kétkezi munkás. Gépeket szerkeszt, újít, alkot, gondolkodik. Egy ember a sok közül. De jóval többet tesz. mint az átlag. Sa, E. A számvetésnek mindig megkülönböztetett jelentősége, súlya van, s különösen igaz ez a megállapítás, ami- Kor a megye egész élelmiszer- gazdaságának egyéves munkája kerül mérlegre. Tegnap a megyei tanácson a mezőgazdasági üzemek vezetői, a termelőszövetkezetek elnökei tanácskoztak az 1971-es év tapasztalatairól; értékeltek és feladatokat határoztak meg elvi megállapításokat tettek az idei év fő tennivalóira vonatkozóan. Ezen a népes és igen jelentős megvei fórumon részt vett és felszólalt dr. Nyíri Béla, a TOT titkára. Böhm József, a megyei tanács elnöke, Kovács Béla, a megyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályvezetője Ahogy az elnöklő Fábri István. a megyei tanács elnök- helyettese bevezetőjében hangsúlyozta: Somogy mezőgazdasága egy eredményes, de korántsem gondmentes évtől búcsúzott. Tóth Lajosnak, a megvei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya vezetőiének vitaindító beszámolója részleteiben is és összefüggé- sei’cvm elemezte mindazt a fő tendenciát, mely a múlt évi gazdálkodást jellemezte. A termelés eredményei Az értékelést célszerű azzal az összegező megállapítással kezdeni, hogy szövetkezeti mozgalmunk, élelmiszer-gazdaságunk valóra váltotta azt a célt, melyet a negyedik ötéves terv első évének végére meghatároztunk. Kedvezően alakultak a növénytermesztés, elsősorban a gabonafélék és az olajos magvak hozamai. Az aszálvos idő járás ellenére a múlt évben a magyar mezőgazdaság történetének eddigi legnagyobb termését sikerült betakarítani kalászos gabonából. Jellemző mutató, hogy a harmadik ötéves terv átlagában és 1970- ben is a megye búzatermésátlaga az országos alatt volt tavaly viszont a hektáromként’ 30,7 mázsás országos átlaggá’ szemben a somogyi nagyüze mek 32,2 mázsát takarítottak be. j Meg kell azonban jegyezni, hogy mind a szálas, mind az I abraktakarmányoknál néhány üzemünkben gondok mutatkoznak, és egyre csökken a munkaigényes növények területe. Somogybán a helyzet valamivel rosszabb az országos átlagnál is, hiszen például burgonyából országosan a vetésterület 6,5, nálunk 9,8 százalékkal csökkent, a zöldségtermő terület országosan 4,2 százalékkal volt kevesebb, nálunk a csökkenés 12 százalékos! Ennék a kedvezőtlen, a lakosság fogyasztási színvonalára hátrányosan ható jelenségnek több oka van. A központi intézkedések, amelyek már eddig napvilágot láttak és még várhatók a jövőben önmagukban nem szüntetik meg a nehézségeket. Mindenképpen fontos, hogy az üzemen belül mindent elkövessenek a vezetők a termelési feltételek javítására, a meglevő lehetőségek eddiginél jobb kihasználására. Míg a növénytermesztés' ágazatban egyes növényeknél rekordokat hozott a múlt év addig a megye állatállománya, állattenyésztése differenciáltan fejlődött. A sertéstenyésztésben kiugró sikereket hozott a negyedik ötéves terv első éve, a szarvasmarha-tenyésztés viszont, sajnos, elmaradt az előirányzott színvonaltól. Jól jellemzi a helyzetet, hogy egyetlen év alatt 58 százalékkal nőtt a megyében a sertésfelvásárlás, ugyanakkor hízómarhából mindössze 1,7 szá zalékos emelkedés tapasztalható. a tejfelvásárlás pedig (a létszám és a tehénsrie‘W,és alakulása miatt) 3.7 számlik kai kevesebb volt, mint egv évvel korábban. S ha a gondokról szólunk, mindenképpen utalni kell arra a nagyfokú szóródásra, amely tapasztalható a termelési eredmények vizsgálatánál. A tegnapi tanácskozás állást foglalt atekint°tben. hogv az igen nagy hoz'iirVilSiVé*“ két fizinek va.í?v c'^rrvmi ír>*o 0*5 rrj?'*? r,n -rA n - ~ sj-n n 7» "h '■>? "ő j’l no "Z felelőssége, hogy ezeket a még megtalálható nagyfokú agronómiái hiányosságokat mielőbb megszüntesse. A gazdálkodás tapasztalatai A gazdálkodásra, a jövedelmezőségre nagymértékben hatással van a vagyoni helyzet alakulása. Megyénk mezőgazdasági üzemed a múlt- évben, összesen 830 millió forint értékű beruházásit valósítottak meg, ennek több mint a fele építési beruházás volt. Elsősorban a korábbi években megkezdett szakosított telepek építése folytatódott, örvendetesen emelkedett a gépesítés színvonala, és a tervezett szinten alakultak a meliorációs és egvéb beruházások is. Méltatva és elismerve ezeket a tényeket, mindenképpen szót érdemel, hogy nem kevés gond és probléma kísérte es kíséri elsősorban a szakosított telepek építését. Csak utalásszerűén említjük meg a beruházások előkészítésénél jelentkező hiányokat, a szervezési, lebonyolítási fogyatékosságokat, a terv- és határidő-módosításokat, a forgóeszközök anyagi fedezetének Hiányát. Mindezek együttes következménye, hogy a felmérések szerint mintegy 103 millió forint többletköltség keletkezett, s ez mindenképpen igen kedvezőtlenül hat üzemeink gazdálkodására. Bár pontos adatok, mutatók még nem állnak rendelkezésre, a fölmérések mégis azt bizonyítják, hogy a szövetkezeti eredmény várhatóan a tervezett szinten alakul. Előreláthatóan 13 szövetkezet zárja veszteséggel az évet, és a szövetkezetek csak részben tudják pótolni azt az összeget, amelyet a biztonsági alapból e<*v évvel korábban felhasználtak. V. M. (Folytatjuk.) SOMOGYI NÉPLAP •toemitmt. üsísaár A 3
